Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. július 18. Dz SZKP Központi Bizottságának nvilt levele (Folytatás a 3. oldalról) álláspontjáról van szó, akik szembekerül­vén a szocialista építés nehézségeivel, el­vesztették a kedvüket, s nem látják annak lehetőségét, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalomra gazdasági sikereikkel, a szo­cializmus saját országukban végrehajtott sikeres építésének példájával gyakorolják a legnagyobb hatást? Ök a forradalmat inkább egy más — számukra rövidebbnek tűnő — úton akarják megvívni. Egy győ­zelmes forradalom azonban a nép mun­kájával és csak a nép munkájával szilár­díthatja meg és fejlesztheti sikereit, csak ezzel bizonyíthatja be a szocializmus fölé­nyét a kapitalizmussal szemben”. „A kínai elvtársak gőgösen és sértő mó­don nem kevesebbel és nem többel vádol­ják Franciaország, Olaszország, az Egye­sült Államok és más országok kommu­nista pártjait, mint opportunizmussal és reformizmussal, „parlamentáris kretiniz- mussal”, sőt még azzal is, hogy a „bur- zsoá szocializmus” felé sodródnak. Milyen alapon? Azon az alapon, hogy ezek a kommunista pártok nem hangoztatják az azonnali proletárforradalom jelszavát, bár a kínai elvtársaknak is meg kell érteniök, hogy ezt a forradalmi helyzet kialakulása nélkül megtenni nem lehet”. Az SZKP Központi Bizottsága a továb­biakban hangoztatja: a kínai kommunis­ták, midőn ellene fordulnak mindannak, ami jelenleg a fejlett kapitalista országok kommunista pártjait foglalkoztatja, nem mutatják a szolidaritás minimális érzését sem azon kommunisták iránt, akik az osz­tályharc élvonalában harcolnak a tőke ellen, s nem mutatnak semmiféle megér­tést ez országok adott feltételei iránt sem, a sajátos út iránt, amelyet a munkásosz­tály forradalmi mozgalma ezekben az országokban követ. „A forradalom nevé­ben, a kínai elvtársak valójában éppen azokat az utakat utasítják el, amelyek a forradalomhoz vezetnek. Olyan irányvo­nalat próbálnak a mozgalomba becsem­pészni, ami ahhoz vezet, hogy a kommu­nista párt elszakad a tömegektől, a mun­kásosztály a monopóliumok uralma, a ka­pitalizmus ellen vívott harcában elveszti szövetségeseit”. A kínai elvtársak nem értenek egyet a kommunista világmozgalommal a kü­lönböző országoknak a szocializmusba való átmenete formáinak kérdésében. Ismeretes, hogy az SZKP és más marx­ista—leninista pártok — amint ezt a moszkvai értekezletek dokumentumai ás az SZKP programja világosan leszögezi — abból indulnak ki, hogy lehetséges a szo­cializmusba való békés és nem békés át­menet. Ennek ellenére a kínai elvtársak azt vetik pártunk és más testvérpártok szemére, hogy csak a békés utat isme­rik el. Az SZKP Központi Bizottsága ezután megjegyzi, hogy a kínai elvtársak a for- radalmiság alapfeltételeként mindenben és mindenütt a fegyveres felkelést látják. Az SZKP Központi Bizottsága leszögezi: a kínai elvtársak ezzel tagadják a szocia­lizmus győzelméért vívott harc békés for­máinak lehetőségét, noha a marxizmus— leninizmus azt tanítja, hogy a kommunis­táknak a forradalmi osztályharc minden formáját: az erőszak és az erőszak nélküli formát is ki kell használniok. Az SZKP Központi Bizottsága, tanulmá­nyozván a nemzetközi munkásosztály és az ázsiai, afrikai, latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalma harcának párhuzamát, emlékeztet arra, hogy a kínai elvtársak olyan „elmélettel” hozakodtak elő, amely szerint korunk fő ellentmon­dása nem a szocializmus és az imperia­lizmus, hanem a nemzeti felszabadító mozgalmak és az imperializmus között van. Ezek a kínai elvtársak szemmel látha­tólag a legkönnyebb módon akarnak nép­szerűséget szerezni maguknak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek szemében. Ez a2 „elmélet” azonban ne tévesszen meg senkit. Az SZKP Központi bizottsága hangsú­lyozza, hogy ennek az „elméletnek” való­di célja elszigetelni a nemzeti felszabadító mozgalmat a nemzetközi munkásosztálytól és vívmányától: a szocializmus világrend- szerétől. Ez azonban éppen a nemzeti fel­szabadító mozgalomra jelent súlyos ve­szélyt Az SZKP Központi Bizottsága ismétel­ten kijelenti, hogy „mind a nemzetközi munkásosztály, mind a nemzeti felszaba­dító mozgalom jövendő győzelmeit tartós szövetségük és együttműködésük, közös érdekeikből fakadó együttes harcuk biz­tosítja az imperializmus ellen”. „Lenini pártunk a nemzeti felszabadító mozgalmat a világforradalom folyamata szerves részének tekinti, az imperializmus ellen irányuló hatalmas erőnek látja”. Mi magyarázhatja a KKP téves állás­pontját korunk fő problémái iránt? Talán az, hogy a kínai elvtársak teljesen elsza­kadtak a valóságtól, hogy demagóg, betű­rágó módon közelítik meg a háború, a béke és a forradalom kérdéseit, hogy nem tudják megérteni korunk adott feltételeit? Vagy talán az, hogy a kínai elvtársak által a „világforradalomról” csapott fül­siketítő lárma mögött más célok rejlenek, amelyeknek semmi közük a forrada­lomhoz. .. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele rámutat: mindez leleplezi annak az irányvonalnak hibás és ártalmas voltát, amelyet a KKP vezetősége a világ kom­munista mozgalmára akar erőszakolni. A kínai vezetők az „általános irányvonal” látszatával semmi mást nem tesznek, mint felsorolják a munkásosztály legáltaláno­sabb feladatait, anélkül azonban, hogy tekintetbe vennék az adott időt, s az osztályerő jelenlegi irányvonalát, anélkül, hogy megfelelően mérlegelnék a jelenkori történelmi időszak jellegzetességeit. Az SZKP Központi Bizottsága hangsú­lyozza, hogy a marxista—leninista pártok meghatározták! közös irányvonalukat, ki­dolgozták a nemzetközi kommunista moz­galom jelenlegi szakasza irányvonalának alapfeltételeit. Ennek az általános irány­vonalnak lényege röviden: harc a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlensé­gért és a szocialimusért. „A KKP vezetőinek korunk legfőbb po­litikai és elméleti kérdései iránt tanúsított nézeteit nem lehet elválasztani gyakorlati tevékenységüktől, melynek célja aláásni a világ szocialista táborának és a nemzet­közi kommunista mozgalomnak egységét”. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele ezután tényeket idéz, amelyekkel a kínai vezetők nemcsak a szocialista tábor, hanem az egész kommunista világ­mozgalom egységét is aláássák, semmibe veszik a proletár nemzetköziség elveit, durván megsértik a testvérpártok viszo­nyának normáit. A KKP vezetősége különböző pártelle­nes, kiközösített csoportokat szervez és támogat, amelyek szembefordulnak az Amerikai Egyesült Államok, Brazilia Olaszország, Belgium, Ausztrália és India kommunista pártjaival. A KKP-hoz tar­tozó elvtársak különösén élénk tevékeny­séggel próbálnak felforgató munkát vé­gezni az ázsiai, az afrikai és a latin-ame­rikai országok kommunista és munkás­pártjaiban. A kínai vezetők élesen támad­ják azokat a kommunista testvérpártokat és vezetőiket, amelyek és akik nem akar­nak letérni a nemzetközi kommunista mozgalom általános irányvonaláról. Az SZKP Központi Bizottságának levele végezetül kijelenti: dicsőséges lenini pár­tunk egész történelme folyamán engesztel­hetetlen harcot vívott a jobboldali és bal­oldali opportunizmus ellen, a trockizmus és a revizionizmus ellen, a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen, a nacionaliz­mus és a sovinizmus ellen, ezeknek min­den megnyilvánulása ellen, mind az or­szágon belül, mind a nemzetközi küzdő­téren. Pártunk megacélozódott és meg­erősödött a marxizmus—leninizmus tisz­taságáért folytatott harcában, s nem fél a modem szakadárok semmilyen kiroha­násától sem, akárhonnan jöjjenek is azok... Az SZKP Központi Bizottsága a párt és az egész szovjet nép előtt felelősségének teljes tudatában kijelenti, hogy teljes erőnkkel megtettünk és megteszünk min­dent a Kínai Kommunista Párttal való egységünk megszilárdításáért. Lenin zász­laja alatt a kommunista világmozgalom egységéért, a szocialista világrendszerhez tartozó országok egységéért, a gyarmato­sítás ellen harcoló minden nép hatékony megsegítéséért, a béke ügyének megszilár­dításáért, a kommunizmus nagy eszméinek győzelméért az egész világon... Clobke és a Berlin, (MTI) A Globke-per hétfő dél­előtti tárgyalásán Streit fő- államügyész újabb okmá­nyokat terjesztett az NDK Legfelső Bírósága elé a nyugatnémet államtitkár által kezdeményezett ger- manizálási politika követ­kezményeiről. Az okmá­nyok, amelyeket a Szovjet­unió a német—szovjet jog­segély egyezmény alapján most bocsátott az NDK Legfelső Bíróságának ren­germanizáiás delkezésére, megrendítő do­kumentumai a szovjet és lengyel területen elkövetett fasiszta gaztetteknek. Hétfőn egyébként újabb tanúkat hallgattak ki. Ked­den a bíróság befejezi a bizonyítási eljárást. Szer­dán és csütörtökön szüne­tel a tárgyalás. Streit fő- úllamügyész vádbeszédére pénteken kerül sor. Szom­baton a védelemé a szó. Az ítélethirdetés a jövő hét elején várható. ívfényes kemencéket szállítunk Az acélművekben haszná- , latos, ívfényes, elektromos ! kemencék gyártásában a 1 vaskohászati kemenceépítő vállalat az utóbbi időben nagy sikereket ért el. Leg­újabban a KGST illetékes szekciója hazánkat kérte fel, hogy lVs. 3 és 5 tonnás ívfényes elektromos kemen­cékkel lássa el a többi i KGST-országot, (MTI) Testvéri együttműködés Tizenöt éves a magyar—bolgár kölcsönös segítségnyújtási egyezmény Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. július 16-án írták alá a magyar—bolgár barátsági, együttműködési szerződést. Ez időtől fogva a két nép kapcsolata sokoldalúan fej­lődik. A két nemzet test­vériségének gyökerei .azon­ban nem újkeletűek. Az évszázadok folyamán nem­egyszer közösein küzdöttek elnyomóik ellen, s a ma­gyar és a bolgár nép szánté egyidőben indult meg az új élet, a szocializmus épí­tésének útján. De térjünk vissza ismét a múlthoz. A bolgár nép büszke törté­nelmére, kultúrájára. Arra a népi kultúrára, melynek elválaszthatatlan része pél­dául a mi törökverő Hu­nyadi Jánosunkról született megannyi bolgár népballa­da. Később a XIX. század­ban a bolgár művelődés és nemzeti megújulás szem­pontjából fontos könyvek kerültek Magyarországról Bulgáriába, 1848-as magyar szabadságharc leverése után a magyar színjátszás hős­korának egyik legkiemelke­dőbb alakja, az oda emig­ráló Egressy Gábor ren­dezte Vidinben az első szí­nielőadást, s magyar emig­ráns szervezte Sumenben az első bolgár zenekart is. És a testvéri bolgár nép adott • otthont nagy hazánk­fiának, Kossuth Lajosnak, a tragikus véget ért ma­gyar szabadságharc után. Bulgária 1944 szeptember 9-én szabadult fel a hitleri fasiszta elnyomás alól, majd az ellenállási mozgalomba bekapcsolódó százezer főnyi bolgár hadsereg is részt vett a Dél-Duoántúlon ha­zánk felszabadításában. A két nép történelmi kapcsolatairól felvillantott vázlatos és korántsem tel­jes kép 1» igazolja, milyen szilárd alapokra épült az 1948. július 16-án megkö­tött magyar—bolgár^ barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. E szerződés mindkét nép életében hozzájárult ahhoz, hogy a két ország gazda­sági fejlődése gyorsuljon, hogy az egyik,. egykor leg­elmaradottabb balkáni or­szág sok más európai álla­mot megelőzzön a fejlődés ütemében. A tizenöt év eredményei tanúskodnak a szerződés hasznos voltáról. A magyar —bolgár barátság kiállta a próbát akkor is, amikor 1956 októberében népünket az ellenforradalmi restau­ráció veszélye fenyegette. Bolgár barátaink az ellen- forradalom leverése után anyagi, erkölcsi és politi­kai támogatást nyújtottak népünkben, mellettünk áll­tak, ott voltak az első se­gítségünkre sietők között. A kölcsönös előnyöket szolgáló szerződésben, a Kölcsönös Gazdasági Segít-' ség Tanácsa előírásainak szellemében hajtják végre a szocialista kooperáció és specializálás fejlesztését a gazdasági élet különböző «területein. A két ország közötti árucseTeforgalom pl. mindkét országban elő­segítette és segíti a szocia­lizmus építését, de az előb­bi megállapodás és orszá­gaink nagyarányú fejlődése a jövőben még inkább le­hetővé teszi egymás ilyen irányú kölcsönös támogatá­sát. Így válnak országaink eredményei egymás és az együttműködés hasznára. Rumen Gercsev filmrendező és Szaso Valcsev operatőr készíti a „Drávamenti éposz”-t, amely a bolgár katonák Baranya megyében véghez vitt hősi tetteinek állít em­léket. Szasó Valcsev annakidején mint haditudósító vett részt ezekben a harcokban és így pontosan emlékszik a fasiszta németek elleni hősies harc mozzanataira. A for­gatókönyvet Pavel Vezsinov Dimitrov-díjas bolgár fró ál­lította össze, aki a hazánk felszabadításában részt vett bolgár hadsereg katona újságjának volt a főszerkesztője. A filmben felhasználják Szaso Valcsev által a háború alatt készített eredeti felvételeit is. Szaso' Valcsev a fel­vevőgép mögött, mellette Atanaz N'acskov segédoperatőr. Az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelének visszhangja Szófia A bolgár központi lapok hí főn közölték a nyílt le­vél teljes szövegét. A Rabotnicseszko Delo kiemeli a levélnek azt a részét, amely szerint az SZKP Központi Bizottsága a békés együttélés lenini politikáját folytatja most és a jövőben is, mivel a szov­jet nép és más országok népei iránti kötelességének tartja ezt. Párizs A L’Humanité hétfői szá­ma teljes oldalon ismertet­te az SZKP nyílt levelét és -kivonatokat közölt a Kínai Kommunista Pártnak az SZKP-hoz intézett június 14-i leveléből. — Az SZKP nyílt levele nemcsak a szovjet kom­munisták, hanem az egész világ kommunistái figyel­mét felhívja a kínai veze­tők álláspontjának és ma­gatartásának rendkívüli sú­lyosságára — írja a lap. — Egyben figyelmeztetés a kínai élvtársak címére, hogy veszélyes és kilátás­talan útra lépnek amely mindinkább eltávolítja őket a munkásosztály elméleté­től és gyakorlatától. megengedhetetlen támadá­sokat tartalmaz, nemcsak az SZKP, hanem más pár­tok, köztük a Francia Kom­munista Párt ellen is. A kínai párt üzenete érvek híján gyalázkodásban, rá­galmakban bővelkedik. — A Francia Kommnista Párt — hangoztatja a nyílt levélben kifejtett kérdések­kel kapcsolatban a L’Hu­London (MTI). Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara el­nöke hétfőn megnyitotta Manchesterben az „Ablak Magyarországra” elnevezé­sű magyar kiállítást, amely a magyar áruk első ilyen szemléltető ismertetése manité — mindezekben a kérdésekben világosan le­szögezte álláspontját a Köz- ponl Bizottság legutóbbi ülésén, amikor megerősítet­te ragaszkodását a kom­munista és munkáspártok 1957. és 1960. évi nyilatko­zataiban és az SZKP XX. és XXII. kongresszusa ha­tározataiban kifejtett mar­xista—leninista elvekhez. herendi porcelánok, bőr­és üveg díszművek, fa- és csontfaragványok, szőnye­gek, térítők, hímzések, bú- ■tormodellek, a népviseletű babák és a divatbemutató. A magyar vendéglőben ha­marosan sok lelkes barát­ja akadt a magyar ételek­nek és italoknak. 4 manchesteri magyar árukiállítás nagy sikere A Francia Kommunista Párt lapja rámutat: az SZKP nyílt levele rendkí­vül nagy jelentőségű doku­mentum az összes kommu- I nisták számára, akik a ]eg- ' különbözőbb feltételek kö- ! zött ugyanazért a kommu- j nizmusért harcolnak. A I kínai kommunisták üzenete Angliában a háború óta. A nagyszámú közönség a legélénkebb érdeklődéssel szemlélte a kiállított ma­gyar tárgyakat. Különösen nagy tetszéssel találkoztak a magyar ötvös- és kerá­miai művészet remekei, a A New Daily londoni na­pilap egyhasábos tudósítás­ban ismerteti a magyar ki­állítás főbb látnivalóit és különösen hosszasan mél­tatja a magyar szakácsmű­vészetet, és több ételrecep­tet közöL

Next

/
Oldalképek
Tartalom