Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

1963. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LEVELEZŐINK ÍRJÁK Negyven gyerek új otthona Régi nemesi kúria áll a a kisújszállási nagytemp­lommal szemben. A tekin­télyes, tágas épületben most nagy élénkség ural­kodik. Állványokon mun­kások dolgoznak vakolóka­nállal, a nagy ablakkere­tek kopott szürkéből csil­logó hófehérbe öltöznek. Folyik a munka, mert szeptember 1-én negyven gyerek foglalja el az annyi szeretettel és gonddal ké­szített új otthonát. Tanyai kollégium. Űj fo­galom, de hamarosan is­mertté lesz az egész me­gyében. Az Alföld tanyavi­lágában a kis tanyasi is­kolák elnéptelenednek. A felső tagozatosok olyan is­kolákba járnak majd, ahol gondos szakoktatásban ré­szesülnek, ahol dúsan fel­szerelt szertárak állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a falutól, várostól sok-sok kilométerre lakó gyerekek tavasszal, télen ugyanazt kapják, amit a városiak, ugyanazokkal az esélyek­kel induljanak a középis­kolákba. Nem sima az indulás. Van helyiség, folyamato­san érkezik a felszerelés. De azért akad még nehéz­ség. Nem minden szülő ér­ti még, mit jelent gyerme­kének a belterületi iskola, a több tudás. Azért van olyan is, aki megérti, de sokallja a 150 forintos ha­vi térítést. Nem is könnyű ez olyan tsz-tagnál, akinek két, három gyermeke járna az új kollégiumba. (Itt se­gíthetne a kultúrális alap­ból a szövetkezet!) Ez a kisebbség. A szülők többsége annyira látja az új intézmény jelentőségét, hogy még olyan kérelmek is fekszenek a városi mű­velődésügyi oszályvezetőjé- nek asztalán, amelyek alsó­tagozatos kisdiákok felvé­telét kérik. Nemsokára megkezdő­dik a kisújszállási iskolák­ban a tanítás. S a padok­ban tudásra szomjasan ott ülnek a távoli tanyák gyer­mekei is. KÖSZÖNET A RÁKÓCZI FERENC TERME­LŐSZÖVETKEZETNEK Mi, a rákóczifalvai úttö­rők Zánkán nyaralunk, a Balaton mellett. Szeret­nénk köszönetét mondani a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- nek, a szövetkezet tagjai­nak, akik lehetővé tették számunkra ezt a felejthe­tetlen táborozást. Az élel­mezésre a nyersanyagot a tsz-től kaptuk; káposztát, tököt, hagymát, s midemnek a tetejébe egy malacot. Az élelmiszereket, a tábor fel­szereléseit a tsz autója szállította le táborhe­lyünkre. A malacot már az első napokban levágtuk, finom disznótoros ebéd lett belő­le. A vidám balatoni fürdő­zés mellett többször kirán­dultunk. Elmentünk Ba­dacsonyba, megtekintettük a Kisfaludy-házat. Máskor meg Balatonboglárra hajó- káztunk. ígérjük szüléinknek és a Rákóczi Tsz tagjainak, hogy ezután jól tanulunk és még jobb úttörőmunkát végzünk. Balogh Erzsébet úttörő A MI KÖZSÉGÜNK IS SOKAT FEJLŐDÖTT Én már betöltöttem a hetvenedik esztendőmet, mégis tollat ragadtam, mert nem tudom megállni szó nélkül, mennyit fejlő­dik községünk évről évre. Orvosi rendelő, korszerű hideg-meleg vizes fürdő, betonút, bővizű kutak léte­sültek az utóbbi évek alatt. Ügy hírlik, most me­zőgazdasági szakiskolát kap községünk. Szabarj Vince Jászapáti Elkészült az új otthon! Jászdózsán az árvíz mar­taléka lett tavasszal özvegy Németh Istvánné négy­gyermekes asszony lakóháza. A Jászberényi Városi Tanács és a Jászberényi Községgazdálkodási Vállalat dolgozói társadalmi összefogással kétszoba összkom­fortos család; házat építettek a kis családnak. I skolában úgy tanítják, ■ hogy Amerikát 1492-ben Kolumbus, a gé- nuai hajós fedezte fel, aki az Atlanti óceánon keresz­tül akart eljutni Indiába. Csakhogy már több mint száz esztendővel őelőtte, 1360-ban az angol partok­tól útnak indult egy hajó, amelynek kapitánya, Nicho­las Linn oxfordi teológiai tanár volt. Anglia felett épp hogy csak elvonult a „fe­kete halál”, a himlő. III. Eduard király szigorú tör­vényt hozott, amely a nincsteleneket rákényszerí- tette, hogy akár Ínséges fi­zetségért is munkába állja­nak. A Franciaországgal ví­vott százéves háborúban a béke rövid lélegzetvételnyi szünetet hozott. Ez volt hát a kor, amelyben Linn expedíciójával útnak indult — mint hitte — az Északi­sark felé. Linn utazását még a XIV. században latinul pa­pírra vetették egy hosszú­nevű munkában, amelynek ez volt a címe: „Egy sze­rencsés felfedezés, amelyet önkéntesen végeztek el az 54. foktő] egészen a sark­vidékig.” Ez a mű nem ma­radt fenn, de későbbi korok szerzőinek könyveiben több részletet megtalálhatunk belőle. Vajon hogyan szüle­tett a feltételezés, hogy Linn Amerika felfedezője? A szovjet földrajzi társa­ság tagja, az ősz Szamuil Varsavszkij válaszolt erre a kérdésre. — Varsav­szkij, aki a Nagy Honvédő Háborút követően az Északi sark intézetben az északi hajóút kihaszná­lásának lehetőségeit vizs­gálta, tanulmányozta a Linn útjával kapcsolatos feljegy­zéseket és adatokat, majd tapasztalatairól három íz­ben is beszámolt a föld­rajzi társaságnak. H z oxfordi hajós tengeri útvonalát ma már le­hetetlenség pontosan re­konstruálni. Maga Linn azt állította, hogy „ világ „leg­északibb szigeteit” is meg­látogatta. Írásaiban azon­ban megtalálhatók az ak­kori idők szerzőire jellemző, szinte hagyamányszámba akik már a VIII—XI. szá­zadban behajózták az ösz- szes akkoriban ismert ten­gereket. A normannok Iz- landon telepedtek meg és eljutottak Grönland déli és nyugati partjaira is. A tu­dósok ma már elismerik, hogy a normannok meg­járták Amerika északkeleti partvidékét is. Linn ugyanazon a tenge­reken hajózott * Az a fel­tevés, hogy az angol par­iiiiiiiiiuaiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit Ki fedezte fel Amerikát?... Nicholas Linn megelőzte Kolumbust liHinillllillllullilliliiliiliuillilltllllllllinnlulilliilluiiliilillllllitllllllliliilllltlltlllllllllniilliiil menő túlzások. Ezért egyes történészek magát az „Egy szerencsés felfedezést” is puszta kitalálásnak tartot­ták. Varsavszkij ezzel szem­ben bebizonyította, hogy az oxfordi hajós 132 évvel Kolumbus előtt megjárta az észak-amerikai vizeket. Vessünk egy pillantást a térképre — ajánlja Varsav­szkij. — Kolumbus a leg­szélesebb pontján szelte át az óceánt. Több mint egy hónapig hajózott San Sal­vador szigetéig Ám már ősidőktől fogva ismertek egy másik, rövidebb északi útvonalat. Gondoljunk csak a középkori Észak-Európa lakóira, a normannokra, toktól keletnek indult vol­na, elesik. Egyesek szerint a Linn útjáról készült fel­jegyzésben említett vidék a norvég partvidékhez ha­sonlít a leírásban. Linn azonban többször is meg­említi, hogy hajója habkő- szigetek mellett haladt el. Ilyen vulkáni eredetű szi­getek viszont csak Izland és Grönland között eshet­tek útjába. Linn saját állításaival szemben nem a földrajzi Északi sark felé, hanem a mágneses sarok térsége felé hajózott — mondja Ver- savszkij. És ez a szovjet kutató tézisének egyik alap­vető mozzanata. Szerinte tehát Linn északnak tartva Grönland felé haladt, ame­lyet korábban az északi irány fő meghatározójának tartottak. Grönland fekvése azonban az akkori föld­rajztudósok elképzelése szerint egészen más volt, mint a mi fogalmaink sze­rint. Még egy 1508-ból kelt atlaszon is jól látható, hogy Grönland 90 fokkal e] van fordítva rajta nyu­gat felé és nem az Északi sark. hanem a mágneses sarok felé néz. Maga a mágneses sarok egy ovális mentén változtatja meg eL helyezkedését a földfelszí­nen. A mágneses sarok napjainkban a Kanada északi partvidéke fölött húzódó szigetcsoporton van, míg Linn idejében, legalábbis Varsavszkij sze­rint, magán az amerikai kontinensen helyezkedett el. A két pont közötti tá­volság ugyan nem számot­tevő. ám a mágneses sarok mégis jelentős utat tett meg, hiszen egy ellipszis mentén mozgott. H tengerészek tudják, ” hogy az északi szé­lességi fokon nem használ­hatják az iránytűt. Amund­sen például azt írta a ka­nadai szigetcsoportról, hogy az „itteni vizekben sok a vas és az iránytű ettől megbolondul“’. Nem csoda tehát, hogy Linn matrózainak képzeletét is foglalkoztatta a titokzatos mágnesesség, amely mögött egy mágneses hegyet sej­tettek. Linn útjának egyik célja nyilvánvalóan az volt, hogy magát a mágnesessé­get, annak természetét ve­gye szemügyre közelebb­Panaszkodik a dinnyés — Budai József? Itt van, helyesebben ott ni, a diny- nyeföld közepén. Az a bo­tos ember. Majd jön az mindjárt, csiak várjanak egy kicsit — biztattak az emberek, bontogatva az elemózsiát, mivel hogy ép­pen ebédidő volt. A dinnyés közeledett. S alighogy mellénk ért, már panaszkodott is. — Napok óta szaggat a derekam. Megfáztam, vagy megrándult, magam sem tudom, de nagyon kelle­metlen. Csak botra támasz­kodva tudok lehajolni, pe­dig szedni kell a dinnyét. Ma is elvittek már vagy tíz mázsát, ugye sógor? — for­dult Budai bácsi nagyokat hallgató társához. — Igencsak annyi az, — válaszolt Tóth István. A zsebében kotorászott, majd így folytatta: — Nálam van az a pa­pír, amelyiken a földmű­vesszövetkezet átvevője igazolja, hogy most hány mázsa dinnyét szállítottunk nekik. Dehát vittek árusí­tani is. — Hány forint most a dinnye? — A szabadpiaci ára a sárgának 3—, a görögnek 3,50 forint kilogrammon­ként. — Meg lesz a tervezett bevétel? — A kilencvenhatezer fornit? — Mert ennyi a tíz holdra számított jövedelem. Nem merem biztosra mon­dani, hogy sikerül. Pedig ről. A hajós ugyanis kiváló matematikus és csillagász volt, aki sok évre előre csillagászati naptárat is szerkesztett. S mindehhez még hozzátehetjük, hogy a Labraidor-félszigeten talált vas szintén hozzájárulha­tott ahhoz, hogy Linn iránytűje „megbolondul­jon”. Linn két fzigetet fr le részletesebben, amelyek közül az egyik minden bi­zonnyal Grönland. Feljegy­zéseiben gyakran szerepel a hegy szó, ami magától ér. tetődik, hiszen az északi szigetek mind hegyesek. Ami pedig az erdős vidé­kekre vonatkozó utalásait illeti, ezek valószínűleg Üj-Foundlandra, vagy Lab­radorra vonatkoztak. Grön- landon és Izlandon ugyanis nem voltak erdők. BÚB indezen túlmenően a Linln feljegyzéseiben található térképészeti váz­latok között szerepel egy tenger térképe is, amely rendkívül emlékeztet a Hudson-öbölre. Az a tény, hogy a hajós többször is szól a forgók és „csator­nák” jelenlétéről, ugyan­csak a szűk Hudson-öblöt idézi, ahol két, egymással ellentétes irányban mozgó áramlat találkozik. Varsavszkij nem állítja, hogy éppen Linn-nek kell tulajdonítania Kolumbus érdemét. Annyit azonban határozottan leszögez, hogy a hajósok már na gyón-na­gyon régen jártak Európa és Amerika között ezen az északi útvonalon. Tgv a normannok is, akik fáért hajóztak az amerikai par­tokra. German Drjubin olyan volt ez a dinnye, hogy a tavalyinál gazda­gabb termést Ígért. De az­tán jött a nagy forróság, s még az ökölnyi nagyságú kisdinnyék is leszáradtak néhány nap alatt. A máso­dik kötést 'S elvitte a ká­nikula. — Talán az eső segített valamit? — Segített, csak nem mindenütt. Látja azokat a fakó színű foltokat, arra már eshet az eső, nem lesz ott termés — mondta gond­terhelten Józsi bácsi. Az­tán kicsit derűsebben mu­tatott a partosabb rész fe­lé. Egészséges, szép zöld ott a dinnye indája, levele. — Ha még ez kapna né­hányszor egy kis esőt, itt még lenne új kötés, s vala­mit pótolna a terméskiesés­ből — reménykedett a dinnyés. Aztán ismét visszacsapott a gondolata a bajokhoz. — A prémium már oda­van, mert mázsatételben nemhogy túlszárnyaljuk, de el sem érjük a tervezett ki- lencszáz mázsát. Pedig el­hiheti, ami tőlünk telt, mindent m gtettünk. Ta­vasztól az utóbbi napokig Fábián József volt a segít­ségem. Vele ápolgattuk a gyepkockákba ültetett pa­lántákat. Andrási Balázs éjjeliőr segítségével óvtuk a tíz holdas dinnyetáblát a nyulaktól, egyéb kártevők­től. Budai bácsi nagyon fáj­lalja, hogy a forróság ilyen sok kárt okozott NeKi ugyan így is, úgy is jár a havi negyvenöt munkaegy­ség. De mint szövetkezeti tagnak mégsem közömbös, hogy miként zárják majd az évet. S az esztendő vé­gén mennyit ér egy mun­kaegység a kenderesi Vö­rös Csépel Tsz-ben. N. K. Huszonöt tagú üzemi tanács afakult a jármű­javítóban Tizenhét üzemrészben, mű­helyben tartottak az utób­bi napokban termelési ta­nácskozásokat a Szolnoki Járműjavító Vállalatnál. Ezeken az üzemi tanács tagjainak megválasztása volt napirenden. — Az eddigi 101 fő­vel szemben most huszon­öt dolgozót választottak az üzemi tanácsba. Ezek kö- zül tizenketten műszakiak, mérnökök, technikusok, ti­zenketten szakmunkások es egy adminisztrátor. Az újonnan megválasz­tott üzemi tanács szeptem­ber első hetében tartja alakuló ülését, ahol az el­nököt is megválasztják. /Hi ([£) 'trifycfdja op.-yVéftiafiőnn ^lll|[tllllllllllllllllMII!lllllllllllllillliaillllllllllllillllllllllllllllll|]llllllllllllllMIII|lllll|ll|ll|ll||l|ll|tllllil!lillll|ll|,t|ll|ll|L||,l|„|l|||l|||l„llll>>»[!llllIllllltll<ll|l|UIIISIIIIIII hiiiiiiiiiiiiim«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiii»iiíh»uimiiiimiiiiiiiiii>imiiiiiiiiiíiuiiimiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiii»iiiii,i Uh az 50 tagú néger lánc és énekegyüttes SZOLMOKOM augusztus 9, 10, 11, 12 Jegyek kaphatók a Szigligeti Színház szervező irodájában reggel 8-tól este 7 óráig. Telefon: 23—00 KARCAGOM augusztus 13, 14-én Jegyek kaphatók a Déryné Művelődési Házban, „ ................ — — _ __ Szigorúan 18 éven felülieknek . As ii8iiaiiiiiaiiaiiiiiaiiBiiBiiaiiSiiBiiBiiaiiaiiainiiBiiBiLiiiBiiauBHaiiBiiaiiiiiiiiMiiaiiiiiauaiiiu8uiiiiiiiuBuA tiAiiiiiiuAjiiiAaiiitiaiiaiiiiiBiiaiiBiiBiiaiiaitBtiii BiiiiiatiiiiiiiaiiBttiiiafiBnaiiaiiaiiifiBuaiiBiBfiaiiaiiaiiBiiiiiBuaiiaiiiKBiiaiiiiiBiiatifliiftiiBtiaiiiiiauBiiaiiBitBuaiiaiiBiiKiiiuBiiiuBiiBiiaiiaiiiuBusiiiiiiitiiifloaiiBttiiUHguj^

Next

/
Oldalképek
Tartalom