Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
1*SS. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Korszerűsítik a gyógyszerészképzést Felsőfokú gyógyszerészeti technikum nyílik A* Egészségügyi Minisztérium illetékesei ezekben a napokban tárgyalják az oktatási reform végrehajtását az egyetemi gyógyszerészkarok képviselőivel. A tervek szerint a jelenlegi négy és fa éves tanulmányi időt öt évre emelik, és növelik az oktatásban az orvostudományi tárgyak arányát. A gyógyszerész hallgatók létszámán nem változtatnak: továbbra is 220 új hallgatót vesznek fel a budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem gyógyszerészkarára. A minisztérium szakértői szerint ez elegendő, mert a jövőben fokozottan mentesítik a gyógyszerészeket a nem kifejezetten gyógyszerészi képesítést igénylő munkától. A nem gyógyszerészi képesítésű gyógyszertári dolgozókat — az asszisztenseket — érettségi utón két éves — munka melletti _ — tanfolyamon képezik ki, s már készülnek az új, magasabb fokú technikusképzés tervei is. Sok más szakmához hasonlóan bevezetik az érettségi utáni felsőfokú gyógyszerészeti technikumot. Akik ezt elvégzik, több feladatot vehetnek át a gyógyszerészektől, mint az asszisztensek, mert például — gyógyszereket receptre is kiszolgálhatnak majd. A gyógyszerészek idejét tehát a gyógyszertár vezetésén kívül főleg a gyógyszerek készítése, a kész gyógyszerek minőségének és a gyógyszerkiadásnak ellenőrzése tölti majd ki, és több idejük jut egészségügyi felvilágosítással kapcsolaté« feladatokra i0. Hétszázmillió írástudatlan felnőtt New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és szociális bizottságának pénteki ülésén az írástudatlanság teljes felszámolásáról szóló UNES- CO-jelentés előterjesztésével kapcsolatban felszólalt René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója. Maheu megjegyezte: az UNESCO adatai szerint a világon, a felnőtt lakosság kétötöde, azaz hétszáz millió ember írástudatlan. — Ami az iskoláskorú gyermekeket illeti, 85 afrikai, ázsiai és latinamerikai országban 1960-ban a gyermekeknek csak az 55 százaléka járt iskolába. A jelzett adatokból kitűnik, hogy ha a helyzet nem változik, az írástudatlanok száma évente átlagosan 20—25 millióval fog emelkedni. ÉPÜL AZ ŰJ ZAGYVA HÍD SZOLNOKON. A lakosság beleszól... A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közérdekű bejelentések intézéséről Megszoktuk már, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai életünk legkülönf élébb területeit szakszerű pontossággal mérik fel. Ezúttal a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság olyan jelentéséről számolhatunk be, amely egymagában is képet ad az ország közéletéről, valamennyi népgazdasági ág állapotáról. A jelentés a különböző szintű NEB-ekhez 1963. év első felében érkezett közérdekű bejelentések vizsgálati tapasztalatait összegezi. Az év első felében csökkent a közérdekű bejelentések száma: de még így is több mint három és félezer a különböző szintű NEB-ekhez érkezett bejelentések száma, amelyeknek mindössze tíz százaléka bizonyult alaptalannak a vizsgálat során. Az alaptalan bejelentések száma állandóan csökken — 1962 első felében még 13 százalék volt — s „...ez a tény azt bizonyítja, — vonja le a következtetést a KNEB jelentése —, hogy a dolgozók többsége elítéli a társadalom érdekeit sértő magatartást, a bejelentések egyre inkább mentesek a rosszindulatú intrikától, rágalmazástól. Az alaptalannak bizonyult bejelentések többségében is fel lehet ismerni a bejelentők jóindulatát, a megalapozatlanság túlnyomó részt a tájékozatlanságból fakad...”, erre utal az is, hogy mindössze 15 rágalmazás akadt a sok bejelentés között. Világosan tükröződik a közérdekű bejelentések témaszerinti megoszlásából, hogy a bejelentők értik és Hetedik vasárnap a gépen Alacsony, zömök fiatalember száll le a Z-3011- es traktor nyergéből. Arcát feketére cserzette a napfény, látszik, hogy az utóbbi hónapokban nem sok időt töltött fedél alatt. Most is a csépai Űj Barázda földjén az utolsó fordulókat járják Palánkal Sándorral, a másik gépállomási traktorossal. Molnár János még a fiatalabb generációhoz tartozik a Kunszentmártoni Gépállomáson. Mindössze 32 éves, pedig már tizenkét éve, hogy gépre ült Nehéz lenne összeadni az azóta felszántott és elvetett holdak számát. Még az idei sem könnyű. Seaszkó Károllyal, az Űj Barázda fő- agronómusával együtt sikerül összegezni: Molnár János vetési teljesítménye 950 hold. De minden bizonnyal meghaladja az ezret, hisz két nap kell még a vetés befejezéséhez. A gépállomás igazgatójától hallottam, hogy a fiatal traktorost egyik legjobb, legszorgalmasabb szakemberükként tartják nyilván. A tavasszal, amikor kihirdették az ifjú traktoristák országos versenyét, Molnár János az elsők között nevezett be. Akkor 350 műszaknorma teljesítést vállalt erre az évre. Mindenki soknak tartotta, ő maga is. Csak később gondolkodott el „merészségén”. A Super- Zetorok éves műszaknormája 250, s ő 350-et vállalt. Nem szokott felelőtlenül ígérgetni, tudta, hogy nehéz feladatra vállalkozott. így is látott munkához a tavasa munkák kezdetekor. Szorgalmasan dolgozott az aratáskor. Nem voltak pihenő vasárnapjai. Amolyan ágyraj áró volt otthonában. Pedig szereti a családját Három kisfia sokszor hiába várja őt, ritkán találkoznak apjukkal. Reggel fél ötkor, amikor munkába indul, még alszanak. Este kilencre-tízre, mire hazaér, már rég az ágyban vannak. Az aratás után volt egy kis szusszanó. Néhány vasárnapot együtt lehetett családjával. Aztán megkezdődött a vetés időszaka A munka szorított, időben és jó minőségben kell elvetni a jövő évi kenyémekvalót Kire, ha nem a traktoristákra támaszkodott a szövetkezet vezetősége.. Molnár János most már a hetedik munkaszüneti napon dolgozik megszakítás nélkül. Mégsem panaszkodik. Pedig két tűz között van. TANÁR, aki sohasem tanított Az egyetemet 1938-ban végezte el. Fiatalos ambícióval, tanítási vággyal telve utazott haza Jászárokszál- lásra. Zsebében két diploma lapult. Magyar és latin szakos tanári képesítést szerzett. Élete első és legfájóbb csalódása akkor érte, amikor állást keresett, és amikor azt hitte, hogy egy új fiatal tanárt tárt karokkal tanári katedrával várnak. Kilincselni kezdett. Számtalan erdménytelen kísérlet után azonban rájött, hogy neki esetleg csak egy-két magántanuló juthat. Aztán egy napon, amikor rengeteg szabadidejével nem tudott mit kezdeni és a faluban sétált, megszólította a plébános, aki a helybeli Hangya szövetkezet vezetője is volt. — Jóska fiam, elvállalnád-e a Hangya ügyvezetését? Nem volt habozni valója. Kenyeret kellett keresnie. Tanítással vagy más valamivel? Mindegy. Nem ő akarta így, hanem az élet Háromezerhatszáz Hangya volt akkor az országban és az utolsó helyen állt a jászárokszállási. Dolgozni kezdett. Rendet teremtett az elszámolások, a számlák káoszában. Nagyon sokat dolgozott Két év múlva a szövetkezetét a legjobb tíz között emlegették. Különös szeszélye a sorsnak. Az azelőtt néhány pengőért magántanítást vállaló fiatal tanár rövidesen nagyon jó anyagi körülmények közé került A felszabadulás után néhány évig még létezett a Hangya, azután megszűnt. Földművesszövetkezet lett belőle. Egy ideig ott volt az árokszállási fmsz-nél. Később piszkálni kezdték. Hogyan dolgozhat egy volt Hangya ügyvezető az fmsz- nél? Elment még Jászárok- szállásról i£. 1951-ben hívták Szolnokra. Űjabb ajánlat, újabb rossz szövetkezet. Elvállalta az állást, hiszen nem az első eset, hogy rossz helyezéssel startol. A szolnoki Bőripari KTSZ, a megye egyik legrosszabb szövetkezete volt akkoriban. Mint kakas a szemétdombon, úgy kezdett túrkálni az elhanyagolt, laikusok által vezetett könyvelésben. Rendszer, ellenőrzés? Ilyet nem ismertek elődei. Abban az időben, hogy ő főkönyvelőnek odakerült, kezdett csak kialakulni a KISZÖV, meg az OKISZ. Hatalmas ambícióval látott munkához. Neki akkor bizonyítania kellett. Meg kellett mutatnia, hogy a ferde szemmel nézett Hangya ügyvezető ért a dolgokhoz, mert máskülönben baj lett volna. Megfeszített erővel küzdött a rend, a bizonylati fegyelem megteremtéséért Sikerült A szövetkezettel nem volt különösebb baj. A dolgozók szorgalmasak voltak, csak a gazdálkodást kellett rendbeszedni. A Csáki szalmája gyakorlatot kellett megszületni. Néhány év múlva a Bőripari KTSZ a megye kiváló kisipari szövetkezete lett. És Decsi József, a főkönyvelő? Hm. A gondok, és az idő le- moshatatlan fehér rizspora ül haján és bajúszán. 1957- ben a szövetkezeti vagyon 'megőrzéséért és a szövetkezeti ipar fejlesztéséért kitüntették. Az idén, április 4-én megkapta a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója jelvényt ötvenhét éves. A régi lendület és ambíció nyugodt rutinná szelídült benne. Eddigi életével, munkájával elégedett lehet, hiszen mindenütt nagyon jól megállta a helyét. Azért hogy csendes, szavaiból kitűnik, valahol a lelke legmélyén negyvenhét év óta szunnyad egy picike elégedetlenség. Jó, jó, mint főkönyvelő is megtalálta a helyét és számítását az életben, de vajon miért volt az, hogy neki „akkor” nem jutott még egy fél katedra sem? — bognár —■ . Már az aszony is sokallja a dolgot. Zsörtölődik a hosz- szú távolléte miatt. Ilyenkor mindig biztatja: „Nem sokára elvetünk, azután lesz idő a pihenésre” A gépállomási nyilvántartás szorgalmasan jegyzi a teljesített műszaknormákat. Molnár János, a fiatal csepai traktoros az élen halad. Az októberi elsó dekád végére 341 műszaknormát teljesített. Azóta már túl van a vállalásán is. Naponta másfél-két műszaknormának megfelelő munkát végez. Október első dekádjában 21.02-es teljesítménye volt. Méghozzá kiváló minőségben. Ezt a legilletékesebb, az Űj Barázda főag- ronómusa mondja róla. „Ragaszkodunk hozzá, kértük, hogy a vetés kezdetétől a befejezésig nálunk dolgozhasson.” A gépállomás műszaki -vezetője, Bata Ferenc jegyezte meg: „Molnár elvtárs gépével soha nincs baj, nem szorul a javítók segítségére.” Nem csoda, hisz a munkakezdés előtt gondosan ápolja gépét. A munkahelyén megbecsülik a szorgalmas, fáradhatatlan fiatalembert. A tavasszal miniszteri kitüntetést kapott, mindig ott van a premizáltak között, s nem hiányzik a neve a di- csérőtábláróL Keresete is magas, ö mondta el, tavaly 36 000 forint keresete volt. Átlagosan 3000 forintot vitt haza havonta. Most, a kampány időszakában a négyezret is eléri. Mire költi a keresetét? Ezt válaszolta: „Házat vettünk, van televíziónk, motorkerékpárom és ruházko- dunk”. Nem mondta, de lehet, hogy gépkocsira is gyűjt Megérdemli. Szorgalmasan, kitartóan, becsületesen dolgozik. Máthé László Alga-ipar Japánban Japánban már három éve tengeri algákból készült 150 és 350 grammos alga-kenyeret árusítanak diétás célokra. A japán gyógyszeripar algákból — négy „rendkívül hatásos fejfájás elleni szert is készít, kettőt pedig végtagfájdalmak és reuma ellen, továbbá „algapart” láz ellen és több alga-kenőcsöt bőrbetegségek leküzdésére. magukénak vallják a szocialista építés, irányába ható rendeleteket, amelyek útjából, — sok esetben szenvedélyes hangon írt bejelentéseikkel — segítenek elhárítani az akadályokat. Közel fele a népgazdaság termelőágazataival foglalkozik, csaknem egy- harmada a lakosság ellátásával, s mindössze egyötöde igazgatási- és egyéb ügyekkel. Egyáltalán nem kívánjuk az olyannyira különböző népgazdasági ágakat, fejlődésüket, esetleges hibáikat azonosan értékelni, a bejelentések okait vizsgálva mégis sok közös vonást találunk. A pénzügyi rend, a felső és felügyeleti ellenőrzés, a szövetkezeti- és állami fegyelem, a munka minősége, az újítások, az anyaggazdálkodás, a munkaszervezet és kooperáció, a lakossági szolgáltatások, a garanciáiig javítás, az építési hibák azok az okok, amelyek miatt többnyire tollat fogtak a bejelentők, legyenek bár falusi vagy városi lakosok. Ha jól megfigyeljük: milyen a „természetük” e legáltalánosabb hibáknak, látjuk, hogy többnyire a lelkiisméretlen- séggel. a bürokratizmussal, a szakértelem hiányával és — visszaélések esetén — a gyors riénzszerzés szándékával függnek össze. Sok esetben szinte korlátlan ,.zöld-úr ám ezek előtt. Ezért is jegyzi meg a KNEB jelentése: „...az a tapasztalat, hogy állami szerveink egy része a bürokratikus ügyintézést és a társadalmi tulajdon felelőtlen, hanyag kezelését nem tekinti súlyos mulasztásnak. Állami szerveinknek ez a szemlélete joggal váltja ki a dolgozók f"T- háborodását...”. Fél év alatt a saját hatáskörében vizsgált közérdekű bejelentések ügyében 83 esetben tett bűnvádi feljelentést a népi ellenőrzés: 346 ügyben került sor fegyelmi felelősségrevonásra; és 187 esetben született javaslat az okozott kár megtérítésére. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a bejelentések vizsgálata után nem szükséges minden esetben fegyelmi útra terelni az ügyet — ezek a számok kielégítőek. Korántsem értékelhetjük így azonban e számokat, ha arra gondolunk, hogy egy-egy el nem intézett' panasz, be nem vezetett javaslat, elmulasztott feleKsségrevo- nás millió és millió forint sorsát, fontos közéleti problémákat dönthet el. Ebből a szempontból értékelhetjük kellően a KNEB-nek a megállapítását, amely szerint „...kedvező eredménv, hogy a korábbi időhöz képest egyre több szerv nemcsak az egyedi szabálytalanságot szünteti meg, hanem intézkedik a hasonló jellegű hibák okainak kiküszöbölésére is. Az is előfordult, hogy az intézkedésre felkért szervek egy része a fe- lelősségrevonást még a javasoltnál is szélesebb körben alkalmazta..." Fontos ezt tudni, mert a bejelentések tárgyául szolgáló rendellenességek ösz- szes társadalmi hatását csak a vele foglalkozó szerv tudja teljes egészében kiszűrni, elemezni, s mindegyikben pontosan megszabni a teendőket. Többször meg — különösen a költségvetésből gazdálkodó szervek — saját hatáskörben képtelenek megoldani a közérdekű bejelentések alapján a népi ellenőrök által feltárt bajokat, s ilyenkor is az intézkedő szerv általánosabb* egyetemesebb, néha minisztériumi, főhatóságai — megoldásaira van szükség. E megoldásokat — mondanunk sem kell — a NEB-ek utóvizsgálataik során nyomon követik Fábián Gábor
