Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

1*SS. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Korszerűsítik a gyógyszerészképzést Felsőfokú gyógyszerészeti technikum nyílik A* Egészségügyi Minisz­térium illetékesei ezekben a napokban tárgyalják az oktatási reform végrehaj­tását az egyetemi gyógy­szerészkarok képviselőivel. A tervek szerint a jelenle­gi négy és fa éves tanul­mányi időt öt évre emelik, és növelik az oktatásban az orvostudományi tárgyak arányát. A gyógyszerész hallgatók létszámán nem változtatnak: továbbra is 220 új hallgatót vesznek fel a budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem gyógyszerészkarára. A mi­nisztérium szakértői sze­rint ez elegendő, mert a jövőben fokozottan mente­sítik a gyógyszerészeket a nem kifejezetten gyógysze­részi képesítést igénylő munkától. A nem gyógyszerészi ké­pesítésű gyógyszertári dol­gozókat — az asszisztense­ket — érettségi utón két éves — munka melletti _ — tanfolyamon képezik ki, s már készülnek az új, ma­gasabb fokú technikuskép­zés tervei is. Sok más szak­mához hasonlóan bevezetik az érettségi utáni felsőfokú gyógyszerészeti techniku­mot. Akik ezt elvégzik, több feladatot vehetnek át a gyógyszerészektől, mint az asszisztensek, mert pél­dául — gyógyszereket re­ceptre is kiszolgálhatnak majd. A gyógyszerészek idejét tehát a gyógyszertár veze­tésén kívül főleg a gyógy­szerek készítése, a kész gyógyszerek minőségének és a gyógyszerkiadásnak ellenőrzése tölti majd ki, és több idejük jut egész­ségügyi felvilágosítással kapcsolaté« feladatokra i0. Hétszázmillió írástudatlan felnőtt New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés gaz­dasági és szociális bizott­ságának pénteki ülésén az írástudatlanság teljes fel­számolásáról szóló UNES- CO-jelentés előterjesztésé­vel kapcsolatban felszólalt René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója. Maheu megjegyezte: az UNESCO adatai szerint a világon, a felnőtt lakosság kétötöde, azaz hétszáz mil­lió ember írástudatlan. — Ami az iskoláskorú gyer­mekeket illeti, 85 afrikai, ázsiai és latinamerikai or­szágban 1960-ban a gyer­mekeknek csak az 55 szá­zaléka járt iskolába. A jel­zett adatokból kitűnik, hogy ha a helyzet nem változik, az írástudatlanok száma évente átlagosan 20—25 millióval fog emel­kedni. ÉPÜL AZ ŰJ ZAGYVA HÍD SZOLNOKON. A lakosság beleszól... A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közérdekű bejelentések intézéséről Megszoktuk már, hogy a népi ellenőrzés vizs­gálatai életünk legkülönf élébb területeit szakszerű pontossággal mérik fel. Ezúttal a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság olyan jelentéséről számolhatunk be, amely egymagában is képet ad az ország köz­életéről, valamennyi népgazdasági ág állapotáról. A jelentés a különböző szintű NEB-ekhez 1963. év első felében érkezett közérdekű bejelentések vizsgá­lati tapasztalatait összegezi. Az év első felében csök­kent a közérdekű bejelen­tések száma: de még így is több mint három és fél­ezer a különböző szintű NEB-ekhez érkezett beje­lentések száma, amelyek­nek mindössze tíz százalé­ka bizonyult alaptalannak a vizsgálat során. Az alaptalan bejelentések száma állandóan csökken — 1962 első felében még 13 százalék volt — s „...ez a tény azt bizonyítja, — vonja le a következtetést a KNEB jelentése —, hogy a dolgozók többsége elítéli a társadalom érdekeit sértő magatartást, a bejelentések egyre inkább mentesek a rosszindulatú intrikától, rágalmazástól. Az alapta­lannak bizonyult bejelenté­sek többségében is fel lehet ismerni a bejelentők jóin­dulatát, a megalapozatlan­ság túlnyomó részt a tá­jékozatlanságból fakad...”, erre utal az is, hogy mind­össze 15 rágalmazás akadt a sok bejelentés között. Világosan tükröződik a közérdekű bejelentések té­maszerinti megoszlásából, hogy a bejelentők értik és Hetedik vasárnap a gépen Alacsony, zömök fiatalember száll le a Z-3011- es traktor nyergéből. Arcát feketére cserzette a napfény, látszik, hogy az utóbbi hónapokban nem sok időt töltött fedél alatt. Most is a csépai Űj Ba­rázda földjén az utolsó fordulókat járják Palánkal Sándorral, a másik gépállomási traktorossal. Molnár János még a fia­talabb generációhoz tarto­zik a Kunszentmártoni Gépállomáson. Mindössze 32 éves, pedig már tizenkét éve, hogy gépre ült Nehéz lenne összeadni az azóta felszántott és elvetett hol­dak számát. Még az idei sem könnyű. Seaszkó Ká­rollyal, az Űj Barázda fő- agronómusával együtt sike­rül összegezni: Molnár Já­nos vetési teljesítménye 950 hold. De minden bizonnyal meghaladja az ezret, hisz két nap kell még a vetés befejezéséhez. A gépállomás igazgatójá­tól hallottam, hogy a fiatal traktorost egyik legjobb, legszorgalmasabb szakem­berükként tartják nyilván. A tavasszal, amikor kihir­dették az ifjú traktoristák országos versenyét, Molnár János az elsők között ne­vezett be. Akkor 350 mű­szaknorma teljesítést vál­lalt erre az évre. Mindenki soknak tartotta, ő maga is. Csak később gondolkodott el „merészségén”. A Super- Zetorok éves műszaknor­mája 250, s ő 350-et vállalt. Nem szokott felelőtlenül ígérgetni, tudta, hogy nehéz feladatra vállalkozott. így is látott munkához a tava­sa munkák kezdetekor. Szorgalmasan dolgozott az aratáskor. Nem voltak pi­henő vasárnapjai. Amolyan ágyraj áró volt otthonában. Pedig szereti a családját Három kisfia sokszor hiába várja őt, ritkán talál­koznak apjukkal. Reggel fél ötkor, amikor munkába indul, még alszanak. Este kilencre-tízre, mire hazaér, már rég az ágyban vannak. Az aratás után volt egy kis szusszanó. Néhány va­sárnapot együtt lehetett családjával. Aztán megkez­dődött a vetés időszaka A munka szorított, időben és jó minőségben kell elvetni a jövő évi kenyémekvalót Kire, ha nem a traktoris­tákra támaszkodott a szö­vetkezet vezetősége.. Mol­nár János most már a he­tedik munkaszüneti napon dolgozik megszakítás nél­kül. Mégsem panaszkodik. Pedig két tűz között van. TANÁR, aki sohasem tanított Az egyetemet 1938-ban vé­gezte el. Fiatalos ambíció­val, tanítási vággyal telve utazott haza Jászárokszál- lásra. Zsebében két diplo­ma lapult. Magyar és latin szakos tanári képesítést szer­zett. Élete első és legfájóbb csalódása akkor érte, ami­kor állást keresett, és ami­kor azt hitte, hogy egy új fiatal tanárt tárt karokkal tanári katedrával várnak. Kilincselni kezdett. Szám­talan erdménytelen kísérlet után azonban rájött, hogy neki esetleg csak egy-két magántanuló juthat. Aztán egy napon, amikor rengeteg szabadidejével nem tudott mit kezdeni és a faluban sé­tált, megszólította a plébá­nos, aki a helybeli Hangya szövetkezet vezetője is volt. — Jóska fiam, elvállal­nád-e a Hangya ügyvezeté­sét? Nem volt habozni valója. Kenyeret kellett keresnie. Tanítással vagy más vala­mivel? Mindegy. Nem ő akarta így, hanem az élet Háromezerhatszáz Hangya volt akkor az országban és az utolsó helyen állt a jász­árokszállási. Dolgozni kez­dett. Rendet teremtett az elszámolások, a számlák káoszában. Nagyon sokat dolgozott Két év múlva a szövetkezetét a legjobb tíz között emlegették. Különös szeszélye a sorsnak. Az az­előtt néhány pengőért ma­gántanítást vállaló fiatal ta­nár rövidesen nagyon jó anyagi körülmények közé került A felszabadulás után né­hány évig még létezett a Hangya, azután megszűnt. Földművesszövetkezet lett belőle. Egy ideig ott volt az árokszállási fmsz-nél. Ké­sőbb piszkálni kezdték. Ho­gyan dolgozhat egy volt Hangya ügyvezető az fmsz- nél? Elment még Jászárok- szállásról i£. 1951-ben hívták Szolnok­ra. Űjabb ajánlat, újabb rossz szövetkezet. Elvállalta az állást, hiszen nem az első eset, hogy rossz helyezéssel startol. A szolnoki Bőripari KTSZ, a megye egyik leg­rosszabb szövetkezete volt akkoriban. Mint kakas a szemétdombon, úgy kezdett túrkálni az elhanyagolt, lai­kusok által vezetett köny­velésben. Rendszer, ellenőr­zés? Ilyet nem ismertek elődei. Abban az időben, hogy ő főkönyvelőnek odakerült, kezdett csak kialakulni a KISZÖV, meg az OKISZ. Hatalmas ambícióval látott munkához. Neki akkor bi­zonyítania kellett. Meg kel­lett mutatnia, hogy a ferde szemmel nézett Hangya ügy­vezető ért a dolgokhoz, mert máskülönben baj lett volna. Megfeszített erővel küzdött a rend, a bizonylati fegye­lem megteremtéséért Sikerült A szövetkezettel nem volt különösebb baj. A dolgozók szorgalmasak vol­tak, csak a gazdálkodást kellett rendbeszedni. A Csáki szalmája gyakorlatot kellett megszületni. Néhány év múlva a Bőr­ipari KTSZ a megye kiváló kisipari szövetkezete lett. És Decsi József, a főkönyvelő? Hm. A gondok, és az idő le- moshatatlan fehér rizspora ül haján és bajúszán. 1957- ben a szövetkezeti vagyon 'megőrzéséért és a szövetke­zeti ipar fejlesztéséért ki­tüntették. Az idén, április 4-én megkapta a szövetke­zeti ipar kiváló dolgozója jelvényt ötvenhét éves. A régi len­dület és ambíció nyugodt rutinná szelídült benne. Ed­digi életével, munkájával elégedett lehet, hiszen min­denütt nagyon jól megállta a helyét. Azért hogy csendes, sza­vaiból kitűnik, valahol a lelke legmélyén negyvenhét év óta szunnyad egy picike elégedetlenség. Jó, jó, mint főkönyvelő is megtalálta a helyét és számítását az élet­ben, de vajon miért volt az, hogy neki „akkor” nem ju­tott még egy fél katedra sem? — bognár —■ . Már az aszony is sokallja a dolgot. Zsörtölődik a hosz- szú távolléte miatt. Ilyen­kor mindig biztatja: „Nem sokára elvetünk, azután lesz idő a pihenésre” A gépállomási nyilván­tartás szorgalmasan jegyzi a teljesített műszaknormá­kat. Molnár János, a fiatal csepai traktoros az élen ha­lad. Az októberi elsó de­kád végére 341 műszaknor­mát teljesített. Azóta már túl van a vállalásán is. Naponta másfél-két mű­szaknormának megfelelő munkát végez. Október el­ső dekádjában 21.02-es tel­jesítménye volt. Méghozzá kiváló minő­ségben. Ezt a legilletéke­sebb, az Űj Barázda főag- ronómusa mondja róla. „Ragaszkodunk hozzá, kér­tük, hogy a vetés kezdeté­től a befejezésig nálunk dolgozhasson.” A gépállo­más műszaki -vezetője, Ba­ta Ferenc jegyezte meg: „Molnár elvtárs gépével so­ha nincs baj, nem szorul a javítók segítségére.” Nem csoda, hisz a munkakezdés előtt gondosan ápolja gé­pét. A munkahelyén megbe­csülik a szorgalmas, fárad­hatatlan fiatalembert. A ta­vasszal miniszteri kitünte­tést kapott, mindig ott van a premizáltak között, s nem hiányzik a neve a di- csérőtábláróL Keresete is magas, ö mondta el, tavaly 36 000 forint keresete volt. Átlagosan 3000 forintot vitt haza havonta. Most, a kam­pány időszakában a négy­ezret is eléri. Mire költi a keresetét? Ezt válaszolta: „Házat vet­tünk, van televíziónk, mo­torkerékpárom és ruházko- dunk”. Nem mondta, de le­het, hogy gépkocsira is gyűjt Megérdemli. Szorgal­masan, kitartóan, becsüle­tesen dolgozik. Máthé László Alga-ipar Japánban Japánban már három éve tengeri algákból ké­szült 150 és 350 grammos alga-kenyeret árusítanak diétás célokra. A japán gyógyszeripar algákból — négy „rendkívül hatásos fejfájás elleni szert is ké­szít, kettőt pedig végtag­fájdalmak és reuma ellen, továbbá „algapart” láz el­len és több alga-kenőcsöt bőrbetegségek leküzdésére. magukénak vallják a szo­cialista építés, irányába ha­tó rendeleteket, amelyek útjából, — sok esetben szenvedélyes hangon írt bejelentéseikkel — segíte­nek elhárítani az akadályo­kat. Közel fele a népgaz­daság termelőágazataival foglalkozik, csaknem egy- harmada a lakosság ellá­tásával, s mindössze egy­ötöde igazgatási- és egyéb ügyekkel. Egyáltalán nem kívánjuk az olyannyira különböző népgazdasági ágakat, fejlő­désüket, esetleges hibáikat azonosan értékelni, a beje­lentések okait vizsgálva mégis sok közös vonást ta­lálunk. A pénzügyi rend, a felső és felügyeleti ellen­őrzés, a szövetkezeti- és ál­lami fegyelem, a munka minősége, az újítások, az anyaggazdálkodás, a mun­kaszervezet és kooperáció, a lakossági szolgáltatások, a garanciáiig javítás, az építési hibák azok az okok, amelyek miatt többnyire tollat fogtak a bejelentők, legyenek bár falusi vagy városi lakosok. Ha jól meg­figyeljük: milyen a „ter­mészetük” e legáltalánosabb hibáknak, látjuk, hogy többnyire a lelkiisméretlen- séggel. a bürokratizmussal, a szakértelem hiányával és — visszaélések esetén — a gyors riénzszerzés szándéká­val függnek össze. Sok esetben szinte korlátlan ,.zöld-úr ám ezek előtt. Ezért is jegyzi meg a KNEB jelentése: „...az a tapasztalat, hogy állami szerveink egy része a bü­rokratikus ügyintézést és a társadalmi tulajdon fele­lőtlen, hanyag kezelését nem tekinti súlyos mulasz­tásnak. Állami szerveink­nek ez a szemlélete joggal váltja ki a dolgozók f"T- háborodását...”. Fél év alatt a saját ha­táskörében vizsgált közér­dekű bejelentések ügyében 83 esetben tett bűnvádi fel­jelentést a népi ellenőrzés: 346 ügyben került sor fe­gyelmi felelősségrevonásra; és 187 esetben született ja­vaslat az okozott kár meg­térítésére. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a beje­lentések vizsgálata után nem szükséges minden esetben fegyelmi útra te­relni az ügyet — ezek a számok kielégítőek. Koránt­sem értékelhetjük így azon­ban e számokat, ha arra gondolunk, hogy egy-egy el nem intézett' panasz, be nem vezetett javaslat, el­mulasztott feleKsségrevo- nás millió és millió forint sorsát, fontos közéleti prob­lémákat dönthet el. Ebből a szempontból ér­tékelhetjük kellően a KNEB-nek a megállapítá­sát, amely szerint „...ked­vező eredménv, hogy a ko­rábbi időhöz képest egyre több szerv nemcsak az egyedi szabálytalanságot szünteti meg, hanem intéz­kedik a hasonló jellegű hi­bák okainak kiküszöbölé­sére is. Az is előfordult, hogy az intézkedésre fel­kért szervek egy része a fe- lelősségrevonást még a ja­vasoltnál is szélesebb kör­ben alkalmazta..." Fontos ezt tudni, mert a bejelentések tárgyául szol­gáló rendellenességek ösz- szes társadalmi hatását csak a vele foglalkozó szerv tud­ja teljes egészében kiszűr­ni, elemezni, s mindegyik­ben pontosan megszabni a teendőket. Többször meg — különösen a költségvetésből gazdálkodó szervek — saját hatáskörben képtelenek megoldani a közérdekű be­jelentések alapján a népi ellenőrök által feltárt bajo­kat, s ilyenkor is az intéz­kedő szerv általánosabb* egyetemesebb, néha minisz­tériumi, főhatóságai — meg­oldásaira van szükség. E megoldásokat — monda­nunk sem kell — a NEB-ek utóvizsgálataik során nyo­mon követik Fábián Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom