Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. május 4. Társbérlet aSchaumburg palotában Talán egyeitien ural- Lodóhiáz tagjai és hívei sem vártáik nagyobb izgalom­mal a trónörökös megszü­letését, mint a bonni poli­tikusok Adenauer utódának kijelölését. S hogy ez Er­hard gazdasági miniszter személyében végre vala­­hára megtörtént, a nyugat­német politikád élet kép­viselői szinte hallhatóan fellélegezték. Némelyik toll­­forgatót ez a várva-várt esemény annyira fellélke­­sítette, hogy nyomban szuperlatívuszokat vetett papírra. „Űj éra”, „a nyu­gatnémet történelem új fe­jezete”, és ehhez hasonló kitételektől tartkállanak a polgári lapok hasábjai. De ha beleolvasunk ezekbe a fellengzős cikkekbe, ha el­mélyedünk a kommentárok­ban, könnyű észrevenni, hogy korántsem oly teljes és zavartalan a boldogság, mint aminőnek első pillan­tásra látszik. A hírmagyarázók abban egyetértenék, hogy az ál­datlan huzakodás a trón­örökös kijelölésének idő­pontja és személye körül végre befejeződött, ámbár azt is hozzáteszik néhányan — például Hans Zehrer, a hamburgi Welt főszerkesz­tője a lapban irt vezércik­kében — hogy legalább négy évvel előbb kéllett volna ezt megtenni, s ak­kor sok kudarccal szegé­nyebb és a győzelem biztos reményével gazdagabb len­ne most a keresztényde­mokrata párt. De a párton belüli válság Erhard kije­lölésével sem ért véget, leg­feljebb csak megjelenési formájában változott. Eddie az bénította meg a pártot, hogy Adenauer csökönyö­sen ragaszkodott a hatalom­hoz és nem mutatott haj­landóságot a visszavonu­lásra. Most megvan az utód, „az öreg” megígérte, hogy az idén ősszel átadja a kormány elnöki posztot, de addig „társbérlet” lesz a Schaumburg palotában, vagy ha úgy tetszik: sajá­tos interregnum. Az. régi gazda mér nem, az új még nem kancellárkodhat a kel­lő eréllyél. Sokan az ame­rikai tapasztalatokra utalva „béna kacsának” nevezik Adenauert is, Erhardot is. Egyesek ezt a helyzetet hajlamosak nemzeti tragé­diának tekinteni. Alig két év van hátra az általános választásokig, s ha a CDU eséllyel akar indulni, egyet­len perc vesztegetndvaló ideje sincs. Zehrer vezér­cikkében említi a közvéle­ménykutatás legutóbbi ada­tait, amelyekből az derül ki, hogy ma a szociálde­mokraták több ponttal nép­szerűbbek a jelenlegi ural­kodó pártnál. „A pálya kétharmadán a CDU la­zsált — írja. S ha a hátra­levő egyharmados is tét­lenkedve botorkálja végig, akkor bele kell törődnie abba, hogy ellenzékbe fog szorulni”. De ilyen messzire ke­vesen tekintenek. A leg­több találgatás a rövid át­menethez kapcsolódik, s gyakran megfogamzódik az az aggodalom, hogy a leg­közelebbi hat hónap során Adenauer esetleg megkí­sérli újra napirendre tűzni az utódlás kérdését. Most vereséget szenvedett, hi­szen az ő kifejezett akara­ta ellenére hozták előre az örökösjelölés időpontját, s Erhard személye ellen is kifogást emelt. De veresé­gét sokan nenr tekintik véglegesnek. Annál is ke­vésbé, mert a párt parla­menti frakciójának szá­mottevő hányada nem tá­mogatta Erhard jelöltségét. S mi szól Erhard mel­lett? Általánosságban arra hivatkoznak, hogy az ő ne­véhez fűződik a gazdasági prosperitás. Amint mond­ják, kövér pirospozsgás ar­cával, szájában az elma­radhatatlan szivarral maga a megtestesült jólét, s ez feledteti minden gyengesé­gét. Egyszóval Erhard az az ember, akivel győzni le­het a választásokon. Ez az ő szerepe. Átmeneti idő­szakban átmeneti figura — így jellemezhetnek a dol­gok állását. S ez jelzi a ve­szélyt is: a gyengeakaratú Erhard árnyékában nagyra nőhet az erőszakos Strauss, aki — mint hírlik — ko­rántsem mondott le hatal­mi igényéről. Mindaz, amit eddig el­mondtunk, alig érint szé­lesebb régiókat, mint a CDU vezető politikusainak körét. S valóban ez is a helyzet.' Erhard kancellár­sága csak személycsere, a lényeget tekintve semmi egyéb. Sulzberger a New York Times közismert szemleírója aperte ki is mondja: „A nyugatnémet kereszténydemokrata veze­tőknek az a döntése, hogy Adenauert Erhardt követi, nem jelent drámai válto­zást a bonni szándékok­ban”. — Magától értetődik, hogy az adenauert irány­vonal követése — amit Er­hard nagy hangsúllyal vál­lalt magára — nem jelent valami statikus állandóságot. Stílusban és hangsúlyban lehet módosulás, de ez a fő vonalakat aligha érinti. Ami a várható „re­formok” természetét illeti, a kommentárok arra utal­nak, hogy feltehetőleg Er­hard halvány egyénisége mellett az eddiginél jóval nagyobb szerephez jutnak a reszortminiszterek és szaktanácsadók. A lapok máris tele vannak a kor­mányátalakításra vonatko­zó kombinációkkal. (Erich Mende, a szabad demokra­ták vezetője be is jelentet­te. hogy kész elvállalni az alkancellárságot.) Viszont a vezetés „kollektivitásá­nak” fokozódása az egyik legbiztosabb tühete annak, hogy a neonáci töltésű re­akciós politika nem fog változni. A hatalmat eddig is az úgynevezett „belső kabinet” gyakorolta, amely Kubikosokat és férfi segédmunkásokat (vidékieket tanácsi igazolással) azonnali belé­péssel felveszünk budapesti munkára. Szállást étkezést biztosítunk. Különélést fizetünk. Je­lentkezés személyesen az ÉM. 43. sz. Áll. Építő­ipari Vállalatnál, Budapest, V, Kossuth Lajos tér 4, bejárat, mellett. náci múlttal súlyosan ter­helt államtitkárokból tevő­dik össze Globke vezetése alatt. (Mint pár hete kide­rült: huszonöt jelenlegi ál­lamtitkár közül 15 közéjük sorolható). S a nyugatné­met lapok szellőztetnek olyan értesüléseket, hogy Erhard is hűségnyilatkoza­tot tett Globkénak. A Spiegel néhány héttel ez­előtt alkujuk főbb pontjait is ismertette. Eszerint Er­hard megígérte, hogy az 1965-ös választások után nem pályázza meg még­­egyszer a kancellárságot, nem igényli addig sem az önálló döntés jogát a kül- és honvédelmi politika fon­tos kérdéseiben és az ilyen jellegű döntéseket a „belső kabinetre” bízza, és végül tanácsadóit szintén dóto­kéval egyetértésben választ­ja ki. Más lapok is nyíltan céloznak rá. hogy „az ál­lamtitkárok szakszerveze­te” Globke vezetésével Er­hard „átmeneti kancellár­sága” idejére is eleve biz­tosította beleszólási jogát mindenbe. Ami 0 hangsúlyeltolódást illeti, itt elsősorban azt emelik ki, hogy Erhard közismerten angolbarát, te­hát feltételezhető, hogy sze­mélyében Anglia és Nyu­­gat-Európa integrációjának gondolata befolyásos támo­gatót talál. Arra is céloz­nak, hogy a . francia szö­vetséget minden bizonnyal kevesebbre tartja, mint Adenauer, s így vele köny­­nyebb lesz a dolga a Ken­­nedy-kormánynak. De ezek a távoli jövő problémái, s Bomnt jelenleg egyéb gon­dok foglalkoztatják: az acélipari sztrájk, a CDU tömegbefolyásának csökke­nése, és az NSZK idejét múlt politikájának soroza­tos kudarcai. S ha ezek alapján akarjuk megítélni Erhard kancellárságát, ak­kor aligha érthetünk egyet azokkal, akik benne egy „új éra” hírnökét üdvözlik. Zala Tamás U Thant sajtó­értekezlete Az Európában tartózkodó U Thant ENSZ-főtitikár pénteken sajtóértekezletet tartott Genfben. A főtitkár főleg a lesze­relés kérdésével foglalko­zott, s azt az emberiség előtt álló legnagyobb prob­lémának nevezte. Hangoz­tatta, hogy a hidrogénbom­ba puszta léte kétségessé teszi az emberi faj fenn­maradását Ezért helyén­való, hogy a leszerelési értekezlet első helyen fog­lalkozik a nukleáris fegy­verkísérletek megszünteté­sének kérdésévei — mon­dotta. U Thant egy kérdésre válaszolva kifejtette, nem hinné, hogy a jelenlegi szakaszban helyénvaló len­ne, ha személyesen be­avatkoznék a genfi atom­­csend-tárgyalásokba. Ez azonban egy későbbi sza­kaszban bekövetkezhet. Sajtóértekezlete további részében U Thant elisme­réssel szólott öt latin-ame­rikai országnak arról az elhatározásáról, hogy atom­fegyvermentes övezetet lé­tesítsenek. Fellázadtak a feopoldvillei rendőrök Leopoldville (MTI). Pén­teken reggel fellázadt két­ezer leopoldvillei rendőr. A zsoldjukkái elégedetlen zen­­dülők elfoglalták a város­háza épületét és túszként a rendőrlaktanyába hurcol­ták a szolgálatot teljesítő tisztviselőket, közöttük a fő­polgármester feleségét. A kongói hadsereg ejtőernyő­sei kiverték a lázadó rend­őröket a városházáról és a laktanyákba szorították őket vissza. Mobutu tábornok, a kongói hadsereg főparancs­noka személyesen folyta­tott tárgyalásokat a főko­lomposokkal, akik később a fogvatartott tisztviselők legtöbbjét szabadonbocsáj­­tották. Harcok nem voltak az ej­tőernyősök és a rendőrök között. Fidel Castro Moszkva környékére utazott Fidel Castro, a Kubai Szocialista .Forradalmi Egy­ségpárt országos vezetősé­giéneik első titkára a kubai forradalmi kormány mi­niszterelnöke és a kíséreté­ben levő személyiségek pénteken néhány napi üdü­lésre Moszkva környékére utaztak. Velük együtt utazott Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a szovjet minisz­tertanács elnöke is. A kubai vendégeket Alekszejev havannai szov­jet nagykövet is kíséri. (MTI) Sikert arattak a baloldali erők a japán közigazgatási választásokon Tokió (TASZSZ). Pénte­ken Japánban közzétették a helyi közigazgatási szer­vek végleges választási eredményeit. A helyi közigazgatási szervekben 722 kommunis­ta képviselőt választottak. Ilymódon az egész ország­ban ma már a helyi szer­vekben 1136 kommunista foglal helyet, azaz 243-mal több, mint a most megtar­tott részleges választások előtt Ötszázötvenöt városi és falusi községtanácsból 318-ban vannak kommunis­ta képviselők. A választá­sokon a szocialista párt 1874 képviselője került a helyi közigazgatásba. (MTI) Nappali tagozatra harminc helyett harmincöt évig, esti és levelezd tagozatra korhatár nélkül lehet jelentkezni az egyetemeken A felsőoktatási intézmé­nyekbe való jelentkezéssel kapcsolatban a Művelődés­­ügyi Minisztérium intézke­dést adott ki. A felsőoktatási .intézmé­nyek nappali tagozataira az eddig érvényben volt 30 éves korhatár helyett 35 éves korig lehet jelentkezni. A levelező és esti tagozatokra életkoruktól és jelenlegi munkakörüktől, beosztásuk­tól függetlenül jelentkezhet­nek a dolgozók, ha a szük­séges előtanulmányokat el­végezték — érettségizettek, vagy technikusi oklevelet szereztek — és legalább másfél évet miár munkavi­szonyban töltöttek, vagy ka­tonai szolgálatot teljesítet­tek. A szegedi, a pécsi, az egri és a nyíregyházi ta­nárképző főiskoüára — te­kintettel a képesítés nélkül alkalmazott tanerők nagy számára — átmenetileg to­vábbra is csak pedagó­gus munkakörben dolgozók vehetők fel; A nappali tagozatra az érettségit követő két éven belül az érettségiztető kö­zépiskola útján lehet felvé­telre jelentkezni. Akik há­rom éve. vagy régebben érettségiztek, munkahelyü­kön keresztül a felsőoktatási intézménybe továbbítsák jelentkezési irataikat. A fel­vételi kérelmeket május 10- ig fogadják el a középisko. Iákban. A jelentkezők jú­nius 25 és július 20 közötti felvételi vizsgát tesznek a felsőoktatási intézményben; Az esti és levelező tagoza­ton a jelentkezés határideje június 1. A pályázók köz­vetlenül a dékáni, igazgatói hivatalnak küldjék meg je­lentkezési irataikat. A fel­vételi vizsgákat júliusban tartják. 8. — Sokat mesélt magáról a lányom, Bialik elvtárs. Ügy szeretik mind a hár­man, mintha második ap­juk lenne. Ildi epirult, a férfi is zavartan mosolygott. De a mosolyban, a büszkeség­nél több volt a fáradt le­mondás. Lopva a lány ar­cát nézte, a halványbarna csíkot a jobb szeme alatt. Most, tudva azt, hogy ár­va, különös és távoli volt minden. Már nem siklott le önkéntelenül is tekintete a blúz hajtókája mögé. Az arcot nézte és a doni fagy­ba küldött apát látta. Szerelmes volt a lányba? Lehet, hogy nem is Ildibe volt szerelmes. S e szere­lem más volt, mint amit érez például a hosszúlábú és karú fiú. Somosiné apró pohárká­ban rózsaszínű likőrt töl­tött, kínálta a vendégeket. Bialik a kezet látta, me­lyen ráncokba húzódott a bőr, s a rovátkákba barna olajat égetett bele a mun­ka. „E kéznek is joga lett volna olajos kóc helyett inkább egy férfi vágyát felébreszteni”, — mégsem panaszkodik, nem zúgoló­dik, szerelmét is. melyet vére követel, talán titok­ban keresd, s nem érez jogot ahhoz, amihez méltán joga lenne. „E kornak még sokat kell szenvedni, külön­­külön az embereknek, míg hidat ácsolnak önmaguk­ban s átjönnek a múltból a mába.” Tudta, sokan el sem készítik a hidat. Bialik kiitta a cukorból készített likőrt. „Elsiettem a születésem” — fanyaro­­dott el. Dicsérte a likőr ízét és szégyellte magát valamiért. Szégyenkezett a lustasága miatt, hogy a hidat nem igyekezett lerakni. Talán Vera miatt? Nem kereste a kérdésre a választ. V. A lányok frissek voltak és a virágcsokraik mögül lesték az izgatott felelőket. Hosszú asztalnál ültek, két­oldalt, egymással szemben. A szemük játéka beszélt csak és akadozóan a soron következő felelő hangja hallatszott. A tanárok az emelvényen ültek. Majd egy férfi beszélt az üzem­ről, útravalót emlegetett. A meleg tűrhetetlen volt és elpuhította a figyelmeket. A szavak bágyadtan szök­tek a tapétás teremből, a kerti fákig és virágokig. Amikor beléptek az üzembe, némi idegenke­déssel fogadtuk a lányo­kat... Később megbarát­koztunk, megszerettük egymást... Szép és kedves napok voltak ezek... El­múlt. De az élet minden napja tlyen. Csak erejük legyen megtalálni benne a szépet, a jót, a nemest. Én hiszem, hogy nem volt hiábavaló fáradozásunk... Mindenki az előadót fi­gyelte, de senki sem értet­te a szavak értelmét. Töb­ben ásítást nyomtak el ap­ró köhincseléssel, mások behunyták a szemüket, hogy azt a látszatot kelt­sék, elmerengnek a beszé­den. Az előadó az arcokat nézte. Barna, fekete és érett szőke fejek sorakoz­tak, kíváncsiak és ábrán­­dozók, közömbösek és riad­tak, értelmetlenül várako­zók és csodálkozók. „Igen, amikor először be­lépett a szobába, még nem tudtam, hogy milyen sokat jelent majd az életemben” — kísérte a köteles szava­kat az őszinte gondolat. Egy pillanatra megakadt beszéde. Senki nem vette észre. Az előadó visszhang­ját vélte hallani az előbbi mondatának, pedig csak egy eltévedt légy kétségbe­esett szárnyverése volt a börtönét jelentő ablaküve­gen. A verődő parányságot nézte, látta is gyors és me­rész ívű fordulatát és re­ményének törését. Szívében őszintén sajnálta egy pilla­natig. hogy a légy fáradtan aláhullott. A nyár becsapott zajával az ablakon. — Hisszük, hogy megta­lálják a boldogságot, a megértést az életben. Én is hiszem, és ez nekem bol­dogságot jelent. A tapsot már nem hal­lotta. A fáradt légy újra indult, valaki bejelentette, hogy röviden kíván szólni. Bialik tekintete a kivá­lasztott arcára tévedt, a jobb szeme alatti halvány­barna csíkra, mely most bánatossá és titokzatossá tette. Csodálkozott, hogy az első nap nem ilyennek látta. A lény térdét az ölé­re húzva ült, a rózsa vö­röslését nézte talán, és az elmúlt tíz hónap emlékei­ben kutatott unottan. „Ta­lán mégis meg kellett volna mondani neki... Nem, még­sem — helyeselte döntését. (Folytatjuk) Állami gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Figyelem! A JASZFÉNYSZAUUI lehelkürt MG, TERMELŐSZÖVETKEZETNÉL eladó: 1 db magtisztító 1 db morzsoló, kézi ; 1 db kézi daráló 1 db morzsoló, motoros 1 db hegesztő apparát 50 db ócskavas (haszonvas) 4 db Sirály motor 1 db fogatos fűkasza i 2 db répavágó, motoros 4 hordó bitumen 1 db szecskavágó, motoros 1? db 5 m hosszú vasbeton gerenda

Next

/
Oldalképek
Tartalom