Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] SZOLNOK megyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. 4710170111.218. szám. Ara 50 fillér 1963. szeptember 18„ szerda A szakszervezeti élet új fórumai A z elmúlt esztendőben ^ megyénkben is nép­szerűvé váltak a szakszer­vezeti politikai iskolák. A SZOT elnökségének hatá­rozata értelmében megye- 6zerte megszervezték a tag­ság politikai nevelésének új formáit. Közel száz is­kola két és félezer hallga­tója ismerkedett a mozga­lom történetével, a szak- szervezetek szerepével a szocializmus teljes felépí­tése során, a szakszerve­zeti élet más fontos kérdé­seivel. A politikai iskolák alapvető céljai közé tarto­zott, hogy olyanokat von­janak be, akik eddig még nem vettek részt semmi­lyen politikai képzésben. Ezt sikerült is dérni, a hallgatók megkedvelték ezt az új formát. Ezek a fog­lalkozások a mozgalmi élet fórumaivá váltak, ahol a beszélgetések során az anyag megvitatásán túl az üzem. a hivatal napi prob­lémái, megoldásra váró kérdései is felszínre kerül­tek. Jellemzője volt a szakszervezeti politikai is­koláknak az őszinte lég­kör, a bátor véleménynyil­vánítás. Az elmúlt hetekben is­mét hozzákezdtek szak- szervezeti bizottságaink a politikai iskolák szervezé­séhez, s ez a munka még jelenleg is tart. Előzetes felmérések szerint, mint­egy százötven ilyen iskola Indul a megyében, közel négyezer résztvevővel. Kö­rülbelül ötven helyen má­sodik évfolyamot is szer­veznek. Az első évfolyamú szak- szervezeti politikai iskolá­kon sok érdekes előadás lesz. Többek között ilyen témákból: Az életszínvonal a szocializmusban. — A népgazdasági terv és a szocialista államok gazda­sági kapcsolatai. — A szo­cializmus építése és a kul­turális • forradalom. — A szocialista erkölcs néhány kérdéséről. A i második évfolyamon a többi közt az alábbi kér­dések kerülnek megvitatás­ra: A szocializmus építésé­nek kommunista módsze­re. — Az érdekvédelem a szocializmusban. — Harc a nemzeti függetlenségért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért — A bé­kés egymás mellett élés politikája. Az idén kísérletképpen néhány szakmaközi bizott­ság is szervez szakszerve­zeti politikai iskolát hogy a bejáró munkások lakó­helyükön vehessenek részt oktatásban. A propagandisták, az is­kolavezetők felkészítése is ezekben a napokban törté­nik. Fő követelmény to­vábbra is jól bevált be­szélgetési forma megtartá­sa. A propagandista 20— 30 perces előadása után a résztvevők megvitatják, ki­egészítik a hallottakat. A követelmény az, hogy min­dig és mindenhol hozzák kapcsolatba a tárgyalt té­mát munkahelyük, környe­zetük eredményeivel, gond­jaival, céljaival. Sokkal nagyobb gondot fordítunk a jövőben az előadások szemléltetésére. A SZOT öt-öt témából ál­ló diafilm-sorozatot készít­tetett. Ezeket az alapszer­vezetek a megyebizottsá- güktól kérhetik. Emellett a keskenyfilmeket és a fel­használható irodalom jegy- [ zékét is megkapják a pro­pagandisták. Nagyobb sze­repet biztosítanak a kü­lönböző grafikonoknak. — táblázatoknak, egyéb ki­adványok bemutatásának. Kiállítások megtekintése, múzeumlátogatás teszik még színesebbé, vonzóbbá a foglalkozásokat. A politikai iskolák léte kedvezően serkentette a 'szakszervezeti tevékenysé­get. Számos olyan kérdés merült fel a foglalkozáso­kon, amelyekkel a szak­szervezeti bizottságok tag­jainak kellett foglalkoz­niuk. Sőt több helyen a gazdasági vezetők is be­kapcsoltak ebbe a tevé­kenységbe. Ezzel a politi­kai iskolák a szakszerve­zeti nevelőmunka szerves részévé váltak. KI agy felelőssége pro- ■ ” pagandistáinknak. — szakszervezeti bizottsá­gainknak, hogy ez az új oktatási forma elérje a kí­vánt célt s a szakszerveze­ti élet új fórumaivá válva a tagság nevelésének je­lentős eszköze legven. Sági Pál az SZMT Kulturális Bizottsága vezetője A felvásárlás helyzete, a könyvtárak munkája, az őszi szállítás a megyei tanács vb. ülésének napirendjén A Szolnok Megyei Tán ács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén fontos napirendeket tárgyalt. A többi között megvitatta az idei felvásárlási terv teljesité- sének alakulásáról és a jövő évi felvásárlás előké­szítéséről szóló jelentést, Nemzetközi összefogás a burgonyabogár ellen Megkezdődött „kukoricagyártás11 Szenttamáson Megkezdődött az idd ku­koricatermés feldolgozása a Szenttamási Állami Gazda­ság nagyteljesítményű hib­ridüzemében. A környék nagyüzemi földjeiről eddig 68 vagon csöveskukoricát szállítottak be és az első Őt napon már 30 vagon ter­mést dolgoztak fel. Az idei kukorica minősége jobb • tavalyinál, a víztartalma azonban az esőzések miatt 13 százalékkal magasabb. A termés ezért a tároló siló­ból a szárítóba kerül, ahol az előírt szintre csökkentik a víztartalmát A szárító­ból a morzsolóba továbbít­ják, majd a szemes kuko­ricát tizenkét frakcióba osztály «szák, hat és fél-tői tíz milliméter nagyságig. Az osztályozott és tisztí­tott kukoricát automata berendezéssel 25 kilogram­mos papírzsákokba csoma­golják. A hibridüzem idei negyedik szezonjában négy és félezer hold kukoricave­tés, hatszáz vagon termését készítik elő vetőmag céljá­ra. A kalibrált hibridkuko­rica 25 százalékát a szom­szédos országokba, többek között Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálják. A szezon dandárjára elké szül az ezer négyzetméter alapterületű előtároló is, amelynek építésére több mint félmillió forintot for­fii fca/n foki A vitában többen arról beszéltek, hogy egyes zöld­ségfélék értékesítése gon­dot okozott a közös gazda­ságoknak és jelenleg a zöldpaprika átvételénél és elhelyezésénél vannak za­varok. A közepesnél jobb zöld­ségtermés felvásárlása nehéz feladat elé állítot­ta a MÉK-et, bár az a szerződésben vál­lalt kötelezettségének igye­kezett mindig eleget tenni és a lekötött árut átvette a szövetkezetektől. Problé­mát elsősorban a szerző­dött árun felüli, a szaba­don átadásra kínált zöld­ségfélék értékesítése okoz­za. A MÉK az éves felvá­sárlási tervét zöldségfélé­ből már teljesítette. Előre­láthatólag a szezon végéig mintegy ezer vagon áru felvásárlás# várható ter­ven felül. A szabadon kí­nált mennyiségnek körül­belül 40—50 százalékát tudja felvásárolni. A zöld­ségfélék felvásárlásakor előálló zavarok nagyobb részben nem a MÉK hibá­jából adódtak, sok tényező közrejátszott abban. így a raktárépület és a hűtőkapa­citás hiánya is. A MÉK felső szervei in­tézkedéseket tettek az át­vételi hálózat korszerűsí­tésére. 1964—65-ben ‘ Szolnokon körülbelül 17 millió fo­rintos költséggel felépül egy korszerű raktár. — Jászberényben is létesí­tenek egyet. Elhangzott az is, hogy a felvásárlás megjavítása ér­dekében a közeljövőben meg kell oldani a terme­lőszövetkezetek és a MÉK osztályozó gépekkel való ellátását. Mind a jelentésben, mind a vitában elhangzott észre­vételeket, javaslatokat a végrehajtó bizottság továb­bítani fogja a kormány il­letékes szervedhez. Napirenden szerepelt a megyei könyvtárhálózat munkájáról készített jelen­tés is. A végrehajtó bizott­ság azt elfogadta. Ez év végéig könyvtárainknak 70 ezer olvasója lesz. A június 30-1 adatok sze­rint 60144 olvasót tar­tottak nyilván. Á könyvállomány fejlesz­tésében Is léptünk előre. A fejlesztés jelenlegi üteme lehetővé teszi, hogy rt65. végére minden ezer lakos­ra 1200 kötet könyv jusson. Több könyvtárunk új helyiségbe költözött, így a kisújszállási, a túrke- vei, a mezőtúri városi és a kunhegyes! járási könyvtár. Nyolc községi könyvtárunk is új helyiséget kapott. — Az őszi szállítási felada­tok végrehajtásáról beter­jesztett jelentést,— amely­ben első helyen a mező- gazdasági termékek szállí­tásának megszervezése áll — egyhangúlag elfogadta a vb. Megállapítván azt, hogy a megye területén az őszi szállítási feladatok­ra sikerült megfelelően felkészülni. Az eddigi tapasztalatok szerint a nehézségek elle­nére is nagyobb zökkenők nélkül eleget tudtak tenni az igényeknek. A végre­hajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy az AKÖV va­sárnap is szállítson tüzelőt a lakosságnak. E napirend vitáján részt vett Prie- szol József, a közieked és- és postaügyi miniszterhe­lyettes is. A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi la­boratóriumában főleg kísérleti rovar-ökológiai és nö­vény-virológiái kutatásokkal foglalkoznak. Igen je­lentős kutató munka az intézetben a burgonyabo­gával kapcsolatos kísérletsorozat. A legújabban a veszedelmes kártevő egyik Észak-amerikai természe­tes ellenségének, a perillus bioculatus nevű ragadozó poloskának a betelepítésével foglalkoznak a kutatók. A tervek szerint 1964-ben Keszthely környékén nem­zetközi kísérletekre kerül sor. Mintegy nyolc európai állam küld többszázezer perillus-tojást Keszthelyre, hogy azokat a megfelelő előkészítése után a sza­badba telepítsék. A kutatók a nemzetközi összefo­gás eredményétől várják a hasznos rovar megtelepí­tését Magyarországon, amely eddig még sehol sem sikerült. Dergovics Irén asszisztens kísérleti anyagot készít az almamoly hernyók fejlődés, élettani vizsgá­lataihoz. i ••j •• a •• i •• Csütörtökön már a búzát vetik Tiszaföldváron Hatalmas tábla mellett haladunk el a tiszaföldvári Lénán Tsz területén. A ta­lajt simára munkálták a gépek. Távolabbról is lát­szik hogy a föld morzsa- Lékos, a magágy kiváló. A tábla sarkában egy Belo­rusz vontatta vetőgép ha­lad. A nyeregben Göncző Károly, a Cibakházi Gép­állomás traktaroéa, a gép faránál Czető András szö­vetkezeti gazda áll. A vető­gép után kapcsolt fogasbo- ronát húznak, azonnal be­takarják az őszi árpát. Né-, hány szóra féltartóztatjuk a szorgoekodőkat. — Csak egyedül vetnek1 — Dehogyis — válaszol kissé sértődötten a faros. A másik három gép már átment a szomszédos, 179 holdas táblába. Ezt a sarkot mi fejezzük be. — Mikor kezdtek? — Pénteken délután áll­tunk be ebbe a 205 holdas táblába., Hétfőn végzünk vele. Igaz, vasárnap is mentünk késő estig. Még a moziból is elkéstem. — Mennyit vetnek na­ponta? — Huszonöt-harminc hol­dat. Három munkaegységet keresek. Igaz, reggel öttől este 7—8 óráig dolgozunk. A magládában szépen tisztított, csávázott őszi ár­pa van. A faros felvilágosít: — Holdanként 135 kilót vetünk. — Nem sok? — A kifagyásra is kell számítani — kapcsolódik a beszélgetéshez a trakto­ros. — Mióta dolgozik a Le­ninben? — 1959 óta. Megszoktuk egymást. — Ö a legjobb traktoros a gépállomáson — dicséri Bandi bácsi. — Nézze csak ezeket a nyílegyenes soro­kat. Igaza van, még az iri­gyel sem találnának benne kivetnivalót — Milyen mélyen vetnek? — Nézzük meg. Kikaparjuk a sorok men­tét, s ott hat-hét centimé­ter mélyen találjuk a ma­gokat. — Szovjet vetőgéppel dolgo­zunk — mondja a trakto­ros — rugós szerkezettel szabályozzuk a mélységet A föld nedves, a napsü­tés bőséges, néhány nap múlva sorolni fog a föld­váriak őszi árpája. Búcsúzóul az öreg faros utánunk szól: — Megírhatja, hogy ná­lunk nincs baj a szorga­lommal. A tábla szélén összetalál­kozunk Bakos Géza gépe­sítési brigádvezetővel és Siska László főagronómus helyettessel. Ellenőriznek, Irányítanak a mozgalmas határban, ahol tucatnyi eép és több száz ember dolgo­zik. Siska elvtárs szintén a cibaki traktorost dicséri: — Egyik legjobb szak­ember nálunk. Nem számít neki slz idő sem. Egy sze­zonban 900—1000 holdat elvet. Hajnaltól késő estig dolgozik. Nem sokat alszik most... — Hogy haladnak a ve­téssel? —A 600 hold őszi árpa és az 53 hold őszi takar­mánykeverék csütörtökig a földben lesz. Azonnal meg­kezdjük a csaknem kétezer holdnyi búza vetését. — Mennyi a vetőszántá­suk? Az agronómus noteszében összeadja a vasárnap estig teljesített holdakat. — 1296 hold. — Tehát jó ütemben ha­ladnak. Az ossz vetésterü­letnek több mint a felén végeztek a szántással. — A vetésre beállított gépek éjszaka a talajelő­készítésen dolgoznak. Tár­csázzák, fogasolják a talajt. — Rámutat az őszi árpa táblára. — Ezt háromszor disztülereztük a tarlóhántás után, holdanként egy má­zsa pétisót adagoltunk. Éj­szaka két-két DT és Belo­rusz dolgozik a vetőszántá­son. Az SZ—100-asok az őszi mélyszántást végzik. — Kukorica után meny­nyi búzát vetnek? — A 730 holdból 410-et. A törést már megkezdtük. A háztájit -táblánként üte­mezve — szombat délután és vasárnap — törik a bri­gádok. Jó termés ígérkezik. Holdanként megadja 4 48—55 mázsát csövesen. Pedig öntözetlen volt. — A vetéssel mikor vé­geznek? — Október 20-a körül. Tavaly rosszabb magágyba került a búza Tiszaföldvá­ron. Az ideinél jóval na­gyobb ráfordítással rosz- szabb volt a csontkemény talajon a magágy. De ok­tóber 26-án akkor is végez­tek a vetéssel. Ez is hozzá­járult, hogy a Lenin T$2 gazdái az idén 16.04 mázsás átlagot takaríthattak be holdanként. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom