Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-29 / 228. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. szeptember 2*. Amikor Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatását befejezte, így nyilatkozott a Hortobágyról: „Azt hiszem — ahogy mondani szokták —, az utolsó pillanatban érkeztem ahhoz, hogy még pusztaként láthassam a Hortobágyot, amely rendkívül gyorsan változik Amikor egy külföldi uti- programjába veszi, hogy felkeresi a Hortobágyot, rendszerint azt a pusztát keresi, amiről otthon a lexikonban olvasott. Romantikát, délibábot, csikóst, gulyást és egyebeket. Sokak képzeletében még úgy él a Hortobágy, mint ahogy azt Jókai Mór Sárga Rózsa című regényében leírta: „... i- •pusztá" nincs ösvény, kocsinyomot, patkónyomot menten benő a fű. A végtelen láthatárig nincs más, csak fű; egy élő fa, egy kútágas, egy kunyhó nem zavarja meg a fenséges zöld sivatag országát Ha valaki ma Debrecenből a Hortobágyon át utazik Budapestre, 70 kilométer után éri el az első községet, Tiszafüredet De az országút — akár a balatoni műút — korszerű aszfaltút Aki vonattal akar utazni, annak naponta nyolc alkalommal van arra lehetősége, hogy Debrecenből a füzesabonyi vonalon a Hortobágy különböző megállóhelyeire, Kónyára, Horto- bágy-központba, a Horto- bágy-Halas'óhoz, Gyökér- kútra vagy Ohatra utazzon. A lexikonból tájékozódó külföldi, vagy aki 15—20 évvel ezelőtt járt a Hortobágyon, hiába keresi már a régi pusztát. A felszabadulás előtt a Hortobágy több mint 70 ezer holdjából alig 5—600 holdon folyt szántóföldi földművelés. Az óriási kiterjedésű szikes legelőkön juhok, kistejhozamú magyar fajta fehér szarvasmarhák teigódtek. Az őoAMI A DÉLIBÁBNÁL IS SZEBB tözés gondolata ugyan felmerült de csak gondolat maradt Még 1917-ben létesítettek a mai halastavak környékén egy kisebb tó- rendszert, ahol haltenyész- tés folyt. Az idén viszont már 7000 holdnyi vízterületen halásznak. Ha az ember repülőgépről szemléli a Hortobágyot Balmazújvárosnál, a Keleti- főcsatornát elhagyva, egy nagyon tervszerűen és nagy területen kiépített szabályos vízrendszert láthat. Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy a Keleti-főcsatornát, mint új folyót berajzolták hazánk térképére. Azóta egyre jobban megváltozik az egykori puszta képe U. A Keleti-főcsatorna ott folyik a Hortobágy szélén, éltető vizével óriási területeket tesz öntözhetővé. A vízre nagy szükség van, mert bizony az éghajlat itt igen szélsőséges. Ha az országban július közepén 30 Celsius fok körül van a melegebb napok hőmérséklete, a Hortobágyon biztosan eléri a 35 fokot Ha az Alföldön általában mínusz 20 fokot mérnek,' a Hortobágyon 25—30-at. Az évi csapadék itt jóval alatta van az országos átlagnak. Tavaly 70 napon keresztül egy szem eső sem esett Ilyenkor a szél csak portéllé jket kerget és a vörösre égett, egyelőre még nem öntözött, szikes legelők felett megjelenik a délibáb. 1958-ban még mindössze 18 ezer holdat öntöztek Hajdúban. Az idén viszont már 70 ezer holdnál is nagyobb az öntözött terület. Néhány évvel ezelőtt az öntözés még egyet jelentett a rizstermeléssel, vagy a halastóval. Igaz, a hortobágyi halastó hatezer holdján kívül jelentősek a rizsterületek is, de ma már egyre nagyobb mértékben öntözik a kukoricát, a cukorrépát és a legelőket is. A Hortobágy külső képe napról napra változik. A változást a víznek köszö i- heti. A Keleti-főcsatornához legközelebb eső terület Elep. Ezt az üzemegységet néhány évvel ezelőtt még egy öreg csárda jelképezte az útszélen. Azóta az országúitól kissé beljebb egy egész falu épült már fel. Mindjárt halastavakkal, öntözés alá fogott területekkel kezdődik tehát a Hortobágy. Igaz, tovább haladva, egy kis ideig valóban pusztaságot találunk. De ez sem a régi már. Kétoldalt még vannak nádfedeles juhhodályok, de valameny- nyin villámhárító — mert itt'a purztán igen gyakori a villámcsapás. A hodá- lyok szomszédságában már szélzsákot dagaszt a szél. Növényvédő repülőgépek szállnak innen fel megrakott tartályokkal. Évente több mint ötezer hold ká- lászost és legelőt fej trágyáznak repülőgéprőL így vetettek el az Idén több mint ezer hold rizst is. Hortobágy köznontjánál, a híres csárda közelében már egész nagy faluszerű települést találunk A csárda ma idegenforgalmi központ Lakószobáiban rendszerint külföldi vadászok tanyáznak Külföldi rendszámú gépkocsik egész sora parkíroz a csárda előtt Különösen a külföldi vadászok keresik fel nagy előszeretettel a nagy ki terjedésű vízterületeket A fel- szabadulás előtti Időkben nagyon megcsappant a Hortobágy híres vízi szárnyas állománya. De a halastavakat rizstelepeket az öntözött legelőket újra benépesítik a vadkacsák, a vadlibák Kiváló vadászparadicsom ez a hazai és külföldi vadászoknak. Különösen Angliából, Franciaországból, Olaszországból, a Német Szövetségi Köztársaságból keresik fel a vadászok nagy előszeretettel a hortobágyi vízi birodalmat A központtól néhány ktA kungyörgyi csikótelep fiatal paripái a karámban delelnek Őrzőjük, Széles János csikós, több mint húsa éve ét itt. As idén Dániában járt lovasvereelom éterre, a mátai telepen található a híres hortobágyi ménes. Tőle nem mesz- sze, a kungyörgyi telep«»» csikókat nevelnek Híresek a hortobágyi lovak Kekkonen elnököt is a hortobágyi ötösfogat hozta Mátéról a csárdához. Vannak itt Európa-hírű csikósok is, mint például Széles János, aki az idén Dániában járt lovasbemutatón és versenyen. A kungyörgyi csikótelep tulajdonképpen egy lónevelő iskola, ahol a csikókat hámba, vagy nyereg alá törik Vannak külföldi versenyistálló tulajdonosok, akik Innen szerzik be lovaikat. 25—30 ezer forintot is adnak egy lóért. De olyan is előfordul, hogy egy te- nyészmén 100 ezer forintot hoz a gazdaságnak ü] romantika születik az egykori pusztán. A delelő ménes mellől már műtrágyával, vagy vetőmaggal megrakott tartályokkal repülőgépek startolnak A halastavak között motoros vontatók közlekednek a kisvasúton. Az egykori pá- kászokat most motorcsónakos halászok és horgászok váltották fel. Ami megmaradt a régiből, az is újjászületett. A legnagyobb változást a víz hozta. A víz, ami egykor a Hortobágyot is borította, később pedig árvizek, belvizek formájában tört a pusztára. A víznek most az ember parancsol. Arra kényszeríti, hogy akkor jöjjön, amikor szükség van rá, hogy valamennyiünk jobb életét segítse az egykori puszta egyre gazdagabb termésével. Paliás Imre EBÉDSZÜNET A HATÁRBAN ) H I AZ ELIGAZÍTÁSRÓL Drapsza András honvédtiszt a szokásos eligazítást tartja, s mint ilyenkor szokás, megállapítják a létszámot. Egy személy azonban hiányzik a felsorakozott hetven főnyi egységből. Cra- bák Ede honvéd szántani van. Igen, szántaO ni. A Pf. 5125- ös alakulat állományának egy része segíteni ment a szakember- hiánnyal küzdő mezőgazdaságnak. Traktorra ültek és szántanak a Jászberényi Gépállomás körzetében. Köztük van a 21 éves, mosolyogós kissé túlzottan szerény, kevés beszédű nyírségi fiú is. A parancsnoka mondja róla: — Fegyelmezett, parancsnokait és társait tisztelő, szolgálatkész katona. Sohasem volt vele baj a laktanyában sem. Itt is a legjobbak között van. Oláh Oszkár gépállomás brigádvezető szintén dicséri. — Eddig 11,5 hold vetőszántást és 23 hold mélyszántást végzett a pusztamonostori Búzakalász Tsz- ben. Én is. meg a szövetkezetiek is elégedettek vagyunk a munkájával. Pontosan, lelkiismeretesen dolgozik. Szorgalmasan ápolja gépét. Két héttel ezelőtt búcsú volt Pusztamonostoron. Ittak, mulattak és táncoltak a falubeliek, meg az ott lévő katonák is. Csak a nyírségi fiú hiányzott közülük. Akkor is szántott az öreg Hoffherrel. — Talán nem szereti a zenét, a táncot? — Dehogynem — válaszolja. — De addig nem hagyhattam ott a gépet, míg nem jött a váltótársam. Este hattól éjfélig én Is szórakoztam. A G—35-ös traktornak 2,2 kát hold a műszaknormája Pusztamonostoron. Crabák Ede három holdat szánt fel naponta a két műszakos traktorral. Vasárnap is dolgozik, pedig ezt senki sem várja tőle, hisz pihenni is kell. S amikor a tisztje szóvátette ezt, így válaszolt. — Nem lógni jöttünk ide parancsnok elvtárs. A gépállomás vezetői megbecsülik a katonákat. A gépállomás igazgatója prémiumot tűzött ki jutalmazásukra. Ha dekádonként elérik az öt műszaknormát 10 forint. 5—8 műszaknorma között 15. azon felül 20 forint prémium illeti meg őket. Megnéztem a premizáltak névsorát. A nyírségi parasztfiú neve mellett a legmagasabb összeg szerepelt. Augusztus 31-ig elszámolt 8 napi munkájáért 128,34 forintot kapott. — Jól jön ez a zsoldja mellé — jegyzem meg. — Akkor is- ugyanúgy dolgoztam, amikor még nem tudtam, hogy jutalmat kapok — válaszolja zavartan. — Nem a pénzért teszem Tudom, hogy kevés a traktoros a mezőgazdaságban. Apám szintén szövetkezeti tag Tiszanagyfa- lun. — A szövetkezettől Is kapnak segítséget? — Megfelelő szállása van. Ebédet a gépállomásról hozzák. A reggelit és « vacsorát magunk vásároljuk. Pénzt kapunk -erre. A szövetkezet térítés nélkül fél liter tejet ad naponként. Dinnyét, paprikát, paradicsomot, burgonyát tetszés szerint adnak. Ezekért sem kell fizetnünk. A brigádvezetőnk lábost, rezsót szerzett, sokszor főzünk magunknak. A beszélgetés közben jelzik, hogy meghegesztették a hibás alkatrészt a gépállomás műhelyében. A kis katona felpattan a brigádvezető mögé a motorra, siet» mert várja őt a váltótársa az éjszakai műszakra. Máthé László Talajmechanikai és alapozási konferencia A Magyar Tudományos Akadémián ezen a héten négy napos talajmechanikai és alapozási konferenciát tartanak, amelyen a mintegy 200 főnyi magyar résztvevőn kívül 15 ország 120 tudóssal és gyakorlati szakemberrel képviselteti magát A népgazdasági beruházások mintegy 50 százalékát kitevő építési költségek jelentős hányadát fordítják talajmechanikai vizsgálatokra és alapozásra. Ezért a korszerű talajmechanikai és alapozási kutatások eredményei lényegesen emelhetik az építkezések gazdaságosságát és műszaki színvonalát (MTI)
