Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
1083. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 \z ENSZ demográfiai évkönyve Az ENSZ demográfiai évkönyvének megjelenése mindig számos érdekességet tartalmaz. Nézzük meg, miről számol be majd a legújabb füzet. A világ lakossága 1961 első felében 3 069 millió volt és 1950-től 1960-ig 560 millióval emelkedett. A világ lakossága ezen időszak alatt évente átlagban 50—55 millióval nőtt. Elfogadható tehát az a feltevés, hogy ez év végéig a világ lakossága eléri a 3200 milló főt. A XIX. század küszöbén Földünkön 1 550 millió ember élt. Bár a lakosság jelenlegi természetes szaporulata valamelyest lelassult, a Föld lakóinak száma valószínűleg 2000-re eléri a 6 mdlliárdot. A XX. századiban tehát az emberiség száma megkétszereződik és a XX. század végére megnégyszereződik. Az óriási népesedési „eredményeik” részben a halálozási arányszám csökkenésének tudhatok be. Az évkönyvből kitűnik majd, hogy a világ 26 országában az átlagos életkor meghaladta a 70 évet, ami a XVIII. századhoz képest Európában 100 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ázsiai és afrikai országok többségében élő emberek átlagos életkora az európai XVII. és XVIII. századbeli átlagos életkornak felei meg. Az ENSZ demográfiai füzetéből megtudhatjuk továbbá, hogy különösen a nők átlagos életkora emelkedik. A világ lakosságának kétharmada — pontosan 2100 millió — nyolc legnépesebb államban: Kínában. Indiában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Indonéziában, Pakisztánban, Japánban és Brazíliában, cgyharmada a fennmaradó 120 államban és néhány tíz gyarmaton él. Még egy érdekes szám: a világ több mint 3 milliárd főt számláló lakosa közül kb. 1200 millió írástudatlan, s a lakosság fele éhezik, rosszul táplált, rosszul öltözött. Joseph Marthenge kenyai kormánytisztviselő Kenyat- ta miniszterelnök titkárnőjét vette feleségül. Ám az európai műveltségű pár sem vonhatta ki magát népének ősi szokásai alól. A vőlegény először 100 fontot fizetett a menyasszonyért, m»w ” ’'raháton nász- útra indult as ifjú pác. Szociológia az üzemekben Háromnegyed éve alakult meg Varsóban az első üzem-közi szociológiai csoport. A szociológusok sokat foglalkoztak például a dolgozók felvételének formájával, körülményeivel. — Megállapították, hogy egy műszaki ellenőr felvételénél tizenhatan beszélnek a jelentkezővel, a huzavona hét napot vesz igénybe, némely beszélgetés kétszer- háromszor is megismétlődik, rengeteg várakozás, felesleges tárgyalás folyik. A szociológusok javaslatot tesznek a dolgozók felvételének jobb megszervezésére. A javaslatokat az igazgatók értekezlete elé terjesztik, majd elemzés után gyakorlati programmá teszik. A szociológusok munkája többféle módszert vesz igénybe. Körkérdéseket, egyéni beszél getéseket folytatnak le, felhasználják az üzemi dokumentációban található ű. n. objektív információkat. Az ú. n. korrelativ tényezők elve alapján statisztikai < elemezést végeznek és értelmezik ,a megfigyelt jelenségeket, vagyis megállapítják az összefüggést blznnvos tények és körülmények kötött. T HÍRADÓ Taskent városának egyik nevezetessége a lecsapolt mocsár helyére települt kolhoz. A szorgalmas gazdák néhány év alatt milliomos gazdasággá tették szövetkezetüket. Képünkön a kolhoz legszebb lánya. < barnák Az antropológusok szerint hazunkban a lakosság 44 százalékának „kevert” színű szeme van. Ebbe a csoportba tartoznak a sötétszürke, szürkéskék, szürkés-sárga, világoszöld, sárgászöld és barnászöld szemek. Az összeállításban körülbelül 28.3 százalékkal szerepel a kék szín. ide számítva a világosszürke és a kékesszürke szemeket is, míg a barna szemek aránya — a sárgásbarnától a feketésbarnáig — mintgy 27.7 Százalékot tesz ki. Sokkal nagyobb különbségeket találtak viszont a természetes hajszínben. A gesz- tenyehajúak vannak legtöbben. akiknek aránya a sötétbarnákkal együtt meghaladja a 85 százalékot is. A sötétszőkék tizedannyian sincsenek, kimondott szőke pedig száz közül mindössze hat akad. A „Ma!!et-örökösökk* nemzetközi kongresszusa A franciaországi Limogesban furcsa kongresszust ■ tartottak: a világ minden tájáról összegyűltek a Mallet vezetéknevű családok és megalakították a „Mallet örökösök nemzetközi szövetségét”. A nagyszabású összejövetelen ötszáz Mallet vett részt és ismerkedett meg egymással. Valamennyien azt állítják magukról, hogy leszármazottai egy bizonyos Joseph Maliéinak, aki. Amerikában halt meg és körülbelül 500 millió dollár értékű vagyont hagyott hátra. A mesés vagyon azonban mindaddig nem kerülhet felosztásra, amíg nem találják meg Joseph Mallet halotti levelét. Ez az okmány nem található. Limogesban az összegyűlt Mallet-k megtárgyalták, milyen jogi lépéseket lehetne tenni a vagyon megszerzésére, majd áttértek a napirend szórakoztatóbb pontjaira: nagyszabású „Mailet bált” rendeztek, sőt „Mailét szépségkirálynőt” is választottak. Egy iráni hercegnő, aH szintén az egyik Mallet-család tagja, bejelentette szándékát, hogy időszaki lapot indít a terjedelmes Mallet-család tájékoztatására. A R K 4 Eg y melléfogás 100 éves . Szívjon „steril izált" dohányt! Sajátságos centenáriuma volt október 13-án a magyar újságírásnak, pontosabban az újságírói melléfogásnak, amely 100 évvel ezelőtt életre hívta az azóta legendássá vált Leiter Jakabot. E sajtóhíresség sohasem volt élő személy, csupán egy figyelmetlen fordításnak köszönheti létét, s óriási karrierjét. ,,Szülőatyja” Ágai Adolf, a múlt század ismert szerkesztője, aki egy francia léghajós átázás tudósítását magyarra fordítva (inkább ferdítve) Leiter Jakabnak nevezte el Jákob létráját. „.Fel, fel, oly magasra akarunk Szállni, mint Leiter Jakab — olvashatjuk a híressé vált fordítást a Magyar Sajtó című lap 1863. október 13-1 számának tárcarovatában. Pedig a léghajó derék utasai az eredeti szöveg szerint olyan magasra akartak emelkedni, mint „Jakobs Leiter”, vagyis olyan csúcsokra akartak feljutni, mint Jákob égig érő létrája. Azóta a lexikonok egyszerűen lei‘erjakabnak nevezik az újságírói balfogás nagy szülöttét, s a név egybeolvadt az értelemzavaró sajtóhibák fogalmával. Megérdemli tehát, hogy születésének századik évforduló: n — a tanulságok megszivlelésével — megemlékezzünk róla. A bolgár dohánytermelők arra törekedtek, hogy a dohányzás szenvedélyét ártalmatlanabbá tegyék: rájöttek, miként lehet a káros nikotint kiküszöbölni a dohánylevélből. Az eljárás igen egyszerű: fiatal dohány- hajtást ráoltottak egy hasznos konyhanövényre — a paradicsomra. A kertészeti trükk eredményeként a dohányzás „ártalmatlan élvezetté” válik. A bölcs dohánykertészek abból a harminc éve felfedezett tényből indultak ki, hogy a nikotin nem a dohánylevélben, hanem a gyökérben képződik és a növényi nedvekkel együtt jut fel a levelekbe. Meg kell tehát akadályozni, hogy a nikotin eljusson a levelekbe, vagyis a leveleknek nikotin-mentes gyökérzetéből kell táplálkozniok. Legalkalmasabb vendéggyökémek a paradicsom bizonyult, amely — akár csak a dohány — a burgonyafélék családjához tartozik. 1960-ban megkezdődtek a nagyszabású kísérletek, s a vizsgálat során kiderült, hogy a „paradicsomdohány” leveleiből teljesen eltűnt a nikotin. S ami a legfontosabb: a ráoltás nem változtatta meg a levelek ízét és szívhatóságát. Bulgária most sterilizált dohány néven akarja forgalomba hozni új termékét. A bolgár szakemberek más növénnyel is kísérleteztek: maszlagra (datura stramonium) oltották a dohányt. Az eredmény még érdekesebb volt: a dohánylevelekben egészen kismennyiségű atropint találtak, ami gyógyítóan hat az asztmára. A maszlag leveleit már régebben is használták u. n. asztma-cigaretta gyártásához. Noha megkönnyebbülést hoz az asztmásoknak, kellemetlen szaga miatt nem volt sikere. A virágok összeválogatása és elrendezése is művészet. Kido Kintié és Maeda Ta- zuko tokiói művésztanár- nők a napokban az Ipar- művészeti Főiskolán mutatták be az „Ikebana”, — azaz a művészi virágren- dezés gyakorlatát. A Moszkva: Nagyszínházban Bizet Carmen c. operáját Sherley Verret néger énekesnővel a címszerepben mutatlak be. A képen Irina Arhipova, a Nagyszínház tagja beszélget az előadás szünetében Sherley Ver- rettel, a Metropoliten művésznőjével.
