Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
1963. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Á MINŐSÉG nem fontos ? Indokolatlan megnyugvás Szeptember közepén járunk, s egy talapalatnyi terület nem sok, de annyit sem vetettek el a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben. Mintha megnyugvás lenne náluk, nem túlságosan idegesíti őket az 1325 holdnyi vetni való. Pedig van ok a nyugtalanságra. A közelmúlt napokban igen sok esőt kaptunk — bár jelenleg napos, száraz az idő —, nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a szeptember második fele és az október. A karcagi Lenin Tsz I-es üzemegységében pénteken megkezdték az őszi árpa vetését; A mintegy száz holdas tábla egyik végén két lánctalpas traktor haladt egymás mellett. Disztillemel és fogassal porhanyították, gyomtalanították a talajt ■v A föld másik részén ze- torvoptatta vetőgéppel szórták a magot. Azt, hogy szórták, szó szerint kell érteni, mert nemcsak a forgóba*, hanem máshol is a föld felszínén hevert a vetőmag; A három fiatal, Péntek István zetoros. Mészáros János és Nagy Péter vetőgépkezelő igyekezett megmagyarázni a rossz „bizonyítványt”, nem sok eredménnyel. Semmiképpen sem fogadható el például az az indok, hogy azért nem terhelték meg kellően — csak úgy tessék-lássék módra — a vetőgépet, mert nincs súly. Miért nem gondoskodtak róla idejében? S ha a vetésre készülődve ezt el is mulasztották. az eső okozta többnapos kényszerpihenő alatt lett volna idő a súlyok elkészítésére. Jól tudták, hogy amint rá lehet menni a földre, szükség lesz a vetőgépekre. Ez a mulasztás az oka, hogy bár a magágy elég jó morzsalékos, a vetés mégsem egyenletes, s a kívánt 3—i centiméter mélység helyett sok helyen csak a föld felszínére került a mag. S milyen vetőmag?! Olyan aminek mintegy 10 százaléka törött szem és gyommag, tehát már eleve tíz kilogrammal kevesebb a zetoros szerint egy holdra kerülő 90 illetve 100 kilogramm vetőmagnál. A sérült, törött szemeket kár is elvetni, mert azok a földben csak elpusztulnak. Állati takarmányozásra viszont alkalmasak lennének, A Lenin Tsz-ben csupán ezt a 120 holdas táblát számítva legalább Az Egészségügyi Minisztérium egyik fontos feladatának tekinti a járóbetegellátás színvonalának emelését. Ez a kérdés milliókat érint. 1958-ban először a fővárosban vezették be az úgynevezett irányított betegellátást. Ennék lényege, hogy a beteget előzetes jelentkezés alapján meghatározott időpontra hívják be a rendelőbe, ahol úgyszólván várakozás nélkül hozzájut a szakorvosi ellátáshoz. A három orvosegyetemi városban — Szegeden, Pécsett és Debrecenben — a helyi szakorvosi rendelőintézeteket a városi, a klinikai rendelést pedig a falusi betegeknek tartják fenn 1960 óta. Ez természetesen nem jelenti a városi lakosság háttérbe szorítását, mert az arra rászoruló betegeket a szakrendelőkből továbbra is átirányítják a klinikára. A falusi betegeket a körzeti orvosok a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével megállapított időre küldik be. A szolnoki rendelőintézetben tavaly kezdődött el az irányított betegellátás, abból a célból, hogy a tapasztalatokat a rendszer országos továbbfejlesztésében is hasznosítsák. Az irányított rendelést itt is gondosam egyeztették a közlekedési lehetőségekkel. Az orvosok tapasztalatai a betegek túlnyomó többségének véleménye kedvelő. Előreláthatólag még az 8—10 mázsával csökkent az állatok takarmánya amiatt, hogy nem tisztították ki a vetőmagot A csávázásnak sem fedeztük fel semmi jelét, bár a fiatalok váltig bizonyítgatták, hogy csávázott a vetőmag. Igaz, hogy ez már elsősorban a szakemberekre tartozik, nem a traktorosra, vagy a farosra. De azért nekik sem lehet közömbös, hogy mit vetnek, a „hogyan” pedig már jórészt az ő lelkiismeretességükön múlik. Az üzemegységvezető vagy az ag- ronómus nem állhat mindig a gép faránál. A vetés minőségéért tehát elsősorban a gépen dolgozók a felelősek. A vetőmag előkészítése, a jó munka feltételeinek biztosítása pedig a vezetők, a szakemberek dolga. A tapasztalat szerint a Lenin Tsz-ben mindkét részről van javítanivaló. Mégpedig sürgősen, most a vetés kezdetén, hogy a továbbiakban a nemtörődömség, a hanyag munka ne okozzon kárt. Ismert dolog, hogy mindannyian megérezzük, de elsősorban a tsz tagok zsebe bánja, ha kevés a termés. A hozamok növelésének pedig egyik feltétele az idejében és jó minőségben történő vetés. A jóhírű karcagi Lenin Tsz-től joggal várható, hogy ne rossz, hanem jó példával szolgáljon a vetési munkáknál is. N. K. A NAGYVÁROSOK SZENNYEZETT LEVEGŐJE — EGYIK OKOZÓJA A RÁKNAK A hörgőik rákos megbetegedésének valószínű oka — amerikai tudósok szerint — a nagyvárosok levegőjének szennyeződése alifás (nyílt szénláncú) szénhidrogénekkel. idén Miskolcon és több más megyeszékhelyen is bevezetik a korszerű betegellátásnak ezt a módját. (MTI) Az egyik, ahol született, a másik, ahol az életét vesztette. ö már nem gondolt semmire. Keményfakopor- sóba zárva ott feküdt a ravatalon. A díszórség feszes vigyázban tisztelgett előtte. A fiúk keze ott pihent a fegyveren. Az arcuk merev volt. Csak a szemük égett vörösen és sós könnyben ázott. Egyik bajtársa piros bársony párnát tartott. Azon szikrázott a szeptemberi napfényben a Magyar Nép- köztársaság Érdemérem aranyfokozata. Édesanyja kis padocs- kán ül. Törékeny alakját háromezer ember gyász- koszorúja fonta körül. A fiát jött elsiratni, utolsó útjára elkísérni. Bogdán Flórián, Zoltán. Élt 21 évet. Ez állt szabálytalan fekete betűkkel írva a deszka szemfedelén. — Kisfiam, Zolikám, édes kisfiam... — ismételte többször is, ha már lett annyi ereje, hogy ki is Tizenötezer tonna nyersvasat kaptunk kölc*ön az NDK-tól A vaskohászatnak idei terve teljesítéséhez szinte egész évben jelentős akadályokat kellett áthidalnia. A nagy tél szállítási nehézségei után a diósgyőri egyes kohó robbanása csökkentette a nyersvas- utánpótlást. A Német Demokratikus Köztársaság értékes segítséget nyújtott azzal, hogy kölcsön adott 15 000 tonna nyersvasat, amit jövőre kell visszaadnunk, így az acélművek a megrongálódott diósgyőri egyes kohó és az átépítés alatt lévő ózdi nagyolvasztó leállása ellenére ismét rendelkeznek megfelelő alapanyaggal. A külföldi rendelések az utóbbi hetekben sorra megérkeztek, az idén több mint hétszázezer tonna hengereltárut exportáltunk a világ legkülönbözőbb országaiba. Az év második felében kilencvenezer tonnával több henereltárut kell gyártani, mint az első félévben, s az .összes arra alkalmas hengersort igénybe veszik a munka elvégzéséhez. jnondja azt, amit érzett, ott legbelül... Hétfőn történt. A községi tanács hivatalsegéde kereste az óvodában. — Anna, Anna — küzdött a szavakkal. — Az elnök elvtárs kér, gyere át hozzá. Bogdánná dajka-keze megsimogatta a körülötte botladozó kicsiket. Elindult. Maga sem tudta miért, de hirtelen, szörnyű félelem fogta el. Alig várta, hogy odaérjen. Amikor belépett a szobába, mindenki felállt. Honvédtisztek voltak, ö csak nézett rájuk. „Zoli most tölti az idejét, Tibor is, melyikkel történt baj?” — Mi van a fiammal? — mondta ki aggódó gondolatát. S akkor már érezte, az ösztönei sugallták... Hosszas szünet után a százados hangját hallotta Ügy szólt hozzá, mintha a saját édesanyjának mondta volna. — Bogdán néni. Drága Jövőre meg kell oldanunk a gabonaproblémát, nem importból, hanem hazai termelésű gabonából akarjuk kielégíteni a lakosság kenyérszükségletét. Kire, ha nem a szövetkezeti gazdaságokra támaszkodjunk e fontos kérdésben? Tavaly sok ezer hold kenyémekvalót nem tudtunk elvetni a korán beköszöntött tél miatt. A Kinizsi gazdái 33 hold búzavetéssel maradtak adósak. Miint Balogh István főagro- nómus mondja: I az eső, majd a fagy akadályozta őket a vetésben. Kisújszálláson a Kinizsi Tsz-ben érték el az idén a legmagasabb búzatermésBogdán néni... Zoli tegnap hősi halált halt. — A fiam! — kiáltott . fel, — s a lelkében, testében úrrá lett fájdalom elől ájulásba menekült. Erős karok fogták fel, s ősz, itt-ott még koromfekete hajára férfikönnyek hullottak. J ászárokszálláson elterjedt a szomorú hír. A Bogdán Zoli odalett. Senki sem tudott bizonyosat, csak azt, hogy katona volt. Meg, hogy alig egy hete még látták. Látogatóban járt az anyjánál. Odabent az elnök szobájában a község vezetői és az alakulat küldöttei már a temetésről tanácskoztak, Zoltán halálának körülményeit ők már ismerték. Szeptember 8-án az egység a Táp iósüly-sápi lakosság mentésére indult. Az esőzéstől megáradt patak elöntötte a falut. Helyenként másfél-két méteres, szeny- nyes áradat tombolt. Az egyik házban magával tehetetlen, hetven éves asszony, egy idős bácsi és két gyerek, meg az anyjuk várt mentő kézre. Zoli úszva akarta őket r'cgkö- zeliteni... Elnyelték a habok. így történt. átlagot. Holdanként 12,75 mázsát takarítottak be. A késedelem azonban 420 mázsa búzától fosztotta meg a közös gazdaságot, s közvetve az ország lakosságát is. S erre nem árt most, a vetési munkák dandárjában visszaemlékezni. A Kinizsi Tsz-ben vontatottan halad a talajelőkészítés. Péntek estig mindössze 265 holdon végeztek talajelőkészítést. Vetésterületüknek csak 20 százalékán van magágyuk. A szakemberek, de az egyszerű szövetkezeti gazdák is jól tudják, ahol a vetőágy felét még nem szántották fel, megkéstek ezzel a munkával. Balogh elvtárs azonban nem így látja ezt. A közös gazdaság 23 erőgéppel rendelkezik. Ebből 4 DT és 5 G—35-ös dolgozik a talajműnkán, két univerzal gépük vetni fog. A többi kell a szállításihoz. A DT-k már kettős műszakban szántanak, a kormosok csak később. A számítások szerint a lánctalpasok napi 10, a kormosok 5 holdat készítenek elő a vetésre. Ideális körülmények között ez nem rossz teljesítmény, de mi történik akkor, ha néhány gépük elromlik, vagy Ismét beköszönt az eső? A közös gazdaságban 1052 holdon vetnek búzát, ötszázhuszonöt hold gabonának kalászos, borsó, silókukorica és burgonya az előveteménye. Ezt már felszántották és a talajt lezárták. Nyolcszáz holdon azonban kukorica az elő- vetemény. Ezt csak szeptember végén kezdik él törni és letakarítanl. S ez már nyugtalanító. Pélő, hogy ^elhúzódik e munka, így megkésnek a talajelőkészítéssel és a vetéssel. Csak némileg kárpótol, hogy 553 hold a nyári mélyszántásuk és ha szorít a cipő — a tavasziak rovására — itt is vethetnék. A jó gazdáknak tudniok kell, hogy milyen magot tesznek a földbe. A vetés Életet akart menteni, s az életét áldozta. Gyászos családi örökség ez. O már a harmadik Bogdán, akit egyenruhában temetnek. Nagyapja az első világháborúban, édesapja a másodikban, ö meg a békében, a természettel való viaskodásban maradt alul. Szerdán reggel Faragó Tamás kisdiák, amint átlépte a Széchenyi István Általános Iskola küszöbét, elhatározta, hogy beszél Örsével. — Pajtások! Tudjátok, hogy Bogdán Flóri... — A javaslatoddal egyetértünk — kiáltották kórusban... Jelvényünk legyen egy tisztelgő katona, s ezt tegyük rá az örsi zászlónkra... Sírját pedig gondozzuk mi. Mindig legyen rajta virág — mondta ki egy-egy kisfiú a maga gondolatát. Mindezt később elmondták az osztályfőnöküknek és az igazgatónak is. Ök azt kívánták, hogy az Örs legyen méltó Bogdán Flóri nevéhez. A temetést csütörtökön déli egy órára tűzték ki. Tizenegy körül csak feketébe öltözött embert lehe tett látni az utcán. Bánatelőtt meggyőződnek a mag használati értékéről, csíraképességéről. Az idén erre azért is szükség van, mert az aratás előtt kissé megszorultak a szemek. Nem egy helyen lehet találkozni 65—75 százalékos csíraképességű vetőmaggal. Nyilvánvaló, hogy ebből nem elegendő a holdanként! 100—120 kilogramm meny- nyiség őszi árpából, 140— 150 kilogramm az intezív búzafajtából. A Kinizsi Tsz-ben nem végeztek vetőmagcsírázta- tást, méfeis vetik az őszi árpát. A főagronómust kielégíti, hogy minősített árpát kaptak és I ellenőrzés nélkül élfogadja a jelzett csíraszázalékot. A tsz igazgatósága jóváhagyta az őszi betakarítási, talajelőkészítési és vetési munkák ütemtervét. Ebben október 31-én határozták meg a vetés befejezését. Tudjuk, hogy a gazdák szorgalmával náluk sincs baj, hisz lelkiismeretesen dolgoznak. Ám a lelkiismeretesség, szorgalom még kevés, ha rosszul szervezik a munkát. Tehát a vezetőségen a sor, hogy levonja a következtetést az eddigi mulasztásokból. Nem kapkodva, de frissebb ütemben még megszüntethetik a lemaradást. Máthé László Új vegyszerrel »kapálhatják« a földeket A Veszprémi Nehézve- gyiipari Kutató Intézet és a Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei két évvel ezelőtt nemzetközi érdeklődést kiváltó kísérletet folytattak az úgynevezett trianzin tipusú gyomirtó szerekkel. A Hungazin néven előállított vegyitermék azóta már széleskörűen elterjedt a magyar mezőgazdaságban. s alkalmazásával lehetővé válik a kukorica kapálás nélküli gyomtalanítása. Dr. Ráskai Béla, Andriska Viktor, dr. Matolcsy György és Görög Lászlóné, a kutató vegyész-csoport tagjai most újabb triazin típusú gyom- talanítószer „receptjét” dolgozták W-. s az új ve- gyületnek a markazin navet adták. köpönyeget terített magára Árokszállás. Félegy tájt hosszú-hosszú sorban kiindultak. ...A honvéd zenekar a gyászinduló fájdalmas akkordjait játsza. Mindenki szeme könnyes, özvegy Bogdánná élő gyermekei karjába kapaszkodva suttogja, jajgatva: — Kisfiam, édes Zolikám. A sírnál parancsnokai méltatták Bogdán Zoltán hősiességét. A koporsót leeresztették a kemény, jászsági földbe. Ötször dördültek el a fegyverek. Aztán a koszorúk puha, illatos virágai borították be a rögöket. Az anya mozdulni sem tudott. Elsőként a Tápiósüly-sápi emberek járultak eléje részvétüket kezefejére sírni. Voltak vagy kétszázan. — Nem felejtjük el, magával érzünk... — Kisfiam, édes kisfiam. — Részvétem... — Kisfiam, Zoli, Zoli! Minden kézfogásra, könyre, reszkető csókra az volt a felelet. — Zoli, Zoli, édes kisfiam, Zolikám! Fábián Péter Kedvező tapasztalatok az irányított betegrendelésben Az utolsó roncsdarabokat emelik ki a Tiszából Szolnokon, a leszakadt régi híd helyén. Most már szabad az út a hajóknak, csak a víz szintje emelkedjen. Két falu temette t I
