Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK M / & m • A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 181. szám. Ara 50 fillér 1963. aug. 24. szombat. Ma: Egy képeslap — két táborról Túlsók indíték, túlkevés szív Családi körben A közös gazdaságok termelési terve Az elmúlt évek gyakorla­tának megfelelően a terme­lőszövetkezetek az idén is — szeptember és október hónapokban — elkészítik a következő év termelési ter­vét. Az előző évektől elté­rően most csak a termelési terv készül el, s majd a zárszámadás megerősítése után tervezik meg a terme­lés pénzügyi kihatásait. A termelőszövetkezetek tervei a népgazdasági terv szerves alkotó részei, ebből adódik, hogy szoros össze­függés van a kettő között. Ezért a tervezésnél biztosí­tani kell, hogy a népgaz­daság igényeinek megfele­lően alapozzuk meg az 1964. évi termelést. A növénytermelésben egyik legfontosabb felada­tunk a' kenyérgabonaszük­séglet hazai termésből való biztosítása. E probléma megoldására minden lehe­tőségünk megvan, s rajtunk múlik a feladat teljesítése. Ezért ipár a tervezésnél biztosítani kell a hozamok növelésének tárgyi feltéte­leit. A növénytermelés másik fontos területe a takar- ménytermelés növelése. E feladat megvalósításának alapvető útja nem a takar- ménytermő terület, hanem az átlagtermések növelése. Az állatállomány takar­mányellátását elsősorban az átlagtermések növelésével lehet és kell megoldani. Ha a jelenlegi takarmányter­melőterületen csak egy má­zsával növeljük az átlag­termést — ennek megvan a reális lehetősége —, akkor ugyanannyi plusz takar­mányt nyerünk, mintha 8— 10 százalékkal növelnénk a takarmánytermő területet. Megyénk adottságaiból következik, hogy jelentős területen termelünk ipari növényeket. Az ipari növé­nyek termelése nagyon fon­tos a népgazdaság és üzem szempontjából is. E „pén­zes” növények nélkül el sem lehet képzelni egyetlen gazdaságot sem. Az egyes ipari növények termelése látszólag kifizetőbb, míg másoké kevésbé jövedel­mező. Ez elsősorban attól függ, hogyan alakul a ter­melés színvonala az adott üzemben. Ahol alacsonyab­bak a termésátlagok, ott baj van a jövedelmezőség­gel is. Ezért kutassuk az alacsony termés okát és meg kell szüntetni azt, hogy jövedelmezőbb legyen az adott kultúra termelése. Nagyon fontos, hogy a nép- gazdasági szükségleteknek megfelelő összetételben ter­meljük az ipari növényeket is, s ezen belül különös fi­gyelmet fordítsunk a nap­raforgó és cukorrépa ter­melésére. Az állatállomány fejlesz­tésénél egyik legfontosabb kérdés az anyaállomány megfelelő szinten tartása. Számszerűen is növelni kell az anyaállományt, javítani a minőséget, gyorsütemben növelni a hozamokat. Termelőszövetkezeteink­nek be kell rendezkedniük arra, hogy saját maguk ál­lítsák elő a hízó alapanya­got sertéseknél és a szarvas- marháknál. Ez csak úgy biztosítható, ha növeljük a tehenek és kocák létszá­mát. A koca létszámnöve­lésével párhuzamosan gyor­sítsuk meg a koca forgót, és növeljük az egy kocára eső malacszaporulatot. A baromfitenyésztésnél is növelni kell a törzsállo­mányt, különösen a vízi­szárnyasok és a pulyka arányát. Megyénk termelőszövet­kezetei az elmúlt három év­ben jelentős beruházásokat kaptak: mintegy 550 millió forint értékű épületet. Me­gyénk traktorállománya az 1959-hez viszonyítva 800- zal gyarapodott, s e- pár­huzamosan lényegesen ja­vult a minőség, megnöve­kedett a nagyteljesítményű szántó- és univerzális gé­pek aránya. A minőségi ja­vulást mutatja az is, hogy amíg a traktorok darabszá­ma csak mérsékelten emel­kedett, addig a traktoregy­ségek növekedése sokkal nagyobb. Csupán 620 trak­toregységet kaptak me­gyénk termelőszövetkezetei. E nagyarányú beruházá­sok jelentősen befolyásol­ják a termelést, s a- elkö­vetkező években mázsák­ban, literekben kell hogy realizálódjanak. Megyénk mezőgazdasága új öntözőte­lepeket, több műtrágyát és munkagépeket kapott A termelés tárgyi feltéte­lei megjavultak, de ezek csak akkor válnak aktív termelőerővé, ha ezeket a célnak megfelelően, a leg­gazdaságosabban hasznosít­juk. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha az anyagi erőket párosítjuk az embe­ri tudással és ezt előre, részletesen megtervezzük. Nagyon fontos, hogy most a tervezésnél biztosít­suk a beruházások haté­kony kihasználását. Gon-1 doskodjunk a gépek két- műszakos üzemeltetéséről, a kampányok idején a mű­trágya célszerű felhaszná­lásáról s az állati férőhe­lyek jobb hasznosításáról. E feladatok helyes meg­szervezése érdekében a ter­vezést alapos elemző mun­ka előzze meg. Az egyes tervfeladatok meghatározá­sa előtt fel kell- mérni a jelenlegi helyzetet és meg kell vizsgálni, hogy milyen . lehetőség van a termelési feltételek javítására és ki­dolgozni a megvalósítás részletes programját. A termelési terv igen fontos része az agrotechni­kai terv, s ennek elkészí­tése körültekintő munkát igényel. Helyes és szüksé­ges, hogy az agro- és zoo- technikai terveket a lehető legkisebb termelési egysé­gekig bontsák le, s táblán­ként határozzák meg a szükséges intézkedések ter­vét. Az agrotechnikai tervben különös gonddal ügyeljünk az intenzív búzavetések elő­készítésére és ápolására, va­lamint a nagy értéket adó ipari növények termelésé­nek technológiájára. A nagyüzemi gazdálkodás szerves része a korszerű növényvédelem, ezért az agrotechnikai tervben gon­doljunk ennek kihatásaira is. A zootechnikai tervek­ben részletesen foglalkoz­zunk az egyes állatfajok és korcsoportok tenyésztési problémáival, különösen az anyaállomány jobb kihasz­nálásával. Termelőszövetkezetei nk vezetői a tervezésben nagy tapasztalattal rendelkeznek, s meggyőződésünk, hogy si­keresen fogják megoldani ezt a feladatot is. Szőllősi János MSZMP MB munkatársa K oszorú zások a Román Népköztársaság nemzeti ünnepén Románia felszabadulásá­nak 19. évfordulója alkal­mából Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete pénte­ken délelőtt megkoszorúzta a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök em­lékművét. Koszorút helye­zett el az emlékművön Bo- rovszki Ambrus kohó- és gépipari miniszterhelyettes is. Mihail Rosianu nagykö­vet a délelőtt folyamán megkoszorúzta a szabad­ság téri szovjet hősi em­lékművet is. A 4-es számú műúton padkalevágást végeznek az útőrök Dicsértek, bíráltak as országos állattenyésztői tanácskozás résztvevői a jászsági szövetkezetek ben Tegnap a Jászságban folytatódott az országos ál­lattenyésztési tapasztalatcsere értekezlet. A megyei ta­nácsok főállattenyésztői, törzskönyvezési felügyelői és mintegy ötven Szolnok megyei termelőszövetkezeti ál­lattenyésztő jelent meg a tapasztalatcserén. Ott volt dr. Németh Lajos, az FM állattenyésztési főigazga­tója, Magas László főigazgatóhelyettes, Gyémánt Gyula, a Szolnok—Heves megyei felügyelő és Horváth. Imre baromfitenyésztési osztályvezető. A népes küldöttség elő­ször a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet sertéstelepét nézte meg. Gróf Ferenc elnök üdvözöl­te a megjelenteket, majd dr. Bajor Ferenc, az FM Állattenyésztési Főigazgató­ságának sertéstenyésztési osztályvezetője tartott tá­jékoztatót az egyszerű szer­fás fiaztatókról. A tsz-ben megmutatták a szerfás meg­oldású sertésfiaztatókat, melyeknek tetőszerkezetét nádpallóval vonták be, azt napraforgószárral egészítet­ték ki és sárral betapasz­tották. Ez az építési mód jól bevált a tsz-ben, mert az elmúlt kemény télen sem haladta meg a mala­coknál az elhullás az egy százalékot. Az osztályveze­tő javasolta, hogy az or­szág többi részén is hono­sítsák meg ezt a módszert: az ól világító tetőablakát szűkítsék le, a fiaztatót vonják be bálázott szalmá­val. Ezáltal csökkentik a huzatosságát. A Petőfi Tsz-ben 160 anyakocát tartanak és az idén 1100 hízottsertést ad­nak a népgazdaságnak. A termelőszövetkezet törzs­könyvezett állománnyal rendelkezik; Ezért a részt­vevők hibának tartották, hogy idegen malacokat, il­letve süldőket is vásárol a termelőszövetkezet. — így fennáll annak a veszélye, hogy megfertőzi saját állo­mányát. A szakemberek ezután a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetet keres, ték fel. Itt Konkoly Béla elnök tájékoztatta a látoga­tókat szövetkezetük fejlő­déséről. Elmondotta, hogy a szövetkezet tiszta vagyo­na 26 millió 760 ezer forint és mindössze 4 millió fo­rint hitel terheli a gazda­ságot. Tavaly az egy tag­ra eső jövedelem megha­ladta a 22 ezer forintot. A résztvevők nagy érdeklő­déssel tanulmányozták a szövetkezet szarvasmarha- ! állományát. Megnézték a í1 kiváló, törzskönyvezett ál­lományt s a tenyésztés módját is tanulmányozták; Az Aranykalász Tsz-ben 1962-ben azl évi tejhozam 4280 liter volt, jelenleg az istállőátlaguk 14,3 liter. A vendégek érdeklődtek a ta­karmány összeállításáról. Az elnök elmondotta, hogy még most is tavalyi silót etetnek- A tej önköltségére vonatkozóan feltett kérdés, re így válaszolt: nálunk egy liter tej 2,34 forintba kerül. Az itatásos borjúnevelő­ről jó véleménnyel voltak a szakemberek, A látogatás végén a szö­vetkezeti gazdák felvezet­ték a legkiválóbb törzs­könyvezett teheneiket. Többek között a Bárány nevű tehenet is, mely ta­valy 8200 kilogramm tejet adott 3,87 százalékos zsír- tartalommal. A látogatás végén dr; Németh Lajos főigazgató köszönte meg a tájékoztatást és hangsú­lyozta, hogy kiváló állat­állományt láttak itt és ez az állattenyésztők hozzá­értéséről tanúskodik. Ezután a jászapáti Alkot­mány Tsz tehenészetébe látogatott el a népes dele­gáció. Itt Gömöri Károly elnököt és Mudri Mihály «állattenyésztőt hallgat­ták meg nagy érdeklődéssel. Öcsöd községben, ahol József Attila gyermekéveit töltötte, hosszú időn keresz- .tül a Tányérlaposon nevel­kedtek a falu gyerekei. A hatalmas, szikes legelőn töltötték szabad idejüket, s később Itt kezdték az életet is, állatokat legeltettek. Az egykori Tányérlapos nagy­része ma már ifjúsági park és a szomszédságában épült A termelőszövetkezet TBC- mentes törzsállománnyal rendelkezik. A kiváló te­li .nészetben tavaly 3462 liter az egy tehénre jutó fejésd átlag. Egy liter tejet 2,43 forintért állítanak elő, A küldöttség tagjai nagy elismeréssel szóltak a 120 férőhelyes saját építésű, Nagyjelentőségű kulturá­lis kezdeményezés van szü­letőben a megyeszékhelyen. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya a Ságvári Művelődési Ház és a TIT közös rendezésében október 15-el szabadegyetemi elő­adássorozatok indulnak Szolnokon. Az egyetemnek öt tago­zata lesz. a művészeti, a műszaki és az ifjúsági ta­gozat nyilvános, a pedagó­giai tagozat elsősorban ál­talános iskolai nevelők, a népművelési tagozatot kul­turális területen dolgozók számára indítják; Az elő­adásokat a tervek szerint a különböző szakmák leg­kiválóbb művelői, országos nevű tudósok, művészek, műszaki szakemberek tart­ják. A szabadegyetem kiegé­szítéseként egy világnézeti akadémia is indulj fel a múlt évben az új, korszerű nyolctantermes iskola. Itt kezdi meg műkö­dését az idén a megye első falusi gimnáziuma. Az első évfolyam szep­tember másodikén har­minchat tanulóval indul. A helyi és a szomszédos mes­terszállási szövetkezeti gaz­dák gyermekei lesznek az öcsödi gimnázium első hall­gatói. egyszerű megoldású szarvas, marha istállójáról. Több megyei főállattenyésztő, így a Komárom megyei is arra kérte a tsz vezetőit, adják át neki az istálló egyedi tervét, A kétnapos tapasztalat- csere ezzel véget is ért. Magas László, megyénk volt főállattenyésztőjev fő­igazgatóhelyettes köszönte meg a tájékoztatást, hang­súlyozta, hogy az Alkot­mány Tsz gazdáinak nincs szégyellnivalójuk. Majd ar­ra kérte a résztvevőkét, hogy a kétnapos tapaszta­latcserén hallottakat, lá­tottakat igyekezzenek sa­ját megyéjükben gazdasá­gukban is hasznosítani. A sorozatok összeállítá­sa igen szerencsés, mert saját szakterületükön fel­ölelik a tudomány és a mű­vészet leglényegesebb ered­ményeit. megismertetnek a modern irányzatokkal. A művészeti tagozaton pél­dául a modem városterve­zésről, a lakberendezés esz­tétikájáról, a korszerű színházról és a modem filmről egyaránt lesznek előadások. A m Vzakl ta­gozaton az elektronikus gé­pek, műszerezés, az auto­matizálás, a nagyvárosi közlekedés, a lakáskérdés és az életforma összefüggé­se lesznek a legérdekeseb­bek. Különösen jől'sikerült az ifjúsági tagozat előadá­sainak összeállítása. Sze­repel benne előadás a két világrendszerről, egy átte­kintés századunk művésze- ^ ti irányzatairól, a jazz he­lyéről a zenetudományban, a modem fiatalember ma­gatartásáról és öltözködé­séről és más -hasonló érde­kes témák. A szabadegye­tem utolsó előtti foglalko­zása egy szellemi vetélkedő a tanultakból. Befejezésül pedig országjáráson vesz­nek részt a fiatalok. A világnézeti akadémia és a pedagógiai szak díj­mentes. a többi tagozaton a tandíj egész évre 30 fo­rint. Jelentkezni szeptem­ber 15-ig lehet a TIT me­gyei központjában.. Gimnázium a Tányérlaposon Szabadegyetem indul Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom