Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

1963. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Fehér La;os minisyferelnök­sejtéit Tavaszvárás helyettes a gátépítők kozott (Folytatás az 1. oldalról) A parton idősebb embe­rek csoportjához indult Fe­hér Lajos. — Maguk hol dolgoznak? — Nyugdíjasok vagyunk mi, valamennyien — mu­tatkozott be Kovács Gábor, Adám József, Molnár Imre, Homonna János, Joó Ká­roly, vasúti nyugalmazot­tak. Alig pár lépéssel tő­lük szinte még gyereklá­nyok fuvarozták a homo­kot. A férfiak vállukon ci­pelték a köveket, de szerte a környező utcákban nagy­teljesítményű gépek dübö­rögtek, s cölöpverő kala­pács munkálkodott a gáton. A katonák s munkásőrök ladikokkal indultak az őr­járási tanyákra. Csáki Ist­ván megyei első titkár ér­deklődésére elmondták: — térkép szerint kutatnak fel minden tanyát, — nehogy egyetlen ember is az ár­víz áldozata legyen. Köte­les Jenő altábornagy az el­látásról, a pihenőidőről kér­szonyok. — És azt kérjük, Fehér elvtárs, továbbra is vigyázzanak ránk. A férfiak már a követke­ző időszakról, a tavaszi ve­tésről, a szövetkezetről be­szélgettek Fehér Lajossal. Elmondták: az árvízsújtotta területeken kukoricát és za­bot termesztenek majd. Ügy segítenék magukon, ahogy tudnak. Az igyeke­zetben nem lesz hiány. Ami pedig az árvizet illeti, ha levonul, véglegessé teszik a töltést, még jobban meg­erősítik. A falubeliék kérésére a megye vezetői rögtönzött tájékoztatót tartottak a töl­tésen. Csáki István, a Szol­nok megyei párbizottság el­ső titkára mondatta el, hogy naponta 21 millió köb­méter víz vonul a Zagyvá­ból a Tiszába. S bár még nem vagyunk túl egészen a veszélyen, annyival köny- nyebb már a helyzet, hogy sokkal felkészültebb a vó- | dekezás. B. L. • A Középliszavidéki Vízügyi Igazgatóság hivatalos jelentése 1963. március 16-án 21.30 órakor dezősködött a katonák kö­rében. Barta Imre vasutas meg- • állította Fehér Lajost. — Ezt a gátat véglegesen rendbe kell tenni, még tár­sadalmi munkában is, Fe­hér elvtárs! — Szavukon fogjuk — válaszolta Fehér Lajos. — Maga is jönne, ha sor ke­rülne rá? — Jönnénk mi itt na­gyon sokan, mintsem hogy ilyen izgatott éjszakákat éljünk át. Mint Fehér Lajosrt tájé­koztatták az árhullám te­tőzése szombat éjszakára várható, de a legkritiku­sabb pillanatait pénteken élte át a falu. Akkor még nem haladt ennyire élőre a védelmi munka, mint mos­tanra. Jánoshidán felszabadul- tebb hangulat fogadta a lá­togatókat. Bár a falu körül van zárva árvízzel, s Jász- boldogházára még most is honvédségi alakulatok szál­lítják át a lakosokat, a falu alatt biztonságot nyújtó körgát magasodik és az em­berek már bizakodóbbak. Pásztor Istvánná és özvegy Dósa Pálné szomorúan idéz­ték fel a 20 év előtti katasz­trófát Arra ébredték fel ak­kor, hogy a csendőrök hajt­ják ki éjszaka a lakásukból őket, de százharminc házat összerombolt az árvíz. Az akkori falurész helyén csak két tanya áll. — A mostani árvíz hány házat vitt él? — szólt köz­be Csáki István. — Most egyet sem — vá­laszolt Pásztor Istvánná. — Köszönhetjük a gépeknek, meg a kezelőiknek. — No, azért maguknak sem lehet kisebbségi érze­tük, mert megtették, amit lehetett — Szekeres László, a jászberényi járási pártbi­zottság első titkára vála­szolt így Pásztoménak. — De mi lett volna itt velünk, ha az állam nem segít? — erősgették az asz­Repulőjorpp­kataszlrófa SANTIAGO Az AP hír­ügynökség jelentése szerint pénteken eltűnt egy bolí­viai utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén 41 sze­mély tartózkodott. A rend­őrség közölte, hogy a gép valószínűleg lezuhant a chilei—bolíviai határ köze­lében. A roncsok felkutatá­sa megindult. MEMPHIS. — A Reuter- iroda tudósítása szerint az amerikai Memphis szom­szédságában lezuhant és el­égett egy haditengerészeti szállító repülőgép. A gép utasai harminchétén — csodával határos módon — valamennyien megmene­kültek. Az eddig beérkezett ji.entések szerint a gép I kényszerleszállást akart vé- ! gezni, mert hajtóművében : hiba támadt. A kényszerle­szállás azonban nem sike­rült, s a gép zuhanva ért «Bildet, (MTI) A Zagyva felső szakasza a nap folyamán apadó volt, majd Hatvannál 14 órától pár centiméteres áradást észleltek. Jásztelek—J ászalsószent- györgy közötti szakaszon a vízállás lényegében 18 óra­kor az előző órák vízállá­sához képest változatlan. A Zagyva alsó szaka­szán Űjszász—Szászberek— Zagyvarékas térségében las­san emelkedik, az érkező felső Zagyva, Tápió és ti­szai vízállások következmé­nyéként. A Tamán és mellékvi­zein apadás van. Budapestnél szombaton reggelre több mint 20 cen­timéterrel apadt a Duna, s 571 centiméterre csökkent a vízállás. A főváro® feletti Duna-szakaszon is általá­ban apad vagy változatlan a vízállás, lejjebb pedig gyengén áradó. Ezekből a vízállási Jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a zajlás akadálytalanul vo­nul lefelé. A Tisza vízállása 18 óra­kor 617 centiméter, áradó. Előreláthatólag március 17- én a vízszint eléri a tiszai védtöltés lábát. Március 16-án intenzív töltéserósitési munka folyt Űjszász község belsőségét védő Tápió—Zagyva jobb- parti töltésen. A község la­kossága, a honvédség és a munkásőrség, s az odaren­delt földmunkagépek te­vékenysége- eredménnyel járt, azonban ezen a sza­kaszon a védekezési mun­kára továbbra is szükség HszalSk fölött egy éj, kisebb jégtörőhajó aprítja a jeget a Tiszáin, hogy siet­tesse a jég elvonulását. A mellékfolyókon, főleg a felső szakaszokon, álta­lában csökkent a vízállás. A Zagyva Üjszásznál azon­ban pénteken este áttörés­sel fenyegette a gátakat. Szombat reggelig nem tu­dott betörni a víz a lakott területekre és a Vízügyi Ián megépített kör gát a megítélés szerint a község további védelmére alkal­mas, a szükséges készenléti ellenőrzés biztosítása mel­lett Jászdózsa helyzetének Ja­vítása érdekében a vámos- györki vasútvonalon az el- kötési munkák tovább foly­tatódtak. Az igazgatóság árvízvé­delmi készenléti szervezete Hatvanban befejezte tevé­kenységét, s így Tama- örsre irányítottuk a köz­séggel szemben lévő Tama jobbparti töltés szakadásá­nak elzárására. Igazgatóság szakembereinek irányításával jelenleg is dolgoznak a gátak erősíté­sén. Néhány nappal ezelőtt a Rába Koroncónál áttörte a gátat, de az árvédékezők beavatkozása és az utóbbi vízálláscsökkenés eredmé­nyeként most már meg­szűnt a közvetlen veszély. A Meteorológiád Intézet tájékoztatása szerint a szombaton retmelre virradó éjszaka a Dunántúlon 1—3 fokkal a fagypont alá süly- lyedt a hőmérséklet. Az éj­szakai lehűlés megszüntette az olvadást és csökkentette a patakok vízállását De a belvízzel elöntött területe­ken sok helyen jégréteg ke­letkezett a víz tetején. Ez lassítja a belvízlevezetést, bár a jég alatt még folyik a víz. A vízügyi igazgató­ságok újabb szivattyútele­pek és hordozható szivaty- tyúk üzembehelyezésével mintegy 34 százalékkal több vizet emelnek vissza a folyókba. Így naponta csaknem 25 millió köbmé­ter víztől mentesítik az el­öntött területeket. A MÁV pályafenntartási szolgálata minden erőt a belvizek és az áradások által okozott károk helyre- állítására összpontosította. A Vámosgyörk—újszászi vo­nalom Szászberek—Űjszász. és Tamaörs—Jászdózsa között töltéselmosás miatt nem járnak a vonatok. A töltésék átázása, elöntése, pályarongálódások miatt 12 fővonalon és 21 mellékvo­nalon sebességkorlátozást rendelt el a MÁV. A KPM útügyi osztályá­nak tájékoztatása szerint a 3-as számú úton. Kápolna községnél a megrongálódott híd helyett egy ideiglenes hidat építenek. egyelőre azonban a forgalom csak a terelő útvonalakon halad­hat Övön gvös—Heve»—Fü- aasabonr bányába» Jánoshidai kiszisták váltott műszakban szállítják a homokzsákokat a község veszélyeztetett pontjaira« van. Jánoshlds nyugati olda­a kunszentmártoni járásban A pártbizottság titkára válaszol időszerű kérdésekre Felikerestük Karsoi Mi­hály elvtársat, a kunszent­mártoni járási pártbizottság első titkárát, s választ kér­tünk néhány időszerű kér­désre: — A lezajlott tanácsvá­lasztásokból milyen tanul­ságokat vontak le a párt­szervezetek? — Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a választá­sokat megelőző időben min­denkivel szót váltottunk. A jelölőgy ülések mellett ré­tegtalálkozókat tartottunk. Több mint 2000 aktíva volt ebben segítségünkre. A leg­fontosabb tanulságok közé sorolhatnám azt, hogy a lakosság politikai érdeklő­dése megnövekedett az utóbbi időben. A választá­sok idején voltak a ter­melőszövetkezetekben a zár­számadó közgyűlések is. Szerintem az ig szavazás volt, ahogyan azokon a gazdasági előmenetelről be­széltek. Mindenhol azt ter­vezgették, hogyan tudnának jobb eredményeket elérni, ezért elsősorban saját fele­lősségüket hangoztatták. Azt kutatták, hogyan ha­ladhatnának még gyorsab­ban a maguk emberségéből. A választások során be- bzonyosodott a pártszerve­zetek egysége is. Ennél is szembetűnőbb volt azonban a népfromtmozgalom fejlő­dése, „ bebizonyosodott, milyen sok feladattal meg tud birkózni. Megszűntek azok a viszályok, amik bi­zonyára máshol is jelent­keztek. Az, hogy a külön­böző tömegszervezetek kü- lön-külön akartak eredmé­nyeket elérni. Most közös erővel, de hogy úgy mond­jam, személyes felelőséggel dolgoztak. Ezért sokkai jobban ment a munka. — Vannak figyelmeztető tapasztalataink is. Ezt nem azért mondom, mert a jók mellett hibákat ig illik fel­sorolni, hanem azért, mert az élet 1» egyformán pro­dukált jót és rosszat. Meg­tudhattuk most azt is, kik nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Nem tudják értékelni a pártomkívüliek tevékenységét, bizalmatla­nok irántuk. Nem a párt politikája alapján ítélnek meg egyes dolgokat, ese­teket, hanem elfogultan, szubjektív érzéseik alapján. — Millión tennivalók vár­nak most a pártszerve­zetekre? — Nemcsak a pártbizott­ság, hanem a pártszerveze­tek is levonták a tapasz­talataikból a következteté­seket. E héten kezdődnék a taggyűlések, ahol mind­ezeket meg is vitatják. Már­cius 11-én többnyire befe­jeztük a pártoktatást. A résztvevők fele pártonkí- vüli volt. Nem a párton- kívüliek arányát sokallom. Azt keveslem, hogy a párt­tagoknak mindössze fele vett részt a szem'náriumo- kon. Vagyis a kommunis­ták állandó tanulását, foko­zottabb aktivitását hiányo­lom. — Gazdasági feladatunk is bőséges. A termelési ter­veket elkészítették, s most bontják részletekre. Az ipari jellegű munkahelye­ken, különösen a jó minő­séget szorgalmazzuk. A me­zőgazdasági üzemekben Is a tervek felbontása van na­pirenden. A brigádokban, munkacsapatokban meg­kezdték a vitát, mit, ho­gyan végezzenek el. E ta­nácskozásokon szeretnénk, ba még jobban érvényesül­ne az anyagi érdekeltség, valamint a takarékos gaz­dálkodás gondolata. — A tavaszi munkára mindenütt készen állnak. Az idő miatt azonban még sehol sem tudtak kezdeni: Pedig az 1961-es évhez mér­ten a mezőgazdaság összho- zamát 15—17 százalékkal akarjuk emelni. Ennék ér­dekében minden feltételt, minden lehetőséget ki kell használnunk és mindenki­nek a segítségére számí­tunk. Az idén 120 hold sző­lőt és 20 hold őszibarackot telepítünk. Sóikkal több zöldségfélét is szándéko­zunk termelni, mert erre járásunkban nagy lehető­ségek vannak, és az eddig termesztettnél sokkal több is elfogyna. — Sokat kell tennünk a szövetkezeti vezetés megja­vításáért is. Vannak veze­tők, akik mindent maguk akarnak megvalósítani. Fél­nek attól, hogy mások — akár saját felelősségükre is — kezdeményeznék. Elkép­zeléseikbe nem avatják be munkatársaikat, nem tá­maszkodnak a szövetkezeti tagok kollektívájának böl­csességére, nem tartják meg rendesen a közgyűléseket stb. — Ebből következik egy másik nagyon fontos tenni­valónk; a gyenge tsz-ek megszilárdítása. Egy közös tanácskozáson úgy határoz­tunk, hogy a Hazafias Nép­front járási elnökségét, s az ott tevékenykedő kommu­nistákat az öcsödi Zöldme­ző Tsz, a járási tanácsot az öcsödi Kossuth Tsz, a járá­si nőtanácsot a kunszent­mártoni Búzakalász Tsz patronálásávai bízzuk meg. — A tavaS2 késése miatt mindenütt gyors, határozott intézkedésre lesz szükség. Felkészültek-e erre a helyi szervek? — Az újjáválasztott ta­nácsoktól mindenütt azt re­méljük, hogy meg tudnak birkózni a rájuk háruló feladattal. A termelőszövet­kezetek vezetőiről ugyan­ezt mondhatom. Ez nincs ellentétben az előzőkben ki­fejtett véleményemmel, egyes szövetkezeti vezetők­ről. Mert ha van is szűk­látókörű, vagy kevésbé kép­zett vezető, nem ez a jel­lemző. Inkább az, hogy meghallgatják az embere­ket, nemcsak a maguk feje után mennék. A belvíz el­lem védekezés idején, a szövetkezeti tagok csáká­nyokkal, lapátokkal már az olvadás első óráiban a föl­deken voltak. Napok alatt megmentették a vetéseket, az elöntött területeket. Nem kellett biztatni, noszogatni őket. Ugyanezt mondhatom a gyümölcsfák kezeléséről, l. vetőmagok előkészítésé­ről, a munka- és erőgépek kijavításáról, — Végeredményben a nagy feladatok megoldása is ilyen apró, mindennapi munkából tevődik össze. Nagyon jó, hogy túl va­gyunk azon az időszakon, amikor azt hittük, hogy mindent magunknak kell megszervezni, irányítani, végiehajtani. Szerencsére kinőttük ezt a betegséget Es most az emberekkel együtt, nem diktálva nekik, hanem velük egyetértésben dolgozunk. Jó érezni azt az eg szseges türeumettemeget, amit a «ussoi tavasz ér&ezea valamennyi szövetkezeti tagnak okoz. S ha együtt Vagy un: együtt Ifflwünk a sautitatioe is. Apadt a Duna Budapestnél és gyengült a zajlás Országszerte erősen fokozták a belvízátemelő szivattyúk teljesítményét

Next

/
Oldalképek
Tartalom