Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
X*«8. Július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A BÉRLÉT és a KÖZÖNSÉG A városnak hiányzik a színház. Szolnokon az egyéves szünetelés idején állandó beszédtéma volt: mikor kezdenek már játszani? Ebben a türelmetlenségben, a szüntelen érdeklődésben az a jóleső pozitívum, hogy Szolnok lakói megszokták, megszerették a társulatot, s szeretnének újra találkozni vele. Most, hogy megjelent a bérletvásárlásra felhívó plakát, érdemes azon gondolkozni, hogyan lehetne a régóta hiányolt törzsközönséget kialakítani? Mert a színháznak nincs igazi törzsközönsége. A bemutatók „protokoll” nézői és az ifjúsági előadásokon résztvevő középiskolások, az általános iskola felső két osztályának tanulói azok, akiket rendszeresen ott lehet látni a nézőtéren. Rajtuk kívül teljesen bizonytalan, kik jönnek el és mikor? Néha jó zenés darabok is megbuktak emiatt, máskor nehéznek kikiáltott prózai előadásnak volt tekintélyes erkölcsi és anyagi sikere. (Igaz, ez volt a ritkább.) Mindez labilissá teszi a színház vezetését, hiszen nehéz eltalálni az alkalom- szerű közönség ízlését, pillanatnyi érdeklődését. Ennek a bizonytalanságnak tudható be, hogy ebben az évben is tizennégy bemutatót tart a színház, ami véleményünk szerint sok, túlterheli a színészeket, és óhatatlanul arra vezet, hogy az egyes produkciókra nem tudnak eléggé elmélyülten felkészülni. Tavalyelőtt háromezer- egyszáz bérlet kelt el, ennek nagyobb hányada azonban ifjúsági bérlet volt, tehát a város felnőtt lakosságának csak egy töredéke becsülte annyira a színházát, hogy állandó, stabil látogatójává vált. Ebben az évben ezen a helyzeten kell változtatni. O a a színháznak kiala- kul a stabil közönsége, biztosan tervezhet, nem kell levennie esetleg három előadás után a darabot a műsorról és a művészeknek lázas gyorsasággal újat, rendszerint gyengébbet megtanulniok. Ha ebben az évben megfelelő számú bérletes jelentkezik, akik megismerik, megszeretik a színházat, a következő évadban nem kell tíz-tizenegy bemutatónál többet műsorra tűzni, ami a színvonal emelkedését, a művészek munkájának elmélyülését vonja maga után. A közönség szempontjából az a lényeges, hogy sokoldalú művészi élményben részesül, megszokott helyét biztosítják számára, nemcsak a Szigligeti Színház, hanem a vendégtársulatok előadásaira is, módja van a produkciókat összehasonlítani egymással, lemérni a fejlődést s egyúttal bizonyos mértékben irányítani is a közvélemény erejével a műsorválasztást, a játékstílust. A bérletek számának növelése természetesen lehetséges. Elsősorban értelmiségünket, azonbelül Is a pedagógusokat kell meggyőznünk arról, hogy kötelességük támogatni a kultúrának e fontos, jellem- és tudatfejlesztő intézményét. Helytelenül teszi, aki erőltetett sznobizmusból csak a fővárosba jár színházat nézni. Hasonlóan fontos a nagyüzemi munkásság megnyerése. A járműjavító teltház-akciója igen szép példája annak, hogy a munkásság is bevonható a művelődés áramába. A kis- és nagyüzemekben most arra kell törekedni, hogy ne csak az egyes előadásokra adjanak el jegyeket, hanem minél több munkásnak legyen saját bérlete, ne csak egy- egy operettre keljenek el a jegyek, hanem minden darabot lásson a munkás. A szocialista brigádok együttesen vehetnének bérletet, amivel a brigádmozgalom fontos feltételét teljesíthetnék. Nincs szándékunkban felsorolni valamennyi dolgozó réteget. Azt szeretnénk csupán bebizonyítani, van lehetőség a közönség számának növelésére. A közönség megnyeréséért indított csata legfontosabb helyein a társadalmi szervezők küzdenek. Azokat a lelkes aktívákat, akik az üzemekben, hivatalokban a jegyek elhelyezésével foglalkoznak, nem becsülr ték meg eléggé, sokszor a humor céltábláivá is váltak, pedig munkájuk nagyon fontos és érdeme szerint kell megbecsülni. A jó szervező ismeri a színházat, tájékozott a darabok jellege felől, ugyanakkor ismeri a munkatársakat, tudja, kit mivel lehet meggyőzni. S ha munkatársaiknak panasza van, azt haladéktalanul jelzi a színháznak. Ilymó- don a színvonal ellenőrzésének fontos tényezője. bben az évben az ed- diginél is több segítséget kíván adni a színház vezetősége a szervezőknek. Ez nemcsak anyagiakban, a jegy és a bérletek után nyújtott jutalékban, hanem tájékoztatásuk gyakoribbá válásában, oktatásuk terv- szerűségében is megnyilvánul. A közeli napokban a színház gazdasági vezetése ankétra hívja össze ezeket a társadalmi munkásokat, ahol a részletes műsortervet, az új bérletezési rendszert, a szervezés gyakorlati feladatait ismertetik velük, ellátják őket bőséges propagandaanyaggal. Azt szeretnénk elérni, hogy minden szervező fontos hivatása magaslatán álljon, mint például Tabák Mária a cukorgyárból, a Kisker, és a pénzügyigazgatóság, a megyei bíróság és még néhány intézmény. Természetesen nagy gondot fordítanak a vidéki szervezői hálózat megerősítésére, megfelelő emberek beállítására, ott, ahol ez szükséges. A bérletrendszer egyébként kialakult: kényelmes, a fővárosi színházaknál szokásos formában postán fizethetik az egyes részleteket az érdekeltek. Nem kell az egyes szelvényeket előadás előtt beváltani: belépőjegyül a posta bélyegzőjével ellátott bérlet- nyomtatvány szolgál. A szervező irodát, vidéken a megbízott szervezőt, tehát csak egyszer — a bérlet kiváltásakor — kell felkeresni, továbbá olyan esetekben, amikor vendégtársulat játszik. Ezeknek előadásaira a bérlettulajdonosoknak elővételi joguk van. Néhány nagyobb tájhelyen szintén bevezetik a bérletrendszert, így a többi között Jászberényben és Karcagon. Az ifjúsági bér- letezés azonos rendszerű lesz a felnőttével. A bérletvásárlási kampány nem elsősorban üzlet. Fontos kultúrpolitikai kérdés, amelynek sikerre vitelében a vállalatok, üzemek, tsz-ek kulturális, szakszervezeti vezetőinek egyaránt segíteniük kell. Hernádi Tibor Egy járás, ahol szívügy a társadalmi munka Ebben az évben 838 000 forint értékű társadalmi munka végzését tervezték a törökszentmiklósi járásban. Tiszatenyőn kézilabda- pálya épült 23 000 forint értékben. E munkát többségben a helyi sportkör tagjai, s a KISZ-fiatalok véÉRETTSÉGIVEL és mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező belső ellenőröket kérésük felvételre. I JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán, I. emelet 5. Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat Szolnok gezték. A kétpói Szabadság Tsz tagjai 30 000 négyzet- méter belterületi földutat javítottak meg, míg a kengyeli társadalmi szervek, a kiszisták, az úttörők elültettek idáig 15 000 facsemetét. A járás 8 községében idáig 1500 lakos végzett társadalmi munkát. Legjobb eredményt értek el a tisza- tenyőiek, ahol egy lakosra 58,60 forint társadalmi munka érték esik. Ezidáig tervének közel háromnegyedét teljesítette a járás. Baján forgatják a Pacsirtát Néhány nappal ezelőtt a Pasaréti úti stúdióban megkezdődtek a Pacsirta felvételei. A forgatókönyvet Kosztolányi Dezső azonos című regényéből Huszty Tamás írta. A film stábja Ranódi László rendező vezetésével a hét elején Baján forgat. A regény története 1899-ben játszódik és ezért a felvételek idejére át kellett alaíkítani Baja főterét és néhány utcáját: leszerelték a televíziós antennákat, az utcákról az ostornyeles neonlámpákat, és több ház homlokzatát és kapuját is „díszletezték”. A film operatőrje Illés György, a díszleteket Varga Mátyás tervezte. A főszerepeket: a Bajkai-házas- párt Tolnay Klári és Páger Antal alakítja, a címszerepet Nagy Anna játssza, akinek ez lesz az első filmszerepe. A többi szerepben Bara Margitot, Törőcsik Marit, Greguss Zoltánt, Darvas Ivánt, Tompa Sándort és Latinovits Zoltánt láthatjuk. (MTI) A jászfényszarui Zöldmező Tsz Zsámboki brigádja a Nyugat-Németországba exportálandó paradicsomot szedi SZEQEDI PILLANATKÉPEK Bábeli a hangzavar. Német, orosz, francia, angol szavak röpködnek, sok a külföldi gépkocsi. A szabadtéri játékok sok idegent vonzottak Szegedre. Szombaton és vasárnap a hétezres nézőtér jó részét ig ők foglalták el. A rendezés persze kifogástalan. Gyorsan, zökkenőmentesen helyére vezetnek mindenkit. Ha kezdést int a karmester, a zsúfolt nézőtér egységessé válik. A magyarok és külföldi vendégek teljes odaadással, lelkes tapssal jutalmazzák a zenekar és a művészek magasszínvonalú produkcióját. * Sorban állnak a mikrobuszok végállomásán. Akármilyen sűrűn indítják a járatokat, mégis kevésnek bizonyulnak. Hiába, mindenki kíváncsi a város nevezetességeire. Méltán, mert bőven akad néznivaló. Az idegenforgalmi hivatal megbízottja szakszerű tájékoztatást ad Szeged történelméről, műemlékeiről, s új építményeiről. Elragadóan szép a város. Nehéz betelni a szüntelenül változó képeivel. Különösen annak, aki hatnyolc éve járt itt. Mindenütt építkeznek. Új lakónegyedek, a foghíjakon új házak létesülnek. Meglepően sok az emeletráépítés. Sétánk közben legalább huszonöt egy, illetve kétszintes épületbővítést láttunk. * Szombaton a földművelésügyi miniszter nyitotta meg a szegedi őszibarackkiállítást. A fenséges illat, a narancs nagyságú, a sárga, rózsaszín és piros árnyalatokban pompázó gyümölcs mágnesként vonzza a látogatókat. Szeged környéki falvak, a Bács-Kis- kun- és Baranya megyei állami és közös gazdaságok, valamint az egyéni termelők állították itt ki ter- melvényeik legjavát. A rendezők jóvoltából vásárolni is lehet. * Vasárnap délután. Mozgalmas az egész város. Megteltek a presszók, cukrászdák és vendéglők. A kiszolgálók gyorsak, udvariasak. Hagyomány ez már itt. Talán kivételt képez a Hungária étterem, ahol közel másfél órai várakozás sem volt elegendő ahhoz, hogy feketét kaphassunk szombat este. A Tisza-part is eleven. A hajóra települt étteremben nagy a vendégsereg. Rengeteg a nézője a vizisízők bátor bemutatóinak. ♦ A karnevál hercege a késő délutáni órákban látogatott el Szegedre. A Széchenyi teret, s a felvonulást környező utcákat tízezrek lepték el Mindenki látni akarta a felvonulók színes forgatagát. ♦ Estefelé vihart jelző fellegek lepték el az eget. Amikor Verdi Trubadúrját adták elő, már sűrűn dör- gött, villámlott. Így sajnos, nem sokáig gyönyörködhettünk Margherita Roberti, a New York-i Metropolitán, Zenaida Pally, a Bukaresti Operaház, Peter Glossop, a londoni Covent Garden művészeinek és Simándy József Kossuth-díjas énekesünk elragadó hangjában. A cigánykórus szereplése után megnyíltak az ég csatornái. — m. 1. — áditíéát Nyirkos ruhadarabra permetezzünk egy kevés ablaktisztítót és az ablak, tükör, vagy a festett bútor felületét ezzel dörzsöljük be, majd utána száraz ruhával jól töröljük át. Az így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz.
