Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. április 24. A Jordániái válság veszélyezteti az angol—amerikai „átrendezési“ terveket a Közép-Keleten London (MTI) Londonban növekvő nyugtalansággal figyelik a legújabb jordániai válság híreit. Hivatalos körök nem titkolják, hogy nem elsősorban Husszein és si­vatagi királysága miatt nyugtalankodnak, hanem attól tartanak, hogy ha Jor­dániában a Nasszer-barát mozgalomnak sikerül felül­kerekednie, ez hasonló for­dulatot eredményezhet Ku- waitban, a leggazdagabb olajkutak vidékén is. Londonban most attól félnek, hogy a jordániai válság kirobbanása — kü­lönösen, ha az Kuwaitra is átterjed •— felboríthatja a közép-keleti brit pozíciók ;,ellenőrzött átrendezésére” kidolgozott terveket. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, ha Nasszer „túlságosan gyorsan és túl­ságosan messzire” akar menni, akkor Izrael sem maradhat tétlen „és kény­telen lesz határainak biz­tonságáról gondoskodni” — esetleg úgy, hogy megszáll­ja Jordánia egy részét. Chap Man Fincher a Daily Express rendszerint igen jól értesült katonai szemleírója szerint Nagy- Britannia és az Egyesült Államok közös katonai ak­cióra szánná el magát, — amennyiben a kényes kö­zépkeleti hatalmi egyen­súly felborulásának követ­keztében katonai konflik­tusra kerülne sor Izrael és az arab országok között. Pincher szerint Mcnamara amerikai hadügyminiszter, amikor két héttel ezelőtt Londonban járt, Thomey- croft angol hadügyminisz­terrel megvitatta a vesze­delmes jordániai helyzetet és azóta részletes terveket dolgoztak ki egy esetleges katonai beavatkozásra. Tovább gyűrűzik a felháborodás hulláma Julian Grimau meggyilkolása miatt Róma Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára egy Bariban tartott gyűlé­sen a nyugati országokat és faként az Észak-Atlanti Szövetséget tette felelőssé a népelnyomó Franeo- remdszer fennállásáért. Hangsúlyozta, hogy az olasz demokraták lelkesen támogatják a spanyol nép­nek a fasiszta rendszer megdöntésére irányuló küzdelmét. Mélységesen el­ítélte a spanyol terror- rendszer legújabb bűncse­lekményét Saragat olasz szociáldemokrata vezető is. Több olasz zeneszerző és műkritikus azzal a felhí­vással fordult Famfani mi­niszterelnökhöz, hogy az olasz kormány bélyegezze meg a spanyolországi fa­siszta barbárságot. Párizs Szerte Franciaországban tovább gyűrűzik a spanyol nép hű fiának meggyilko­lásával keletkezett tilta­kozó hulláim. A Rhone- megyei Givors város, va­lamint a Párizs mellett lé­vő Saint Denis város veze­tősége elhatározta, hogy utcát nevez el Julian Gri- mauról. Koppenhága AP-jelentés szerint Haek- kerup külügyminiszter saj­tónyilatkozatában kijelen­tette, hogy a dán kormány Grimau kivégzése miatt helyteleníti a jövő hónapra tervezett „spanyol hét” megszervezését. Erélyesen bírálta Grimau kivégzését Krag miniszterelnök és Pe­tersen közoktatásügyi mi­niszter is. Az arab világ hírei AMMAN „Jordániában a helyzet változatlan" — ezzel a mondattal lehetne legjob­ban jellemezni az ország­ban pillanatnyilag uralkodó helyzetet. Hírügynökségi je­lentések szerint a nagyobb városokban változatlanul érvényben van a kijárási tilalom, az utcákon a Husszein királyhoz hű ka­tonai és rendőri egységek cirkálnak- A bagdadi rádió jelentése szerint a Jordán­tól nyugatra eső területek teljesem el vannak szigetel­ve az ország többi részétől és a Husszein szempontjá­ból megbízhatatlan e terü­leteken továbbra is nagy­szabású letartóztatások vannak; Egyes jelentések szerint Jordánia fővárosá­ban a diákok hétfőn újabb tüntetést kíséreltek meg, azonban a katonaság hamar szétverte a csoportosulá­sokat. Husszein király az amani nádióban beszédet intézett Jordánia népéhez. A leg­utóbbi tüntetésekért „zavart keltő ügynököket és álhaza­fiakat’’ okolt.' Az arab egységre irányuló törekvé­sekkel foglalkozva Husszein azt állította, hogy maga is ennek az egységnek a híve, azonban az csak „az arab államok teljes egyenlőségé­nek alapján valósítható meg”. A király hangoztatta, hogy nem hajlandó megha­jolná semmilyen nyomás előtt sem. Husszein király hétfőn es­te az angol televízió „Pano­ráma” elnevezésű külpoli- " tikai híradójában szerepelt; A király három órával ko­rábban rádiótelefonon ke­resztül nyilatkozott az angol televízió egyik szerkesztőjé­nek. Husszein azt állította, hogy Ammanban a helyzet ;,teljesen normális“’- Kije­lentette, hogy egyáltalán nem aggódik családja jö­vőjéért, ugyanakkor azon­ban megállapította, hogy Jordánia királyának lenni mindig a foglalkozással járó bizonyos kockázatot” jelentett. Az angol hallga­tóságnak adott nyilatkoza­tában Husszein nagyhangú- an kijelentette: „bizonyos vagyok benne, a nagy Jor­dán család mögöttem áll”. KAIRÓ Kairói politikai megfigye­lők Husszein királynak az ammani rádióban elmon­dott beszédével foglalkozva rámutatnak arra, hogy a király minden eddiginél jobban kénytelen volt — ha csak szavakban is — meg­hajolni országának közvéle­ménye előtt. Erre mutatnak az arab egységről elhang­zott kijelentései. E megfi­gyelők szerint a király „a nép becsületes tanács­adójának” pózát igyekezett felvenni, így akarván el­nyerni a nép rokonszenvét. TEL AVIV Ben Gurion miniszterel­nök keddre összehívta a kormányt, hogy megvitas­sák, milyen lépéseket kell foganatosítani, amennyiben a jordániai monarchia meg­dőlne. A kormány ülésére meghívták az izraeli hadse­reg vezérkari főnökét is. Izraeli mértékadó . körök szerint az ország komoly fenyegetésnek tekintené Izraelre, ha Jordániában Nasszer-barát rendszer jönne létre. Ez Izraelt bizo­nyos akciókra kényszerít- hetné­WASHINGTON Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője heti sajtókonferenciáján hétfőn kijelentette, hogy az Egye­sült Államok rendkívül nagy figyelemmel kíséri a jordániai helyzetet, mivel „fontos érdekei fűződnek Jordánia függetlenségének fennmaradásához", az ame­rikai kormány minden szükségeset megtesz, hogy latba vesse befolyását e te­rületen a béke megőrzése érdekében. Washington ál­landó érintkezésben van az ammani krízis által érintett valamennyi kormánnyal. BAGDAD Az iraki kormány hétfőn bejelentette, hogy ülésén jóváhagyta azt az április 17-i közleményt, amely tudtui adta a világnak az új arab államszövetségről Kairó, Damaszkusz és Bag­dad között kötött megálla­podást. Iraki részről már megtörtént a megállapodás ratifikálása. ALGÍR Ben Bella algériai minisz­terelnök hétfőn este rádió- és televízió beszédet mon­dott, amelyben bejelentette, hogy az állaim kézbe vett vállalatok igazgatását ellátó bizottságokat rövidesen újjászervezik; A miniszterelnök hangoz­tatta, hogy Algériában „semmi sem akadályozhatja meg a szocializmus fejlődé­sét”. A földreform végre­hajtására az első jelentős lépések rövidesen megtör­ténnek. (MTI) London Az Angol Munkáspárt walesi szervezetének veze­tősége TASZSZ-tudósítás szerint Macmillan minisz­terelnöknél, Wilson mun­káspárti vezetőnél és a londoni spanyol nagykövet­ségnél tiltakozott Grimau kivégzése miatt. Több an­gol szakszervezet Francé­nak küldött tiltakozó táv­iratot. Moszkva A szovjet ifjúsági szer­vezetek bizottsága a fiata­lok milliói nevében nyilat­kozatot adott ki, amelyben elítéli a Franco-rendszer gaztettét. • Buenos Airesben és más argentínai városokban tö­meges felvonulásokon tilta­koztak Grimau meggyilko­lása miatt. Mint TASZSZ- tudósítás közli, tiltakozó gyűléseket tartottak Mom- tevideóban, valamint Cara- castoan és több más latin­amerikai városban is. A venezuelai írószövetség, a diákszövetség és a sajtó dolgozóinak szakszervezeti szövetsége nyilatkozatban bélyegezte meg a spanyol fasiszta rendszert. (MTI) Miért nem írták alá a hitelmegáliapodást ? Párizs, (MTI) Giscard d’Estaíng francia pénzügyminiszter hétfőn visszaérkezett Madridból Párizsba. A 150 millió dol­láros francia hitelről szóló megállapodás aláírására nem került sor, sőt a francia miniszter madridi tárgyalásai rűvidebb ideig F Állandó nemzetközi ellenőrző csoport a Kőedény-síkságra ÜJ NOVELLA című, tegnap elkezdett foly­tatásos írásunk technikai okok miatt a mai lapból kimaradt Vientiane, (MTI) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök kedd dél­előtt bejelentette, hogy Szufanuvong miniszter el­nökhelyettessel és Phoumi Nosavan tábornokkal foly­tatott megbeszélése alap­ján és velük egyetértésben kérte a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottságot, küld­jön egy állandó csoportot a Kőedény-síkságra a nyu­galom biztosítása érdeké­ben. Ennek a csoportnak a feladata lesz az is, hogy az ügy közvetlen ismereté­ben tájékoztassa az angol és a szovjet társelnököket az esetleges incidensekről. A miniszterelnök hozzátet­te, hegy Kong Le, a sem­leges erők parancsnoka, akit hétfőn magához kére­tett Vientianeba, kedd reg­gel azzal az utasítással tért vissza, hogy a maga részé­ről gondoskodjék a nyuga­lom biztosításéról. Végül kijelentette, hogy vasárnap óta a helyzet nyugodt az egész területen. Souvanna Phouma cáfolta azokat a hírügynökségi je­lentéseket, amelyek szerint a Patet Lao megszállta volna Van Vieng városát. A Patet Lao közlése sze­rint a jobboldali klikk a múlt hét végén ejtőernyős megerősítéseket küldött a semlegesek támogatására a Kőedény-síkságra. Phoumi Nosavan tábor­nok hétfőn nyilatkozott az AFP tudósítójának és kije­lentette, hogy örül a békés megoldás kilátásainak, de nem mulasztotta el meg­jegyezni, hogy „ha a Patet Lao elfoglalja a Kőedény­síkságot, akkor kénytele­nek leszünk közbelépni”. tartottak, mint eredetileg tervezték. Egyes franc.a megfigyelők ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a francia közvélemény Grimau meg­gyilkolása fölötti felhábo­rodását De Gaulle-kormá- nya sem hagyhatta figyel­men kívül. Célszerűnek látta, hogy az egyezményt később írják alá. Nincs szó arról, hogy a francia kormány változtat­na a Franco-rendszerrel való szoros együttműködés politikáján, amelyet Frey belügyminiszter és Ailleret vezérkari főnök korábbi látogatása s a nyári közös francia—spanyol tengeri és légi hadgyakorlatok még jobban elmélyítenek. A De Gaulle által fel­ajánlott 150 millió dollár hitel körül azonban való­ban nehézségek merültek fel a francia pénzügymi­niszter madridi tárgyalá­sain. Franco kormánya 450 millió dolláros francia hi­telre számított, amit a francia kormány az ország jelenlegi pénzügyi helyze­tében nem tud megadni. A spanyol uránérc, mely nemcsak Párizst, hanem Washingtont és Bannt is érdekli. Franco tehát magasra tartja a mércét és válogat az aján­latok között. A spanyol pénzügyminiszter a közel­jövőben Bonnba látogat és csak azután megy Párizsba, hogy megvizsgálja, milyen áron és feltételek mellett hajlandó Franciaország a hitel tárgyát képező ipari berendezéseket szállítani. Ovarmafgk népe - veletek vagyunk! „Az én afrikai kunyhóm Nem ismer éjszakát majd: * Csak kastély csiholt nappalát — Pupilláid fénykáprázatát, Századaid éles, bölcs . eszét S dicsőségedet, Afrika”, Siila Ásson afrikai néger költő verssorai a re­ményről dalolnak. A re­ményről, hogy a gyarmat- birodalmak rövidesen szét­hullanék, s lakóiknak végre emberhez méltó élete lesz. Ezit akarják a világ né­pei, ezt követeli a világ ifjúsága is. A Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség­be tömörült fiatalok mil­liói április 24-ón, a gyar­matosítás elleni küzdelem nagy seregszemléjén elszán­tan harcolnak azért, hogy ne legyenek többé gyar­matok, ne legyenek többé bilincsek. Minden ember, fekete és fehér, sárga és rézbőrű testvérként, barát­ságban éljen egymással. Ma nyolc éve, hogy Ban- dungban befejeződött az akkor már függetlenné vált afro-ázsiai országok kép­viselőinek konferenciája. Ezen a nagyjelentőségű ta­nácskozáson fogadták él — a többi jelentős határozat mellett — azt a javaslatot, hogy a legrövidebb időn belül számolják fel a gyű­löletes gyarmati rendszert és a volt gyarmatok né­peinek haladéktalanul ad­ják meg az őket megillető önrendelkezési jogot. Az azóta eltelt nyolc esztendő alatt nagyot fordult a vi­lág Ázsiában, Afrikában, Latin- és Dél-Amerikában is. Az afrikai kontinensen ma már harminchárom nemzet építi szabad, füg­getlen országát. Ezek közül nem egy választotta a fej­lődés szocialista útját, vagy legalábbis szimpatizál a szocialista országokkal. Legtöbbjük a pozitív sem­legesség álláspontját hirdeti. A DÍVSZ magáévá teszi a bandungj konferencia él­veit, felhívja tagszerveze­teit, nyilvánítsák április 24-ét a gyarmati rendszer elleni küzdelem világmére­tű tüntetésévé. Ezen a na­pon a világ minden táján a fiatalok hatalmas tünte­téseken, tömeggyűléseken követelik a gyarmati sor­ban élő népek felszabadí­tását. A világ népei jól tudják, hogy a harc nem könnyű. Nagyon sok vér folyik még, nagyon sok harc vár a népekre addig, míg az utolsó gyarmati bi­lincsek is lehullanak. A nagy gyarmattartó bi­rodalmak; Anglia, Francia- ország, Portugália és má­sok azonban nem egyköny- nyen adják fel mesés kin­cseket ontó gyarmataikat. Amerre csak járnak vér és pusztulás jelzi útjukat. Portugál-Angoléban, Ke­nyában, Nyasszalföldön, Rhodesiában, Zanzibárban és máshol véres irtóhad­járatot folytatnak a sza­badságukért küzdő népek ellen. Egyről azonban él­feledkeznék; nevezetesen arról, hogy az idő itt sem nekik, hanem az elnyomott millióknak dolgozik. Bár­mennyire is szeretnék, a történelem kerekét nem lehet hátrafelé forgatni, azt nem lehet fonttal, dol­lárral megvásárolni. Minden mesterkedésük ellenére előre halad az af­rikai, ázsiai, latin- és dél- amerikai népek szabadság- harca. Angola és Dél-Viet- nam népe elszántan harcol a megtorlások ellen. Egyre nehezebbé teszi a portugál, amerikai illetve helyi la­kájok helyzetéi. A véres irtóhadjáratok ellenére nö­vekszik a dzsungrlekben rejtőzködő partizánok se­rege, akik fegyverrel ke­zükben harcolnak népük felszabadításáért. Főit egész Afrika* forrnak a gyarmatok az egész világon. Az afrikai népek életé­ben nagyjelentőségű volt az az értekezlet, melyet a független Ghana fővárosá­ban Accrában hívtak össze. Ez a konferencia volt hi­vatva arra, hogy döntsön Afrika sorséról. Itt hang­zottak fel azok a jelszavai:, amelyek kifejeztél!: az el­nyomott milliók vélemé­nyét: „Afrika az afrikai­aké!”, „El a kezekkel Afri­kától!”. A gyarmattartó hatalmak semmit sem ta­nultak az évszázadok fo­lyamán. Nem akarják el­ismerni, hogy visszavonha­tatlan vereséget szenved­tek és ma már nem csupán egyik vagy másik gyarmat, néhány milliós népe harcol ellenük, hanem az egész kontinens. Az elnyomott népek nem adjk fel a harcot. Hisznek ügyük győzelmében, maguk mögött érzik az egész civi­lizált emberiség támogatá­sát. A mindennapi harcban egymás után születnek olyan kimagasló tettek, amelyek méltán keltik fel a világ közvéleményének figyelmét. Ez év február 12-én néhány elszánt vene­zuelai hazafi, a Venezuelai Felszabadítási Front tagjai kezükbe kerítették az Anzoategui nevű tehergő- zöst, hogy tettükkel is til­takozzanak az amerikaiakat kiszolgáló Betancourt-dik- tatura embertelen elnyo­mása ellen. A gyarmatokon lezajló sztrájkok, tünteté­sek, fegyveres összecsapá­sok mind azt mutatják, hogy a gyarmatok népei nem csodára várnak, ha­nem maguk is tettekkel vesznek részt hazájuk fel­szabadításában. A féktelen reakció egyre erősbödő terrorral válaszol a hazafiak megmozdulá­saira. A közelmúltban meg­gyilkolták Laosz külügymi­niszterét, Pholsenát, majd nemsokfcal rá gyilkos golyó végzett Khanti rendőralez­redessel is. Egy lövedék megbénította Khemisti al­gériai külügyminisztert. A közép-keleti országokban, Inakban és Szíriáiban a ka­tonai puccs után megindult a kommunista és baloldali erők elleni hajsza. A fenti híradás mind megannyi té­nye az imperializmus ügy­nökei aljas aknamunkájá­nak. A gyarmati iga alóli fel- szabadulásért folytatott harc súlypontja egyre in­kább Latin- és Dél-Ameri- kátaa tevődik át. A példát a szocialista útra lépett Kuba népe mutatta. Bebi­zonyította a latin-amerikai népeknek, hogy egy kis ország is lerázhatja magá­ról a ’ zsarnokság igáját, hogyha szilárdan kitart a függetlenségéért vívott harcban. Sajnos, a világon még sok felé csörög a bilincs a, gyarmati népek kezén. Sőt, van a földnek olyan szeglete is — Szaud-Arábia •— ahol még most, a XX. században is virágzik az emberkereskedelem, a rab­szolgaság. Mélyen hisszük és reméljük, hogy nincs már messze az az idő, amikor a föld minden né­pe megszabadul a sötét gyarmati rendszer utolsó maradványaitól. A ma még gyarmati sorban élők bíz­hatnak a világ népének szolidaritásában. A gyarmati ifjúság napján, április 24-én a vi­lág minden becsületes em­berével együtt a magyar ifjúság is ezt üzeni a ma még gyarmati sorban élőknek: gyarmatok népe — harcotokban veletek va­gyunk. Molnár Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom