Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-04 / 102. szám
Tovább erősödtek a tsz-ek A termelőszövetkezetek 1962. évi számadásáról és a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáról hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés hangsúlyozza: 1962-ben — az aszályos időjárás ellenére is — tovább erősödtek az ország termelőszövetkezeti gazdaságai. A kormány tavaly több intézkedést hozott a kedvezőtlen természeti, illetve közgazdasági viszonyok között működő termelőszövetkezetek támogatására. Ezek az intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az 1961-ben gyenge eredményt felmutató termelőszövetkezeteknek körülbelül 30 százaléka megerősödött. 1962-ben a termelőszövetkezetek közös vagyona több mint 21 százalékkal növekedett; jelenleg már eléri a 38 milliárd forintot. Javult a termelőszövetkezetek anyagi és technikai ellátottsága is: a gépállomások és a termelőszövetkezetek együttes állóeszköz állománya mintegy 3,8 milliárd forinttal növekedett. Több volt a traktor, nagyobb mennyiségű műtrágya, növényvédőszer és nemesített vetőmag állt a mezőgazdaság rendelkezésére, mint korábban. A termelőszövetkezetek a közös alapot 2,2 milliárd forinttal bővítették. A termelőszövetkezeti gazdaságok által termelt javak értéke 11,4 százalékkal volt több, mint 1961-ben, a háztáji gazdaságok árutermelése azonban elmaradt a szükségletek mögött. Ez a körülmény a parasztság önfogyasztásában, válamint a közellátásban is éreztette hatását. A közös termelés emelkedése nagyobb részben a közös állattenyésztésből — főként hízósertés, hízómarha és vágóbaromfi termelésből — származott. A növénytermelés kisebbmérvű növekedése a vetésszerkezet kedvezőbb alakulásának és a kapásnövények viszonylag jó terméseredményeinek köszönhető. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK' megyei Wéftlaf* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam,. 102. szám. Ara 50 fillér 1963. május 4., szombat. 1961-ben 10800 , tavaly 14000 holdat öntöztünk Idei tervünket is megfölözzük A Kisújszállási Vízgazdálkodási Társulat 1961. óta foglalkozik öntözéssel. Az első évben sok nehézséggel kellett megküzdenünk a gépállomástól bérelt gépekkel öntöztünk, sok géphiba, a hozzá nem értés és egyéb körülmények akadályozták munkánkat. Ennek ellenére 1961-ben 10 800 holdat öntöztünk meg. Hegesztik a vízhálózat fővezetékét, amely a Tisza balparti részére szállítja Szolnokról a vizet Megyénk a BNY-n Modern, nagyteljesítményű cipőipari gép —Százhúsz literes Lehel hűtőszekrény — Fagyűrűkből álló, szétszedhető játékok — Fekete sárga toledós terítő Még több mint két hét választ el bennünket a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásától, de ipari üzemeink közül már többen készülnek arra, hogy termékeikkel képviseljék Szolnok megyét. A Jászbérényi Fémnyomó és Lemezárugyár több gyártmánya helyet kap a kiállított tárgyak között. Ott lesz az új 120 literes Lehel hűtőszekrény. A tetszetős, könnyű alumínium radiátor több méretben és az alumínium edények számtalan fajtája. A karcagi Általános Szerelő Ktsz olyan cipőipari gépet küld a nemzetközi vásárra, amelyből egy 8 hónapon keresztül kifogástalanul üzemelt a Duna Cipőgyárban. A külalakjában is modem kétfejes kontványológép nyolc óra alatt 1400 pár cipő sarokrészét dolgozza be gyorsragasztóval, pneumatikus eljárással. Ezidáig az ilyen gépeket külföldről szerezte be a magyar cipőipar. A kisújszállási Faipari Vállalat 62-féle játékot küld a vásárra. Legújal '■> gyártmányuk az esztergályozott, fagyűrűkből álló, «»étszedhető, magyaros népeletben pompázó pár. A gyerékek körében nagy sikert arat majd a kerekeken guruló és mozgó játék-csirke, hattyú, kacsa és medve is. A jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Tsz 25—30 különböző méretű, mintájú és színű toledós asztalterítőt küld a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Ezek közül is a legszebb a modern sárga-fekete színösszeállítású terítő lesz. Exportálják a tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben hizlalt állatokat — Jó hogy jön, most kezdődik a szállítás — így fogadta szolnoki ismerősét Németh István, a tiszavárkonyi Petőfi Tsz főállattenyésztője. S az ismerős — bár nem ez volt a feladata — szépen sorjában feljegyezte mindazt, amit a tsz-bem megtudott. A múlt héten 61 hízott sertést — 115 kilogramm átlagsúlyúakat — adtak át az állatforgalmi vállalatnak. Április 29-én pedig 45 hízottmarhát szállítottak el a közös gazdaságból. Ezeket a jószágokat exportra viszik. Külföldön sem vallanak velük szégyent, mert 39 extrém, 6 első osztályú minősítést nyert. Az átadott szarvasmarhák átlagsúlya 600 kilogramm volt. Még szebb ez az eredmény, ha tudjuk, hogy az állatok zöme 17, kisebb részük 23 hónapos korra érte el ezt a súlyt. A szarvasmarha-hizlalás jó summa pénzt hoz a közös gazdaságnak. Egy első osztályú állatért 12 040 forintot kapott a termelőszövetkezet. Érthető tehát, miért igyekeznek azonnal benépesíteni a megüresedett istállókat. A szállítás után rögtön kimeszeltéktakarították az ólakat, s másnap már elhelyezték bennük az újabb csoport, hizlalásra szánt jószágokat. A tenyésztői. munka is sokat javult egy esztendő alatt, s így csökkent az elhullás, a kényszervágás. Ez Németh István főállattenvésztő szaktudását, fáradhatatlan munkáját, s az állatgondozók helytállását, igyekezetét dicséri. Évről évre mindig javul az öntözés eredményessége azért, mert az öntözésben dolgozók — gépészek, társulati dolgozók — jobban megismerik feladatukat és egyre sikeresebben végzik el munkájukat. A termelőszövetkezetek is egvre inkább felismerik az öntözés jelentőségét. Az idén is nagy gondot fordítunk az öntözésre, s növeljük azt a területet, amelyre mesterséges csapadékot juttatunk. Tavaly 12 000 hold öntözését terveztük és 14 000 holdat öntöztünk. Idei tervünk 13 500 hold, de már eddig leszerződtünk 13 200 holdra, s a szerződéskötést még. folytatjuk. Reméljük, hogy tervünket túlteljesítjük. Az öntözés lehetőségét a város termelőszövetkezetei jól kihasználják. A több mint 13 000 holdból 8500 holdra a kisúiszállási gazdaságok szerződtek. Az öntözés hasznosságát az 1962. évi eredmények igazolták. Az Ady Tsz-ben 600 000, a Búzakalászban 400 000. a Kinizsiben pedig 300 000 forint értékű terméstöbbletet jelentett az öntözés. Ez csupán egynéhány kapás- és takarmánynövény öntözéséből adódott. A rizs nem szerepelt a felmérésben. Az idei öntözés sikere érdekében társulatunk üzembe helyezi a kcvntai magasvezetésű csatornát, amely 14 000 méter főcsatornából és 9000 méter mellékcsatomából áll. Ez az öntözőcsatoma később, amikor az öntözőtelepek is elkészülnek, 4200 hold öntözését biztosítja. De már ebben az évben is 1400 holdat öntöz belőle a kisújszállási Ady, Dózsa, Búzakalász és Kinizsi Tsz-ek, a Csorbái Állami Gazdaság. Huszonhét szivattyúgépünk üzemképes állapotban, kipróbálva a szivattyúállomáson várja az öntözés megkezdését. Vásároltunk három Csepel Diesel szivatytyút, amely — egyenként — másodpercenként 500 liter vizet ad. Ez teljes mértékben biztosítja a kontai magasvezetésű csatorna vízszállítását az öntözött területekre. Megkezdtük a nagyréti magasvezetésű csatorna építését, amely 12 000 folyóméter hosszú, s 3500 hold öntözését teszi lehetővé. Az új létesítmény 3 500 000 forintos beruházással épül. Arról is gondoskodtunk, hogy j ólképzett szakemberek irányítsák a munkát. Oros László társulati elnök MA: Napi problémák a naposcsibeellátás körül Hová lettek Nagyhajó man ’ P Családi körben Tessék panaszkodni Átfogó reform készül a felnőtt* oktatásban 9 A le'tőn nem lehet megállni? • Új novella • Rendelet az egyetemi felvételekről A Miniszter* tanács ülése A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A többek között a kormány a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi miniszter javaslata alapján határozatot hozott a termelőszövetkezeti gazdaságok országos termelési versenyében legjobb eredményeket elért termelőszövetkezetek kitüntetéséről. • Kitüntetett megyei tsz-ek A kormány huszonhárom termelőszövetkezetet vándorzászlóval és „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság" címmel, negyvenöt termelő, szövetkezetei pedig elismerő oklevéllel tüntetett kJ. Megyénk közös gazdaságai közül a 3000—4500 hold szántóegységgel rendelkező tsz-ek kategóriájában a tiszaderzsl Kossuth ötödik helyezést ért el s eredményei alapján elérdemelte a kormány vándorzászlaját. Az 1500—3000 holdas szövetkezetek kategóriájában a jászboldogházai Aranykalász elismerő oklevelet nyert. A magas kitüntetés alkalmából üdvözöljük megyénk két példamutató közös gazdaságának tagjait, dolgozóit. Mintalegelőket alakítanak k! Szolnok megyében 1 akármány termesztési tanácskozás Karcagon A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérlet; Intézet szervezésében egynapos tanácskozáson vitatták meg a járási, városj főagronómusok, termelőszövetkezeti szakemberek a takarmánytermő területek hozamnövelésének lehetőségeit. Nyolcvan Szolnok megyei szakember előtt Csizmazia Anta] és Benedek László kutatók tartottak előadást. Szolnok megyében a termőföldek felén takarmánynövényeket termesztenek, viszont gyenge termésátlaggal. 1962-ben a megyei átlag lucernatermésből 11 mázsa, silókukoricából 70 mázsa, a legelők fűhozama pedig 5 mázsa szénaér'ék volt. Az állatállomány sűrűsége szépen emelkedik és nagy gond a takarmányellátás. Intézkedések történtek már a helyzet enyhítésére. A megye több közös gazdaságát lucernamag és széna termelő bázissá fejlesztik. Közöttük a tisza föld vári Lenin, a karcagi Béke, a jászapáti Alkotmány, a törökszentmiklósi Aranykalász és a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezeteket. Ezenfelül még négyezer holdon kapáslucema telepeket alakítanak ki. Minden járásban és városban létesítenek egy-egy mintalegelőt; E vállalkozást szakmailag és egyéb módon is segíti a Nagykunsági Kísérleti Intézet, valamint a mag. termeltető vállalat. A tanácskozás résztvevői elhatározták, az idén zöldbimbós állapotban kaszálják a lucernát, s még az első kaszálás előtt végeznek az aranka irtással. Ugyancsak ígérték, ahol csak lehet kaszálás után azonnal vizet eresztenek a legelőkre. Évi tízezer hízó Korszerű sertéskombinát Szolnokon A Szolnoki Állami Gazdaságban épül Szolnok megye legkorszerűbb sertésnevelő és hizlaló kombi-Kennedy látogatása után nátja. A kombinát több részre oszlik; megtermékenyítő részre, a koca és kanszállásra, a fiaztatókra, nevelőkre és a hizlaldára. A_ hizlaldában az állatokat pavilon rendszerben helyezik el és egy-egy pavilon hatszáz sertésére egy ember vigyáz. Az etetéstől a trágyázásig mindent gépesítenek. A trágyázást és szállítást a vízsugarak végzik, a trágya a csatornarendszerben vízzel együtt derítőbe folyik, ahol ülepítik. A kombinátban évente tízezer hízót nevelnek, az állatok átlag nyolc-kilenc hónapos korukban érik el a 120—130 kilogrammos súlyt. Az idén már két pavilon üzemel és jövőre a teljes egység megkezdi működését. A korszerű sertéskombdnát építésére több mint tízmillió forintot költenek.
