Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-31 / 125. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. május 31. Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és további feladataink (Folytatás a 3. oldalról) tevő az a segítség, amelyet nyújtottak és nyújtanak állami gazdaságaink az új termelési eljárások, az új fajták alkalmazásának kikísérletezésében és propagálásában. Az elismerés hangján kell szólni az állami gazdaságoknak tsz-eket patronáló tevékenységéről is, amelynek révén szakmai tanácsokkal és gépekkel egyaránt jelentős segítséget nyújtottak és nyújtanak ‘termelőszövetkezeteinknek. Állami gazdaságaink jelentős számban adtak szakembert termelőszövetkezeteinknek. Az állami gazdaságoknak továbbra is az a szerepe, hogy élenjárjanak megyénk mezőgazdasága termelési színvonalának emelésében, a termelés gazdaságosabbá tételében. E gondolatkörben nem hagyhatjuk figyelmen kívül és említés nélkül azoknak a vállalatoknak a szerepét és tevékenységét sem amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatban vannak. A termeltető és felvásárló vállalatokról van szó. Tevékenységüket az jellemezte és jellemzi, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a termelőszövetkezetek megszilárdítá-Valamennyiünk emlékezetében élénken él, hogy a parasztságnak az a rétegeződése, amely az átszervezés előtt meg volt, a gyakorlatban milyen hatással volt, mennyire megnehezítette a parasztság egységes mozgósítását és álláfoglalását. A mezőgazdaság átszervezésénél ez abban jutott kifejezésre, hogy a parasztság minden rétege tömegeiben másképpen foglalt állást. A rétegeknek a gazdasági helyzetükből adódó állásfoglalása az átszervezés időszaka alatt nagy nehézségeket okozott. Emlékezetes, hogy a volt agrárproletárok és szegényparasztok lehetőleg nem vették fel szövetkezetükbe még a középparasztot sem, vagy amennyiben tagként fel is vették, a vezetésbe nem akarták beengedni. — Hasonlóan jelentkezett a középparasztoknál is, a tsz-ek egy részének — korábbi negatív tapasztalatai alapján igyekeztek csak középparasztokból álló szövetkezetei alakítani, — és néhány helyen alakítottak is — mondván, hogy ők a gazdálkodáshoz is jobban értenek, a földet is jobban szeretik, gyorsabban akarnak és tudnak eredményt elérni. A termelőszövetkezetek alakítása a parasztság számára egységes gazdasági alapot biztosított a szövetkezeti közös gazdálkodásban. Az egységes szövetkezeti alapon létrejött a lehetőség a dolgozó parasztok gondokodás módjának, tudatának megváltoztatására is. Szövetkezeteinkben ma már egyre inkább a végzett munka alapján, az emberi magajartás, a szövetkezethez való hűség alapján ítélik meg az emberek egymást, mindjobban az válik mércévé az egyes emberek elbírálásánál, hogy ki, mennyit ér a közösség számára. — Megszűnt az éles elkülönülés az egyes rétegek között, egyre nagyobb megértésben. egyre hatékonyabban működnek eevütt a szövetkezeteken belül a volt agrárproletárok, szegényparasztok és középparasztok és számos példáját látjuk annak is, — hogy egykor a kuláksághoz tartozó parasztok is megbecsülést vívtak ki maguknak a szövetkezetben, lelkiismeretes, — hozzáértő munkájukkal. A közösség érdekében végzett munka egyre több emberi, baráti kapcsolatot teremt és az esetek nagy számában ma már nincsenek akadályai sára irányuló társadalmi méretű tevékenység szerves részeként őszintén igyekeztek a szövetkezetek segítségére lenni. Külön szükséges hangsúlyozni és elismerni azt a jelentős munkát, amelyet a tömegszervezetek fejtettek és fejtenek ki mezőgazdaságunk fellendítése érdekében. A Hazafias Népfront bizottságok a mezőgazdasági szakembereknek a tszek segítségére történő irányításával, a termelőszövetkezeti építkezésekhez nyújtott nagymennyiségű társadalmi tervező munkával és számos kezdeményezéssel nyújtottak közvetlen és eredményes segítséget a termelőszövetkezeteknek. A nőtanácsok az asszonyoknak a közös munkában való részvételre történő mozgósításával járultak nagyon eredményesen hozzá a szövetkezetek megszilárdításához és jelentős részük van mindenekelőtt abban, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés az elmúlt 4 év alatt a megye termelőszövetkezeteiben kialakult. A Vöröskereszt egészségügyi intézkedésekkel és a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységével, a Tudományos Ismeretterjesztő Táraz egykor különböző rétegekhez tartozó fiatalok házasságának sem. Ugyanaz a föld, amely egykor elválasztotta egymástól a parasztság egyes rétegeit, ma alapul szolgál a közeledéshez, az egység megteremtéséhez. új osztály, az egységes szocialista, paraszti osztály kialakulásához. — Ez a folyamat — szükséges hangsúlyozni — nem automatikusan megy végbe, a szövetkezetek létrehozása egymagában még nem elégséges e hosszantartó, bonyolult folyamat végbemeneteléhez. Állandó, rendszeres politikai munka, az emberek politikai látókörének szélesítése, az embereknek új módon, a közösség javára végzett munka alapján és annak megfelelő mértékben történő elbírálása, az általános műveltség növelése, a szakmai ismeretek bővítése, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása alapján egyre jobb anyagi helyzet megteremtése, a munkakörülmények emberibbé tétele stb. mind-mind elválaszthatatlan szerves része és tartozéka e folyamatnak, az új osztály formálódásának. kialakulásának. Annak elismerése mellett, hogy e téren is megtettük a kezdeti lépéseket, szükséges hangsúlyozni, — hogy a folyamatnak még a kezdetén tartunk. Látnunk és tudnunk kell, hogy még jelenleg sok a folyamatot zavaró mozzanat. Az egykori agrárproletárok és szegényparasztok egy része még ma sem tudja túltenni magát az egyes emberek megítélésében a múlton, véleménye még gyakran azzal kezdődik, amelyeket az egyes emberekről kialakít; hogy nála arattam, vagy nála voltam cseléd, vagy ha el is ismeri, hogy X, vagy Y a közösség számára hasznos munkát végez, nyomban hozzáteszi, hogy „de jómódú középparaszt. — vagy kulák volt”. Miután az emberek tudata, szemlélete, gondolkodásmódja mindig lényegesen elmarad gazdasági helyzetüktől, meg kell értenünk e jelenségeket, — ugyanakkor következetesen. állandóan végezve a politikai munkát, oda kell hatnunk, hogy az ilyen, a közösség egységének kialakítását gátló szemléletbeli maradványok minél előbb eltűnjenek és teljessé váljék az emberek megítélésében a jelenlegi masalat a nagyszámú ismeretterjesztő és szakmai előadás megtartásával kapcsolódott be hatékonyan a nagy feladat megoldásába. Feltétlenül említést érdemel az az egyre hatékonyabb közreműködés is a termelőszövetkezetek megszilárdításában, amelyet az erősebb termelőszövetkezetek nyújtanak a gyengébbek segítésével. Termelőszövetkezeteinknek az a része, amelyet a megszilárdítás szempontjából az I. kategóriába sorolhatunk, nemcsak nem szorul már általános segítésre, patronálásra, hanem tevékenyen kiveszi részét a gyengébbek segítéséből. A segítés formái változatosak: takarmány és vetőmag kölcsön, jó tapasztalatok átadása, szakmai tanácsok egyaránt megtalálhatók a segítségnyújtás formái között, csak úgy, mint a vezetőségek patronálása és több esetben az a módszer, hogy az erős tsz vezetősége magára vállalja a gyengébb termelőszövetkezet vezetését is. A segítésnek ez az utóbbi módja igen eredményesnek bizonyult, — ennek révén számos termelőszövetkezetünk került ki végérvényesen a gyengék kategóriájából. gatartás, a most végzett munka. A termelőszövetkezeti közösségekben végzett munka a nagyüzemi gazdálkodás lehetővé, sőt szükségessé tette, hogy erőteljesebb ütemben folylyék a dolgozó parasztság általános műveltségének és szakmai tudásának növelésére irányuló munka. Az új agro- és zootechnikai módszerek alkalmazása, a termelés nagyüzemi méretekben történő szervezése, a terméseredmények céltudatos növelése egyenesen követelik, hogy a termelőszövetkezeti tagság képzése megfontoltan, céltudatosan egyre nagyobb ütemben történjék. Az egyik leglényegesebb ellentmondás, amely ma termelőszövetkezeteinkben feltalálható éppen az, ami a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei, a tudományos módszerek alkalmazása között egyfelől ég a szövetkezeti parasztság általános műveltsége és szakmai színvonala között másfelől megtalálható. Az egyre nagyobb számban meglévő bonyolult gépek, a vegyszerek stb. alkalmazása csak úgy lehetséges és csak úgy hatékony, ha azt hozzáértéssel végzik. A mai mindennapos gyakorlatunkban — sokkal inkább mint valaha — tapasztaljuk Lenin szavainak igazságát, hogy — „...egész forradalomra, a nagy néptömegek kulturális fejlődésének egész időszakára van szükség”. Feladataink e téren igen nagyok. A feladat megvalósításához h02zákezdtünk. Evrőlévre nagy számban szervezünk ezüstkalászos és szakmunkásképző tanfolvamokat. ahol egyre több termelőszövetkezeti tag sajátítja el az alapvető ismereteket. Emelkedik az általános és középiskolák esti és levelező tagozatain tanuló mezőgazdasági dolgozók száma is (jelenleg 3400-an tanulnak, ami kétszerese az előző évinek és ötszöröse az 1958 évinek). A tanácsok irányítása alatt álló művelődési házak és a TIT évről-évre nagy számban szervez az általános műveltséget gyarapító Ismeretterjesztő előadásokat. és emelkedik ezen előadások hallgatóinak a száma. örvendetesen emelkedik a termelőszövetkezetekben létrehozott könyvtárak száma és a falvakban állandóan növekszik a könyvtárat rendszeresen látogató könyvolvasók száma. A termelőszövetkezetekben egyre fokozódik a tagok — mindenekelőtt a fiatalok — érdeklődése a művészet iránt, ami nemcsak abban jut kifejezésre, hogy növekszik a színházi táj előadásokon résztvevők száma, valamint a televízió nézők száma, hanem abban is, hogy egyre több termelőszövetkezetben alakul és egyre eredményesebben tevékenykednek u. n. öntevékeny művészeti csoportok. Ebben az esztendőben immár harmadszor tudjuk megrendezni a termelőszövetkezeti öntevékeny művészeti csoportok megyei fesztiválját, — amely színvonalban és a résztvevők számában év-Anélkül, hogy részleteiben elemezném, utalok itt arra a változásra, amelyet a dolgozó parasztok életében egészségügyi és szociális vonatkozásban jelent a termelőszövetkezet a társadalombiztosítással, a nyugdíjjal, családi pótlékkal, üdüléssel, stb. A termelőszövetkezetekben a dolgozó parasztok számos olyan nehéz fizikai igénybevételt jelentő munkától megszabadultak, amelyek korábban a paraszti élet természetszerű velejárói voltak. Elégedetten állapíthatjuk meg a dolgozó parasztokkal együtt, hogy jó úton járunk, hogy a szövetkezeteinkben a paraszti munka is emberibbé vált, a szövetkezeti paraszt megszűnt a föld rabja lenni. Az agitációnk egyik sarkalatos pontja volt. hogy a nagyüzemi gazdálkodás a könnyebb munka mellett magasabb életszínvonalat tud biztosítani. Termelőszövetkezeteink egy része erre a gyakorlatban adott végleges választ, más részük a legjobb úton van, hogy e feltételt is biztosítsa és nem lehet vitás, hogy a ma még gyenge termelőszövetkezeteinkben is elérjük az életszínvonal megfelelő emelését. A mezőgazdaság helyzetének általános jellemzése után áttérek a termelés főbb ágazatainak értékelésére. Szántóföldi növénytermelés A növénytermesztés súlya és szerepe megyénk mezőgazdaságában nem változott, jelenleg is ez adja a mezőgazdaság termelési értékének nagyobbik felét. A növénytermesztés szerkezete azonban változott. A változás megfelel a megye adottságainak, a népgazdaság igényeinek és szorosan összefügg a mezőgazdaság szerkezetében végbement változással, az átszervezéssel. A változás egyik jellemzője, iránya, hogy csökkent a kenyérgabona vetésterülete. 1962- ben a szántóterület 27.2 százalékán termeltünk kenyérgabonát. Az átlagnál nagyobb a kenyérgabona aránya a termelőszövetkezetekben és kisebb az állami gazdaságokban. A kenyérgabona aránya az 1965. évre tervezett szintet érte el és ez egyúttal azt is jelenti. hogy további csökkenését nem engedhetjük mindaddig, amíg a termésátlagok jelentős emelése lehetővé nem teszi, hogy a terület csökkenése esetén is a jelenleginél nagvobb mennyiségeket tudjunk felvásárolni. A második 5 éves népgazdaságfejlesztési terv egyértelműen állítja elénk a feladatot: el kell érnünk a kenyérgabona Igény kielégítését, a kenyérgabona import megszüntetését. Ebben nekünk, mint az egyik legnagyobb kenyérgabonatermelő megyének jelentős szerepünk van. Miközben a kenyérgabona vetésterülete csökkent, jeről-évre fejlődést mutat. Termelőszövetkezeteink jelentős részében ma már tiszteletdíjas kultúrmunkás dolgozik, aki összefogja, irányítja és a község egészének kulturális életével összehangolja a tsz-ekben folyó kultúráiig tevékenységet. A termelőszövetkezetek belső helyzetét elemezve időszerű választ adni egy kérdésre: megkapták-e a termelőszövetkezeti tagok a szövetkezetben azokat az előnyöket, amelyekről a szervezésre irányuló agitációnkban beszéltünk. Ügy vélem e kérdésre ezt a választ adhatjuk: igen, termelőszövetkezeteink többségében. lentősen emelkedett az ipari növények vetésterülete, ami szintén elérte, vagy megközelíti az 1965-ös évre előirányzott szintet. Ugyancsak említésre méltó a zöldségfélék területének növekedése is, ami kedvezően érezteti hatását, mind a lakosság közvetlen zöldségfélékkel történő ellátásában, mind pedig az élelmiszeripari üzemek ellátásában, bár az igények teljes kielégítését a termelés jelenlegi szintje még nem biztosítja. A vetésszerkezet lényeges változtatása a második 5 éves terv hátralévő éveiben nem szükséges. Mindenekelőtt állami gazdaságainkban, de termelőszövetkezeteink jelentős részében is kezd kialakulni a helyes növényi! sorrend. Ez összefüggésben van a szakemberek számának növekedésével, a tsz-vezetők szakmai ismeretének gyarapodásával és a növények számának csökkenésével. A növényi sorrend egyes kivételektől eltekintve, — amely kivételek esetenként a szakmai ismeretek hiányosságaiból, más esetekben pedig kényszerhelyzetből fakadnak — megfelel a követelményeknek. Feltétlenül megemlítendő, hogy a helyes növényi sorrend kialakítását akadályozza, hogy gazdaságaink nem rendelkeznek tábla törzskönyvvel, így a növényi sorrend előre történő meghatározása nem tervszerű, és miután emlékezetre támaszkodik, nem mindig kapcsolódik az előző évekhez sem. Igen figyelemre méltó előrehaladás jellemzi növényvédelmünket. Azon túl, hogy a termelőszövetkezeti tagok rendszeresebben és jobb minőségben végzik a növényápolást, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink egyre eredményesebben és egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a vegyszereket a kultúrnövények állati és növényi kártevői ellen. Amíg 1958-ban pL a megyében mintegy 34 000 kh-on történt vegyszeres gyomirtás, addig 1962-ben már több mint 112 ezer holdon. Forintban kifejezve 1959- ben 14.3 millió, 1962-ben pedig 31.7 millió forint növényvédőszer került felhasználásra. A növényvédelem ilyen mértékű emelkedésében a gazdaságok anyagi helyzetének erősödése mellett az is közrejátszott, hogy az 1959. évihez viszonyítva háromszorosára emelkedett a rendelkezésre álló növényvédelmi gépek száma. A növényvédelemben az eredmények mellett még igen sok hiányosság van, a helyzet távolról sem megnyugtató. Még gyakran előfordul, hogy termelő üzemeink nem tartják be azokat a legalapvetőbb növényvédelmi normákat sem, amelyek külön kiadást nem jelentenének számukra. (Megfelelő vetési sorrend, helyes agrotechnika, vetőmagvak csávázása, stb.) Nem elég határozott az aranka élleni védekezés és a kukoricamoly kártevésének ismerete mellett is minden évben előfordul még, hogy a kukoricaszár marad elégetés, vagy legalábbis lefedés nélkül. Mindezek mellett szóvá kell tenni, hogy a növényvédelem egyre inkább egyoldalúvá válik, csak vegyszeres védekezésre korlátozódik, holott ez is csak akkor eredményes, ha agrotechnikai és fizikai növényvédelemmel párosul, s mind nagyobb szerepet kap a megelőzés. Előrehaladtunk a talaj termelékenységének fokozására irányuló módszerek alkalmazásában, a lehetőségek kihasználásában. A népfrontbizottságok kezdeményezésére indított „tiszta udvar” mozgalom egyik célja, hogy az udvarokról is rendszeresen kihordják a trágyát. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink többségében ma már az istáliótrágya kezelésében és felhasználásában rend van. Általánossá vált a nyári mélyszántás, ami megjavítja a talaj vízgazdálkodását. Előrehaladás történt a talajjavításban Is, mechanikai és kémiai módszerrel egyaránt. Az 1958. évi 12 000 kh-al szemben* 21 700 kh talajunk van javítva, amiből 13 000 meszezés, és 8700 a digózás. Lassú ütemben ugyan, de emelkedik a műtrágya felhasználás is. Az 1958-as évet véve alapul tavaly 307%ra emelkedett a katasztrális holdanként! fogyasztás. Természetesen itt is számottevő eltérés van a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban 1 kh-ra felhasznált műtrágyamennyiség között az állami gazdaságok javára. A talaj termelékenységének fokozása iránt az igény a nagyobb növényi állomány alkalmazása miatt egyre nagyobb mértékben jelentkezik, ezért különösen figyelmeztető jel, hogy nem emelkedik az évenként szervestrágyával — főleg istállótrágyával — trágyázott területek aránya. 70 gazdaságban a szántóterületnek 10%-át sem trágyázták. Ilyen szervestrágya-ellátottság mellett különösen érződik a műtrágya mennyiségének elégtelensége, ami elsősorban ipari termelési kapacitási probléma. De ugyanez a szervestrágyázása arány teszi érthetetlenné, hogy mezőgazdasági üzemeinkben gyakorlatilag nem alkalmazzák a zöldtrágyázással történő szerves anyag utánpótlást, hiszen 1962-ben is csak 3100 kh-on zöldtrágyáztak. Miközben az iparral szemben egyre fokozottabb igényt támasztunk a műtrágya-ellátást illetően, aközben saját erőnkből az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk minden arra alkalmas és felhasználható anyagnak szervestrágyává történő felhasználására, valamint a zöldtrágyázás fokozására. A zöldségtermelés területe — mint már említettem — növekedett. 1958-ban 12 200 kh-on termeltünk zöldséget, 1962-ben 15 200 kh^on. 160 termelőszövetkezet foglalkozik zöldségtermeléssel. Zöldségtermelésünk a területi fejlődés mellett nem tekinthető kielégítőnek sem méreteiben, sem minőségében. Szükség van a további területnövelésre az igények kielégítése végett, s ezenkívül törekedni kell a meglévő minőségi hiányosságok megszüntetésére. A zöldségtermelésben is meg kell szüntetni azt a gazdaságtalan megoldást, hogy egy-egy termelőszövetkezet sokféle zöldségféle termelésével foglalkozik, ami azt jelenti, hogy a nagyüzemi művelési módokat alkalmazni nem tudja, régi kisüzemi módszerekkel, magas önköltséggel termelik (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődött az egységes szocialista paraszti osztály kialakulása a tsz-tagok túlnyomó része már élvezheti a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit r
