Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október 20. N 1 1 a ÍZ DLFÖLDií KUTATOK MŰHELYÉBEN A műszaki egyetem kutatói tervezik • Lehel hűtőszekrény új motorját Csörsz árka (Monda és valóság) A z Alföld északi ré- -E*- szén. Borsodban, He­vesben és nem utolsó sor­ban a Jászságban tudni vélnek, különösen az idő­sebb emberek, egy Csörsz nevű királyról. Ö ásatta volna azt az árkot, amely­nek nyomai hellyel-közzel még manapság is láthatók a tiszamenti Ároktő és Jászárokszállás között. A Dunát a Tiszával akarta volna összekötni, mert — mint mondják — meny­asszonyát csak úgy nyer­hette el, ha vízen viszi haza. E népmondát feldolgoz­ták költőink is. A múlt században Tompa Mihály is megénekelte „Csörsz árka” című elbeszélő köl­teményében a „szép Déli- báb”-ot, Rád longobárd király lányát, aki hiába várta, hogy szerelmese, Csörsz eljöjjön érte az egész népe verejtékes munkája árán ásott árok hullámain. De Csörszöt, a szép avar királyt, a munka befejezé­se előtt agyonsújtotta az Isten nyila, mire a nép megátkozva a nagy fáradt­sággal ásott árkot, szétszé­ledt, s így az sohasem lett kész. Függetlenül attól, hogy a monda hőse,. Csörsz, a nép ajkán született és nem va­lóban egykor élt személy, maga az árok létező való­ság. Nem is árok az iga­zából, hanem sánc, amely egy árokból s annak déli oldalán emelt töltésből áll. És nemcsak a fentebb már említett Ároktő és Jászárokszállás között ta­lálható meg; van egy má­sik hasonló vonal, amely ugyancsak a Tiszát a Du­nával összekötve Jász- ivány — Jászapáti —Jász­berény — Jászfényszaru vonalán halad Szolnok megyén keresztül. A Csörsz árkáról Székel István már 1559-ben a ,.Chronica ez világnac ye- les dolgairól” című köny­vében úgy vélte, hogy az­zal „nem a magyarok él­tének, hanem az ő előttük való nemzetiségek”. 1 éternek tehát ezek a rej - " télyes sáncok, de nem tudjuk ki, mikor és miért csinálta? De nemcsak az Alföld északi részén lát­hatók azok, hasonlókat ta­lálunk az Alföld keleti szegélyén is, le az Aldu- náig. (Nemkülönben a Bácskában az un. „Római sáncokat”.) Ezek a földmű­vek már régebbi időkben is foglalkoztatták a tudo- mányos kutatókat. Az első, aki nagy vonásokban tér­képre rajzolta azok vona­lát, Marsigli császári tá­bornok volt, a XVII. szá­zad végén. Sajnos azon­ban a kutatók, különösen a múlt században, általá­ban csak helyi szemszög­ből vizsgálták a sáncokat s egyikük sem vette ma­gának a fáradtságot, hogy régészeti módszerekkel, ásatásók révén igyekez­zen azok összefüggéseit, építésük idejét és eredeti célját felderíteni. Néhány évvel ezelőtt egy lelkes kutató Balás Vilmos, nagy gonddal át­tanulmányozta a különbö­ző levéltárakat s az ott talált XVIII. és XIX. szá­zadi térképek alapján, fi­gyelembe véve a korábbi feljegyzéseket is, arra a meglepő eredményre ju- tott, hogy a „Csörsz-” „Ör­dög-árok”, vagy román nyelvterületen „Traján- árók”, a Bánátban „Római sánc” néven ismert sáncok egy egységes stratégiai vé­delmi műhöz tartoznak amelyet — egyelőe még meg nem határozható idő­ben. de feltétlenül a ma­gyar honfoglalást megelő 7Őer — egv az Alföldén lakó nén emelt védekezé ott kissé megtörve Árok­tőnél éri el a Tiszát. Van még egy harmadik vonal is, az előbbiektől északra, de azt egyelőre csak Mezőkövesd táján is­merjük jobban. A satásaink révén meg­állapítható volt, hogy annak idején e sán­cok árkát átlag 3 méter mélyre és 6 méter széles­re ásták. (Ezt véve alapul az egész földmű 13 és fél millió köbméter föld meg­mozgatását jelentette!) Szorosan az árok mellé húzták a töltést, amely új korában legalább 3 méter magas kellett legyen. Az a tény, hogy a töltés min­denütt következetesen az ároknak az Alföld közepe felé eső (a mi esetünkben déli) oldalán helyezkedik d, világosan elárulja, hogy az Alföld lakóinak szol­gált védelem gyanánt. A három vonalból álló sánc egy mélységben tagolt vé­delmi. rendszert alkotott, amelyet, ha nem is véltek egykori építőik áthághatat­lannak, de arra bizonyára megfelelőnek gondolták, hogy a szekerekkel, mál­hával, állatállománnyal vonuló népeknek gátul szolgáljon. Azok a régebbi feltételezések, hogy út, gát, vagy csatorna céljá­ból építették volna, a sánc vonalvezetését megismerve, maguktól elestek. Gödöllő vidékén pl. magas dombo­kat is keresztez, nemegyszer egészen meredeken. A Csőrsz-árok építésé- nek idejét illetően kezdetben nagy bizonyta­lanságban voltunk. A ko­rábbi kutatók a legkülön­bözőbb népeik, leginkább az avarok, vagy ráma iái munkáját láttát benne Az kétségtelen s ebber minden kutató megegye zett, hogy a magyarok be jövetele előtt készült B tekintetben jelentős ered­ményt szolgáltatott a leg­újabban, a hó elején Jászfény szaru ban, a Sóstd partján végzett ásatásunk. Itt a Csörsz-árka keresz­tülhalad egy hozzávetőleg • IH. századi szarmata telep területén. Megálla­píthattuk, hogy az árkot a telep elhagyása után ásták, tehát annál fiatalabb. Így igen valószínű, hogy a Csörsz-árkot Dáciának a rómaiak által történt Jel­adása (L u. 271) után, a III. század legvégén vagy a IV. elején, az Alföldön lakó szarmaták építették, hogy vele magukat a nép- vándorláskor kelet felől meginduló emberáradat el­len oltalmazzák. A Csörsz-árkot egy egész nép építhette verejtékes, sőt lehet talán mondani, véres-verejtékes munkával, uralkodójának, vagy a raj­ta uralkodó osztálynak ke­mény parancsára. Kutatá­saink arra irányulnak, hogy megismerjük, mi le­hetett az inditóoka e gi­gantikus méretű földmű, az Alföld egykori „Kínai fala” megalkotásának. Meg van a reményünk arra, hogy a régész ásója tudo­mányosan adjon feleletet egy olyan kérdésre, amely már évszázadok óta foglal­koztatta népünk képzele­tét, de amelyre csak egy kedves, naív mondával tu­dott magyarázatot találni. Dr. Patay Pál a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa »Csikósok« szerszám ♦ fokú gépesítésének lehető­ségeit tanulmányozzák. A munkához értékes segítsé­gét nyújt a Szovjetunióból nemrég érkezett Ural—2 elnevezésű számítógép, amely kitűnően hasznosít­ható a tudományos búvár­kodáshoz, kísérletezéshez szükséges számítások gyors elvégzésében, A egyetemen rendezik be egyébként a budapesti felsőoktatási in­tézmények számítási köz­pontját is. Az ipargazdasági tanszé­ken többek között azt ta­nulmányozzák, hegy egyes tervbevett nagy értékű be­ruházások milyen gyorsan térítik meg a befektetett összegeket, 9 milyen gazda­ságosan üzemeltethetők. A gazdaságföldrajzi tanszéken részletes összeállítást készí­tenek hazánk klsébb-na- gyobb tájegységeinek adott­ságairól. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem bölcsészet­tudományi karán feldogoz- zák a magyar irodalomtör­ténetet a reformkortól nap­jainkig, továbbá a forra­dalom és a szabadságharc irodalmi hagyatékát. A kar tudományos feladatai kö­zött szerepel a magyar néprajzi atlasz elkészítése is. A világirodalmi tanszék többek között azt vizsgál­ja, milyen helyet foglal el a realizmus problematiká­ja a XIX. század második ég a XX. század első felé­nek irodalmában. Az új­kori és legújabbkori egye­temes történeti tanszék oktatógárdája a jelenkori kapitalizmus új gazdasági jelenségeit elemzi. ■ a gaz­daságilag elmaradt orszá­gok gazdasági és politikai fejlődésének aktuális kér­déseit dolgozza fel. A me­zőgazdasági jogi tanszék a szocialista mezőgazdaság közgazdasági és üzemgaz­dasági problémáinak tisz­tázásán dolgozik, de a tu­dományos témák között helyet kapott a mezőgaz­daság állami irányítása el­vi, gyakorlati kérdéseinek tudományos feltárása is. A természettudományi karon geofizikai és geokémiai ku­tatásokkal, a vízgazdálko­dás fejlesztését szolgáló tudományos vizsgálódással hazánk hidrometeorológiai adottságainak összegezésé­vel foglalkoznak. A második . világháború rú eseményeinek alakulá­sát és a háború végső ki­menetelét. A fasiszta Németország szárazföldi csapatainak és légierejének főcsoportosítá­sán a legdöntőbb veresé­get a szovjet—német arc- vonalon szenvedte. Az óriási veszteségei arra kényszerítették az ellensé­get, hogy erőit és eszkö­zeit szüntelenül keletre irányítsa. Ez a végsőkig korlátozta Németországnak azt a lehetőségét, hogy a második világháború más hadszínterére is csapatokat dobjon át. A népek soha­sem fogják elfelejteni azt a segítséget, amelyet a fa­sizmus elleni harcukban a szovjet hadseregtől kap­tak. s az emberiség örökké emlékezni fog a szovjet nép nagy hőstettére, az emberi haladás szolgálatá­ban szerzett elévülhetetlen érdemeire A második vibáehábortJ 1939—1945. című munka magyar nyelven történt megjelentetése katonai könyvki =dásunk egyik nagy eseménye. Sz. >L ► Mind a hárman lovagol­► tak. Már tizenegy óra el- [ múlt, de ők reggel héttől [ ezt csinálják. A „csikó” ke- ; mény hátának törését rég- ; óta nem érzik. Megszok- ; ták. mint ahogy az ülőfog- ! lalkozásúak ezt általában ; megszokják. ; A „csikó”, amelyet Ba- ; logh Sándor, Mladoniczky ; István és Püspök Mihály, ; a szolnoki Bőripari KTSZ- : ben mindennap megül — : egyre ritkább jószág. Aho- : gyan tért hódított a gép­kocsi és a vontató, úgy csökkent a lóállomány, ez­zel együtt persze a „csikó” is. Mi is ez a „csikó”? Egy találó elnevezésű szíjgyár­tó szerszám. Négy lába és csavarral összeszorítható két keményfa deszkából álló nyaka van. A legfon­tosabb, úgy is mnndhetHik. kenyérkereső szerszáma ez a szíjgyártóknak. A jó húsban lévő, kis rossz-májűsággal kövérnek is mondható Balogh Sán­dorra mutatva mondtam. — Nem is tudom, ho­gyan lehet egy kihalófél­ben lévő szakmának Ilyen jó eróhen lévő képviselője. Nevettek. — Valóban nincs után­pótlás szíjgyártóból? — Három éve múlt, hogy három tanulót sza- bad’’tnttunk — mondta Ba­logh Sándor. — En is ben­ne vagvok a szabadító bi- zottsávban. Ezek közül egy nem dolgozik már a szak­mában. Tanuló korában is elég gyengécske volt — lewintett. Tehát kettővel nőtt a megyében lévő szíj­gyártók száma. — Nem is csodálom, hi­szen egyre kevesebb a munka. — Hála isten, ez jelen­leg nem fey van — ko­pogta le a ..esfkó” nyakán Mladon’czky István — A szolnoki AGP.OVER-nek most készftíink negyven lószerszámot sül északi és keleti szóm szédainak támadásai eller B-*1 felismerés hatására tLj Magyar Nemzeti Múze um még tavaly megkezdi e sáncok magyarország szakaszának tervszerű ku tatását. Célunk elsősorba] is az, hogy kinyomozzál és pontosan rögzítsük merre húzódnak a kérdé ses sáncok? Milyen volt i szerkezetük? De végső so ron építésük történeti hát terére szeretnénk rávilágí tani. Kutatásaink, amelyeke legalább S—8 évre tervez tünk, még csak másodil éve folynak. így méj messze vagyunk attól hogy a felmerülő kérdé sekben határozott véle ményt alakíthatnánk ki Eredményeink azonbai már most is vannak. Kutatásaink során, ame­lyeket a Szolnok megye Múzeumok Igazgatósága i: támogatott, a sáncoknál már több mint 200 krr hosszú szakaszát a terepei végigjártuk. Sajnos a föld­művelés következtében sol helyen már annyira el­pusztult ez a földmű, hogj nyoma éppen csak felis­merhető, sőt vannak sza­kaszok, ahol már semmi sem látszik a felszínen be­lőle. De egykori meglétéi még ilyen helyeken is iga­zolni tudtuk ásatások út­ján. A Duna-Tisza közén, ha egyelőre szakaszosan is, három, egymással párhu­zamos ilyen vonalat ismer­tünk meg. Ugyancsak há­rom vonalról szereztünk tudomást a Tiszántúlon is, .Utóbbiak a Szabolcs me­gyei Üjfehértótól (Idáig az ismert szakaszok nyugat— keleti irányt követnek, akárcsak a Duna—Tisza közén) Debrecen — Nagy­szalonta — Arad — Te­mesvár — Versec vonalán haladva érik el az Aldu- nát. Szolnok megyét a Du- na-Tisza közötti vo­nalak közül kettő is érinti. A legalsó, amely Duna­keszinél veszi kezdetét, Jászfényszarunál lép me­gyénkbe. Itt éppen a Gal- ga medrét vezették a sánc egykori árkába. E Csörsz- árok vonala keresztül megy Jászfény szaru közsé­gen, majd Pusztamonos­tortól északra halad el. Több kilométeres szaka­szon Jászberény északi ha­tárát alkotja (Jászágó fe­lé). Elhúzódik a Négyszál­lási iskola mellett, keresz­tezi Borsóhalmán a Tár­nát, odébb pedig ugyan­csak községhatárt alkot Jászdózsa és Jászjákóhal- ma között. A jáiszdózsai Nafryhalomtól kezdve a Csörsz árkának töltése szolgáltatta a nyomot az Apátiba vezető út számá­ra. De régen a jászapáti határban e sánc, amelyet itt már „Kis-árok”-nak neveztek, választotta el egymástól a Felső- és az Alsó-nyomást. Keresztül fut a sánc Jásziványon, majd ettől keletre elhagyja megyénket és Kiskörénél. Heves és Szolnok megye régebbi határát alkotva nekifut a Tisza egy ma már holt ásrának. A másik Csörsz-árok JáSzárokszállást érinti, s egyben enneík a mezővá­rosnak névadója is. Ennek egy szakasza Pest megyé­ben. a galgamácsai erdő­ben is ismert, de vonalát csak a Heves megyei Csánytól tudjuk folyama­tosan követni. Az innen Jászárokszállásra vezető földút képezi azt. majd a Jászágóról jövő kövesút. A szájhagyomány szerint a község temploma a Csörsz-árok töltésén épült Tovább Visznek irányá­ban a Gyöngyös patak fo­lyását vette fel idővel a Csörsz-árka. Visznektől Füzesabonyig szinte telje­sen egyenesei, fut, majd — A budapesti AGRO- KER jövőre 100 pár komp­lett lószerszámot rendelt — told ja meg Balogh Sándor. Ebből 30 pár rézveretes, 70 pár középnehéz szerszám lesz. — Emlékszem, a Buda­pesti Mezőgazdasági Kiál­lításokon milyen gyönyörű, cifra lószerszámokat lát­tam — dicsértem a szak­mát. — Meghiszem azt — csillant fel Mladoniczky szeme. — Az én főnököm Pesten — mert ott tanul­tam a szakmát — készített még a felszabadulás előtt a sörgyári ötösfogat részé­re rézveretes, sallangos komét szerszámot. A kiállításon első díjat nyert az ötösfogat. Azt a szer­számot meg lehet ám nézni. — Nem is készülnek már olyanok. Meg aztán, mond­juk meg őszintén, talán nem is igen tudnánk meg­csinálni — mondta Balogh Sándor. — Lehet, — hagyta rá a társa. — de abban az idő­ben meg Pannónia motor- kerékpár nyerget nem ké­szítettünk. Beszélgetés közben se­rényen dolgoztak. A „csi­kó” nyakába szorított vas­tag, kemény fekete bőrt szurkálták és varrták bo­szorkányos ügyességgel. — Nehéz munka, higyje el. — Nehéz. — A2 Ezt az „azt” Püspök Mi­hály mondta, a harmadik „csikós”, ö nem szíjgyár­tó, csak kisegít, mert- sok . a munka. Sokkal lassab­ban szúrja az árat, húzza át a tűt a lyukon. Látszik, még csak tipeg a szakroá- \ ban. Azt azonban. ha , szűkszavúan is. de elisme- ; ri, nem könnyű mesterség ; a szíjgyártó — bognár — » ; Meg kell ismerkednie a * második világháború ese- Í ményeivel, hadműveleteivel i és tapasztalataival az cl- { vasónak, elsősorban fegy- í veres erőink tisztjeinek. J Ezt szándékozott elősegíte- $ ni a Zrínyi Katonai Kiadó * A második világháború 1939—1945 című nagysza­bású mű megjelentetésével. * A könyvet szovjet had­* történészek munkaközössé- ge írta. » A második világháború » 1939—1945. című könyv J szerzői fontos feladatok­* nak tekintették, hogy le­* leplezzék a burzsoá had- ' történészek hamisításait és * bebizonyítsák: a fasiszta J Németország leveréseben a | döntő szerepet a Szovjet- ► unió és fegyveres erői- ját- ‘ szőtték. A szerzők számta- ; lan okmánnyal és adattal ; támasztják alá azt a tényt, . hogy a második világhá­ború legfontosabb és leg­döntőbb része a szovjet népnek a fasiszta Német­ország és szövetségesei el­len vívott Nagy Honvédő Háborúja volt. E háború hadműveleteinek eredmé­nyei és mérete:' határozták meg a második világhábo­► Egyetemi és főiskolai tam- » székeinken a professzorok, ► — oktató-nevelő mumká- » jukkái párhuzamosan — el- 2 mélyült tudományos kirta­► tó miunkáit is végeznek. ► Vizsgálódásaik sok olyan 2 témát ölelnek fel,, amelyek 2 közvetlen kapcsolatiban áll- 2 nak a gyakorlattal, 9 érté- 2 kés segítséget nyújtanak 2 népgazdaságunk napirenden 2 szerepű féladatainak meg- j oldásához is. [ A budapesti műszaki 2 egyetem például azt a 2 megbízást kapta az erőrnű- 2 tervező irodától, hogy ké­► szítse el egy szélerőmű 2 mintadarabjának terveit. A 2 különleges feladaton az 2 áiraimlástaei, a repülőgépeik, 2 a -villamoskari géptan és az 2 emelőgépek tanszéke együtt 2 dolgozik. Ha a megbízatás- 2 nak sikerrel tesznek eleget, 2 a rendkívül olcsón üzemel- [ tethető szélerőművet az el- [ képződések szerint a Bala- [ ton partján állítják fél, c [ tovább! hasonló erőműveket [ is építenék. ► A villamosgépek tanszé­► ke a Jászberényi Fémnyo- 2 mó és Lemezárugyár felké- 2 résére olyan hűtőszekrény- [ motcrtípust kísérletez M, ! amely a jelenleginél lénye­► gesen hosszabb élettarfca- 5 mú. A feladat az, hogy a ► motor villamos és mecha­► nikai tuOajonságai elérjék, ► sőt túlszárnyalják a legjobb ; külföldi gyártmányokét. A ; műanyag és gumiipari tan- ; szék kollektívája a Beren- ; tei Vegyiművek megrende- ; lésére olyan technológia ki- ; munkálásán dolgozik, amely ; feleslegessé teszi a PVC 2 előállításához szükséges kül- ; földi, úgynevezett adalék- : anyag használatát. A Marx Károly Közgaz- ; daságtudományi Egyetem tanszékén a magyar nép­gazdaság és a többi szocia­lista ország gazdasági fej­lődése közötti kapcsolatokat elemzik tudományos alapos­sággal Ezen belül nagy teret szentelnek a KGST- országok közötti együttmű­ködés gyakorlati és elvi kérdéseinek elméleti kidol­gozására. A nemzetközi munkamegosztás rendszeré­be ágyazva vizsgálják a szocialista országok fejlődé­si ütemének egymásra gya­korolt hatását is. A számviteli tanszéken az ügyvitel mind nagyobb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom