Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. Július 16. 1962 hasonló időszakához képest lemaradtunk az öntözéssel tFolytatás az 1. oldalról) mezett gazdaságosság. A gazdaságok vezetőit meg­tévesztette a csapadékosabb időjárás. Az elmaradás nyugtalanító, veszélyezteti a termelés biztonságát. Az operatív bizottság fel­hívja a járási, városi párt, tanácsi szervek vezetőinek figyelmét; az öntözési terv teljesítése -i- az egyéb ál­lami tervekhez hasonlóan — kötelező. A bizottság megdicsérte az öntözésben példamutató járásokat és elmarasztalta a lemaradó járások és városok vezetőit. Felhívta a figyelmüket, hogy fokozottabban törőd­jenek az öntözéssel, szá­moltassák be a területükön működő tsz-ek, állami gaz­daságok és vízügyi szervek vezetőit a munkáról. Az utóbbi hetek száraz időjárása sürgeti az öntö­zést, annál is inkább, mert tárgyi feltételei biztosítot­tak, több az öntözőberen­dezés mint tavaly és ele­gendő a víz. Különösen a kapások öntözésével kell megkülönböztetett módon foglalkozni. A gazdaságok vezetői sürgősen gondoskod­janak a lemaradás pótlá­sáról. Mielőbb húzassák ki az öntözőbarázdákat, s itt alkalmazzák a fogatokat is, hogy minél kevesebb kárt okozzanak a növényekben. A talaj nedvességtartal­ma igen alacsony, a növé­nyek várják a vizet. Az öntözőgópeket ne 10—12 ónén át, hanem egész nap, kettős műszakban üzemel­tessék. A gépek kapacitá­sát maximálisan használják ki, s a lehetőségek szerint minden öntözési módot al­kalmazzanak. Az operatív bizottság ja­vasolja a tsz-ek; állami gazdaságok vezetőinek, az öntözésnél a kettős műsza­kot az egyéb mezőgazdasági munkák rovására is. Az il­letékes szerveknek javasol­ja, hogy a jövő évben csak azok a tsz-ek kapjanak öntözési beruházást, melyek az idei lehetőségeiket is kihasználták. A bizottság szükségesnek tartja a csőkutas öntözés további fejlesztését, a saját erőből történő újabb cső- kutak fúrását. Az operatív bizottság tegnapi ülésén beszámol­tatta az öntözésben legjob­ban elmaradó kunhegyes! járás, Mezőtúr város és a Középtászai Állami Gazda­ság vezetőit és felhívta fi­gyelmüket az öntözés üte­mének gyorsítására. Végezetül javasolja a megy« tanács végrehajtó bizottságának, hogy legkö­zelebbi ülésén számoltassa be Túrkeve és a tiszafüredi járás vezetőit területük ön­tözési munkálatairól. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Szolnok megyei Munkacsoportja vezetőségének nyilatkozata A Szolnok megyei Nép­lapban 1963. július 7-én megjelent Bokros László cikke, amelyben többek között a munkacsoport ve­zetőségét vádló állítások is szerepelnek. Ezek való­diságának s ezen túlme­nően a munkacsoport bel­ső életében felmerült ösz- szes tisztázatlan ügyek ki­vizsgálására a Szolnok me­gyei Képzőművészek Mun­kacsoportjának Vezetősége felkérte a felettes szerve­ket. Kérjük a vizsgálat meg­történte után annak ered­ményéi; a lap hasábjain közölni. A vezetőség * Lapunk 1963. Június 30-i számában jelent meg A Szol­nok megyei képzőművészek nyári tárlata cimű cikk, majd július 7-én közöltük Bokros László e tárgyban írt hozzá­szólását. A cikkben foglal­tak kivizsgálására a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1014/1963. (VI. 30.) számú határozata alapján az illetékes felső szerv vezető­jét kértük fel. A kivizsgálás eredményéről — annak meg­történte után — tájékoztat­juk olvasóinkat. SZERKESZTŐSÉG • • Otven lakásos épület létesítését tervezik Szolnokon Az Országos Tervhivatal az ötéves terv előirányza­tán felül 1964. évi kezdéssel és 1965. évi befejezéssel Szolnok városban a vegyi­par részére ötven lakásos lakóház felépítését engedé­lyezte. Az új lakóépület a Szántó utca — Zagyva híd­főnél épülne, mintegy 7 887 000 forint értékkel. Az előzetes tervek szerint az épületet 1965. július hónap­ban adják át rendeltetésé­nek. A terveket a Szolnok megyei Tanács vb Tervező Irodája készíti, míg a kivi­telezést az Állami Építő­ipari Vállalat kapta meg. Jászberényben gyártják A Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyárban ismét gyártják a kis Lehel hűtőszekrényt. Az év végéig mint­egy 15 ezer 70 literes és ngyanannyi 120 literes hütőszek- tény kerül a fogyasztókhoz. A megnövekedett igényeket azonban ez a mennyiség sem elégíti ki. A hűtőszekré­nyeken kívül sokféle színes alumínium edényeket is ké­szítenek a belföldi és külföldi fogyasztóknak. Az alumínium háztartási edények közül különösen nép­szerűek az úgynevezett belga alumínium lábasok, ame­lyekből jelentős mennyiséget exportálnak. Bozsik Ferencné minőségi ellenőr a plusz 25 fokos klí­materemben a hűtőszekrények hőfoktartását ellenőrzi. SZŐLŐTERMELŐK! FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEK! FIGYELEM! A JÁSZBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET kádár részlege vállalja új ' BOROSHORDOK, KÁDAK, valamint szüretelő edények készítését és javítá­sát. — Boroshordók 200 litertől 800 literig azon­nali szállításra kaphatók. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres váltakozó munkahelyre kőműves szakmunkásokat, vasúti felépítményeseket, valamint kubikosokat. Szállást és étkezést biztosítunk. — Vidéki család- fenntartó dolgozók különélés! pótlékot kapnak. Fiú nylon úszó több színben 1—3 nagyságban 20—24 Ft-ig NYIPNPlPSSBÖL GIERMEKOSZőT 4 VERS ÜNNEPE SZOLNOKON Jó hírverés, rossz időpont — Repertoár és színvonal SZOMBATON délelőtt kezdődött a Ságvári Endre Művelődési Házban a Kis­ipari Szövetkezetek IV. Or­szágos Szavalóversenye. A rendező szervek bár töre­kedtek a közönségszerve­zésre, mégis akadtak üre­sen tátongó széksorok a ’ „Ságvári” színháztermében. 16 megyéből mintegy nyolcvanan jöttek el Szol­nokra, hogy megmérkőzze­nek az egy első, a két má­sodik, a három harmadik és a kilenc negyedik díjért. Ezer, hétszáz, ötszáz és kétszáz forintos könyvutal­ványok, s az ezekkel járó oklevelek voltak a díjak, s igen örvendetes, hogy a versenyt magas színvonal jellemezte. Szóljunk először a reper­toárról. Rendkívül változa­tos volt. Csak néhány szer­ző nevét említsük meg — a teljesség igénye nélkül — Puskin, Villon, Apolli­naire, Guillen, Quasimodo, Jevtusenko, Vinokurov, Vozmyeszenszkij, Aragon, Hikmet, a magyar költők közül néhány Petőfi, Ady- vers után a legtöbben Jó­zsef Attila, Radnóti, Illyés, Heltai Jenő, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Babits mű­veket szavaltak, örvende­tes, hogy a mai magyar lí­ra is képviseltetve volt — mai fiatalabb és középko­rú költőink közül Garai Gábor, Csepeli Szabó Béla, Baranyi Ferenc, Pilinszky János, Simon István, Ben­jámin László, Jobbágy Ká­roly, Zelk Zoltán — verse­ket hallottunk többek kö­zött. Különös élmény volt hallgatni e változatos re­pertoárt, főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy a legtöbben nemcsak az egyéniségüknek megfelelő művet választották, hanem a művészi tolmácsolás szükséges mércéjétől sem igen maradtak el. Ez ért­hető, hiszen erős volt a mezőny, ennélfogva a ver­seny átlagszínvonala, s en­nek a versmondók és vers hallgatók egyaránt tapasz­talták hasznát. A jók kö­zül is a legjobbak éppen a tiszta szövegmondással, a korszerű versválasztással emelkedtek ki. * A XIX. század helyett a XX. században létrejött művek felé fordult a fi­gyelem — e verseny ta­nulsága szerint, s azt az ízlésbeli fejlődést, bátorsá­got feltétlenül méltányolni kell, amikor kevésbé csil­logó nevű, de hozzánk, ró­lunk mégis közvetlenebbül 6zóló költőt szólaltatnak meg alkalmi versmondóink. Az idén is, akárcsak az elmúlt években a megyei elődöntők legjobbjai jöttek el a szolnoki országos dön­tőre. A Szolnok megyei versenyzők mellett a buda­pesti, a Tolna, Békés és a Veszprém megyeiek sze­repeltek a legjobban. Mind az öt Szolnok megyei in­duló bekerült az első ti­zenöt helyezett közé! S ITT KELL megemlí­teni a zsűri munkáját. Ne­héz dolga volt a bírálóbi­zottságnak, amely azért bírta erővel a nyolcvan szavaló meghallgatását, sőt, utána a végleges helyezé­sek eldöntése érdekében hat újraszavalást is elren­delt. Végül azonban a fel­csattanó taps, amely Kol- tai Róbertét, Králik Józse­fet, Venczel Évát, Balázs Ildikót, Kerekes Andrást, Csiszár Máriát, a mezőny legjobbjait, valamint a további helyezetteket kö­szöntötte, méltán szólt a kifogástalanul dolgozó zsű­rinek is. — bubor — Részeg motorkerékpáros autós balesete Két gyermekkel ittason az árokba A hétvége közlekedési baleseteit kivétel nélíkül a figyelmetlenség, felelőtlen­ség okozta; ezek miatt ke­rültek emberek kórházba, ezek folytán keletkezett ez­rekre rúgó anyagi kár. Szombaton Vízi István, a Surjáni Állami Gazdaság éjjeli őre irányjelzés nélkül kanyarodott kerékpárján a 4. számú főútvonalon. Így ütötte el őt személygép­kocsijával Sz. Lajos buda­pesti gépésztechnikus. A hatvanhétévé» Vízi agyráz­kódást szenvedett. Hérám órával később — este nyolckor — Nász László farmosi vontatóvezető nyar­galt ittasan motorkerékpár­ján Jászberényből Pórtelek felé. Átvágott az úttest bal­oldalára, hol feltaszította a szabályosan kerékpározó B. Istvánt, B. Józsefet és 5. Lajost, ki kartörést szen­vedett. Nász László utasa, H. Imre agyrázkódást ka­pott. A rendőrség a része­gen karambolozó motoros jogosítványát bevonta, s megindította ellene a bűn­vádi eljárást. Vasárnap reggel fél nyolc­kor Kenderesnél próbált motorkerékpárjával sza­bálytalanul előzni Szabó Sándor, az állami gazdaság bánhalmi üzemegységének traktorosa. Ennek következ­tében összeütközött a helyi Haladás Tsz fogatával. A figyelmetlen motoros ki­sebb sérüléseket kapott, gé­pén ellenben másfélezer forintos kár keletkezett. Délután fél négykor a zagyvarékasi Neizer István — ki nem először sértette meg á KRESZ szabályait —, karambolozott. Üjszász- nál árokba rohant motor- kerékpárjával. Neizer lelki­ismeretlenségére jellemző^ hogy ittasan vezette gépét, melynek pótülésén s üzem­anyagtartályán egy-egy gyermek ült. A kartörést szenvedett motoros hiába tiltakozott sértve (!) a tör­vényes intézkedés ellen: a rendőrség bevonta gépjár­művezetői jogosítványát, 9 eljárást indított ellene. Csehszlovák turista — a besztercebányai Sudy Ala­dár — az éles törökszent­miklósi kanyarban vezette szabályosan személyautóját melynek 70—80 kilométeres sebességgel rohant neki motorkerékpárján Farkas József ceglédi szabó. Farkas és felesége húsz napon túl gyógyuló sebeket kapott; a motoron 500, az autón 2000 forintos kár keletkezett. Röviddel éjfél előtt a huszonegyéves Mihály Ist­ván, túrkevei fiatalember ittasan vezette a reá bízott személygépkocsit, majd a volánt átadta a szintén ka­patos, vezetésben járatlan és jogosítvánnyal nem ren­delkező barátjának, Kleiner Sándornak. A becsípettek kocsija előbb fának ütkö­zött, majd árokba fordult. Az anyagi kár körülbelül 2000 forint. Mihály István jogosítványát a rendőrség azonnal bevonta, s mind­kettőjük ellen bűnvádi el­járás indítását kezdetné- mónyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom