Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

£1 c / A társadalmi akarat képviselői a bíróságokon IJ atározatot hozott a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a megyei bíró­sági és járásbírósági népi ülnökök megválasztásáról. A bíróságoknál jelenleg is dolgozó népi ülnököket négy évvel ezelőtt válasz­tották meg a városi, járási és megyei tanácsok, s az új választások kitűzése tu­lajdonképpen egy törvé­nyes időszak lejártát jelen­ti: lejár a népi ülnökök mandátuma, újjá kell vá­lasztani őket. A választás az üzemek, Intézmények javaslatai alap­ján történik, s bizonyos, hogy azokat a népi ülnökö­ket, akik jól látták el meg­bízatásukat az elmúlt idő­szakban, újjá fogják vá­lasztani. Feltehetően lesz egy természetes kicserélő­dés is, sok új népi ülnök kerül majd be a bíróságok­hoz. A népi ülnökök rend­szere hosszabb Időszakra tekinthet vissza, s működé­sének tapasztalataiból sok hasznos következtetést von­hatunk le. Köztudott, hogy a hivatásos bírák mellett népi ülnökök működnek, ugyanolyan joggal, mint a tanácsvezető hivatalos bí­rók. A népi ülnökök, akik az év tizenegy hónapját munkahelyükön töltik, s csak egy hónapig dolgoz­nak a bíróságoknál, ma­gukkal hozzák az igazság­szolgáltatásba az egyszerű ember természetes igazság- érzetét, a dolgozó kollektí­vák értékítéletét egy-egy társadalmi jelenségről. A törvények mellett úgymond társadalmi akaratot érvé­nyesítenek az igazságszol­gáltatásban, s ezzel bizto­sítottá válik, hogy a szűk, jogi prakticizmus mellett közvetlenül is érvényesül­jön a dolgozók igazságér- zéte. Sokezer ember dolgozott már népi ülnökként a bí­róságok mellett, s többezer megválasztott népi ülnök tevékenykedik ma is az igazságszolgáltatásban. Ha lehet így mondani, kétirá­nyú a tevékenységük hasz­nossága: egyrészt segíte­nek az igazságszolgáltatás­nak, másrészt a bíróságo­kon szerzett morális ta­pasztalatokat át tudják ad­ni munkahelyük dolgozó kollektívájának, s e ta­pasztalatok révén, nevelik, formálják környezetüket, a közösséget. Példák sokasá­gával lehetne élni álról, hogy például milyen sokan szokták meghallgatni a né­pi ülnökök beszámolóit az üzemekben, milyen élénk az érdeklődés egy-egy népi ülnök tapasztalatai iránt. Ismerek népi ülnököket, akik — miután visszatér­nek munkahelyükre a bí­róságról — jószerint még ebédelni sem tudnak nyu­godtan. mert oda is elkísé­ri őket a munkatársak ér­deklődése. Aligha kétséges, hogy ez az érdeklődés nem­csak a bírósági ügyek ön­magában is érdekes részle­teinek szól. hanem a belő­lük levonható konzekven­ciáknak is. A népi ülnökök ezen az érdeklődésen túl is közéleti személyiségek az üzemekben, vállalatoknál, hiszen a legtöbb helyen kö­zülük kerülnek ki a társa­dalmi bíróságok tagjai, el­nökei, s mint ilyenek befo­lyással bírnak munkahe­lyükön. Különösen a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ben. a jó közszellem kiala­kításában fontos a szere­pük. A bírósági munkában gyakorlatra tesznek szert olyan vonatkozásban is, hogy — egy-egy ügy kap­csán összefüggéseiben lát­hatják melyek azok a hi­bák, amelyek elősegítik a társadalmi tulajdonban okozott kártevéseket, s en­nek tapasztalatait haszno­síthatják munkahelyükön. Azt szokták mondani, hogy a bíróságokon a bűnügyek kapcsán mindig visszájáról jelentkeznek a társadalmi problémák, vagyis: ebben a nézőszögben a társadalom érdes felületét látják leg­inkább. A népi ülnökök — bírósági munkájukkal — abban a helyzetben van­nak, hogy látják a társa­dalom „sima” és „érdes” felületeit is, s nagyban hoz­zájárulhatnak ahhoz, hogy a bűncselekményeket elő­segítő hibákat saját mun­kahelyükön is feltárják, a hibákat elősegítő okokat pedig megszüntessék. T isztes megbízatás né­pi ülnöknek lenni, s a most megválasztásra kerü­lő népi ülnökök e tisztes­séget fogják élvezni négy éven át. Az igazságszolgál­tatásban vesznek majd részt, ahol emberek egész életére kihatóan kell dön­teniük. ítélkezniük ügyek­ben, messzemenően védve a köz és társadalom érde­keit, a szocialista törvé­nyességet. — Nyilvánvaló, hogy magas az igény első­sorban a lelkiismeretesség, a közéleti felelősség szem­pontjából. Bizonyos azon­ban,hogy az újonnan meg­választandó népi ülnökök méltók lesznek e tisztségre, s élni fognak törvényben lefektetett jogaikkal, telje­sítik kötelezettségeiket. Szabó László A mezőgazdaság élüzemei A földművelésügyi mi­niszter, a Mezőgazdasági és Erdészeti, valamint a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zete elnökségével egyetér­tésben, az 1962. évben el­ért kiváló eredményeikért az alábbi gazdaságokat és Vállalatokat tüntette ki él­üzem címmel, illetve jutal­mazta meg: A mezőgazdasági gépállo­mások közül: a Szentmár- tonkátai, a Kondoros!, a Nagydorogi, az Atkári, a Deszkl, a Jakabszállási, a Budapesti és a Székkutasi Gépállomást. Az egyéb vállalatok kö­zül: a Szolnok megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalatot, a Békés megyei Nö­vényvédő Állomást, a Túr- kevel Mezőgazdasági Gép­javító Állomást és a Phy- laxia Állami Oltóanyagter- melő Intézetet. (MTI) Májasban az fizietekbe kei fii a Carmen televízió A Székesfehérvári Villa­mossági-, Televízió- és Rá­diókészülékek Gyára felké­szült arra, hogy az Orion helyett is neki kell kiskép- csöves televíziót készíteni. Az idén mintegy 120 000 ké­szüléket ad a gyár a bel­kereskedelemnek, s ebből 82 500 kis készülék. A na­gyobb mennyiség gyártásá­ra újabb szerelőszalagot állítottak üzembe. Az új szalagon újfajta, „Carmen” nevű készüléket gyárinak majd. Ez a típus műszakilag lényegében a „Tavasz”-nak felel meg, azonban annál már üzem- biztosabb, nagyobb élettar­tamú. Újdonsága a varia- bútorokhoz illő modem ká­vája és a képernyőt védő domborított plexi. A Car­men májusban kerül az üz­letekbe a Tavaszéval azonos áron. Hta: Mennyit érnek a Szolnok megyei bemutató üzemek? Főkönyvelőből elnök Ok tizenegyen A libák birodalmában Igazak ivadéka Osaládirt ássál fenyegetőzött Szerdai sportműsor Az építőipar nem akar a télre hivatkozni Az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalatot olyan súlyosan hátráltatta az idei rendkívül hosszú és hideg tél, hogy első negyedéves tervét mindössze 50 száza­lékra teljesítette. A vállalat vezetői tudják, a 2ord idő­járásra való hivatkozás he­lyett cselekedni kell. Módosított éves terv készült Schmidt Tibor, a tervosz­tály vezetője elmondotta, negyedéves ütemtervek ké­szültek a lemaradás meg­szüntetésére. Sajnos, az elő- készítetlenség miatt az ere­deti éves tervben szereplő beruházások közül elég sok elmarad. Például: a vízügyi igazgatósáig 2 millió forint értékű hatemeletes székhá­za a tervek hiánya miatt, úgyszintén az 5 millió fo­rintot kitevő AKÖV-telep- hely építkezése is ez okból húzódik. A második negyedéves tervet már nemcsak forint értékben határozta meg a vállalat, hanem természetes mértékegységben is. így többek között: mikor le­gyen tető alatt egy-egy épü­let, mikor kezdjenek dol­gozni a szakipari munkások — festők, burkolók stb. Kevés az egy műszak megtoldjuk egy másikkal — mondotta Schmidt Tibor.— MÁJUS ELSEJÉRE ELKÉSZÜLNEK A SZÖKŐKUTAK SZOLNOK FŐTERÉN. KISZ vegyipari védnökség vállalás keretében bővítik a IMI szuperfoszfát üzemét Hol maradt az építőipar ? Körülbelül két héttel ez­előtt hírt adtunk arról, hogy a mezőgazdaság műtrágya ellátásának fokozottabb biz. tosítása érdekében a Tisza- menti Vegyiművek szuper­foszfát gyáregységét 1965-ig 100 százalékosan bővítik. A második ötéves terv végén négyezer tonna szuperfosz­fátot ad a szolnoki üzem a népgazdaságnak. Ennek érdekében a beru­házási feladatokat feszített ütemben kell végrehajtani. A KISZ vegyipari védnök­ség vállalás Szolnok megyei operatív bizottsága kezde­ményezésére április 17-én Budapesten a Vegyiműve­ket Tervező Vállalat, a Ve­gyiműveket Szerelő Vállalat és a Tiszamenti Vegyimű­vek között szocialista szer­ződést kötöttek. A szerződés kötésén meg­jelent a Szolnok megyei pártbizottság megbízásából Madarász Emilia, a Szolnok városi KISZ vb titkára Tí­már Gyula, valamint Dami- nich Gyuláné, a Budapest XIV. kerületi KISZ vb szer­vező titkára is­A szerződésben egy rend­kívüli menetrendet dolgoz­tak ki annak érdekében, hogy a tervezés idejét és azoknak a kivitelezőhöz va­ló továbbítását lerövidítsék. A három vállalatnál egy- egy felelőst jelöltek ki a feladatok összefogására. Vitás esetekben az ered­ménytelen és időtrabló ad­minisztrációs huzavonák helyett a kijelölt személyek és a KISZ titkárokból azon­nal összehívott bizottság dönt és intézkedik, hogy a munkákat semmi se hátrál­tass .. E szerződést kiterjesz­tik közreműködő vállalata­ikra — altervezők, szállítók, építőipar; vállalatok, kész­letező és külkereskedelmi vállalatok — is. A vegyi­művek KISZ bizottsága már fel is vette a VERTESZ-el a kapcsolatot. A VERTESZ elvállalta, hogy főtervek alapján is elvégzi a villa­mos szerelési munkákat. A szükséges részletterveket a KISZ fiatalok elkészítik. Így lehetővé teszi a terve­zőnek, hogy a villamos ter­veket hamarabb szállít­hassa. Hasonló részlettervezést vállalt a Vegyiműveket Szerelő Vállalat operatív bizottsága is egész sor álta­la gyártott berendezésre Ennek érdekében a ter­vező vállalat és a két kivi­telező vállalat között Igen szoros úgynevezett rövidre zárt kooperációs kapcsolat létesült. Az építkezések minden körülmények között első­sorban befolyásolják a be­ruházás megfelelő ütemben történő lebonyolítását. Ezért a beruházó szerette volna a szerződéskötésre meghívni a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot is. Ez azonban nem sikerült, mert két héten keresztül sem le­hetett megfelelő személyek­kel a kapcsolatot felvenni. Amennyiben az építőipari vállalat már a munkák megkezdése előtt ilyen ne­hézkesnek mutatkozik, fel­tétlenül meghiúsítja azokat az erőfeszítéseket és tö­rekvéseket, melyeket en­nek az új létesítménynek a gyors üzembehelyezése érdekében a többi vállalat fiataljai tesznek. Az épületek kivitelezésénél, az építőmesteri munkáknál bevezették a kettő, illetve három műszakot. Három műszakban épül a yörös Csillag úti 40 és 53 lakásos középblokkos, két műszakban a Kossuth utcai 32 lakásos épület Sokat segít az előregyártás is A szerelőiparban, főleg a villanyszerelőknél, akik az építők lemaradása miatt nem dolgozhatnak teljes kapacitással, előregyártás folyik. A vízvezetékszerelők köz­ponti műhelyükben ugyan­csak előregyártanak. Puskás Béla főépítésveze­tő által bevezetett módszer segítségével, pneumatikus festékszórással a központi műhelyben festik és lak­kozzák az ajtólapokat is. Ezzel az eljárással heten­ként hat dolgozó 180 ajtó­lapot készít elő a felszere­léshez. Meg kell változtatni a technológiát, ha az nem megy a minő­ség rovására, mert értékes napokkal rövidíti a mun­kát. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan végeznek olyan munkákat, amelyek egyébként egymást követő munkafolyamatok lenné­nek. A válaszfalazást például a tetőfödém elérése előtt készítik el, azért, hogy a víz- és villanyszerelőknek előbb biztosítsanak munka- területet. ' — bognár — Tölteni ?aló friss paprika áprilisban December közepe óta fo­lyamatosan szüretelik az ízes csemegéket az öt Szolnok megyei termelőszövetkezet természetes hőforrás vizével fűtött üvegházaiban. Kará­csonyra már több mint tizen­hétezer gyenge karalábéval, ötezer csomó vitamindús friss retekkel kedveskedtek a hazai csemege üzletek vá­sárlóinak és a külföldi házi­asszonyoknak. Áprilisban á „slágernak’* számító vitamindús primőr­árukat szedik a „kincses-bá­nyákból”. A , jászberényi Vö­rös Csillag Tsz naponta négy—öt mázsa spárgát, a karcagi Béke és a túrkevei Búzakalász három-négyezer tölteni való, húsos cecei paprikát indít útnak az ex­portáló külkereskedelmi vál­lalat hűtőházaiba. A mezőtúri Petőfi Tsz nyá­ri pompában díszlő üveghá­zaiból háromezer fej friss saláta került az NDK, nyu­gat-német és svájci háziasz- szonyok asztalaira. Pillanatkép tavaszi munkáról Öt gép veti a kukoricát a karcagi Május I. Tsz-ben — Nem az embereken, s nem is a gépeken múlik, hogy mikorra fejezzük be a tavasziak vetését, a2 időjá­rás szabja azt meg. Most jöttünk haza a határból, mert szinte óráról órára fi­gyeljük, hol szikkad meg annyira, hogy megkezdhes­sük a talajelőkészítést. Az a legfőbb gondunk, hogy a már eddig megművelt, be­vetett területen túl, csak mintegy négyszáz holdra tudunk rámenni, aztán vámunk kell. — A munka megkezdése óta 2500 holdon végeztünk talajelőkészítést, 2230 hol­don a talaj lezárása is meg­történt. Elvetettünk 350 hold tavaszi árpát, felül- vetésként a kipusztult őszi árpára 280 holdat, száz hold olajlent, 250 hold cu­korrépát, 80 hold kapáslu- cemát borsóköztessel, ezen kívül a zabot, a burgonyát és a zabosbükkönyt öt négyzetbevető géppel fog­tunk hozzá a 600 hold közös kukorica vetéséhez- Az I-es üzemegységben Őrsi And­rás, Simon István és Vígh János — Mándi Attila és Sándor, valamint Oros Jó­zsef segítségévei — teszi földbe a kukorica vetőmag­ját. A Il-es üzemegységben Mészáros István, Pányi Sándor, Németh László és Nagy Sándor munkálkodik a négyzetbevető gépekkel, — Ha az idő engedi, va­sárnap js vetjük a kukori­cát — mondotta befejezé­sül Papier Tibor, a karcagi Május 1. Tsz főagronómusa* N. K. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ‘ SZOLNOK J / # m XIV. évfolyam, 94. szám. A.ra 50 fillér 1963. április 24., szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom