Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' SZOLNOK J / r m V 4 MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA » SXV. évfolyam, 58. szám. Ara 60 fillér 1968. március 10^ VMáruap. TISZA KETTŐ Részletes adatok az épülő vízlépcsőről, tárolóról, főcsatornákról Az egész megye arculatát gyökeresen megváltoz­tató hatalmas mű előzetes tervei elkészültek. A Víz­ügyi Tervező Iroda szakemberei végezték e munkát és az Országos Vízügvi Főigazgatóság, amely a beruhá­zás irányítója már megkezdte a tárgyalást a Vízépítő Vállalattal és valószínű, hogy ez a nagy gyakorlattal és kapacitással rendelkező vállalat végzi a kivitele­zést. Honfi László műszaki osztályvezető tájékoztatta a Szolnok megyei Néplapot a második tiszai vízlép­csőről, az építkezés menetéről. Az alábbi adatok es alkalommal szerepéinek először a nyilvánosság előtt. A második tiszai vízlép­cső tulajdonképpen négy létesítményt foglal magába: a duzzasztóművet, a víztá­rolóit, a nagykunsági főcsa­tornát, és a jászsági főcsa­tornát. Az építés menete 's a felsorolás sorrendjében történik. Duzzasztómű (vízlépcső) Puszta taskany felett a kiskörei vasúti hídnál épül Magába foglalja a duzzasz­tóművet, erőtelepet és hajó­zsilipet. A munkálatok a felvonu­lással kezdődnek. Körülbe­lül 1500 dolgozó elhelyezé­sére szállást építenek és ezenkívül mintegy 28 la­kást. amely a vízlépcső el­készülte után Is megmarad a kezelőszemélyzet hajlé­kául. Az épületeken kívül a munka első részéhez tar­tozik a megfelelő úthálózat, iparvágány, energiaszolgál­tatási lehetőség megterem­tése. A vízlépcső a jelenlegi Tisza-meder jobb oldalán épül, körgáttal elzárva a Tiszától. A nagymennyisé­gű feltörő talajvizet mint­egy két és fél évig kell tá­voltartani az építkezéstől, ugyanis ennyi a teljes ala­pozás ideje. Ezt egybekap­csolt kú trendszerek és szi­vattyúik segítségével végzik. A víztároló ja. Az előzetes számítások szerint 1500—2000 munkást a megyéből az építkezés körzetéből biztosítanak. El­sősorban ács, kőműves, vasbetonszerelőket és nagy­számban kubikosokat al­kalmaznak. A tájékoztatás szerint a munkálatokat az előkészítés titán még a második Öt­éves tervben megkezdik. A duzzasztómű ég a víztároló 1970-ig befejeződik, majd ezt követően két-három év a főcsatornák építési ideje. A második tiszai vízlép­cső területileg a legna­gyobb lesz hazánkban. Első helyen áll az öntözhető te­rület nagyságát tekintve is. Teljes elkészülte való­ban alap lesz arra, hogy a megye külső képe gyökere­sen megváltozzék. Halas­tavak, a tároló körül fürdő­telepek terveit készítik elő. A két főcsatornából kiága­zó számtalan öntöző csator­na rendszer pedig behálóz­za az egész megvét és a korszerű mezőgazdasági ter­meléshez szükséges víz­mennyiséget biztosítja. Erdélyi György NEM KISEBB FELADAT ÁLL GÖDÉR ERZSIKÉ ELŐTT, MINT AZ, HOGY A SZOLNOKI ŰTTÖRŐHÁZ KRÓNIKÁSAKÉNT HÍVEN FELJEGYEZZE A TÍZÉVES JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEN TÖRTÉNTEKET, NO DE KIS .ÜJSÁG- IRÖ-KOLLEGÁNKT MEGBIRKÓZIK A FELADATTAL, Közvetlenül a duzzasztó­mű felett helyezkedik él 12 200 hektárnyi területem. Mintegy 250 millió köbmé­ter vizet tárolnak a hatal­mas tóban. Építéséhez 38 kilométer hosszúságban nyári gátat, 137 kilométer hosszúságban pedig töltést létesítenek. Ebből 70 kilo­méteres szakaszon beton- burkolás lesz. A munka nagyságára jellemző, hogy a betontöltéshez 850 000 négyzetméternyi területű be­tonlapot használnak fel. Az itt tárolt víz csapadéksze­gény időben a csatornákba vezethető. A teljes rendszer felépí­téséhez szükséges beton el­készítésére a munkálatok kezdetén egy automata be­tongyárat állítanak fel. Ez örműködően osztályozza a kavicsot, adagolja a be­tont, homokot és készíti a szükséges összetételű masz- szát. A két főcsatorna-W ága­zása is közvetlenül a víz­lépcső felett lesz. A Tisza folyási irányból balra a • Nagykunsági főcsatorna 119 kilométer hosszúság­ban ágazik ki. Ennek a fő­ága 29 kilométer, a keleti mellékága 46.5 kilométer, a nyugati mellékága 43.5 kilométer hosszú lesz és fe­lül nézetben egy Y-hoz ha­sonlít. A főcsatorna meg­építéséhez több mint 8 millió köbméter földet mozgatnak meg. A csator­nákon végig vízszintszabá- lyozó zsilipeket, műtárgya­kat (hidak, áthidaló utak) építenek. A jászsági főcsatorna Külsőleg hasonlít a nagy­kunságihoz. Itt a három ág teljes hossza 104 kilométer lesz. A Tisza jobbpartjáből ágazik ki. A két főcsatornán össze­sen hét állandó jellegű csa­torna Őrhelyet építenek. Pénz, anyag, munkaerő A teljes munkára a jóvá­hagyott beruházási össze­gek a következők: a vízlép­cső építése 887 millió fo­rintba, a tároló egymilliárd- hárommillió forintba, — a nagykunsági főcsatorna 528 millió és a jászsági főcsa­torna 499 millió forintba kerül. Ez az összesen közel 3 milliárd forintos beruhá­zás fedezi a tervezés, épít­kezés. gépek, létesítmények költségeit A szükséges anyagmeny- nyiség is gigászi méretű. Száraz területen 30 millió köbméter földet mozgatnak meg és úszókotróval közel 4 milliót. A felhasználásra kerülő vasbeton mennyisé­ge 248 000 köbméter. Ehhez 12 500 tonna betonacélt kell megmunkálni, 900 000 köb­méter kőmunka és 852 000 köbméter betonburkolat is a munkálatok közé tarto­zik. Természetes, hogy a ki­vitelező vállalat önmaga a munkákhoz szükséges mun­kaerőt biztosítani nem tud­Megalakult Szolnok megye tanácsa Díszes, külsőségében is ünnepélyes meghívó adta hírül a Szolnok megyei Tanács alakulásának időpont­ját. Március 9-én délelőtt pontban tíz órakor, — az impozánsan feldíszített nagytanácsteremben — Pallai Sándorné, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bi­zottságának titkára köszöntötte az újonnan megválasz­tott megyei tanácstagokat — a vendégként megjelent orszáepyűlési képviselőket, a párt, az államhatalmi szervek, a tömegszervezetek, — valamint a hivatalok, vállalatok, gyárak küldötteit. Az elnökségben helyet foglalt Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, megyénk ország- gyűlési képvislője, Kiss Ár­pád. a párt központi Bizott­ságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, megyénk or­szággyűlési képviselője, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a Szövetke­zetek Országos Szövetsége Felügyelő Bizottságának el­nöke, megyénk listavezető képviselője, Z. Nagy Fe­renc, a Központi Népi El­Hat év a nép szolgálatában Tegnap délután munkás- őrök vették birtokukba a szolnoki Helyőrségi Klub mozitermét. Prohászka Jó­zsef, megyei munkásőrpa- rancsnok itt adta át me­gyénk édenjáró negyven­négy munkásőrének a ju­talmakat, a munkásőrség fennállásának hatodik év­fordulója alkalmából. ! Tíz munkásőr kapta meg 1 az „öt év a nép szolgálatá- I ban” emlékérmet, tizenhe­ten oklevelet, és ugyancsak tizenhét munkásőr dicsére­tet és tárgyjutalmat kapott. —. Az elbírálásnál nem­csak a kiképzésben tanúsí­tott fegyelmet, hanem a termelőmunkában való helytállást is figyelembe vettük — mondotta többek között Prohászka József elvtárs üdvözlőbeszédében, Szolnok megyében egyéb­ként — kétszázharmincöt munkásőr kapott emlékér­met a munkásőrség meg­alakulásának hatodik év­fordulója alkalmából lenőrzésí Bizottság eflnök- helyettese, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Ragó Antal, a Pest- Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatója, or­szággyűlési képviselőink, Csáki István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Oláh György, a megyei tanács vb elnöke, országgyűlési képviselő, va­lamint több más párt- és fcömegszervezetd vezető. Pallai Sándorné bevezető­jében üdvözölte a meg­jelenteket, majd utalt arra, milyen nagyjelentőségű ese­mény a megye legfelsőbb államhatalmi szervének megalakulása. Hangsúlyoz­ta, hogy a most megválasz­tott megyei tanácstagok tör­ténelmileg kiemelkedő idő­pontban kezdik meg mun­kájukat. A következő négy esztendő alatt végezzük ha­zánkban a szocializmus felépítésének gyakorlati munkáját. Nagy feladatot ró ez minden országgyűlési képviselőre, minden tanács­tagra. A Hazafias Népfront megyei Bizottsága nevében kérte a tanácstagokat, visel­jék szívükön mindenkor a választók ügyét, s mind annyióiuknak eredményes munkát kíván. Ezután átadta a szót Ba­i kó Kálmán korelnöknek. S míg a mandátumvizsgáló bizottság k'vonult a tanács­, teremből, hogy elvégezze I munkáját., addig Tóth Já­nos, a megyed választási elnökség elnöke terjesztet­te elő jelentését a válasz­tások lefolyásáról. Többek között elmondotta: — Február 24-én nem egyszerű szavazási aktus­nak voltunk tanúi, mert a szavazás napján is ezer jelből vált szembetűnővé, milyen népszerű a párt po­litikája, milyen szoros, bensőséges a viszony a ve­zetés, a dolgozók között — majd így folytatta: — A választás a szocia­lista demokrácia feltételei­nek messzemenő biztosítása mellett, az Alkotmány elő­írásainak szellemében, a választási törvény, az ez évi választásokra vonatko­zó kormányrendelet előírá­sainak megfelelően a tör­vényesség biztosítása mel­lett bonyolódott le. Ezután a mandátumvizs- gáló bizottság elnöke, Be- rpczky László tette meg jelentését, s ezzel hivata­losan is megalakult. Szol­nok megye tanácsa. A tanácsülésen felszólalt Czinege Lajos honvédelmi miniszter elvtáirs. Tolmá­csolta a párt Köziponti Bi­zottsága, a kormány, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa üdvözletét. Kérte a tanácstagokat: viseljék büszkeséggel eme megbíza­tásukat, ápolják kapcsola­taikat munkájuk közben is választóikkal. A törvényes­ség mindkét, oldalát betart­va dolgozzanak választóik érdekében. Majd röviden ismertette mindazokat a feladatokat, amelyek az el­következendő években «lőt­tünk államaik, a amely cél­kitűzéseket pártunk VIIL kongresszusán meghatároz­tunk. A tanácstagok munkájá­ról, feladatairól, a célki­tűzések megvalósításának feltételeiről szólt többek között Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkáia is, majd tolmácsol­ta a megye kommunistáinak üdvözletét, jókívánságait. Ezután Pallai Sándorné előterjesztette a Hazafias Népfront javaslatát a ta­nács végrehajtó bizottsága tagjaira vonatkozóan, me­lyet a tanácsülés egyhan­gúlag elfogadott. Eszerint a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja lett: Dr. Adler Vil­mos, Bordás László, Csáki István, Csőié István, Fodor Mihály, Hack Márton, dr. Jávorsziki József, dr. Kuti György, Oláh György, dr. Polónyi-Szűcs Lajos, Pallai Sándorné, dr. Salló Ferenc, Szentesi László és Tolna Károly. A végrehajtó bizottság a szünetben megtartotta első ülését, melyen elnöknek Oláh Györgyöt, helyettesé­nek Fodor Mihályt, dr. Polónyi-Szűcs Lajost és» Nyíri Bélát, titkárának pe­dig dr. Kuta Györgyöt vá­lasztotta. Az ülés további napi­rendi pontjaiként megálla­pították az állandó bízott* ságok létszámát és elneve­zését, — eszerint a megyei tanács szerveként kilenc állandó bizottság hetvenhá- rom taggal dolgozik majd — valamint megválasztot­ták a bizottságok elnökeit és titkárait. Ezután pedig a megyei tanácsülés jóvá­hagyta a járási, a város! tanácsok végrehajtó bizott­sági tagjainak megválasztá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom