Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. október 20. Az első „tengeralattjáró sétahajó“ Monthey A „Mesoseaph'-ot, amelyet a Lausanne-l 1964. évi országos kiállítás keretében mutatnak be a Genfi tavon, az elhunyt Auguste Piccard professzor tervei alapján fia, dr. Jacques Piccard építette. A hajó tulaj­donképpen egyszerű szerkezetű, 'hengeres acélváz, bel­ső bordázattal erősítve és a két végén félgömbbel le­zárva. A 40 utast szállító hajó lehetővé teszi majd a kiállítás látogatóinak, hogy most már nemcsak a Genfi tó környezetének, de „mélységeinek” panorámájában is gyönyörködhessenek. Képünkön dr. Jacques Piccard, a „Mesoscaph” épí- t>~'» bemutatja a hajót a sajtónak. Citius-hormont fedeztek fel Amerikában Rashad A. H. Khalifa egyiptomi tudós, aki a Ka­lifornia Egyetemen kutatá­sokat folytat, új növényi hormont fedezett fel, amely a citrus gyümölcsök növekedését szabályozza. A felfedezett hormon az úgynevezett citrus auxin, a természetes növekedés­szabályzók új csoportjába tartozik. Ha sikerül bebi­zonyítani, hogy nélkülöz­hetetlen a citrusfélék fej­lődéséhez, idővel fel lehet majd használni e gyümöl­csök gazdaságosabb, gyor­sabb termeléséhez. Amíg a holdrakéta elindul Napjainkban az űrkuta­tás eseményei pergő gyor­sasággal követik egymást. Valamennyi részletkérdés egyetlen pontba fut össze: a rakétatechnika fejleszté­se teremti meg az űrkuta­tás valamennyi fázisának, így a holdutazásnak te alapját. RÁKÉT AHAJTÖMÜVEK Ami a rakéták hajtómű­vét illeti, két fontos alap­típust különböztethetünk meg: egyik a folyadékhaj­tómű, a másik a szilárd hajtóanyaggal dolgozó haj­tómű. Az első csoport hajtó­anyagául leggyakrabban alkoholt és folyékony oxi­gént, vagy pedig oxigént és hidrogént használnak. A két anyag közül az egyik a tulajdonképpeni hajtó­anyag, a másik pedig az égési folyamatot elősegítő közeg. A folyadékhajtóművel ellátott rakéták természe­tesen felépítés szempontjá­ból igen sokfélék lehetnek, de valamennyi tartalmazza a következő alapvető fon­tosságú szerkezeti része­ket: égéskamra fúvókéval, turbószivattyú, üzemanyag- tartály a hajtóanyag és az égést tápláló közeg számá­ra, adagoló csővezeték és szelep, gyujtóberendezés és üzemanyagtöltő készülék. A hajtómű legfontosabb része az égéstér — itt ta­láljuk meg a befecskende­zést végző szerkezetet is. Az égéskamrába két oldal­ról különálló vezetéken táplálják a hajtóanyagot és az égést tápláló közeget. Ezek a befecskendezésen keresztül jutnak az égés­kamrába. El porlasztásuk már az égéskamrába megy végbe. A porlasztás után létrejött keveréket meg- gyujtják. Az égés követ­keztében gázok képződnek, melyek áthaladnak a fú­vókán. A fúvóka lényegé­ben két kúpos csőből van összeállítva. Nem véletlen, hogy a fúvókat ilyen for­mában alakítják ki — a fúvókának ez a felépítési módja teszi lehetővé a ki­áramló gázok felgyorsulá­sát. Ilyenformában a gázok sebessége elérheti egy má­sodperc alatt a 2—2500 métert is, ami a hangse­besség hét—nyolcszorosa. KÜLÖNLEGES ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGŰ ANYAGOK A gázok kilépésekor a fúvókából tolóerő keletke­zik és ez biztosítja a ra­kéták előrehaladását. Ahhoz, hogy az égés­nagyfaatóeugarú, szilárd hajtóanyagú rakéták fej­lesztése. Az ilyen rakéták három fő részből állnak: 1. fejrész a robbanótöl­tettel, 2. szilárd hajtóanyagú hajtómű, S. vezérlő és irányítóbe­rendezés. A hajtómű hajtóanyag­töltetének meggyújtása vil­lamos úton történik. A hajtóanyag elégésekor ke­nyezi, hogy a rakéta eltér­het az előre meghatározott pályagörbétől. Ugyancsak fontos feladat az égéf,kam­ra falának megfelelő hő- szigetelése is. Amikor a rakéta eléri a kívánt sebességet, ki kell kapcsolni a hajtóművet. Ez a következő módokon történhet: 1. Hirtelen lecsökkentiik a a gázok nyomását, mégpe­dig úgy, hogy megnyitnak egy különleges szelepet. 2. Ellen-fúvókákat kap­csolnak be: ezekben a gáz ellenkező irányban áram­lik, mint a fő-fúvókákban és így az ellenfúvókánál fellépő tolóerő kiegyenlíti a fő-fúvókénál fellépő to- 1 óerőt Az orvos tanácsolja A magasvérnyomás betegségről Amikor kimondjuk azt a szót, hogy magas vérnyo­más, akkor talán nem Is tudjuk, hogy mennyi min­dent, hányfajta betegséget takarhat ez a kifejezés. Az úgynevezett magasvémyo- máe betegség (hypertonia betegség) mellett ugyanis számtalan és különböző be­tegségnek lehet az egyik velejárója az emelkedett vérnyomás. így pl.: egyes vesebeteg­ségek, belső elválasztása mirigyek egyes betegségei, mérgezések, az érelmesze­sedés stb. járhatnak maga­sabb vérnyomással. Amikor azonban má magas vérnyo­más betegségről beszélünk, akkor nem ezekre az emel- kedettebb vérnyomással já­ró betegségekre gondolunk, hanem kizárólag arra az egyre, amelynek kiinduló oka, eredete a központi idegrendszerben van. Külső behatásokra, állan­dóan ismétlődő ártalmas in­gerekre az idegrendszer felsőbb szakaszaiban ideges állapot jön létre, melynek hatására idegi úton a leg­kisebb verőereknek az in­gadozó, majd állandósuló görcse keletkezik és ennek következménye a magas vérnyomás. Az ok legtöbb­ször a sok izgalommal járó űzött, hajszolt életmód, a kellő pihenés hiánya. A tü­netek kezdetben nem jel­legzetesek, inikább csak idegi kimerültségre utal­nak. Ezek között szerepel az ingerlékenység, álmat­lanság, fáradékonyság,' eset­leg múló fejfájás, enyhe szédülés. A vérnyomás ek­kor még ingadozó, a maga­sabb értékek mellett nyű­göd tabb szakban normális értékek is találhatók. Ké­sőbb komolyabb tünetek jelentkeznek, erős, sokszor lüktető fejfájások, szorító érzés a fejben, migrénszerű tünetek, esetleg szívpana­szok, fájdalmak, szívdobo­gás formájában. A vérnyo­más ekkor már tartósan emelkedetté válik és nyu­galmi szakban sem éri el a normális értéket. KéKejű borjú maaii kamra elviselhesse a ma­gas égési hőfokot és a ke­letkező gázok nagy nyomá­sát, igen ellenállónak kell lennie. Ezért készítéséhez különleges fémötvözeteket és különleges módszereket (pl. robbantásos alakítás) használnak Az égéskamrát és a fú­vókát köpeny borítja. A köpeny és az égéskamra fala között nagy sebesség­gel áramlik a hűtést biz­tosító üzemanyag vagy az égést tápláló közeg. A szakemberek egy cso­portja a folyadék-hajtó­műves rakétákat nem tart- j ja előnyösnek, mert azok I felszerelése bonyolult és bizonyos esetekben az ég­hajlat és az időjárás kü­lönleges hatásai is befo­lyásolhatják az üzembiztos működést SZILÁRD HAJTÓANYAGOK Az elmúlt esztendőkben jelentősen meggyorsult a letkező gázok nyomása megközelíti a légköri leve­gő nyomásának százszoro­sát is. Hajtóanyagként ál­talában nitrocellulózokat, vagy pedig robbanóhatású keveréket használnak. Töltésnél a hajtóanyag­keverék folyékony, pépsze­rű állapotban kerül a raké­tába és csak később, a le­hűlés során szilárdul meg. Biztosítani kell az égés sebességét, egyenletességét is. Ez nagyon fontos, mert ha az égés nem egyenletes, akkor a tolóerő is ingadoz­hat, ez pedig azt eredmé­Aíkohol a takarmányban Több amerikai egyete­men kísérleteket folytat­tak, amelyekkel bebizo­nyították. hogy az álla­tok, marhák és birkák ta­karmányába kevert bizo­nyos mennyiségű etilalko­hol igen előnyösen befo­lyásolja a súlygyarapodást. Azok az állatok, amelyek etilalkoholt kapnak, gyor­sabban híznak és jobb mi­nőségű a húsuk. 4r-?wíí!v a falaiban A rotterdami új földalat­ti vasút építésekor végzett mérések azt mutatták, — hogy a város területének egy része az apállyal és a dagállyal egyidőben emel­kedik, illetve süllyed. A dagály időszakában a ten­gervíz erős nyomása meg­emeli a talajt, apály ide­jén pedig csökken a nyo­más, s a talaj visszasüly- lyed. E függőleges mozgás maximális szintkülönbsége 2,5 milliméter. A szakem­berek úgy vélik, hogy ez a csekély mozgás egyelőre nem jelent ugyan veszélyt, de idővel - földcsuszamlás­hoz vezethet. Pen ArgyI, USA; A Ralph Ruch farmon született ez 3 kétfejű, négyszemű, háromnyelvű és három állkapcsú borjú, amely legalább olyan gondozást Igényel, mint egy csecsemő A magas vérnyomás be­tegség gyakorisága és je­lentősége egyre nő. Az utóbbi évek adatai szerint a betegség előfordulása Ma­gyarországon az egész fel­nőtt lakosságra számítva megközelíti a 10 százalékot Más statisztikák szerint a betegség előfordulása egyes országokban még ennél is nagyobb arányú. Számítás­ba kell venni, hogy a be­tegség utóbbi időben észlelt megszaporodása az emberi életikor meghosszabbodásá­val is kapcsolatos. Az ún. várható élettartam meg­hosszabbodása 1900-tól nap­jainkig jelentősen megnőtt, és 48 évről, 64—65 évre te­hető. Ez az adat arra mu­tat, hogy ma már sokkal nagyobb számú ember éli meg azt a k rt, amelyben a magas vérnyomás betegség is gyakoribbá válik. A be­tegség nagyfokú elterjedé­se miatt a hypertonia be­tegség kérdése korunk egyik fontos szociális jelentőségű problémája. Ezek után szólná kell a betegség gyógyításáról. Itt is úgy vagyunk, mint az egyéb betegségeknél, hogy döntő fontosságú a beteg­ségnek minél korábbi szak­ban való felismerése. A mai modern orvoslásban az elv a megelőzésen és a gon­dozáson van. Évek óta működik Budapesten a Központi Hypertonia Gon­dozó és ennek mintájára megszervezik egymás után vidéken is az egyes gondo­zókat. A hypertonia gyako­riságát szervezett szűrő- vizsgálatokkal kell kimu­tatni és meg kell állapíta­ni, hogy mely foglalkozási ágakban és milyen életkor­ban gyakoribb a hyperto­nia betegség. A szűrővizs­gálatok mellett fontos a gondozó és ellenőrző tevé­kenység, a kezelt betegek további megfigyelése. He­lyes lenne, ha a járóbeteg­rendelésen kívül a gondo­zottakat meglátogatnák a munkahelyén és a lakásán is. így olyan körülmények is felszínre kerülnének* melyek a gyógyításban és egyes ártalmas tényezők ki­kapcsolásában szerepet játszhatnak. Milyen tanácsot adha­tunk a gyógykezelésre vo­natkozóan? Alapvetőnek kell tekinte­ni azt a megállapítást, hogy a kezelést csak az orvos irányíthatja, aki a kezelés bevezetése előtt megállapít­ja betegség természetét, nevezetesen, hogy hyperto­nia betegségről van-e szó, vagy csak másodlagos, tü­neti magas vérnyomásról. Ennek eldöntése után elő­írja a gyógyszereket, a megfelelő étrendet és ja­vaslatokat tesz esetleg az életmód rendező: e. Számtalan gyógyszerünk van a vémyomásbetegség gyógyítására és befolyásolá­sára. Az esetenkénti meg­felelő gyógyszer kiválasztá­sa mindenkor az orvos fel­adata. A táplálkozás Szem­pontjából mege inthetjük, hogy a túltáplálás és a kó­ros elhízás rosszul befolyá­solja a betegséget. Szén- hydrát-dús, zsír- és fehér­je-szegény diétát ajánlunk, konyhasó megszorítással. Sokszor jó a váltogatva al­kalmazott ún. gyümölcs-, rizs- és burgonya-nap. mtos az életmód rende­zése. A ’-ülső tényezők, szeszes italok túlzott fo­gyasztása, erős dohányzás, éjszakázás súlyosbító ténye­zőknek számítanak. Ezen ártalmak megszüntetése igen fontos a betegség elő­rehaladásának meggátlása céljából. Szabadságolás, ki- kapcsolódás, esetenként kör­nyezetváltozás jó hatásúak lehetnek. A betegség gyógyításában annál nagyobb eredményt várhat mk, minél korábban kezdjük a kezelést. Dr. Pataki Lajos belgy. szakorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom