Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-16 / 191. szám

r 'világ Proletárjai egyesüljetek1 SZOLNOK Jk t * m A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 191. szám. Ára 50 fillér 1963. au?. 16., péntek MA: Hajsza az anyag után A hír szellő hátán jár Heti rádióműsor Nincs felmentés M em tudom kitől kapta 1 ' a tájékoztatást a tsz elnök. Azt mondta az idős asszonyról, tudna az dol­gozni, csak nem akar... Megnéztem a néni két kar­ját, megtapogattam rajta az inzsugorodásokat, láttam a viszerektől eldeformáló­dott lábát, s az unokáját, mikor ment a falusi pati­kába gyógyszerért. Miért is nem hívtam ma­gammal Földes Lajost az öcsödi Zöldmező Tsz elnö­két, hogy ő is lássa: Nem a lustaság tartja otthon, öz­vegy Oláh Imrénét, a tsz egyik idős tagját... Valami­kor nem kellett őt hívni, ment míg tudott; Még a cimboraság is húzta, mert a nehéz munka is jobb volt, mint otthon a ma. gány; Kilenc évig dolgozott a tsz-ben, oda vitte be a hat és fél hold földjét is. Érthető a vágya hát, hogy legalább a kenyérnek való­ját megkapja Nem érdemelne szót mindez, ha csak Oláhnéról volna szó. De más is van hasonló helyzetben, özvegy Kovács Béláné, a jászjákó- halmi Béke Tsz nyugdíjasa néhány hete sírva tette vissza az egy kiló húst a kimérő elé, aki mások előtt rá támadt: — Magának nem járna, mert kevés a munkaegysé­ge. A hatvanegy éves asz- szony azon a vasárnapon ebédelés helyett könnye­zett, s könnyez újból, mi­kor mondja: — Ha még egy kiló húst Is sajnáltak tőlem, adnak-e majd kenyémekvalőt? Ugyanennek a tsz-nek tagja, özvegy Csőke Lajos- né azt mondja: ■— Inkább a munkába haljak bele, minthogy pa­naszolt kenyéren éljek; Talán fel sem tudnánk hirtelenében mérni, hány nyugdíjas, vagy beteg tsz- tag várakozik mostanában az irodák előtt, hányán áll­dogálnak órákon át a kert­kapuban, lesve-várva. hogy jön-e valaki, hoznak-e egy kis újbúzát. Néhol hiába. A szövetkezetben a sok lótás- futás közben elfelejtik az öregeket. Pedig nem szabadna, mert a tsz-ek alapító tagjai ők nagyrészt, akik akkori­ban, s azóta is nagyon so­kat tettek a szövetkezetek megszervezéséért, megerősí­téséért. Legtöbbjük még ma is dolgozik, mindaddig, amig ki nem hull kezéből a kapa, a kasza, vagy míg a gép ki nem szorítja őket a táblákról; Nem ismerik ők a tétlenséget, a henyesé- get; De mily derekak vol­tak is, az idő eljárt. Lassan mindannyian kifáradnak, megöregszenek. Felelünk értük! Nyugodt öregkoruk­ért! Azért, hogy ne tehes­senek nekünk szemrehá­nyást, s nekünk magunk­nak sé legyen idővel erre okunk. Ott van a tsz-ekben a földjük is, a föld, amihez nemrég még úgy ragasz­kodtak, mint az életükhöz, vagy ami után életükön át vágytak. Nem volna feltétlen szükséges — hisz kimon­datlanul is tudjuk: vannak jó példák is — mégis el­mondom. A jászapáti Vele- mi Endre Tsz-nek több mint száz nyugdíjas és já­radékos tagja van. Külön kimutatást készítettek az öregek jövedelméről, s akik­nek tényleges jövedelme nem éri el évente a hétezer forintot, annak a hiányzó összeget év végén kiutal­ják. A száz között van egy olyan is. akinek a kezében nem marad meg a pénz, addig se. míg hazaviszi. Mit tettek? Hónapokon át közvetlenül a tsz fizette be az fmsz-hez a kenyér és zsír árát, hogy élelem nél­kül ne maradjon a család­ja. KI e essen most szó a társadalom tagjainak alkotmányos jogairól. Ne hivatkozzunk paragrafusok­ra.- Vezessen csak az em­bernek ember iránti köte­lessége bennünket. Az em­beri kötelesség azok iránt, akik ha nem külön-külön is, de együttesen megörökí­tették nevüket, nemzedé­küket népünk történelmé­ben. Gondoskodnunk kell ró­luk, és ez alól nincs fel­mentés. Borsi Eszter Magyar áruk 12 nemzetközi vásáron Az ősz közeledtével is­mét megélénkül a nemzet­közi kereskedelmi élet. A magyar külkereskedelem az év hátralévő részében 12 nemzetközi vásár hiva­talos kiállítója lesz. A soronkövetkező őszi vásárok közül elsőnek aug. 16-án, (ma) a torontói nyí­lik meg. Most első alka­lommal vesz részt külke­reskedelmünk ezen a vá­sáron, hogy eleget tegyen a Kanadában árucikkeink lránt megnyilvánuló ér­deklődésnek. A torontóit néhány nap múlva követi az izmiri vá­sár megnyitása. Izmirben 400 négyzetméternyi fedett és ugyanannyi szabad te­rületen kapnak helyet áruink, többek között a szervizberendezések, rá- diók, televízió-készülékek, Vegyszerek. gyógyszerek. Damaszkuszban most tize­dik alkalommal rendeznek vásárt, s eddig még vala­mennyin részt vett külke­reskedelmünk. — Ezúttal szerszámgépeket, műszere­ket, mezőgazdasági munka­eszközöket, textil- és kon- fekciőárut, népművészeti készítményeket láthatnak majd a látogatók. Külkereskedelmünk szá­mára a legjelentősebb nem­zetközi vásárok közé a lip­csei tartozik. A lipcseivel egyidőben nyílik a szaloniki nemzet­közi vásár. Ennél jóval na­gyobb kiállítással vesz részt a magyar külkeres­kedelmi kamara a zágrábi vásáron. A magyar kereskedelmi kamara őszi vásárprogram­jának következő állomásai: Bari, Béca, Brno, Köln és Brüsszel. Tyereskova Prágában A zuhogó esőben már a kora reggeli órákban ez­rek vándoroltak a repülő­térre és további százezrek várakoztak türelmesen a repülőtérről a város szívé­be vezető útvonal mentén, hogy köszöntsék a világ első női űrhajósát, Valen- tyina Tyereskovát, akinek első külföldi útja a szo­cialista Csehszlovákiába vezetett. „Éljen Valentyl­na” zúgott a hatalmas tö­meg köszöntése, amikor Tyereskova megjelent a repülőgép ajtajában és üd­vözlésére siettek a fogadá­sára érkezett vezető szemé­lyiségek: Jiri Hendry eh, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Ludmilla Jan- kovcova, a párt elnöksé­gének póttagja, miniszter­elnökhelyettes és mások. / Tovább fejlesztik az Országo§ Béketanács nemzetközi kapcsolatait Számos magyar delegáció utazik külföldre Az Országos Béketanács a jövőben is nagy gondot fordít arra, hogy bővítse, fejlessze nemzetközi kap­csolatait. A baráti együtt­működés útján új baráto­kat toboroz hazánknak, s a világ minden tájára eljut­tatja azokat a híreket, ame­lyek népünk életének gaz­dagodásáról, hazánk nem­zetközi tekintélyének gya­rapodásáról szólnak. A kö­vetkező hónapokban kül­döttség utazik többek kö­zött Angliába és Francia- országba, valamint Varsó­ba, a Béke-Világtanács ülésszakára. A tervek sze­rint részit veszünk a guake- rek Genfben sorra kerülő szemináriumán is. Ezen kí­vül eleget tesznek az Uk­rán Békebizottság és a Ju­goszláv Liga a békéért és a népek közötti barátságért meghívásának. (MTI) IRÁNV A BALATON Augusztus 24-én Jászki- sérről ötszázharminc jász­sági tsz-dolgozó különvo- nattal indul a kétnapos ba- latand útra. Szállásuk Keszt­helyen lesz, de különhajó­val átruccannak Bada­csonyba és Hévízre is. — Meglátogatják a híres Fes* tetics kastélyt és a Heli­kon könyvtárat. A tiszaföldvári, kisúj­szállási, tiszavárkonyi ter­melőszövetkezetek dolgozói is balatoni körútra indul­nak a közeljövőben. A leszakadt régi szolnoki Tisza-híd vízböil' való ki­emelése céljából a napokban megérkezett az „Előre” markoló a hídhoz Évente kétszer felülvizsgálják a gépek kihasználását a kohó- és gépiparban A kohó- és gépiparban a KGM iparigazgatósági és üzemszervezési intézetének közreműködésével megvizs­gálták több mint 13 ezer gép kihasználását, a vesz­teségidőt, és azok okait. Megállapították, hogy az egyébként jó karban lévő és kezelőszemélyzettel is rendelkező gépek a mun­kaidő 83,5 százalékában végeznek produktív mun­„Öcsi” miatt dicsérik a vállalatot Nem lesz több „gáztámadás** Szolnok ellen Bőven von szuperfoszfát, csak szállílani kellene Ha nem csak szerszám­gépek s különböző ipari termékek szép formájának kialakítására tűznének ki pályadíjat, hanem a gyárak tetszetős elhelyezésére is, akkor a Tiszamenti Vegyi­művek új kénsavgyára biz­tosan ^szépségversenyt” nyerne. Ezüstösen csillogó csövei­vel, a szabad ég alá épített berendezéseivel üde szín­foltja a tájnak. Látszatra is fiatalabb, üzembiztosabb, mint a mellette morajló, piszkos-szürke ruhába öl­tözött társa, a régi üzem. Az „öcsi” — hivatalos nevén a „B-kénsavgyár” — sok gondot okozott gazdái­nak. Nem csak azért, mert rekordidő alatt kellett fel­építeni, s az ilyesmi min­dig rengeteg vesződéssel jár — hanem azért is, mert építési-szerelési tapasztala­tok nemigen adódtak. Ilyen üzem a Szovjetunió­ban is csak egy volt még tavaly, s azon sem igeit száradt meg a festék, Így hát sok tapasztalattal nem láthattak munkához. — „Tulajdonképpen pro­totípus ez — nem biztos, hogy beválik”. — Ilyen vé­lemények is elhangzottak. Április elején aztán meg­kezdték a termelést. — Nyomtuk a kénsavat, mint a táltos — mondatta ottjárturikkor Sinkó Imre művezető. — Lett is pré­mium mindjárt az üzemben. Az első negyedévben ugyanis csak várták a pré­miumot mint a parasztem- ber aszály idején az esőt. Nem nagyon tehettek sem­mit, mert a régi gyár csak döcögött, nagy adósságát nem tudta letörleszteni. Az új üzem munkásai ezt látva nekigyűrkőzték, s hat­hétezer tonna kénsavat gyártottak negyedévi elő­irányzatukon felül. így az­tán nem esett csorba a vállalat becsületén, a Tisza- menti Vegyiművek félévi termelése 185,6 százalékkal lett magasabb, mint a bá­zisidőszakban. Egyszóval jól dolgoztak az ottani munkások, s ezért egy kicsivei több gondosko­dást is megérdemelnének. A védőételre gondolok, mi­kor e sorokat írom. Kiló­számra mutatták ottjártunk- kor a félredobott, penészes sajtot, amit tej helyett kap­tak. Gyümölcsöt szíveseb­ben fogadnának — dehát „azt nem írja elő a rende­let”. A tejet előírja (vagy a sajtot), a jégszekrényt már nem. A jégszekrény beszerzése a vállalaton mú­lik, de az úgy látszik, saj­nálja ilyesmire a pénzt. Pedig megérdemelnék a munkások, hogy friss tej­hez jussanak, hiszen gázos, savas helyen dolgoznak, s nem is akárhogyan. Egyszer azonban alapo­san ráijesztettek Szolnokra, valóságos gázfelhőbe bur­kolták. A KÖJÁLL ki is húzta rögvest a harci bár- dot. Azóío — magyarázták az üzemben — módosítottak a termelés folyamatán, na­gyobb felületen nyeletik el a gázt. így aztán a múlt­korihoz hasonló gáztáma­dástól mentesül Szolnok. Korántsem fenékig tejfel azért az élet az új üzem környékén. Lassú a kénsav elszállítása — a műtrágyáé hasonlóképpen. Tárolóhe­lyeik úgyszólván dugig vannak. Napi 45 kocsit tud­nának megrakni műtrágyá­val, s akkor még csak a napi termelésnek biztosíta­nának helyet. De a szállítás nagyon rapszódikus, kevés a kocsi. Ezért alaposan csökkenteni kellett a kén- sav-termelést. A terv telje­sítéséről ezért ezekben a napokban nemigen beszél­hetünk. (S. B.) kát, nyolc óra alatt körül­belül hat és háromnegyed órát forognak, a többi idő elvész a termelés számára. A műszakonkénti egy és negyedórás veszteséget csak kis részben lehet a gép mellett dolgozó mun­kás számlájára írni, az ese­tek kétharmad részében azért áll a gép, mert a ve­zetők nem gondoskodtak rajzról, szerszámról vagy anyagutánpótlásról. Az em­lített egy és negyedórás ál­lásidő azonban csupán a legszembetűnőbb; de nem az egyedüli hiba. Bár a gépek műszakonként hat és % órát üzemelnek; tényleges munkát, például esztergálást, fúrást, marást csak körülbelül négy órán keresztül végeznek. Túl­zottan sok — az úgyneve­zett mellékidő, amikor a munkás anyagot készít elő, szerszámot cserél, gépet szabályoz. Sokhelyütt ta­pasztalták azt is, hogyegy- egy nagy értékű termelő berendezés munka vagy éppen kezelő személyzet hiánya miatt napokig, sőt hetekig is áll. Ilyen jelen­ségek elsősorban a több­műszakos üzemekben for­dultak elő, felmerült annak a gondolata is, hogy ilyen helyeken esetleg átmeneti időre szüneteltetni lehetne a második, illetve a har­madik műszakot. A reprezentatív felmérés óta műszaki és szervezeti intézkedéseket tettek a vál­lalatok vezetői, hogy a gé­pekhez kellő időben meg-4 érkezzék a munka minden kelléke, s új technológiá­kat igyekeznek bevezetni a mellékidők csökkentésé­re. Az újbóli felmérések alkalmával már bizonyos javulást tapasztaltak, ez azonban még mindig nem kielégítő. A gépek és berendezések kihasználását a jövőben a kohó- és gépipar egész te­rületén szervezetten ellen­őrzik. Már készül a mi­niszteri rendelkezés, amely­nek értelmében ezentúl évente kétszer felülvizsgál­ják a gépkihasználást, a veszteségidők okait, s in­tézkednek az észlelt hibák mielőbbi kijavításáról (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom