Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
1989. április 94. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mennyit érnek a Szolnok megyei bemutató üzemek? A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS mezőgazdasági osztályán láttunk egy precíz, gondos miumkatervet. A megye tizenhárom bemutató mezőgazdasági üzemének 1963-ra szándékolt eseménynaptára. Belelapozgattunk és örömmel nyugtáztuk: a mezőgazdaság fejlett, új termelési módjainak, fogásainak elterjesztéséért, honosításáért sok történik nálunk. Rendszeres apostolkodással, tudatos tervszerű elhatározással, célte- kintéssel megy ez a munka. Az idei program is sokrétű, az egész mezőgazdasági termelést átfogó és ott tapogatóznak a bemutató üzemek, ahol legjobban szorít a cipő. A zagyvarékasd Béke Termelőszövetkezet például felfigyelt arra, hogy nincs megfelelő becsülete és kiforrott módszere sem az istállótrágya szakszerű kezelésének. Tervbe vették: bemutatják, hogyan történik Zagyvarékason a szakszerű és gépesített istálló- < ragya-gazdálkodás. Saját üzemükben szerzett tapasztalataikon bizonyítják be azt is, lehet korszerűen és olcsón csibét nevdni. A jászapáti Alkotmányban arra fordítanak nagy gondot az idén, megtanítsák a járás szövetkezeteit, hogyan lehetséges hét hónap alatt sertést hizlalni. A kunszentmártoni Zalka Máté szövetkezetben jól beváltak, segítik a termelést az ösztönző jövedelemelosztási formák. Ezzel ismertetik meg a környező szövetkezeti gazdaságokat. A Sur- jáni Állami Gazdaság az őszi vetések talajelőkészítéséről tart szakbemutatót. Külön leleményességre vall az, amit a karcagi Lenin Tsz csinál. A város bemutató üzeme a Lenin. Nos, ami a Lenin szövetkezetben jobb a városi, illetve megyei átlagnál, azt ott tanulmányozhatják náluk a nagykunsági gazdaságok. Mindenben természetesen még ők sem lehetnek favoritok. Többek között a lucematermesztés- ben. Ámde a lucerna fontos takarmánybázis, s korszerű nagyüzemi termesztésével meg kell ismertetni a szövetkezeti parasztságot, mégpedig dyan jó példa alapján, ami már termelési gyakorlat. Ezért a karcagi Lenin Tsz az ottani Béke szövetkezeti gazdaság földjén szervezi meg a lucerna- termesztési szaktanácsadó látogatást. .10 DOLOG, hogy rövid idő alatt ennyire megtalálták sajátos hangjukat a bemutató gazdaságok, s megértették, miről is van szó. Kezdetben ugyanis gyakori volt a szakmai segítség felcserélése gépi, fogat és még munkaerő kisegítéssel is. De a múlt esztendőben — a bemutató üzemek pár éves múltra tekintenek vissza mindösz- szé — már kialakult a szakmai segítés e pillanatban legjobbnak elképzelhető módszere. A bemutató üzemek vezetői rájöttek, nem esetenkénti tárgyi, anyagi segítségről van szó. hanem folyamatos szakmai tanácsadásról. S, hogy milyen sokat ér, mennyire — akár még pénzben is mérhető — baráti jobb ez. A jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben kitisztult, helyére került gyengéjétől megszabadult gyakorlat a mesterséges borjúnevelés. Ugyanezzel nem kellett külön kísérleteznie a jászdózsai Tarnamentj és a jászapáti Velerná Endre szövetkezeteknek. hanem átvették a jászapáti Alkotmány módszerét. Földrajzilag térképezhető szinte, mennyire terjed az itatásos borjúnevelés az Alkotmány Tsz hatókörzetében. A hozzájuk közelebb eső szövetkezeti közösségekben egyre többen alkalmazzák^ Különben a megyében mérve is kiemelkedő teljesítményt mondhat magáénak az Alkotmány a fejlett agrotechnika népszerűsítésében, terjesztésében. Az Alkotmány két kiváló szakembere Mudri Mihály állattenyésztő és Toró Zoltán főagromómus lelkiismereti ügyének tekinti, hogy a jót ne csupán saját, hanem a szomszédos szövetkezetekben is alkalmazzákAZ ALKOTMÁNYHOZ hasonlóan igen nagy szolgálatot tesznek a bemutató gazdaságok ebben vagy abban. A Hékj Állami Gazdaság a szabadtartásos növendékállat nevelés és a komplex gépesítés propagandistája. A mezőtúri Petőfi Tsz a lucerna állványos szárításának specialistája. A Karcagon székelő Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a legelőöntözés és javítás leggazdaságosabb agrotechnikai fogásainak birtokában van, s ezt adja át másoknak is. A karcagi Lenin szövetkezet üzemszervezési és gépesítési tapasztalatban, szerzett többet, mint más szövetkezetek. A Közép- tiszai Állami Gazdaság pedig az öntözéses termesztés megyei legjobbjai közé tartozik; A termelési propaganda sikerében döntő, hogy a kijelölt üzemek az ismeretterjesztésben szinte taktikai rutint szereztek már. A Kunszentmártoni Állami Gazdaság tavaly hetvennégy esetben telefonon adott szaktanácsot- Emellett kereken harminc szakmai bemutatót, vagy csupán megbeszélést (csupán?) tartott. A Középtiszai Állami Gazdaságban egy hétig tartózkodtak a kenderesi Vörös Csepel és Haladás közös gazdaságok . borjúnevelői, hogy elsajátítsák az ottani mesterfogásokat. Rakonczai János, a Héki Állami Gazdaság szaktanácsadó agro- nómusa azt vallja: barátságba kell kerülni a gyengébb gazdaságokkal. Mert azok vezetői csak jó baráti hangnemben, nexusban fogadják jó szívvel a „komám, neked megmondom’* alapon adagolt szakismeretet. S valóban a hékieket környező szövetkezetek vezetői igen közeli barátságba kerültek Rakonczai Jáno- séivksl A TIZENHÁROM Szolnok megyei bemutató üzem mind megkülönböztető tiszteletnek érzi magára nézve a megbízatást. Mutatja ezt a tavalyi esztendő száznegyvenegy jólsikerült, sokat adó bemutató rendezvénye. S bizonyítja az idei sokat ígérő program- Hasznos dolog ez! Borzák Lajos Főkönyvelőből A vezetők és tagok együtt küzdhetik le a nehézségeket Farkas István 1962 februárjában került a kunhe- gyesi Lenin Tsz-be főkönyvelőnek. Néhány hete elnöknek választotta meg a szövetkezeti közösség. Jelenleg egyszemélyben elnök, főkönyvelő és főagro- nómus. De már nem sokáig — s így jó, hiszen hosz- szabb ideig nem dolgozhat három ember helyett —, mert van már főagronómus is és főkönyvelő is. Kovács Ferenc, a Kunhegyesi Gépállomás főagronómusi tisztét cserélte fel a tsz-beli- vel. Diós Ábel pedig Heves megyéből jött Kunhegyesre. — Egy csaknem hétezer holdas gazdaság s ötszázhetvenhat tag gondját-baját vállalni nem egyszerű dolog. Még akkor sem, ha rendben van a közös szénája. Nekünk viszont most a gondból, bajból bőven ju■ • wm Egy rendőr leütötte Be'mondo francia filmszínészt Párizs (MTI). Jean Paul Belmondo francia filmszínészt leütötte egy rendőr. Az eset Párizs külvárosában, egy utcai balesetnél sok ember szeme láttára történt. A filmszínész több más szemtanúval együtt szemrehányást tett a rendőröknek, hogy jegyzőkönyvírással töltik idejüket, ahelyett hogy sürgősen kórházba szállítanák az áldozatot, aki véresen ott feküdt a kövezeten. Az egyik rendőr válaszként szabályos knock-out-tal leterítette Belmondót. Az eszméletlen színészt ezután egyjk barátjával együtt rendőrautón a rendőrségre szállították. Amikor Belmondo fél óra múlva magához tért, kész jegyzőkönyvet tettek elébe, amelyben elismeri, hogy sértegette a rend őreit. Belmondo bűnvádi feljelentést tett támadója ellen. A francia lapok hatalmas cikkekben foglalkoznak a botrányos üggyel. Követelik, hogy tisztítsák meg a rendőrséget a garázda elemektől. Szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a szolnoki Ságvári Endre út 26. szám alatt az állványokra tegyék ki a „műemlék” táblát, vagy bontsák le, hogy ne rontsa a városképet. Mianliseísok ti*ezrei tüntettek a Rtihr-vídéken Bonn (MTI). A Ruhr-vi- dék nagyvárosaiban hétfőn délután tízezrével vettek részt az acélipari munkások azokon a nagygyűléseken, amelyeken síkraszáll- tak béremelési követeléseik mellett. Dortmundban húszezer, Kölnben hatezer munkás tüntetett, s hasonló népes nagygyűlések voltak Essenben, Bocholtban Ha- genben és más ipari városokban is. A Ruhr-vidéket magában foglaló Észak-Rajna-Veszt- fália tartomány acélipari munkásai szerdán szavaznak arról, hogy a sztrájk fegyverét is igénybe veszik-e jogos követeléseik kiharcolására. Mint ismeretes, Baden-Württemberg tartományban, a nyugatnémet acélipar másik fontos központjában, a múlt héten a munkásság túlnyomó többsége a sztrájk mellett foglalt állást. A tartományi szakszervezeti vezetőség is a sztrájk mellett döntött. A libák birodalmában A szűk helyiségben jókora tojásokat forgatnak a telep dolgozói. Szinte elviselhetetlenül bűzös a benti levegő. Ugyanis villany hiányában petróleummal fűtik a keltető szekrényeket. — Nem fájdul meg a fejük, ha sokáig benn tartózkodnak? — Megszoktuk miár — mondja Szonda Károlyné, a Kunszentmártoni Állami Gazdaság libatelepének helyettes vezetője. — Három kilométer a község, hozzánk még nem jutott el a villany. — Van-e már kislibájuk? — Most várjuk az elsők érkezését. Jelenleg nyolcezer tojást keltetünk. Egy hónappal ezelőtt raktuk be a szekrényekbe. Naponta Háromszor forgatjuk, hogy egyenletesen melegedjenek. A kunszentmártoni gazdaságban működik a megye legnagyobb libatelepe. Tavaly húszezer pelyhes jószágot neveltek fel és szállítottak el a feldolgozóba. Zömét a külföldi Üj módszer a Parkinson kór gyógyítására A Szovjetunióban továbbfejlesztették a Parkinson kór gyógyítására alkalmazott, — úgynevezett oztereotaktikai műtét eddigi módszerét. A műtét célja kikapcsolni az agy mélyén azt' a beteg sejtet. — amely a beteg állandó reszketősét okozza. • 1 A rendkívül súlyos mű- J tét a sebészek és a röntge- I nológtasok pontos együtt- j működését követeli meg. Különleges műszert használnak, amelynek segítségével milliméternyi pontossággal lehet a megfelelő helyet megtalálni. ; I megrendelők igénye szerint — tízhetes korban, pecsenyelibaként szállították. A többit hízottan vitték el. — Huszonkét asszonyt foglalkoztattunk a töméssel — tájékoztat Szondáné. — Egy-egy 80—100 libát tömött meg naponta, mert nagy gyakorlatuk volt benne. A libákon kívül több mint 14 mázsa tollat is átadtunk. Bizonyára azt ’S külföldre vitték. A hatalmas telepen Varga Imréné kísér végig. Mint mondja: — Tizenegyedik éve dolgozom itt. Kislány koromban kezdtem. Az akácos között elkerített rekeszekben jelenleg háromezerkétszáz törzsálla- tot gondoznak. — Rajnai gúnárok és nagytestű magyar anyák — adja a szakszerű felvilágosítást a fiatalasszony. — Keresztezésükből keltetjük az utánpótlást. Rekeszenként háromszáz törzset helyezünk el, vigyázunk rájuk, hogy a többiekkel ne keveredjenek. Végig járjuk a nevelőházakat. Mi nőegyikben ragyogó tisztaság. Az épületeket gondosan fertőtlenítették, kimeszelték és előkészítették a kemencék fűtését Várják az aprójószágok érkezését. Ebben az évben 25—26 ezer lábát nevelnek fel a kunszentmártoni gazdaságban. Az elavult, korszerűtlen körülményeket jól ellensúlyozza a szakértelem, a fiatal gondozók hozzáértése. Így nem csoda, ha a kunszentmártoni libatelepet a jól működő és gazdaságosan termelő egységek között emlegetik a megyében. — m. 1. — Az egészségért, biztonságért Több kereskedelmi vállalatnál, s földművesszövetkezeti boltnál a munka összehangolásának hiánya, valamint a rosszul értelmezett takarékosság és nemtörődömség miatt a munkakörülmények nem javultak a megkívánt módon. Ezért illetékes szervek most felhívást intéztek minden kereskedelmi, szövetkezeti vállalathoz és több földművesszövetkezethez, hogy készítsenek egységes egészség- ügyi és munkavédelmi tervet, amelyben többek között a baleseti források, a szakmai ártalmak megszüntetésére, a személyi és áruhigiénia betartására tesznek intézkedéseket. A tervkészítést a megye vállalatainál a szakszervezeti bizottság egy összesített irányelv alapján irányítja, a társadalmi szervek és egészségügyi szakemberek bevonásával. A tervek külön kitérnek a munkavédelem javításának feladataira. Emellett a biztonsági szemléket rendszeresebbé teszik, gondoskodnak arról, hogy a korábban jegyzőkönyvezett hibákat, észrevételeket kijavítsák, rendezzék. Lehetővé teszik azt is, hogy kisebb hiányosságok kijavítását a boltegységek vezetői közvetlenül intézhessék. A baleset elleni védekezésre is alaposabban oktatják ki a bolti dolgozókat. tott. A zárszámadásunk mérleghiányos lett, megrendült az emberek bizalma, csökkent a munkakedv. Mindezek ismeretében sem mondtam nemet, amikor az emberek választása rám esett. Most is azt mondom, úrrá tudunk lenni a nehézségeken, ha kölcsönös lesz a bizalom és a gazdák segítenek nekünk a vezetésben. Úgy vélem, egyet akarunk. S a tagság bizalmának tudhatom be azt, hogy napról napra többen vállalnak részt a közös munkából. Remélem, nem sok tagunknál lesz arra szükség, hogy korábbi döntésünk alapján egyszer-kétszer megszólítsuk és emlékeztessük: az ő munkájára is számítunk. Ha kell, ezt is megtesszük, nem sajnáljuk az időt, a meggyőző szót. — Éppen ma tartunk megbeszélést a brigádvezetőkkel is. Minden hónapban sortkerítünk erre, s a közgyűléseket, a kéthetenkénti igazgatósági üléseket is rendszeresen megtartjuk. Annak érdekében is hoztunk intézkedést, hogy minél többet kint lehessünk a határban az emberek között. Kedden és pénteken bent tartózkodunk az irodában — nem jó ez a kifejezés, de csak így mondom —, félfogadást tartunk. Munka közben találkozunk, beszélgetünk a tagokkal; ügyes-bajos dolgaikat pedig, hacsak nem olyan természetű, ami nem tűr halasztást, a már említett két napon intézzük — mondotta a tsz-elnök. Farkas elvtárs optimizmusát, bizakodását igazolta a párttaggyűlés is, ahol a tsz kommunistái józanul, reálisan elemezték helyzetüket. Szavukból kicsendült, megértették, hogy néhány héttel ezelőtt változás; fordulat történt. A vezetők, akik most a tsz élére kerültek, nemcsak hogy meghallgatják az emberek véleményét, hanem kérik, igénylik segítségüket, javaslataikat. Ez a bizalom megoldotta az emberek nyelvét. Ilyeneket mondtak: ... Nem lehet úgy gazdálkodnunk, mint az utóbbi években, amikor mindenféle növénynek jutott föld, csak a takarmánynak alig. Pénzért vegyük a jószág eleségét? Szállítsunk innen, onnan? Erre csak ráfizetünk, s megdrágul a hús és egyéb állati termék előállítása. Nem is szólva arr'>l, hogy biztos takarmányalap nélkül nem fejleszthetjük az állatállományt... ... a tizenkét év alatt termelőszövetkezetünkben nagy beruházások történtek. Ennek terhét most, s még jóidéig érzi a zsebünk. Nagyon ügyeljünk tehát arra, hogy mit hova költünk, s csak a legszükségesebbeket vásároljuk illetve ruházzuk be. A munka jobb megszervezésével, a gépek és főként a szállítóeszközök jó kihasználásával sok pénzt takaríthatunk meg... Valaki azt is említette, hogy elkeseredésükben egymástól kérdezgették: még azt sem érjük el, hogy becsületesen megéljünk. Nagyon nehéz helyzetbe jutott a kunhegyesi Lenin Tsz. A vezetés gyengesége, a gazdálkodásban elkövetett hibák, az utóbbi esztendők elemi csapásai voltak a bajok forrásai. Ebben a közös gazdaságban is van mód a nehézségek leküzdésére. Közös erőfeszítéssel, odaadó munkával megszilárdíthatják, jövedelmezővé tehetik gazdaságukat a Lenin Tsz tagjai. A vezetőség újjáválasztásával megt-t- ték az első lépést az éhhez vezető úton. Kövesse ezt a többi, s akkor mindenkinek becsületes megélhetést, jó életet biztosíthat a közös gazdaság. N_ K.
