Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

Szaporodik a „kiművelt emberfők sokasága" Újabb huszonöt szövetkezet, tizenegy állami gazdaság végzett a vetéssel Teljesítette tervét a tiszaföldvári Lenin Tsz Hazánkban ma a tovább­tanulás társadalmi jelenség, s nincs a társadalomnak egyetlen rétege, ahol ne ta­nulnának tovább egyre töb­ben a felnőttek valamilyen fokon, alsó, közép, vagy fő­iskolai szinten. Igen nagy a különböző üzemi, szakmai vagy termelőszövetkezeti akadémiákon továbbtanuló felnőttek száma. Az MSZMP vm. kong­resszusának határozata ki­mondja: „Fejlődésünk meg­követeli, hogy megszüntes­sük a szakemberképzésben meglévő lemaradást... ok­tatási intézményeinket úgv fejlesszük, hogy elegendő számban legyenek mérnö­keink, szakembereink” stb. Ennek megvalósításában közoktatásunk igen jelentős szerepet töltött be az esti levelező felnőttoktatásban eddig is, de ezután mégin- kább nő ennek jelentősége. Kádár elvtárs a párt VTII. kongresszusán beszámoló­jában elmondotta, hogy: ^ma már az iskola a to­vábbtanuló felnőtteknek is otthona. Dolgozó népünk tudásszomja fejeződik ki abban, hogy évről évre nő- veikszik a termelőmunkát végző tanuló felnőttek szá­ma, 1959-ben 138 000, 1961/ 62-es tanévben több mint 218 000 felnőtt tanult”. Ezek a számok állandóan növe­kednek. A falu szocialista átszer­vezése a parasztság műve­lődésének is nagy lendüle­tet adott. A mezőgazdasági egyetemek és főiskolák nappali és levelező tagoza­tán 7000, a felsőfokú mező- gazdasági technikumban 25 000, a felnőtt és ifjúsági pfezőgazda sági szakmun­kásképzésben pedig csak­nem 90 000 ember vesz részt. Ez a tanulási kedv mindinkább általános je­lenség hazánkban, és a sza­badidő növekedésével még- tnkább fokozódni fog. A munkaidő csökkenése már nem a távoli jövő kérdése, hanem a ma problémája. A technika fejlődése, a mun­kakörülmények állandó ja­vulása, de elsősorban a tu­domány és termelés előre­haladottsága, a termelé­kenység fokozódása mégna- gyobb mértékben igényli a megoldásra váró problé­mát: a szabadidő jobb, eredményesebb és társadal­milag hasznosabb felhasz­nálását A szabadidő helyes felhasználásában egyik na­gyon fontos feladat a társa­dalom minden rétege álta­lános műveltségi színvona­lának további emelése. A szocialista ember egész életmódjában végbement változások szükségszerűen követelik a továbbtanulást azok számára, akik vala­milyen oknál fogva régeb­ben ezt nem tehették meg. Ezzel is közelebb kerülünk a különböző osztályok, ré­tegek társadalmi és kultu­rális helyzetének kiegyen­lítődéséhez. Azért kell szólnunk erről, mert egyes területeken üze­mek, termelőszövetkezetek, hivatalok vezetői között még találunk szép számmal olyanokat, akik nem értet­ték meg a továbbtanulás szükségességét és jelentősé­gét. Gyakori jelenség egyes vezetők részéről olyan magatartás, amely nem se­gíti a továbbtanulni vágyó­kat Nem teszik lehetővé az asti iskolák óráin való rendszeres részvételt (leg­többször az üzem termelési érdekeire hivatkozva), hol­ott egy kevés jóindulattal a munkák helyesebb meg­szervezésével ez megoldha­tó lenne Mások egyszerűen azzal utasítják el a tovább­tanulni vágyó dolgozók ké­relmét hogy munkaköre el­látásához nem szükséges a magasabb végzettség. Ezek­kel az érvekkel nem lehet egyetérteni. Ami a legrosszabb e té­ves nézetek között az, hogy egyes vezetők rossz néven veszik, ha valaki tovább akar tanulni. Ügy gondol­ják, a magasabb képzettség elnyerése a dolgozók fluk­tuációi á4 fogja előidézni. Az ilyen téves nézetek a kényelmesség, a konzervati­vizmus, az újtól való ide­genkedés talaján születnek meg. Az ilyen vezetők nem látják, hogy a továbbta­nulók nem egyszerűen a különböző tudományok alaptételeinek elsajátítását végzik. A továbbtanulás Je­lentős szerepet tölt be az eszmei-ideológiai offenzíva sikeresebb megvívásában is. Azt ma már mindenki tud­ja, hogy * műveltebb mun­kás precízebben és gyor­sabban tudja elvégezni fel­adatát, hogy mennél ' mű­veltebb egy nép, annál mű­veltebb az ország. Ezért küzdeni kell az ilyen és ehhez hasonló nézetek ellen. A falvakban a tanulás szempontjából különösen megnőtt a jelentősége a szabadidő jobb kihasználá­sának. Ma már a falusi dolgozók szabad idejét nö­veli a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelésre való át­térés. Igaz az is, hogy falus ma még neas elsősorban a továbbtanulás a magasabb főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzése a legfontosabb, egyszerűen a mezőgazdaság körében az általános iskola 8 osztályá­nak, a középiskolának, vagy a mezőgazdasági szakisko­lának elvégzése a közvet­len feladat. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy csak a műveltebb paraszt­ság képes a korszerű, nagy­üzemi mezőgazdaság meg­teremtésére. Ezért egyik legfontosabb feladata a fa­lusi állami vezetőknek, a mezőgazdasági szakvezetők­nek, hogy a termelékenység fokozása mellett párhuza­mosan biztosítsák a falu kulturális félemelkedését. Ma még jónéhány helyen, különösen falun, nem for­dítanak fontosságának meg­felelően gondot a dolgozók kulturális, műveltségi szín­vonalának emelésére. Ha ez a kérdés szóba kerül, sok esetben kézlegyintés a vá­lasz — ki tud ezzel foglal­kozni az ezernyi gond kö­zött? — megjegyzéssel. Mindazoknak, akik ma még nem ismerték fél a kulturális nevelőmunka fon­tos szerepét, érdemes vol­na sürgősen változtatni né­zeteiken. és a gyakorlatban is fokozottabb támogatást és megbecsülést kell adni szóiknak, akik sajátjuknak tekintve e fontos kérdést, fáradságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy társa­dalmunk minden rétege mielőbb tudásban és mű­veltségben felnőj jön az előttünk álló feladatokhoz. Nagy László, az MSZMP K. B. tudományos és kulturális osztályának munkatársa Szerdai számunkban kö­zöltük annak a huszonhá­rom szövetkezetnek a ne­vét, amelyek elsőnek telje­sítették vetési tervüket a megyében. Azóta igen sok­kal szaporodott a kenyér- gabona vetéssel végző szö­vetkezetek száma. Közöl­jük névsorukat: 24. Kenderesi Vörös Cse­pel, 25. nagyiváni Béke, 26. kunhegyes! Lenin, 27. jászberényi Lenin, 28. tó­szegi Dózsa, 29. törökszent­miklósi Lenin, 30. Kende­res község, 31. Kunmada­ras község, 32. tiszapüs- pöki Győzelem, S3, mező­túri Üj Reménység, 34. kuncsorbai Vörös Október, 35. jászberényi Március 15, 36. jászberényi Rákóczi, 37. jászberényi Kossuth, 38. Jászberényi Vörös Csil­lag, 39. Túrkeve Búzaka- lsz, 40. Túrkeve város, 41. Jászberény város, 42. kun- hegyesi járás, 43. mester­szállási Üttörő, 44. török­szentmiklósi Petőfi, 45. tö­rökszentmiklósi Üj Re­ménység, 46. törökszent­miklósi Aranykalász, 47. karcagi Lenin, 48. Tisza- igar Petőfi, 49. tiszaföld­vári Lenin, 50. fegyvernek! Kossuth, 51. kengyeli Me­ző Imrei 52. csépai Üj Ba­rázda, 53. besenyszögi Le­nin. Ugyancsak szerdai lap­számunkban közöltük, hogy a Surján! Állami Gaz­daság is végzett vetéster­vével. Azóta 105 százalék­ra teljesítette kenyérgabo­na vetéstervét: a mezőtúri, a szenttamási, a csorbái, a nagykunsági, a karcagi, a szolnoki a Jászsági, a kun­szentmártoni, a Héki Álla­mi Gazdaság. A megye ti­zenhárom állami gazdasá­gából tizenegyben már vé­geztek a vetéssel. Már csak a_ Középtiszai és a Tisza- sülyi Állami Gazdaságban vetnek. A megye állami gazdaságai egyébként a megyei tervet tekintve már 100 százalékra teljesí­tették tervüket s a hiány­zó öt százalékot még a kö­zéptiszai és a Tiszasülyt Állami Gazdaságban pó­tolják. • Ismeretes, hogy megyénk egyik legnagyobb gabona­termelő gazdasága, a tísza- földvári Lenin Tsz felhí­vással fordult az ország termelőszövetkezetedhez: október 25-re jó minőség­ben tegyük földbe a ke­nyérgabona magját. — A földváriak 1970 holdas bú­zavetési tervüket 18-án 2085 holdra teljesítették. Bódd Imrét, a Lenin Tsz elnökét kérdeztük meg: — Milyen minőségiben vetettek el, ■ hogyan dol­gozott a szövetkezet tagsága a siker érdekében? — Vállalásunknak meg­felelően teljesítettük a mi­nőségi követelményeket la. Jól előkészített talajba, öt­hat centiméter mélyen tet­tük földbe a magot. A ta­lajerőnek megfelelő meny- nyiségű műtrágyát adagol­tunk. Kétszáz hold kivéte­lével Intenzív búzát vetet­tünk. s holdanként 160— 180 kilogramm vetőmaggal. A vetés után gyűrűshen­gerrel zártuk le a talajt, hogy a mag egyenletesen keljen. — Szövetkezetünk egész tagsága lelkiismeretesen dolgozott a betakarításnál, illetve a vetésnél. Még az állattenyésztők is besegítet­tek. Éjszaka és vasárnap Is vágtuk, hordtuk 4» adóztuk a szárat. Mindenki szor­galmasan dolgozott, de mégis ki kell emelnem a vetésben résztvevő trak­torosokat és farosokat A kampány alatt eggyé forrtak a gépállomás és a szövetkezetünk tagjai — Szerintünk a maga­sabb hozamokért vívott harc még nem fejeződött be. A jó munka minőségét, a hozamok, a betakarítás eredményei döntik eL Ezért Az Elnöki Tanács az al­kotmány 12. paragrafusá­nak 2. bekezdése alapján az országgyűlést október 24-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. Exportra dolgozik . a Szolnoki Cukorgyár Üj, váratlan feladatot kapott a Szolnoki Cukor­gyár: finnországi rendelés­re sororikívül 3000 tonna nyers kristálycukrot készí­tenek. _ A murikéit már el is kezd­ték és amíg ezt az export­rendelést teljesítik, leáll­nak a fehér cukor gyártá­sával. Tabák Lajosnak, a gyár igazgatójának tájékoztatása szerint Budapesten jelenleg újabb nyerscukar megren­delésről tárgyalnak az Ille­tékesek. Várható, Hogy a 3000 tonna elkészítése után továbbra to nyerscukrot gyártanak. Napokon belül bekapcsol­ják a feldolgozásba az áj bepárlőberendezést és cent­rifugákat is, amelyeket cseh szakemberek állítottak össze. Ezt a munkát a több mdtLiÓB rekonstrukció kere­tében végzik. fontosnak tartjuk, hogy a télen összes kalászosainkat holdanként 100—200 kiló- grammnyi pétisóval fej trá­gyázzuk. A téli felfagyás esetén a lehető leggyorsab­ban simahengerrel henge- rezünk, s ha a táblák meg­kívánják, fogatolunk is. A szükség esetén vegyszerrel irtjuk a gyomot vetésein­ken, Arra törekszünk, hogy a nyári betakarításkor mi­nél magasabb hozamot ér­jünk el a kenyérgabonábóL Szeptember 27-én, pénte­ken közölték a lapok a tiszaföldvári Lenin Terme­lőszövetkezet felhívását, amelyben a kenyérgabona vetésének október 25-ig tör­ténő befejezésére és a ve­tésterv őt százalékos túl­teljesítésére szólították fel az ország mezőgazdasági üzemeit, A felhívás széles­körű visszhangra talált, né­hány nap alatt a szövetke­Az építőipar munkáját már évek óta nem nehezí­tette annyi akadály, mint az idén. Az Építésügyi Mi­nisztérium kivitelező vál­lalatainak még a váratlan gondok nélkül is nagy fel­adatot jelentett a terv, amely a tavalyinál tizenhárom százalékkal több munka Via: Pártos beszéd Kínai fal az Altöldön Tarka híradó Tudomány— technika Vasárnapi sport­műsor Festők és festmények Gyermekbaleset robbanástól lentették be csatlakozásu­kat, Az országos méretűvé szélesedett vetélkedés min­denütt meggyorsította a murikát. Szombaton meg­érkeztek az első megyei tervteljesítésekxől szóló Je­lentésék is. Szabolcs-Szat- már, Vas és és Zala megyék a hét végére teljesítették az öt százalékos biztonsági tar­talékkal megemelt kenyér- gabona vetéstervüket. elvégzését irányozta elő. A rendkívüli tél azonban mintegy 960 millió forint értékű tennivaló elvégzé­sét akadályozta meg. Az adósság pótlását anyagszállítási zavarok, és főleg munkaerőproblémák nehezítették meg. Az építkezéseken már­cius óta krónikus tünet a munkaerőhiány, például július elején a ter­vezettnél mintegy kilenc­ezer munkással kevesebb dolgozott a munkahelye­ken. Azóta sem javult, sőt rosszabbodott a helyzet. Az év első kilenc hónapjá­ban tehát nem tudták pó­tolni adósságukat as ÉM. Építőipari Főigaz­gatóságának vállalatai és még több mint kilen c- száz millió forint értékű munka vár törlesztésre. A lakásépítő ÉM-válla- latok úgyszólván minden erejűket az idén átadandó új otthonok munkálataira összpontosították, de július­ban és augusztusban ennek ellenére sem tudták telje­síteni tervüket. Kedvező jel viszont, hogy szeptemberben már 688 lakás átadásával sikerült túlszárnyalni a havi elő­irányzatot. De ez a túlteljesítés még nem elegendő a korábbi súlyos lemaradások pótlá­sára. Az első háromnegyed évben 11 028 lakást adtak át az országban. s így az utolsó negyedévre marad­tak a legnagyobb felada­tok. Adenauér nyugdíjazása után is részt vesz a politikai éleiben — Nagyon kényelmetlen öreg bútordarab, de egyelőre nem merem kidobni. Hűvös idő, talajmenti fagy Várható Időjárás vasárnap estig: Csendes, párás idő, eső nélkül. Több helyen köd. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 fok között, a fagy- zngokban gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 13—16 fok között, a ködös terüle­teken 11 fok alatt Összeül az orsza ággvűlés Három megye teljesítette felemelt vetéstervét zetí gazdaságok százai je­Az első háromnegyed évben 11020 lakást adtak át az ÉM-vállalatok í s ''A ( *■ T' \ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V* 4­XIV. évfolyam, 246.szám. Ara 80 fillér 1963. október 20.,vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom