Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

'(rlZ.An WffÖLÉTARjTLt ECYESÜLJETEK! SZOLNOK J / r m m^/Veftiajt A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 193. szám. Ára 50 fillér 1963. aug. 17* szombat Ma: Gazdag rokonok SZÉP, DE JÓ-E? Családi körben Bírósági jegyzetek A MUNKÁVAL ÜNNEPLŐKHÖZ ét napos ünnep kö- szönt ránk. Azontúl, hogy e kettős ünnepen tisztelettel adózunk a mun­kás-paraszt szövetség esz­méjének, alkotmányunk megteremtésének, új ál­lamrendünknek, jó alka­lom kínálkozik arra is, hogy lezserebben ébred­jünk a két ünnep reggelén, s hogy a két napon léleg­zetvételképpen is pihen­jük az eddigi munka fá­radtságait, új erőt gyűjt- sünk a szerdán kezdődő új munka időszakra, s, hogy szórakozzunk ki-ki tetszése szerint. Ünnepelni s ezzel együttjáróan munkából ki­kapcsolódni jó dolog, nincs senkinek ellenére, úgyis mondhatnánk időnként minden ember szervezete megkívánja. Többnyire ilyen gondola­tokkal készülődik most ha­zánk népe az alkotmányna- pi kettős ünnepségekre. Ta­lán a mezőgazdaságban dolgozó emberek egyedül azok, akik némi aggoda­lommal tekintettek a két napos ünneplésre, de ezzel járóan a kétnapos munka­kiesésre is, A mezőgazda­ság az a munkaterület, amelyben a munka nem műhelyekben történik, a mezőgazdaságnak nincs se oldala, se teteje, s bizony ha beáll az esőzés, az aka­rathoz nem társul a lehető­ség. Most sem hazánk és megyénk szorgalmas pa- rasztmberein, traktorosain múl, it az, hogy az idén megkéstünk az aratással, jócskán van még csépelni- valő, a tarlókat már fel­verte a gaz, szántani mű­velni kellene minél gyor­sabban, a gyümölcs, a zöld- ség gyorsan érik, s ha meg­érett, gyorsan is tönkre­megy. Itt most minden perc nyereség, vagy vesz­teség, aszerint kihasznál- Ják-e vagy sem. Mindezzel számotvetve született meg a Földműve­lésügyi Minisztérium és a mezőgazadsági dolgozók szakszervezetének felhívá­sa, amelyet a gépállomáso­kon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozókhoz címeztek. Az FM és MEDOSZ közösen kérő szóval fordultak a me­zőgazdasági dolgozókhoz, ha lehet, ha megtehetik ha­lasszák most a pihenést ké­sőbbre, és 19-én is, 20-án is üljenek gépekre, ne áll­janak a traktorok, fogyjon a csépelnivaló, a föld ter­méséből minél több kerül­jön magtárba, zsákba, ko­sárba ezen a két napon is. Szolnok megyében meg­értették a hívószót. A me­gye valamennyi állami gaz­daságában háromszáz erő­gép üzemel az ünnep két napján, s előre számítható­an legalább ezer állami gazdasági munkás szorgos­kodik a földeken, A Szol­nok megyei gépállomások közel ötszáz erőgépe csök­kenti a falszántatlan tarlók mennyiségét alkotmányunk ünnepén. A Cibakház: és a Tószegi Gépállomáson már meg is szervezték a mun­kát. Szolnok megye terme­lőszövetkezeti gazdatársa­dalma ugyancsak munká­ban ünnepel a két napon. A megye különböző tájairól érkeztek erről hírek, A szolnoki Lenin Tsz-ben a silózás és a szénahordás a legsürgősebb, ők azzal fog­lalkoznak. A Héki Állami Gazdaság alcsiszigéö üzem­egységében trágyát horda­nak és a paradicsomot sze­dik. Máshol csépelnek, tarlót művelnek, szánta­nak, gyümölcsöt szednek, ahogyan á szajoll, a vezse- nyi, a tiszaföldvári körze­tekből erről jelentés érke­zett. Nem kis áldozatvállalás­ról van szó. Nagy felelős­ség érzetük lehet ezeknek az embereknek, akik ün­nepnapjukat. pihenőjüket áldozzák fel. Nemes csele­kedetük bizonyára még több embert ragad majd meg. S kell is, hogy még a szállításban dolgozók, rako­dómunkások is érezzék az ország gondját, s azt. hogy sok függ most tőlük. A munkában ünneplők nemes tette nem szo­rul dicséretünkre. Nem is annak szántuk ezt az írást, hanem köszöntőnek, köszö­nőszónak mindazoknak, akik a kezdődő kettős ün­nep reggelén munkaruhá­ban indulnak a gépekre, a vasútállomásokra, a teher­pályaudvarokra, a szövet­kezeti majorokba, a para- di csomföldekre. Jó munkát, jó eredmé­nyeket munkával ünneplő elvtársak. Felépült a takarmányhatóanyagot termelő első Premix gyár Átadták a Philaxia álla­mi Oltóanyagtermelő Inté­zetnek a takarmányható­anyagot készítő első kor­szerű premix-üzemét. Az intézet kezdeményezésére eddig csak kezdetleges esz­közökkel gyártották a Pre­mix hatóanyagot* amelyet egy—két százalékos arány­ban a takarmányhoz ke­vernek. Az utóbbi három évben megtízszerezték a Premix termelését, de most már ez is kevés. — Ennek a kitűnő tápszernek a se­gítségével feleannyi takar­mány elegendő az állatok felneveléséhez, mint ko­rábban. Az új üzem évente mint­egy kétezer vagon ható­anyagot ad majd a mező­gazdaságnak. A gyártási próbák után októberben kezdik meg az üzemszerű termelést Az építkezést azonban tovább folytatják, és 1965-ben már 3500 va­gonra növelik a Premix termelését, ami azt jelenti, hogy a hatóanyaggal kevert takarmányból több mint 200 000 vagont kap majd a magyar állattenyész­tés. Tudományos vizs­gálatok állapították meg, hogy minden mázsa ke­veréktakarmány hetven- száz forint tiszta jövedel­met hoz a tenyésztőknek. Így az 1965. évi Premix ter­melés csaknem kétmilliárd forint haszonhoz jutattja majd a hazai nagyüzemi gazdaságokat (MTI) ILVEN LESZ a tiszai vízi karnevál Kivilágított úszó rőzsetutajok — Rádiós irányitó központ: a Tisza Szálló tornya — Felvonulás után : vizijáték Mezőgazdasági kiállítás Tiszafüreden Tizenhárom szövetkezet mutatja he gazdálkodását Alkotmányunk ünnepének előestéjén, az Országos Sportnapok keretében is­mét megrendezésre kerül Szolnokon a hagyományos tiszai vízi karnevál. Milyen látnivalókat, ér­dekességeket ígér az alkot­mány-ünnepi programnak ez a kiemelkedő része — erről beszélgettünk Csapó János elvtárssal, a Szolnok Városi KISZ-bizottság tag­jával, a karnevál egyik fő­rendezőjével. — A karneváli menet augusztus 19-én, este 8 óra­kor indul a leszakadt régi Tisza-hídtól, — egészen a Dohányfermentálóig, — mondotta Csapó elvtárs. — A felvonulást a KISZ Szol­nok városi bizottsága szer­vezi. A régi Tisza-hídtól a hajóállomásig terjedő folyó­szakaszon különösen látvá­nyosnak ígérkezik a felvo­nulás, amit — ezen a ré­szen — vízijáték követ majd. — Sikerült-e elegendő eszközt biztosítani a szín­pompás felvonulás érdeké­ben? — Igen. A vízügyi igaz­gatóság pl. három, ötletesen feldíszített, kivilágított csó­nakot kölcsönöz, tanyahajó­ját is feldíszíti, kivilágítja, továbbá fáklyákat, hang­szórót, magnetofont, mik­rofonnal felszerelt hango­sító berendezést biztosít. — Mit láthat még a kö­zönség a karneválon? — Kivilágított úszó rő- zsetutajökat, kajakokat, ke­nukat, kétpárevezősöket, egy hatalmas, 3 méter ma­gas vörös csillagot. A vörös csillagot, és az „Éljen au­gusztus 20 — Alkotmá­nyunk ünnepe” szövegű jel­mondatot szintén villany- égőkkel világítjuk ká. — Mondhatom, az egész megyeszékhely ifjúságát megmozgatja a karneváli készülődés — folytatta Csa­pó János elvtárs. — A ren­dezésben, a program lebo­nyolításában résztvesz a vízügyi igazgatóság, a TI- TÁSZ, a Kinizsi evezős szakosztálya, a Félszabadu­lás Halászati Tsz, a Jármű­javító, a cukorgyár, a ve­gyiművek, az ÉRDÉRT Vállalat, a MÁV Fűtőház és Pályafenntartás, a ter­vező iroda, az AKÖV, a bútorgyár, a vágóhíd, to­vábbá az Erdőgazdaság KISZ-szervezete, a megyei és városi TST is. De foly­tathatnám a sort a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal, a zeneiskolával, a Vendéglátóipar! Vállalat­tal, a vasutas zenekarral, a Sásrvári Endre Művelődé­si Ház fotoszakkörével, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal, a Munkás Hor­gász Egyesülettel, a Vörös- kereszt Szolnok városi Szervezetével, s néhány más szervezettel is. — A közreműködő szer­vek, vállalatok intézmények, sportkörök, stb. kászistái már megkapták feladatai­kat és lelkesen készülőd­nek a vízi parádéra. Gon­doskodunk az ilyenkor szükséges óvintézkedések megszervezéséről is. PL a felvonulás ideje alatt a Tisza-hídon tartózkodni szi­gorúan tilos. A megyei és a városi TST biztosítja a fel­vonulás első három helye­zettjének jutalmazását, a díjak: öt, kettő és egy ezer forint értékű ajándéktárgy. — Természetesen, a szín­pompás tűzijáték az idei vízi karneválon sem hiány­zik majd, erről a külön­böző fegyveres testületek KlSZ-szervezeted gondos­kodnak. Érdekességként azt is megemlíthetem még, hogy a főrendezői irányító központ a Tisza Szálló tor­nyában lesz, — az indító hely, a tűzijáték színhelye és a tűzijáték parancsnok­ság között rádión biztosít­juk az összeköttetést —, fejezte be tájékoztatását Csapó János elvtárs. — b. gy. — Mostanában gyakorta hangzik el panasz a ter­melőszövetkezetekben, hogy az idei bőséges zöldségter­més rosszul hatott a félvá­sárlási politikára. A zöld­ségfelvásárlással foglalkozó MÉK vállalat nem veszi át még a szerződésre lekötött terméket sem — mondják. Csengeni Bálinttal, a MÉK Szolnok megyei igazgatójá­val beszélgettünk erről. — Mi az igazság abban, hogy a paradicsomot nem vásárolja fel a MÉK7 — kérdeztük. — Az igazság az, hogy tulajdonképpen kevés a pa­radicsom. Az export-lehető­ségeink olyanok, hogy nem tud a megye annyit ter­melni, szállítani, amennyit ne tudnánk exportálni. — Csakhogy exportra a szal­masárga színű paradicso­mot vesszük át, s azt jól meg is fizetjük, hiszen cso­magolási felárral együtt 1.50 forintot kapnak az export-paradicsom kilo­grammjáért a termelőszö­vetkezetek. A baj ott van, hogy termelni már megta­Moszkva (TASZSZ) A moszkvai magyar kül­kereskedelmi kirendeltség épületében egy hete tart a legújabban kifejlesztett, s az idén és a következő két évben sorozatgyártásra ke­rülő magyar rádió- és tele­vízió műszerek bemutatója a szakemberek számára. Az érdeklődés igen nagy. Mint a kirendeltségen közölték. Rigában is most vau magyar hűtőgép-, A Hazafias Népfront já­rási bizottsága rendezésé­ben holnap mezőgazdasági kiállítás nyílik Tiszafüre­den. A megnyitást többhó­napos szervezőmunka és gondos kiválogatás előzte meg. A járás 18 közös gaz­dasága közül 13 mutatja itt be növénytermesztésének, kertészetének és állatte­nyésztésének eredményeit. A füredi Erzsébet-lig tt- ben három héttel ezelőtt kezdték meg a növények telepítését Kukorica, cu­korrépa, silókukorica, nap­raforgó és maglucema par­cellákat létesítettek. A ti- szaderzsi Kossuth Tsz pél­dául bemutatja a 250 má­zsát ígérő cukorrépáját és 30 mázsás szemtermést adó kukoricáját. A szántóföldi, nultak szövetkezeteink, csak még értékesíteni nem. Ke­vés az olyan szövetkezet mint a vezsenyi Tiszamenti. ahol a paradicsomszedő asz- szonyok két kosarat visz­nek magukkal, az egyikbe az exportminőségűt szedik, a másikba a belföldi érté­kesítésre kerülőt rakják. Azokban a termelőszövet­kezetekben — kőtelki Ezüst­kalász, a jászszentandrási, a jászfényszarui Petőfi Tsz- ekben — ahol betartják az export-követelményeket, nincs is olyan panasz, hogy nem vesszük át a termést. Van ellenben a kunh egyesi járásban, ahol legutóbb is ömlesztve, válogatás nélkül akarták átadni a paradi­csomot, s természetes, hogy így nem tudtuk átvenni. — És mi történik azzal a paradicsommal Csengeri elvtárs, amely nem export- minőségű? — A megye paradicsom- termésének 20—30 százalé­ka elmehetne exportra, ha arra törekednének. A bel­(Folytatás a 2. oldalon) konyha-, háztartási- és presszógép kiállítás. Au­gusztus 20-án Kijevben megnyílik a Metrimpex és az Elektroimpex bemuta­tója. Szeptemberben Rigában megrendezik a magyar mű­anyagfeldolgozó gépek ki­állítását. Októberben Tbili­sziben magyar orvosi mű­szer. röntgengép és gyógy­szerkiállítás lesz, orvos- kongresszussal egybekötve. valamint a kertészeti növé­nyek üdeségét az öntözés biztosítja. A kiállítás rendezői né* hány meglepetést is szán­nak a látogatóknak. A járás jónéhány szövet­kezete ugyanis földieper termesztésre is be akar rendezkedni. Június elején a szövetkezetek 32 tagú küldöttsége látogatott el So­roksárra a Hungarofrucht földieper telepére, ahol a termesztés technikai mód­szereivel ismerkedtek. A földieper rendkívül trágya- és munkaigényes növény, s óvni kell a kártevőktől. Ugyanakkor jól fizet So­roksáron például egy hold eper 80—100 ezer forintot jövedelmez a tiszafüredinél rosszabb talajon. Jövőre kísérletképpen a tiszaszentimrei Haladás 200 négyszögölön, a tiszaőrsi Rákóczi és Búzakalász Tsz- ek pedig egy-egy holdon telepítenek epret. Két faj­tával is kísérleteznek. A Marschero-Frühemtén ko­rai, a Lenga-Sengana pedig jól szállítható fajta. A kiállításon bemutatják a tiszaőrsi Rákóczi Tsz hajtatóházában szaporí­tott töveket és ismertetik a járás epertelepftésj tér* vét. E zamatos gyümölcsöt 1965- ig 300 holdon akarják meg­honosítani. A tiszafüredi járás közös gazdaságai felvonultatják állattenyésztésük legkivá­lóbb egyedeit. A részve­vők megismerkedhetnek a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi tartás eredményeivel. Bemutatják a korszerű önetetőket és önitatókat. A járás tsz-ei jelentős előrehaladással di­csekedhetnek. Két évvel ezelőtt még húzódoztak a tápok etetésétől. Most min­den tsz-ben táppal takar- mányozzák a sertéseket Gyakran a karcagi keverő­üzem is nehezen tudja ki­elégíteni az igényeket Különösen a baromfitar­tás fejlődött számottevően. Az idén 91000 helyett 130 ezer árucsirkét adnak el az állami felvásárlóknak. Já­rási átlagban egy százalék elhullással nevelik fel a naposcsirkéket. A tiszafü­redi Hámán Kató Tsz-ben alig fél százaléka pusztul el a kihozott pelyhes jó­szágnak. A kiállításon ott lesznek az fmsz-ek méhész szak­csoportjai. Bemutatják a legkorszerűbb talajművelő, betakarító és növényvédő gépeket. A tsz-ek eredmé­nyeit sátrakban felállított tablók és grafikonok szem­léltetik. Kiállítják a kosár­fonó háziipari szövetkezet kiváló exportkészítményeit is. A háromnapos kiállítás tapasztalatcsere is lesz egyben. A járás legjobb szakem­berei szaktanácsot adnak az érdeklődőknek. Vasárnap a szarvasmarha tenyésztésről, hétfőn pedig a sertés te­nyésztésről rendeznek an­kétet. A rendezők őszi és téli divatbemutatót is szervez­tek. Felállítják az elmarad­hatatlan lacikonyhákat és borkóstolókat is. (m. L) Kevés-e a paradicsom? Fogyóban a dinnye — A paprika dömping most várható Csengeri Bálint MÉK-igazgató nyilatkozata Számos piackutató jellegű bemutatót rendez a magyar külkereskedelem a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom