Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

XIV. évfolyam. 57. szám. Ára SO fillér 1963. március 9, szombat, MA: A fásüás hónapja Aktában egy anya sorsa Családi kórben — Rádióműsor Embertelenség és felelőtlenség volt Negyvenmillió köbméter víz a földeken A Tisza még csendes — Árvízvédelmi készültség a Zagyván és a Tárnán December, január és február hónapokban a Szol­nok feletti Tisza szakasz vízgyűjtő területén az átlagos hőmérséklet 3,3 fokkal a sok évi átlag alatt volt Ugyanakkor a lehullott csapadék másfélszeresre növe­kedett. Az említett téli hónapokra jellemző továbbá, a Tiszán a sok évi átlagos vízmennyiségnek csupán 10 százaléka folyt 1*! a párolgás csak 70 százalékos volt. Az említett tények, valamint az utóbbi napokban be­következett rohamos olvadás még inkább szükségessé teszik az árvíz és a belvíz elleni védekezést Hegedűs Lajostól, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság veze­tőjétől tájékozódtunk: milyen intézkedéseket tettek az ár. és belvíz elhárítására. — Érdekességként említ­hetem, hogy a melegebb ho­mokos talajok tovább tar­tották az összfüggő hótaka­rót, mint a hideg és kötött Kunsági földek. Az olvadás erőteljesen megindult és belvizek elhárításán dolgo­zunk. — Másodpercenként 72 köbméter kapacitású szi­vattyúk állnak rendelkezé­sünkre. — Mi az oka ennek? — A belvíz a mellékcsa­tornákon át folyik a főcsa­tornákba. A víztömeg tehát nem jutott el a szivattyúte­lepekig. Az elmúlt 24 órá­ban 815 900 köbméter bel­vizet emelteik át szivattyú­telepeink. Ezenkívül 815 000 köbméter víz gravitációs úton távozott a jelenleg alacsony vízállású Tiszáiba. — Megítélésünk szerint mintegy 40 millió köbméter víz fekszik a földeken. Összesen 37 294 kát. holdat öntött el. Ebből 15 413 hold az őszi vetés, 10 000 hold a szántó, csaknem 11 000 hold a legelő, a többi egyéb te­rület. — Milyen tennivalókat javasol az állami és közös gazdaságoknak? — Szükségesek a határ­járások. Megvizsgálni hol, vannak elöntött területek. Célszerűnek tartom, hogy a víz elvezetésére külön bri­gádokat szervezzenek. A felsőréteg csupán 3—6 cen- timétemyire olvadt ki, tehá, a föld kevés vizet tud el­nyelni. Épp ezért a táblá­kon vízlevezető árkokat kell húzni, a szivattyú ka­pacitásunk jóval nagyobb tömegű vizet képes átemel­ni. — A melegebb napokkal az olvadás fokozódik, ezért nagyobb területek elöntésé­vel kell számolnunk, Sza­kaszmérnökségeink a víz elvezetésére készségesen ad­nak tanácsot a tsz-eknek, Az elmúlt 24 órában 563 vízügyi alkalmazott dolgo­zott a belvizeknél. Számu­kat azonban tovább növel­jük. — A belterületeken van-e belvíz? — A belsőségeken a víz elvezetés a tanácsok fel­adata. Bevonják ebbe a munkába az önkéntes tűz­oltókat és a lakosságot is. A szakirányítást a vízren­dezési társulatok és sza­kaszmérnökségeink látják el. A hirtelen olvadásnál összegyűlt víztömeget a la­kosság — legtöbbször né­hány kapavágással, ideig­lenes árkokkal —■ el tudja vezetni. — Mi a helyzet az árvíz- védelemnél? — A gyors olvadás miatt a Zagyva felső folyásánál az ottani mellékpatakoknál — Tárná, Tanóca, Gyön­gyös — az áradás mgindult m jég megmozdult. A hidak­nál és az élesebb kanyarok­ban jégtorlódás keletkezett. Visznek és Tamaőrs kör­zetében a honvédség mű­szaki egységei robbantják a jégdugókat. — A Zagyva felső folyá­sánál és a Tárnán árvízvé­delmi készültséget rendel­tünk el. A jég vastagsága itt 25—40, a Tiszán 30—50 centiméter. A Tisza egyéb­ként alacsony vízállású. Itt a jég megmozdulása néhány napon belül várható. A Körösök romániai szaka­szán szintén megmozdult a jég, nálunk még nem. Java­soljuk, hogy a Zagyvamenti tsz-ek árterületen fekvő értékeiket helyezzék bizton­ságba. A vízig igazgatójától ér­tesültem arról is, az ár- és belvízvédelmi felkészültség a korábbi évekhez képest most sokkal jobb. A víz- iggel együtt a tanácsok, a tsz-ek, az állami gazdasá­gok, a KPM szervei, a se- reskedelmi és egészségügyi szervek is kellően felké­szültek. A KISZ szerveze- telk brigádokat szerveztek az ár- és belvíz elhárításá­ra. Az igazgatóság dolgo­zóit jóleső érzés tölti el: e nagy munkában nincsenek egyedül. — m. L — Megalakult a szolnoki járás tanácsa Kettős ünnep volt ez a pénteki nap Szolnokon. A város egyik új, modem épületében először ültek össze az újonnan választott járási tanácstagok, hogy megbeszéljék a reájuk há­ruló feladatokat, s egyben megválasszák a tanács vég­rehajtó bizottságát. Űj épületben, új tanács! Többször hangzott el ez a kijelentés ezen a délelőt- tön, míg a minden tekin­tetben korszerű, impozáns tanácsteremben az ülés kezdetére várakoztunk több mint százan. A megválasz­tott tanácstagokon kívül számos vendég jelent meg a környező üzemek, válla­latok, s a tömegszervezetek képviseletében. Pontban 9 órakor Kato­na Pál, az ülést levezető korelnök üdvözölte a járási tanács alakuló ülésén meg­jelenteket: az országgyűlési képviselőket, a tanácstago­kat, a választási elnökségek tagjait, a vendégeket, majd eífogialta helyét a tanács­ülés elnöksége, közöttük QJáh György országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke, a megyei párt vég­rehajtó bizottság tagja, J&i- das József, a szolnoki járá­si pártbizottság első tit­kára. Az ülés következő napi­rendi pontjaként 1!elek Ist- vánné, a járási választási elnökség elnöke ismertette a választások előkészítését, a választások lebonyolításá­ban végzett munkát. Ezután a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke szá­molt be munkájáról, s ez­zel hivatalosan is megala kult a szolnoki járás taná­csa. Katona Pál ekkor az elnökséget átadta Baj na i László tanácstagnak. Nádas József, a szolnoki járpsi pártbizottság titkára köszöntötte ezután a meg­alakult tanácsot. Ezután került sor a járá­si tanács tizen háromtag ú végrehajtó bizottságának megválasztására. Az ülés szüne iében az újonnan megválasztott vég­rehajtó bizottság megtar­tatta első ülését, ahol el­nöknek Bereczki Lászlót, elnökhelyetteseknek Tóth Györgyöt és Molnár Lajost, titkárnak pedig Beöthy La­jost választották. Ezután a tanácsülésen megválasztották az állandó bizottságok elnökeit, titká­rait, majd Oláh György a megyei ártbizottség és a megyei tanács vb nevében köszöntötte a megalakult járási tanácsot, dr. Bene Zoltán országgyűlési képvi­selő pedig a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és megyei elnöksége nevében kívánt eredményes, jó mun­kát. Tudósítónk jelenti: A szolnoki járási tanács megalakulásával megyénk­ben befejeződött a községi-, városi- és a járási tanácsok alakuló ülése. Az alakuló tanácsülése­ken általában több meghí­vott vendég, tömegszerve­zeti vezető, szakember, pe­dagógus, orvos, tsz-tag vett részt. A megyében összesen mintegy négyezer, közsé­genként hatvan-hetven tár­sadalmi munkás vert részt a tanácsok alakuló ülésein. A Hazafias Népfront ne- lyi bizottságainak javasla­tai alapján ötszázharminc- hásrom tanácstagot válasz­tottak a községi tanácsok végrehajtó bizottságaiba. A városi- és járási taná­csok alakuló ülésein a vég­rehajtó bizottsági és az ál­landó bizottsági tagok meg­választása után a járási ta­nácsok jóváhagyták a köz­só ’ tanácsok által megvá­lasztott végrehajtó bizottsá­gokat is. Bár még Összesí­tett adatok nem állnak ren­delkezésre, annyi máris megállapítható, hogy a já­rási-, városi* tanácsülése­ken is számos meghívott vendég vett részt. A városi- és a járási ta­nácsok általában . tizenegy- tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választottak. A megyei tanács mai ala­kuló ülésén hagyják majd jóvá a járási- és városi ta­nácsok elválasztott végre­hajtó bizottságait Új, nagyobb vállalattá alakul a Mezőtúri Téglagyári Egyesülés Több szakember kerül az üzemekbe — Nem éri veszteség a tanácsokat A jövő hónap első nap­jával megvalósul az, amiről már huzamos ideje beszél­nek az építőiparban: a ma még tanácsi kezelésben lévő téglagyárak az ÉM-tárcá­hoz kerülnék. A változás­ról Bíró István tervosztály­vezetővel és Bíró Imre fő­könyvelővel beszéltünk. — Milyen arányú átszer­vezésre kerül sor április elsejével? — Ezen a napon kezdi meg munkáját megyénk új építőipari vállalata ÉM Szolnak megyei Tégla és Cserépipari Vállalat néven. Ez a vállalat felöleli a Mezőtúri Téglagyári Egye­sülőt mai gyárait, továbbá a csépai, törökszentmiklósi, tápiógyörgyei, ceglédi, kun­hegyes!, tiszafüredi tanácsi téglagyárakat, — válaszol­ták. — Mi tette szükségessé az átszervezést? — A VIII. pártkongresz- szus határozatai között sze­repel a központosított nagyüzemek kialakítása. Ez az egyik indíték. Termelési statisztikák tanúsága sze­rint a tanácsi téglagyárak jelenlegi adottságaik miatt átlagosan tíz százalékkal drágábban termelnék, mint az államiak. Ha a hozzánk lterülő üzemekben is sike­rül leszorítanunk az ön­költséget, — márpedig bi­zonyos, hogy sikerül —, növekednék az állami be­vezést egyes üzemek kor­szerűsítése követi majd. — Valóban; és igen ha­mar. Még ebben az évben valamennyi üzemünk bú­csút mond a nyerstégla megerőltető kézi tolásának. Cegléden eddig nem ada­goltak éghető anyagot az agyagba; most megkezdjük a beadagolást, mellyel igen kedvezők a tapasztalataink. Több üzembe az eddiginél nagyobb teljesítményű pré­sek kerülnék. — Egyesek tudni vélik, hogy a tiszafüredi és « kunhegyest gyárban nem indul meg a munka.. Meny­nyi ebből az igazság? — Kevés. Mindkettőben megindul. A nyár folyamán állapítjuk meg, érdemes-e ezeket a gyárakat olyan mértékben korszerűsíteni, hogy jövőre is kifizetődjék üzemben tartásuk. — Mennyiben érinti o* átszervezés a most fogUti- koztatott dolgozókat? — A fizikai munkások létszámában nem lesz vál­tozás. Néhány, hangsúlyoz­zuk, néhány adminisztratív dolgozónak más munkahe­lyet kell keresnie. Eddigi megbeszéléseinkből úgy érezzük, a helyi tanácsok támogatják őket ebben. Ez­zel párhuzamosan viszont az új vállalatnál növekszik majd a szakemberek szá­ma. Ez elengedhetetlen, hi­szen egyéb cikkeink mel­lett ebben az évben három­ezerötszáz kétszobás lakás felépítéséhez elegendő, ki­fejezetten jóminőségfl téglát vételek. — Gondoljuk, az átszer­Féfévszázad a gátakon Félévszázaddal ezelőtt szegődött a vízügy szolgá­latába Bíró Ferenc, a Középtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság gátbiztosa, a híres mezőtúri „vizes” dinasztia egyik képviselője. A kiváló szakember az idén már ötvenedik alkalommal járja a Körös partját, vigyáz­za a tavaszi áradás ellen veszélyeztetett földeket. A hatvankét éves ember — aki a Körös-menti kis gátőrházban, látta meg a napvilágot — sok árvíz- elleni küzdelemnek volt névtelen hőse. Az első so­rokban küzdött az 1819-es, 1926-os, 1932-es Körös­menti árvizeknél és nagy gyakorlati tapasztalatát az 1954 es dunai árvíznél is érvényesítette, A vízgazdálkodás kiváló dolgozója nyugdíjas kora ellenére ma is frissen irányítja a védelmi munkákat és naponta huszonnyolc kilométeres szakaszon felügyel a tennivalókra. Az idős ember, akinek az édesapja és testvére is vízügyi dolgozó volt, tovább fejlesztette a családi hagyományt. Fia technikusi beosztásban az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyik szakaszmér­nökségén dolgozik. Ujtípusú szakközépiskola nyílik Szolnokon A szolnoki Verseghy Pál Közgazdasági Technikum­ban a következő tanévben már minden első osztály szakközépiskolai osztály lesz. Egyik osztály speciá­lis céllal indul: adminisz­trátorok, gépírók, gyors­írók, jegyzőkönyvvezetők, — tárgyalóképes titkárnők képzése lesz a célja. Az osztály pontos neve: köz- gazdasági szakközépiskola gépíró, gyorsíró és idegen­nyelvű osztálya. Az elneve­zés arra i3 utal, hogy a nö­vendékek nagyobb óra­számban tanulnak Idegen nyelvet, mint a többi osz­sorban irodai dolgozók, szá­mára. Az esti második osz­tályba olyan dolgozók is jelentkezhetnek, akik az első osztályt régebben vé­gezték el. Az érdeklődők az iskolától kérjenek je­lentkezési lapot. Kellő számú jelentkezés esetén az Iskola esti to­vábbképző osztályt is in­dít olyan gépírók, gyors­írók számára, akik a két év elvégzése után tovább kívánják képezni magukat ezekben a szaktárgyak­ban. óhajtunk gyártani. — Egy kényes kérdést még... Ha valamely tanács­tól a minisztériumi ipar­hoz kerül a téglagyár, az annak üzemeléséből szár­mazó haszon elmaradása miatt anyagi veszteség ér­heti a tanácsot. Milyen megoldást sikerült találni erre? — Teljesen megnyugtatót. A helyi tanács az elmaradt hasznot. községfejlesztési járulék-kiegészítésként kap­ja meg az államtól. így a jelentős eredményeket ígé­rő átszervezés folytán sen­kit, semmilyen formában nem ér károsodás. tályba járó társaik. A vá­lasztott idegen nyelven a harmadik—negyedik osz­tályban gépírást, gyors­írást, levelezést is tanul­hatnak a növendékeit. Olyan leánytanulók je­lentkezzenek tehát ebbe az osztályba, akik jó he­lyesírási készséggel, nyelv- készséggel, kézügyesség­gel rendelkeznek és kedvet éreznek az említett mun­kakörök betöltésére. A je­lentkezési lapra rá kell írni az osztály nevét. A négyéves tanulmányi idő mellett egyelőre meg­marad a gépírók, gyors­írók kétéves képzése is. A kétéves iskolába való jelentkezés épp úgy az ál­talános iskolán keresztül történik, mint a középisko­lákba való jelentkezés. Ide is szükséges a jó he- Ivesírási készség és a kéz­ügyesség. A kétéves gyors­író iskola esti tagozata is megmarad felnőttek, első­— Jászberény, szociális otthon... Tessék! ✓ — Csak nem Gizi néni? — Megismerte a han­gom? Ennek örülök. — Remélhetem, hogy nem ez a kis öröm az egyetlen, ami ma érte? — Gyönyörű tavaszi nap­ra ébredtünk. Ezzel kezdő­dött. Aztán megtudtam a konyhán, hogy ma ünnepi ebéd lesz: a nők napján rántott halat tálalunk; eb­! ben az évben először. Mi- ! nap a megye5 főorvos úr j időzött nálunk; látogatása ! mindig esemény számunk­ra. — Nem szeretnék ünnep- rontó lenni, de a rend ked­véért mégis megkérdem: valami' kis bosszúségfelhő ner.. tolakodott-e az otthon fölé? — Bosszúság nem ért bennünket, bánat igen. Egy nagyon kedves társnőnk tá­vozott el közülünk — örök­re. Kívánságának, megfe­lelően kis hagyatékát ren dezgetem. Nővérének szánt, befejezetlen levelét tettem az imént borítékba. A tar­talomból következtettem aiTa. kinek írta. Köszönte az invitálást, hogy költöz­zék hozzájuk, de a hívás­nak mégsem tett eleget.. Megszokta, megszerette az otthont, nem kívánkozott el ■belőle. Sajnos, mégis men­nie kellett... TTUAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Halló in néPLflP...

Next

/
Oldalképek
Tartalom