Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. június 8. Hruscsov válasza olasz lapok tudósítóinak Továbbra is feszült a helyzet Iránban Nemzetközi szemle Moszkva (TASZSZ) A Paese Sera és az Óra című olasz lap moszkvai tudósítója, Paolo Pardo, azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hrusesovhoz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökéhez, hogy válaszol­jon néhány, a földközi-ten­geri térség atomfegyver­mentesítésére irányuló szovjet javaslattal kapcso­latos kérdésre. A kérdések és a válaszok, az említett olasz lapok pénteki számá­ban jelentek meg. A tudósítók első kérdése arra vonatkozott, milyen előnyt jelent a Földközi­tenger mellékén élő népek, és közöttük az olasz nép számára a szovjet javaslat megvalósítása. Úgy gondo­lom, válaszolta Hruscsov, a legnagyobb előny, amelyet a Földközi-tenger partjain élő népek számára a szov­jet javaslat megvalósítása jelent, hogy — szemléle­tesen szólva — e népek biz­tosítják hazájuk és házaik fölött a tiszta égboltot. Nem tornyosulnak fejük fö­lött a rakéta-nukleáris há­ború sötét fellegei, és a Földközi-tenger nem válik a veszélyes háborús kon­fliktusok újabb térségévé, nem lép az atomfgyverke- zési versenynek arra az út­jára, amelyre a NATO ve­zető hatalmai szeretnék te­relni. A Földközi-tenger térsé­gének mentesítése a rakéta- nukleáris fegyverektől, ter­mészetesen nemcsak az e területen élő országok és népek életére hat kedve­zően. Teljesen világos, hogy következtében összeszűkül majd a nukleáris háború­ra való készülődés övezete, ez pedig azonnal éreztetné hatását az egész világhely­zeten, elősegítené a nem­zetközi feszültség csökken­tését, a világbéke erősödé­sét; Egyes nyugati államfér­fiaktól azt halljuk, hogy a szovjet kormánynak állító­lag .különleges érdeke" fű­ződik ahhoz a javaslathoz, hogy a Földközi-tenger tér­ségében ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket és a célbajuttatásukhoz szüksé­ges eszközöket. Így azonban csak azok közelíthetik meg a kérdést, akiket nem a ter­monukleáris háború meg- akakdályozásáról való gon­doskodás vezérel, hanem arra törekednek, hogy ra­kéta-nukleáris támaszpont­jaikat saját területüktől mi­nél távolabb, más országok közelében állítsák fel. Pon­tosan ezeknek az agresszív köröknek volt szükségük arra, hogy a Földközi-ten­gert nukleáris rakéta-kilö- vő állomások elhelyezésére használják fel.­Az alkotó munkával el­foglalt szovjet emberektől távol állnak az ilyen ter­vek; A mi erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy meg­akadályozzuk az új háborút, rettenetes következményei­vel együtt. És vajon nem ugyanezt akarják Olaszor­szág, Franciaország^ Görög­ország és Törökország né­pei? Vajon nem ugyanerről álmodoznak az Egyesült A hagyományossá váló balatoni nyári szabadegye­temet ebben az évben jú­lius 15. és 31. között tart­ják. A most hatodszor sorra kerülő szabadegyetem prog­ramjáról dr. Bereczky End­re, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezető ta­nára pénteken tájékoztatót tartott a Magyar Sajtó Há­zában; Az elmúlt évékben mint­egy 400 résztvevője volt a balatoni nyári szabadegye­Arab Köztársaság, Libanon, Tunézia, Marokkó népei és az algériai nép, aihely sok esztendeig tartó véres harc után csak a közelmúltban vívta ki nemzeti független­ségét? A tudósítók következő kérdése így hangzott: A NATO propagandája úgy próbálja beállítani, mintha az atomfegyverek jelenléte a Földközi-tenge­ren az „általános biztonság” megerősödését szolgálná. Ügy véli-e ön, hogy vala­mennyi földközi-tengeri or­szág hisz ebben az atom­fegyveren nyugvó „bizton­ságban”; Hruscsov válaszában a többi között kijelentette: Az államok igazi biztonsága egyáltalán nem erre épül. A gyúlékony anyagok fel­halmozása nem csökkenti, hanem növeli a tűzveszélyt. Ezt mindenki tudja. A NATO vezetői, akik azt ál­lítják, hogy a rakéta-nuk­leáris fegyvereknek a Föld­közi-tenger térségében tör_ ténő felhalmozása erősíti az „általános biztonságot”, a józan ész ellenére és telje­sen határozott célból teszik ezt. Az a céljuk, hogy el­tompítsák a népek ébersé­gét. A NATO rakétahordo­zóhajóinak megjelenése a Földközi-tengeren olyan helyzetet teremt a térség országaira nézve, hogy sa­ját akaratukon kívül, egy rakéta-nukleáris háború hadműveleti övezetében ta­lálhatják magukat. A ko­rábbi helyzethez képest ez a veszély a Földközi-tenger medencéjének országait te­kintve sokszorosan megnő. A NATO rakéta-nukleáris erői a Földközi-tengeren felmérhetetlen szerencsét­lenséget okozhatnak és ter­mészetesen semmi közük nincs az itt élő népek biz­tonságának szavatolásához. Az itteni országok bizton­ságának fontos, bár termé­szetesen nem egyetlen fel­tétele a Földközi-tenger tér­ségének atomfegyver-men­tes övezetté változtatása. Amennyiben e térséget ilyen övezetté nyilvánítják, a szovjet kormány kész megbízható garanciákat nyújtani arra, hogy a Földközi-tenger térsége há­borús bonyodalmak esetén a nukleáris fegyver alkal­mazásán kívüli szféra ma­rad, ha — természetesen — ugyanilyen kötelezettséget vállalnak az atomfegyverrel rendelkező nyugati orszá­gok is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Földközi-ten­geri országok sok állam- férfia megérti, milyen nagy veszélyt jelent a nukleáris erők e térségben való el- helyzése. A szovjet kor­mánynak az a felhívása, hogy a Földközi-tenger egész térségét változtassák a rakéta-nukleáris fegyve­rektől mentes övezetté, po­zitív visszhangot váltott ki a déleurópai, közelkeleti és északafrikai országokban. Felhívásunkat sokan ked­vezően fogadták az afrikai állam- és kormányfők ad- disz-abebai értekezletének résztvevői között is. temnek. A résztvevők szá­ma az idén előreláthatóan emelkedik: eddig ugyanis már több mint 200-an je­lentkeztek. Sok résztvevője lesz a szabadegyetemnek a környező népi demokrati­kus országokból, elsősorban Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaság­ból, de jönnek távolabbi országokból is, így például Angliából, Svájcból, Nyu- gat-Németországból, Olasz­országból, az Egyesült Álla­mokból és Szudánból) Teherán (AFP, AP) Iránban a reakciósok ál­tal szított háromnapos tün­tetések után továbbra is feszült a helyzet. Csütörtö­kön este hivatalos közle­mény jelentette be, hogy a tüntetők és a katonaság összetűzései következtében Teheránban és két vidéki városban 86 ember életét vesztette, százkilencenhár- man pedig megsebesültek. SPEIDEL SZEMLEÜTJA ANGLIÁBAN London (MTI). Pontosan a szövetsége­sek normandiai partra­szállási hadműveletei meg­indításának 19. évforduló­ján Speide] volt náci tá­bornok, jelenleg a szövet­ségesek közép-európai szá­razföldi haderőinek- főpa­rancsnoka megszemlélte az angol hadsereg bovingtoni táborát; rendkívüli módon érdeklődött a kiképzés részletei és a páncélosok gyakorlatai iránt. Ezt kö­vetően a lulworthi tüzér­ségi gyakorlóteret szemlél­te meg, ahol harckocsi­ágyúk céllövési gyakorla­tait figyelte meg. A SKÓCIAI BÁNYÁSZOK ÉS A A GÖRÖG KIRÁLYI PÄR LÄTOGATASA London (MTI). Az angol bányász-szak­szervezet skóciai területi szervezetének értekezlete egyhangúlag hozott hatá­rozatában felhívta a kor­mányt: mondja le a görög királyi pár júliusra kitű­zött londoni látogatását. A határozat szerint ugyanis ez a látogatás a kegyetle­nül meggyilkolt dr. Lamb- rakisz görög képviselő em­lékének felháborító meg- gyalázása lenne. GOMULKA FOGADTA SZILAGYI DEZSŐ MAGYAR NAGY­KÖVETET Varsó (MTI). Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottsá­gának első titkára június 7-én fogadta Szilágyi De­zsőt, hazánk varsói nagy­követét. AMER MOSZKVÁBA UTAZOTT Kairó (TASZSZ). A szov­jet kormány meghívására pénteken Kairóból repülő­gépen Moszkvába utazott Abdel Hakim Amer mar­sai, az EAK elnökhelyet­tese, a fegyveres erők he­lyettes főparancsnoka. A FRANCIA SZENÁTUS LESZAVAZTA A KORMÁNYT Párizs (MTI). A francia szenátus csütörtökön 105 szavazattal 90 ellenében elvetette a kormánynak az 1963. évi költségvetés mó­dosítására tett javaslatát. A szenátus előzőleg eluta­sította a kormány által tervezett új jövedelmi adók bevezetését. Miután a képviselőház többsége már megszavazta a pót­költségvetést, most az al­kotmány szerint egyeztető bizottság elé kerül, amely­nek javaslatát ismét a képviselőház és a szenátus fogja megvitatni. „AZ AMERIKAIAK KEGYETLEN HÄBORÜT VISELNEK” — RÜSSEL — DÉL-VIETNAMRÓL Washington (Reuter). Bertrand Russel, a vi­lághírű angol filozófus a Washington Post pénteki számában közölt levelében megállapítja: az ameri­kaiak „kegyetlen háborút folytatnak” a délvietnami felkelők ellen. Ügy vélem, a vegyianya­A közlemény szerint a kormány ura a helyzetnek. Teheránban ennek ellené­re érvényen van az éjsza­kai kijárási tilalom. A fő­város kulcsfontosságú pont­jait nehézharckocsik őrzik és jelentős katonai egysé­geket vontak £ssze a kül­városokban. Az üzletek 80 százaléka zárva tart. Egyes városrészeket a katonaság teljesen körülzárt. gok használata, a napalm széleskörű alkalmazása és több mint 1400 falu el­pusztítása — ahogy a New York Times jelentette — kegyetlen háború — írja Russel. Az angol filozófus leve­lében azt javasolta, hogy az amerikaiak tevékenysé­gét nemzetközi bizottság­nak kellene kivizsgálnia. THRESHER-ÜGY Washington (MTI). Egyelőre felfüggesztet­ték a Tinosa nukleáris ten­geralattjárónak, az elpusz­tult Thresher testvérhajó­jának a kipróbálását és vízrebocsátását — közölte az amerikai haditengeré­szet egyik szóvivője. A döntést nem indokol­ták, de mint a Reuter iro­da írja, úgy vélik: avízre- bacsátásra csak akkor ke­rül sor, ha már befejező­dött a Thresher katasztró­fájának kivizsgálása. A bi­zottság egyébként, amely az elpusztult atomtenger­alattjáró tragédiájának hátterét igyekezett kiderí­teni, szerdán befejezte ta­nácskozását. A Reuter arról is beszá­mol, hogy két másik, — ugyancsak a Thresher osz­tályába tartozó nukleáris tengeralattjáró utasítást kapott: ne merüljön a maximális mélységig. MACMILLAN—KENNEDY TALÁLKOZÓ Washington (MTI). Miint az AP hírügynökség közli jelentések szerint Kennedy elnök úgy döntött hogy- a hónap végén euró­pai kőrútján találkozik Macmillan angol miniszter­elnökkel; FRANCO RÉMURALMA Párizs (TASZSZ) A Demokratikus Ifjúság Világszövetségének küldött­sége, amelynek tagjai a kö­zelmúltban turistaként jár­tak Spanyolországban, csü­törtökön Párizsban sajtóér­tekezletet tartottak. Beszá­moltak a frameoisták ke­gyetlen terror-rendszeréről, és a demokraták hősi har­cáról. Elmondották egyebek között, hogy 1958. januárjá­tól 1962. októberéig a fran­coisták nyolcvan esetben folytattak le bírósági eljá­rást antifasiszták ellen. Ez összesen 584 embert érintett. Négyet közülük kivégeztek, 580-at pedig bebörtönöztek. Harmincnégy antifasisztát 16 évi börtönnel sújtottak. Az elmúlt hét a nemzet­közi életben is éreztette már a nyár befcöszöntét: csökkent a nagy politika mozgalmas lüktetése, az el­múlt hónapokat jellemző hírözön. A sajtóirodák és újságok persze még így Is egész sor olyan eseményről tudósítottak, amely joggal vonta magára a figyelmet és érdeklődést. Mély szo­morúságot keltett a Vati­kánból érkezett gyászjelen­tés XXIII. János pápa ha­láláról. Hívők és nem hí­vők egyaránt megőrzik em­lékezetükben a volt egy­házfőt, áld józanul tudta értékelni a mai nemzetközi helyzetet, ki tudta, küszö­bölni . a Vatikán politiká­jából az elvakult kommu- nista-ellenesség szellemét és megértette a népeknek a tartós békére irányuló törekvéseit. Genfben foly­tak a nemzetközi leszere­lési értekezlet, Varsóban pedig a világűrkutatási konferencia tanácskozásai. Iránban heves kormányel­lenes tüntetésekre és heves összecsapásokra került sor, Londonban Speidel volt náci tábornok látogatása ellen tüntettek. Bukarest­ben befejeződött a Podgor- nij vezette szovjet pártkül­döttség látogatása, Párizs­ban pedig. véget ért a Francia Szocialista Párt kongresszusa. A Szovjetunióban ki­emelkedő nemzetközi ese­mény zárult Fidel Castro látogatásának befejezésével. A kubai kormányfő 38 nap alatt 'mintegy húszezer ki­lométeres utat tett meg a szovjet ország európai és ázsiai területein, a tiszte­letére rendezett gyűléseken kerülbelül kétmillióan vet­tek részt, hazautazása előtt kitüntették Lenin-renddel és a Szovjetunió Hősének arany csillagával. Castro útjának jelentősé­gét talán a következő té­nyek igazolják legkézzel- foghatóbban: egyetlen kül­földi államfő sem töltött még szovjet földön olyan hosszú időt mint ő, egyet­len külföldi személyiség sem látott az országból annyit mint ő, s senkit sem részesítettek olyan nagyszabású fogadtatásban, ünneplésekben, kitünteté­sekben, mint őt. Fidel Castro látogatása a Szovjetunió és Kuba teljes egységét és szolidaritását demonstrálta, s egy csapás­ra véget vetett az állítóla­gos szovjet—kubai ellenté­tekről szóló reakciós híresz­teléseknek. A tanácskozá­sok során nemcsak a két ország kapcsolatainak kér­déseit vitatták meg, hanem az egész világhelyzetet is áttekintették. Nyikita Hrus­csov ezt követően a többi között hangoztatta: „Ha az Egyesült Államok, az elnök ünnepélyes ígérete ellenére agressziót követne el Kuba ellen, szembe találná ma­gát a Szovjetunió fegyveres erőivel is!" ... Fidel Castro ugyanakkor megállapította: „A Szovjetunió segítsége, s a világon kialakult új erő­viszonyok nélkül az ame­rilcai imperializmus nem habozott volna vérbe foj­tani a kubai forradalmat”. Nem kevésbé fontos, hogy több konkrét javaslatot dolgoztaik ki a kubai gaz­daság segítésére és fel­lendítésére. A szovjet kor­mány egyebek között fel­ajánlotta a Kubától vásá­rolt cukor árának emelését. Joggal mutatott rá Castro hazaérkezése után elhang­zott beszédében arra, hogy moszkvai látogatása ismét bizonyítja: Kuba sorsa egybefonódott a Szov­jetunió és az egész szocia­lista tábor sorsával. A szomszédos Ausztriá­ban közben Habsburg Ottó hazatérésének ügye váltott ki az országhatáron túl Is gyűrűző hullámokat. Miről van szó? Még egy 1919-ben hozott törvény kimondja, hogy a „o köztársaság biz­tonsága érdekében kiutasít- tatnak az országból a ko­rona egykori viselői, a Habsburg-Lotharingiai ház más tagjai, ha nem mon­danak le e házhoz való tar­tozásukról, s az abból kö­vetkező uralmi igényükről és nem nyilvánítják magu­kat a köztársaság hű ál­lampolgárának”. Ezt meg­erősítette az Ausztria füg­getlenségét helyreállító 1955-ös államszerződés is. Habsburg Ottó azonban ta­valyelőtt nyilatkozatot ter­jesztett az osztrák kormány elé, amelyben kijelentette, hogy lemond a Habsburg- Lotharingiai házhoz való tartozásáról, s minden ab­ból adódó uralmi igényéről és a köztársaság hű állam­polgárának nyilvánítja ma­gát. A kormány néppárti mi­niszterei meglepetésre a nyilatkozat elfogadása mel­lett voltak, a szocialista miniszterek azonban elle­nezték. így Ottó kérelmét és hazatérését hivatalosan elutasították. A kormány döntését azonban a köz­igazgatási bíróság, mint fellebbezési fórum a na­pokban megsemmisítette és közölte, hogy semmi aka­dálya sincs dr. Otto Habs­burg Lotharingen úr haza­térésének, csak beutazási engedélyt kell beütni Ausz­triában kiadott, de éppen oda nem érvényes útleve­lébe. A szocialista és a kom­munista párt nyomban ha­tározottan tiltakozott a döntés ellen, s országszerte tiltakozó sztrájkokra, tün­tetésekre és gyűlésekre ke­rült sor. A köztársaság hí­vei hangoztatják, hogy nem elegendő Ottó szavai alap­ján határozni, hanem tet­teit kell megvizsgálni. Ottó igazi énjét jellemzi, hogy a közelmúltban az arany­gyapjas rend fejeként lépett fel, s említett nyilatkozata előtt fél évvel újszülött fiát „Kari osztrák császári és királyi hercegként, jóma­gát pedig „Ottó osztrák császár és magyar király őfelségeként” jegyeztette be a nyugat-németországi Pöcking városka anyaköny­vébe Az osztrák haladó erőket joggal háborította fel a köztársasági bíróság dönté­se, hisz Ottó reakciós poli­tikai nézeteivel, egyénisé­gével és egész tevékenysé­gével veszélyeztetné Ausz­tria demokratikus rendjét. E veszély megítélésére pe­dig kétségkívül az egész nép hivatott. A tömegnyo­más végül visszavonulásra kényszerítette a néppártot és a parlament szerdai ülé­sén visszautalta „őfelsége” ügyét a minisztertanácshoz. Márkus Gyula Érettségi bizonyítvánnyal és orosz nyelvtudással rendelke­ző 18—19 éves fiúkat szállodai portás tanulónak szerződtetünk. (Tanulmányi idő 2 év Budapesten) Jelentkezés a Ven­déglátóipari Vállalat központjában Szolnok Irodaház 1., II. emelet, 14. ajtó, Szegediné személyzeti vezető­nél június 10-ig. Balatom nifári szabadegyetem fSmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom