Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-18 / 218. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. szeptember 1®. • • Ünnepélyesen megnyílt az EN 5Z-közgy ülés új ülésszaka New York (MTI). — Kedden délután magyar idő szerint 20.03 órakor —i New Yorkban az ENSZ palota 38. 'emeletének hatalmas üléstermében ünnepélyes külsőségek közt megnyílt az ENSZ-közgyűlés 18. rendes ülésszaka. Az ENSZ történetében első ízben sugározta egyenes adásban közvetítését a „Relay” és a „Sincom” amerikai hírközlő mesterséges holdak segítségével az ünnepélyes megnyitásról Afrika és Európa felé. A közgyűlés 18. ülésszakát — a hagyományoknak megfelelően — Sir Mohammed Zafrullan khan pakisztáni küldött, az előző ülésszak elnöke nyitotta meg. Ezt követően a küldöttek helyükről felemelkedve egy percet néma csendben töltöttek el. Az ünnepélyes megnyitás után Indonézia képviselője, Lambertus Palar kért szót és kormánya nevében tiltakozott az ellen az ügyrendi Fait Accompli ellen, hogy a maláj küldöttség számára fenntartott helyet a Malaysia Államszövetség képviselői foglalják el. Rámutatott, hogy kormánya nem ismeri el a Malaysia Államszövetséget és fenntartotta magának a jogot álláspontjának későbbi időpontban való kifejtésére. Miután az indonéz küldött bejelentését nem követte vita, megkezdődött a szavazás a közgyűlés 18. ülésszaka elnökének megválasztására. A küldöttek titkos szavazással Venezuela állandó ENSZ-képviselőjét, Carlos Sosa-Rodriguezt választották az ENSZ-közgyűlés elnökévé. Sosa-Rodriguez 99 szavazatot kapott Tizenegy küldöttség tartózkodott a szavazástól. Derűlátó hangulat New York, (MTI) Polgár Dénes, az MTI New York-i tudósítója jelenti: Mindenki azt várta, hogy az ENSZ most megnyílt ülésszaka, de még inkább az ülésszak idején sorra kerülő számos tárgyalás a nemzetközi feszültség toff OH ft taktikát változtat? Bonn, (MTI) Schröder külügyminiszter párizsi látogatásával kapcsolatban Bonnban előzetesen azt hangsúlyozták, hogy Schröder és Coude De Murville keddi megbeszélései szervesen beilleszkednek a francia—nyugatnémet együttműködési szerződésben lefektetett tanácskozási program keretébe. A megbeszélés középpontjában egyrészt a kelet és a nyugat közötti viszony és az ezzel kapcsolatos NATO-problé- mák, másrészt a közös piacon belüli vitás kérdések állnak. A nyugatnémet sajtó párizsi jelentéseiben azt emeli ki, hogy a francia vezető körök már előre támogatásukról biztosítják Bonnt, ha szembe akar helyezkedni a további enyhülési lépésekkel. Bonnban ugyanakkor azonban arról beszélnek, hogy a nyugatnémet külügyminiszter Washingtonban nem szándékozik nyíltan és kereken nem-et mondani a Igelet és a nyugat közötti tárgyalásokra és nem helyezkedik „elvileg” szembe az enyhülési irányzattal. Politikai körök szerint ez a meglepő eredménye a hétvégi cadenabiai külpolitikai értekezletnek. „Meglepőnek” tartják ezt az eredményt azért, mert Adenauer, Krone, Brentano és a bonni kormányszóvivők korábbi nyilatkozatai inkább arra mutatnak, hogy Bonn kitart a merev tagadás álláspontja mellett és irreális követelések előterjesztésével már csírájában igyekszik elfojtani minden tárgyalást a további enyhülési lépésekről. Beavatott körök véleménye szerint a most mutatkozó változás elsősorban taktikai jellegű. A bonni vezetők a világpolitikai helyzetet felmérve meggyőződtek arról, hogy a konok makacsság és az enyhüléssel mereven szembehelyezkedő magatartás reménytelen elszigetelődésbe sodorná őket és elveszítenék azt a lehetőséget is, hogy a későbbiekben befolyást gyakorolhassanak az amerikai politikára. Ennek az új taktikának megfelelően a nyugatnémet kormánylapok most arról írnak, hogy a kormány elejti azt a korábbi merev követelését, amely szerint az újabb enyhülési lépéseket össze kell kapcsolni az 1959-es Herter-terv lépésről lépésre történő megvalósításával, ehelyett „enyhébb feltételekhez” fűzi közreműködését és Schröder nem fog „ultimátumszerű követeléseket” támasztani. Washingtonban. (MTI) „Malaysia a neokolonialízmus szülötte* — A Pravda cikke Szkalkin, a Pravda dJakarta* tudósítója írja: Délfcelet-Ázsiában és különösen Indonéziában sok szó esik most Malaysiáról. Szeptember 16-án hirdették ki az államszövetség e név alatti megalakulását Az államszövetség London égisze alatt jött létre. London úgy tekinti a szövetséget, amely katonailag és gazdaságilag továbbra is függő helyzetben lesz tőle, mint biztos módszert e térség fölött gyakorolt uralmának megtartására, a nemzeti felszabadító mozgalom megbénítására. Nem véletlen, hogy a Malaysia államszövetség megalakításáról szóló dokumentum nyíltan kimondja: az Egyesült Királyság és Malájföld védelmi egyezménye kiterjed Malaysiára is. Emellett a dokumentum nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormány feljogosítja Angliát katonai támaszpontjai és abjektu- mai fenntartására. A nyugati sajtó nem egy ízben közölte, hogy az államszövetség területén az olyan nagy katonai támaszpontokon kívül, mint például a singaporei támaszpont, újakat is létesítenek, amelyek kiegészítik az agresszív SEATO-tömb védelmi rendszerét. Az Egyesült Államok kormánykörei helyeselték az államszövetség megalakítását. Az angol imperialisták újkolonialista fondorlatát határozottan elítélik Ázsia népei és különösen a délkelet-ázsiai angol birtokokkal határos Indonézia népe. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Indonézia tiltakozik az angol receptre létesítendő Malaysia állam- szövetség megteremtése, ellen. Indonézia kommunista pártja és más demokratikus tömegszervezetek ugyancsak határozottan elítélték az államszövetség megalakítását. vábbi csökkenéséhez vezet. Persze csak találgatni lehet, hogy melyek azok a konkrét kérdések, amelyekben valamiféle tényleges megegyezés jöhet létre a kelet és a nyugat között, de az a tény, hogy ezúttal New York-ban — és Washingtonban is — folyamatos érintkezés lesz a nagyhatalmak képviselőd között, egymagában is jó hatással lesz a nemzetközi légkörre. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tarenda képviselőinek tárgyalásai előreláthatólag szeptember 27-én kezdődnek, mert Lord Home brit külügyminiszter csak 25-én érkezik New York-ba. Valószínű azonban, hogy Gro- miko és Rusk már előzőleg „tapogatózó” eszmecserét folytatnak. A legfontosabb: a leszerelés! Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvában nagy érdeklődés előzi meg az ENSZ- közgyűlés XVIIÍ. ülésszakát, amely a részleges atomcsend-szerződés jótékony hatása alatt kialakult enyhébb nemzetközi légkörben ült össze. Valamennyi kommentátor hangoztatja, hogy a közgyűlés első legfontosabb problémája az általános és a teljes leszerelés. A Szovjetszkaja Rosszija keddi számában Szterlnyi- kov a többi között rámutat: „A ^ világ becsületes emberei ‘ hatalmas lelkesedéssel fogadták a részleges atomkísérleti tilalomról szóló szerződés aláírását. Most azt követelik az emberek, hogy szilárdítsák meg a már elért vívmányokat és tegyenek újabb lépéseket a nukleáris háborús veszély elhárítására, a leszerelés felé. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatnia kell a népeknek ezt az óhaját és mindent meg kell tennie, hogy közelebb jussunk az általnos és teljes leszerelés problémájának megoldásához”. MINDENFELŐL MINDENRŐL SOROKBAN Athén A görög Parlament rat$- fikálta a moszkvai atom-; csend-megállapodast. Washington A Dominikai Köztársaság aláírta az atamcsend-szer- ződést. A szerződést Washingtoniban eddig 88 állam írta alá. (AP, DPA» New York A Kubában járt amerikai diákok a New York-i Town Hallban mintegy ezerötszáz ember előtt beszámoltak útiélményeikről. Ismertették azt a nagy fejlődést, amelyet a kubaiak a népi kormányzat alatt értek el. Kijelentették, hogy tapasztalataik szerint a kubai nép túlnyomó többsége támogatja Fidel Castro kormányát és a szocialista forradalmat. Djakarta Az AFP djakartai jelentései szerint a Batur hegy vulkánjának kitörése nyomán tizenkilenc falut temetett el a láva Báli szigetén. A katasztrófa után szerzett első értesülések szerint a halálos áldozatok száma mintegy ötven, a sebesülteké pedig közel kétszáz. Algír Űjabb viharos esők voltak Kelet-Algériában. Guel- ma városban az áradás a város déli részét elöntéssel fenyegeti. Az utcák sárpatakokká váltak, a városon kívül mentőközpontot állítottak fel a hajléktalanok Új vásár- csarnok Moszkva: megnyílt a Szovjetunió egyik legmodernebb és legnagyobb vásárcsarnoka. A piac mellett 100 szobás szállodakombinátot hoztak létre. A képen: nagy a forgalom a vásár- csarnok zöldséggyümölcs osztályán. befogadására. Az esőzés óriási károkat okozott az állatállományban. (AFP) New Orleans A „Cindy” nevű hurrikán kedden hajnaliban már csak 130 kilométerre volt a mexikói-öböl partvidékétől. A New Orieans-i ható: ságck minden óvintézkedést megtettek Texas és Louisiana veszélyeztetett térségében. Houston kikötőjét lezárták. Mintegy ötezer embert a partvidékről biztonságosabb területre szállítottak. (AP, AFP) Caracas Kilenc baloldali politikai vezetőnek sikerült megszöknie a venezuelai Ciudad Trujillo börtönéből. A sikeres akció résztvevői közül néhányan Castro hívei. (AP) London II. Erzsébet angol királynő a jövő évre gyermeket vár. A királynő októbertől kezdve visszavonul a közéleti szerepléstől (Reuter) New York Gus Hall, az Egyesült Államok kommunista pártjának vezetője — táviratban fordult Kennedy elnökhöz: küldjön szövetségi csapatokat. hogy Wallace ala- bamai kormányzó terrorjától megmentsék az amerikai állampolgárok életét. Ugyanakkor felhívta Kennedy! hogy tartóztassák le Wallace-t és azokat a hivatalos személyeket, akik felelősek a gyilkosságokért és a bombarobbantásokért (TASZSZ) Zágráb A zágrábi nemzetközi vásár magyar kiállítását Edvard Kardelj, a jugoszláv nemzetgyűlés elnöke is megtekintette. Érdeklődéssel hallgatta a magyar kiállítás vezetőinek tájékoztatóját és. gratulált nekik az ízléses és gazdag kiállításhoz. Az üzleti forgalom a tavalyinál jóval magasabb. Külkereskedelmi vállalataink kilenc nap alatt mintegy 3.5 millió dollár értékű árut adtak el. Washington Hazaérkezett észak-európai körútjáról Johnson, amerikai alelmök. Utjának utolsó állomása Reykjavik izlandi főváros volt. Az izlandi kommunisták tiltakoztak az országban elhelyezett amerikai légitámaszpont fenntartása ellen. Konzultáció A KGST-országok közös vagonparkjáról Néhány hónappal ezelőtt esett szó először arról, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködő országok közös vagonoarkot szerveznek, s ezzel megteremtik annak a lehetőségét, hogy a vasúti szállításban is érvényesüljön a rendelkezésre álló erők és eszközök jobb kihasználása. Hogyan teszi ezt lehetővé a közös vagonpark? — A kérdésre csak úgy lehet választ adni, ha röviden is, de átt > kintjük a vasúti áruszállításnál jelenleg érvényes előírásokat, illetve égy pillantást vetünk arra, hogy az említett előírások hogyan hatnak a gyakorlatban. •, A vasút köztudomásúan nemzetközi ' evékenységot fejt ki mind az áruszállításban, mind a személyforgalomban. A fejlődés ! természetszerű velejárója volt annakidején a vasúi: szál ' -sban anr.v nz igény- í nek a felmerülése, hogy a kocsik az országhatárokon túl is, közlekedjenek. Az áruszállításban ez az igény első pillanattól kezdve, mint gazdasági tényező merült fel, mert az áru átrakása nemcsak költséges művelet, hanem mindenkor magában rejti a rakomány sérülésének a veszélyét is. Az áruforgalomban a gazdasági, a személyforgalomban ä kényelmi szempontok alakították ki a jelenlegi gyakorlatot, amikor naponta vasúti kocsik tömege lépi át az országhatárokat. Az utasok átszállás, a rakományok átrakás nélkül teszik meg az utat nemcsak az országok között, hanem napjainkban már földrészek között is. |A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában 'gyüttműködő országok kapcsolatainak másfélévtizedes fejlődésében (1949- ben alakult meg a KGST) a sokirányú kölcsönhatás egyik természetszerű következménye és velejárója az egymás közötti áru- és nyersanyagforgalom növekedése. Már a jelenlegi — és a jövőben előreláthatólag várható — forgalom lebonyolításának is akadályát képezik, az öröklött és csak kisebb-nagyobb mértékben módosított szabályzatok. Az érvényben lévő nemzetközi egyezmények értelmében minden országnak a tartózkodási idővel arányosan növekedő béri kell fizetni a területén közlekedő idegen vasúti kocsikért, akkor is, ha azokat nem használja fel áruszállításra, hanem üresen kü’di vissza a tulajdonos ország vasútvonalára. Ez a szabályzat egyrészt lehetővé teszi' az idegen kocsik felhasználását, másrészt korlátozza a felhasználási lehetőségeket. Ezért például, ha az adott pillanatban nem áll rendelkezésre olyan áru, amelyet a kocsitulajdonos országba kell szállítani, rendszerint üresen küldi vissza a vasúti kocsikat, hogy minél kevesebb legyen az érte fizetendő bérleti díj. Ha csupán a díjtételt vesszük figyelembe — és eltekintünk a különböző egyéb kötöttségektől, amelyeket az egyes, vasútak érvényesítenek, amikor például kimondják, hogy kocsiikat csak olyan áruk szállítására lehet felhasználni, amely a tulajdonos országija irányul — akkor is logikus következmény, hogy minden ország törekszik arra, minél rövidebb ideig tartózkodjanak vonalain az idegen országok tulajdonát képező vasúti kocsik. Az előbb elmondottakból viszont következik az, hogy naponta üres vasúti kocsik százai futnak például a magyar vonalakon is. A mi viszonyaink között, ahol a távolságok viszonylag nem is nagyok, az üres futás évente körülbelül 80 millió kocsikilométer Ha a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködő országokra vetítjük ki ezt a számot, akkor körülbelül egy és negyed- milliárd kocsikilométerrel számolhatunk. Ez meddő
