Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március 9. Nemzetközi Szemle Államcsín/ Szíriában A monopoltőke szolgá­latában álló nyugati ideológusok mindinkább igyekeznek megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt, a kapitalista állam „meg­változott jellegét illetően”. Mindenféle illúziót próbál­nak kelteni a tőke és a munka kapcsolatáról, vala­mint nemzetközi vonalon az integráció jellegére vo­natkozóan. A tőkés nyugat­ról érkező hírek azonban maguk cáfolnak rá az-ilyen- fajta állításokra. Az állam­kapitalizmus körülményei között az állam jellege csak még reakciósabb lett bel- és külpolitikai síkon egyaránt. A francia szén- bányász-sztrájk mind6nnél élesebben bizonyítja, hogy a munka és a tőke ellenté­te milyen kibékíthetetlen a jelenlegi Franciaország­ban. — Megmutatkozik ez egvfelől abban, hogy a francia szénbányászok sztrájkja immár százszáza­lékos lett. A legkülönbö­zőbb szakmák dolgozói csatlakoztak a sztrájkhoz, amelynek Irányításában és támogatásában mind erő­sebb a különböző szakszer­vezetek egysége, másfelől abba, hogy letörésére a leg­etkeseredettebb eszközöket sorakoztatja fel a kor­mányzat. Az állammonopó- lista kapitalizmus gazdasá­gi, politikai és katonai in­tegrációs igyekezete sem­miképpen sem tudja lep­lezni a tőkés államok kon- kurrencia-harcának létét, ellenkezőleg, sokszor éppen az integrációt célzó tárgya­lásokon mutatkozik meg az ellentét a legvilágosab­ban. Elég itt utalni magára arra a törekvésre — De Gaulle Franciaországa ré­széről, hogy Mcmillan Angliáját végleg távoltart­sa a Közös Piactól. Az angol televízió .titok­zatos, ahogy magábap Ang­liában nevezték — „csuk­lya és tőr” — interjúja Georges Bidault-val, a je­lenleg az angol fővárosban tartózkodó OAS-vezetővel, De Gaulle elsőszámú el­lenfelével, napnál világo­sabban mutat rá arra a körülményre, hogy éppen a Közös Piac-tárgyalások megszakadásával nagyon is megromlott a kapcsolat London és Párizs között. Az angol alsóházban párt­különbség nélkül hangosan derültek a politikusok, — amikor a belügyminiszter bejelentette, hogy mlteem tud Bidault angliai tartóz­kodásáról, azok után, hogy a londoniak ezrei látták az OAS-vezetőt előző nap a képernyőn. Nevettek, de azután levonták a tanulsá­gokat Kiki a maga mód­ján. Q ár Kennedy amerikai ** elnök szokásos heti sajtónyilatkozatában olyan kijelentéseket tett, misze­Gromiko Dániában Koppenhága, (TASZSZ) Gromiko szovjet külügy­miniszter csütörtökön este részt vett azon a vacsorán, amelyet Haekkerup dán külügyminiszter a kormány rezidenciájában, a Chris- i ansborg várban rendezett tiszteletére. A vacsorán Krag miniszterelnök, a kor­mány tagjai, az üzleti kö­rök és a társadalmi élet képviselői is részt vettek. Haekkerup és Gromiko mondott pohárköszöntőt. Gromiko a szovjet kor­mány nevében meghívta Haeikkerup-ot, hogy felesé­gével együtt a neki meg­felelő időben látogasson el a Szovj tunióba. A dán kül­ügyminiszter köszönettel fo­gadta el a meghívást. Pénteken reggel Gromi- ko felkereste az 1940—1945- ös ellenállási mozgalom ma­uzóleumát, majd látogatást tett egv hajógyárban, ahol megmutatták neki a Szov­jetunió számára most épü­lő négy hajót. (MTI) Damaszkusz Hírügynökségi jelentések szerint Szíriában pénte­ken hajnalban államcsínyt hajtottak végre. A hadsereg átvette a hatalmat, lezárta az ország határait, a kikö­tőket, valamint a repülőtereket és kijárási tilalmat rendelt el. rint nyugati szövetségesei­től függ, hogy az atom­fegyvereket illetően a je­lenlegi Status Quo marad-e meg, vagy pedig felállítják a sokoldalú atomütőerőt, senki számára sem lehet kétséges, hogy ebben a kérdésben is igen nagyok az ellentétek. A nyugati szövetségesek és különösen Nyugat-Németország köve­telik, hogy az Egyesült Ál­lamok ujja mellé maguk is rárakhassák ujjaikat az atomfegyver ravaszára. Az Egyesült Államok két lehe­tőséget lát. Az egyik a je­lenlegi helyzet fenntartása, mégpedig a jog arra, hogy egyedül az Egyesült Álla­mok elnökétől függjön a nyugati világ bármelyik ra­kétájának felhasználhatósá­ga. A másik lehetőség, egy olyan NATO-atomütőerő lé­tesítése, Polaris-rakéták el­helyezésével tengeralattjá­rókon vagy más hajókon, amelyek felhasználásának stratégia! kidolgozásában a sokoldalú szerződésben résztvevő államok együtte­sen vennének részt. A fel- használást illetően a vétó­jogot azonban az Egyesült Államok így is fenntartaná magának. A sdkodalú atom­ütőerő felállításában való részvétel költséges dolog. Kennedy különmegbizottja Merchan még Bonnban tár­gyalt, amikor a nyugatné­met fővárosban megjelenő General Anzeiger Kennedy Iátszataltematíváját egy­szerűen rossz tréfának mi­nősítette.” A döntő kérdés a jelenleg Bonnban és más fővárosokban folyó tanács­kozásokon csakis az lehet, — írja a lap — vajon a szö­vetségeseknek milyen a be­leszólásuk a költséges „szerkezet üzemeltetésé­ben*. A Düsseldorfban megjelenő Der Mittag egye­nesen rámutat, hogy a Polaris-teirv amilyen jól indult, jövője annyira két­séges immár. Von Hasel nyugatnémet hadügyminisz­ter sajtóértekezletén ugyan­csak részletesen szólt a ter­vezett multilaterális atom­haderő kérdéséről, bonni politikai megfigyelők a mi­niszter kijelentéseit úgy értékelték, valószínű, hogy Bonn a további tárgyaláso­kon akar lehetőleg minél nagyobb befolyást megka­parintani a multilateralitás atomhaderő parancsnoki szervében, és nyilván ettől teszi függővé az anyagi hozzájárulásának mértékét. Mind több nyugati meg­figyelő rámutat akkor, ami­kor az Egyesült Államok görcsösen ragaszkodik mo­nopolhelyzetéhez a döntést illetően, Nyugat-Németor­szág megkísérli elérni a le­hető legtöbbet a legkisebb áron, ha az nem megy, akikor is közel akar kerül­ni az atomfegyverhez, hogy azt, legalábbis részben, mi­nél hamarabb egy adott időben kezébe kaparint­hassa. Jk Szovjetunió karmá- nya többször felhív­ta már a figyelmet a ket­tős könyvvitel veszélyére. A nyugat-berlini kérdés megoldása — mutatott rá — tárgyalások útján igen fontos és rendWvül idő­szerű. Némelyek lelkiisme­retével talán összeegyeztet­hető a tárgyalás a nyugat- berlini kérdésről és ezzel egyidőben tárgyalás atom­fegyverek kiszolgáltatására az Egyesült ’Államok részé­ről nyugatnémet generáli­sok számára létkidsmereté- vel és akaratával Európa békéjének érdekeivel sem- I miképpen sem egyeztethető I össze. j Gombos László I A damaszkuszi rádióban közleményt olvastak fel, amely bejelentette a „forra­dalmi parancsnokság nem­zeti tanácsának” megalaku­lását. A Közlemény szerint az államcsínynek az a cél­ja, hogy a hadsereget visz- szatérítse az arab egység útjára. A „forradalmi pa­rancsnokság nemzeti taná­csa” ezután bírálja a volt színai kormánynak Egyip­tomtól való elkülönülési po­litikáját, majd hangoztatja, hogy „baráti kezet nyújt % Kairó, Bagdad és Szaana felé”. A közlemény azt is bejelenti, hogy a „forradal­mi parancsnokság” tiszte­letben tartja az ország nemzetközi egyezményeit ás támogatja az ENSZ alap­okmányát. Az AP hírügynökség a szíriai eseményetcet kom­mentálva a következőket írja: „ számos jel mutat arra, hogy az új szíriai for­dulatot ugyanaz a politikai csoportosulás hajtotta végre amely február 3-án meg­döntötte Kasszem uralmát”. A legújabb hírügynöksé­gi jelentések arról számol­nak be, hogy Irakban riadó- készültségbe helyezték a hadsereget. A bagdadi kor­mány bejelentette, hogy Irak visszaver minden olyan külső kísérletet, amely a szíriai forradalom ellen irányul”. Kairóban a szíriai állam­csínyt követően hivatalos közleményt adtak ki. A közlemény hangoztatja, hogy „az Egyesült Arab Köztársaság minden Szíria ellenes agressziót az Egye­sült Arab Köztársaság el­len irányuló agresz- sziónak tekint”. A köz­lemény hozzáfűzi: „az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erői teljes ké­szültségben állnak, hogy tá mogassák Szíria arab né­pének forradalmát, a cio­nizmus, az imperializmus és ügynökeik ellen”. Egyiptom és Szíria unió­ját 1958. februárjában je­lentették be Kairóban. Az uniót követően azonban Szíriában fokozatosan nö­vekedett az elégedetlenség, különösen a hadsereg sorai­ban, amiért Nasszer kor­mánya előnybe helyezte az Egysült Arab Köztársaság egyiptomi tartományát a szíriai tartománnyal szem­ben. 1961. szeptemberében ál­lamcsínyt hajtottak végre, amely kimondta a kisebb, de gazdaságilag erősebb tartomány különválását. Az államcsíny vezetői hangoz­tatták, hogy „Nasszer elnök zsarnoksága és korrupciója" ellen keltek fel. Az országban továbbra is ingatag maradt a hely­zet. 1961 márciusában újabb puccs következett, amelynek vezetői lemon­datták Nazim Kudzi kor­mányát. Az államcsínyt kezdeményező hadsereg a kormányt korrupcióval vá­dolta és szemére vetette, hogy „1961. szeptembere óta képtelen volt megszilárdí: tani az ország helyzetét". . 1962. áprilisában az or­szág különböző városaiban tüntetések zajlottak le. Hír ügynökségek szerint a tün­tetők Nasszer-barát jelsza­vakat hangoztattak. Szíriában ezt követően kétszer volt kormányválság és több Ízben átszervezték a kormányt. Egv AP jelentés szerint 1963. február 25-én Hariry alezredes vezetésével a Szí­riái hadsereg több alaku­lata fellázadt a kormány ellen. A zendülők Szíria és Egyiptom uniójának helyre- állítását támogatták. A hírt később Damaszkusz cáfolta. Drew Pearson támadja Robert Kennedy igazságügyminisztert Washington, (MTI) Drew Pearson amerikai publicista a Washington Post csütörtöki számában támadást intéz az amerikai kormány, elsősorban Robert Kennedy igazságügyminisz­ter ellen, mert az igazság­ügyminiszter beleegyezett, Francia bányász-sztrájk £" v V.V--AWA ' I ! . ■ V„ :■>. • - ' . ; <• >« -J Lens; a tüntető bányászok felvonulása a város utcáin hogy az Egyesült Államok nagyobb összeget fizessen ka az I. G. Farbenindustrie nyugatnémet cég svájci fe­dőszervének. Truman — írja Drew Pearson —, aki akkor még Missouri állam szenátora volt, leleplezte a titkos egyezményeket a náci kar­tellek és a nagy amerikai cégek között. Truman lep­lezte le a titkos egyez­ményt a Standard Oil és az I. G. Farben között, amelynek értelmében a műgumi-gyártására és a szintetikus benzin előállí­tására vonatkozó ipari tit­kokat az Egyesült Államok­ból kivitték Németországba. A háború végén az Egyesült Államok megállapodást írt alá Németországgal, amely­nek értelmében az ameri­kai kormány birtokába megy át minden, az Egye­sült Államok területén ta­lálható német tulajdon­A háború után azonban a nyugatnémet cégek mind­járt kísérleteket tettek ar­ra, hogy visszakapják tu­lajdonukat. Az I. G. Far­ben amerikai tulajdonait névleg átadta az Interhan- dei nevű svájci cégnek. Az ügy bíróság elé került és a per még mindig folyik. Most azonban Kennedy igazságügyminiszter kije­lentette: nincs értelme a per folytatásának: az Egye­sült Államok 60—100 mil­lió dollárt fizet a svájci cégnek. Pearson azt ínja, hogy Amerikának egy centet sem kellene kifizetnie. „VILLANYKAPCSOLÓ" — A SZOMSZÉDBAN Amikor a szocialista or­szágok energiarendszerének egyesítése szóbakerült, töb­ben is így aggályoskodtak: „ez bizonytalanságot te­remt. Senki sem örül annak, ha villanykapcsolója a szomszédban van.” Azóta már összekapcsolták Ma­gyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK és a Szovjetunió nyugatukrajnai részének villamosenergia rendszerét Munkácson át hamarosan ehhez csatlakoz­nak még Románia, illetve Bulgária távvezetékei is. Prágában már működik a nemzetközi teherelosztó központ, e nemzetközi koo­peráció üzemvitelének köz­ponti irányító szerve, és az együttműködésből kölcsö­nösen minden tagországnak csak előnye származik. Ahogy a nagyüzem fölénye érvényesül a kicsivel szem­ben, például a mezőgazda­ságban, ugyanígy a nagyobb együttműködő rendszer gazdaságosabban és bizton­ságosabban üzemeltethető a nemzeti határok közé .ár; kisebb rendszereknél. A különböző országokban a napi csúcsfogyasztás más — más időpontban jelent­kezik. Más az üzemek mun­karendje, energia igénye, s az esti csúcsfogyasztás (a közvilágítás és a lakosság tv, rádió, világítási szükség­letei) eltérő időben jelent" keznek. Az egyesített ener­giarendszer keretében az időlegesen jelentkező telje­sítmény feleslegeket át le­het irányítani oda, ahol ép­pen megnövekedőit a fo­gyasztás. Így az erőműve­ket gazdaságosabban lehet kihasználni, s kevesebb tartaléktel jesítményre (gép­egységre) van szükség. Ugyanígy az energiarend­szer nagyságával arányosan növekszik az üzembizton­ság is. Képzeljük el, hogy az egyik országban váratla­nul kiesik a termelésből egy áramfejlesztő gépegy­ség. Több ország tartalék gépeivel biztonságosabban lehet ezt pótolni, mintha az adott állam csak magára lenne utalva. Amikor a nagy hidegek miatt a cseh­szlovák vízierőművek telje­sítménye örökként, hazánk 50 megawatt viUamostelje- sítményt adott — tartalék gépegységeinek segítségéve! — a szomszédos baráti or­szágnak. Mi viszont cseré­be kaptunk 75 ezer tonna jó minőségű darabos sze­net, amiből nálunk mutat­kozott hiány. A biztonságosabb áram­szolgáltatás ellenére jelen­leg kevesebb tartaléktelje­sítményre van szükség a nemzetközi együttműködés keretében. Jövőre, amikor Románia és Bulgária is be­kapcsolódik a szocialista villamoeenergia kooperáci­óba, a szocialista vülam,:®- energáa-rendszer össztelje­sítménye eléri a 20 ezer megawattot. Ha csupán — igen szerényen számol­va — egy százalékkal csök­ken a hét ország együttes teljesítménytartaléka — ez­zel összesen 200 megawatt teljesítményű erőművet ta­karíthatunk meg. (Ennyi a jelenlegi legkorszerűbb ti- sza patkányai erőművünk összteljesítménye.) Ezzel az egy százalékkal tehát csak a beruházási költségeket számítva mintegy kétmilli­árd forintot takaríthatnak meg a szocialista országok. Az együttműködésből az elmondottakon kívül még más előnyök is származnak. Így például az egyes orszá­gok most már olyan nagy­teljesítményű, korszerű gé­pieket is üzembe helyezhet­nek most, amelyek révén jelentősen csökken az egy kilowattóra önköltsége. Ko­rábban nem volt erre lehe­tőség, hiszen egy kis ország szerény tartaléka nem ké­pes egy ilyen nagy gépegy­ség váratlan meghibásodása esetén kiesett termelés pótlására. Üzembiztonsági okokból ezért nem is alkal­maznak ilyen nagy gépegy­ségeket. A KGST villamos­energia állandó bizottsága keretében egyébként széles­körű műszaki és tudomá­nyos együttműködés, s az üzemi tapasztalatok kölcsö­nös kicserélése is folyik a tagállamok között. Ez biz­tosítja az új létesítmények korszerű színvonalú terve­zését és kivitelezését, 9 az energetikai beruházások ésszerű területi elhelyezé­sét. A szocialista országok 20 éves távlati energiaterve alapján már minden ország a legfejlettebb tapasztala­tok szerint, a nemzeti adott­ságok figyelembe vételével az energiatermelés számá­ra leggazdaságosabb for­máit fejlesztheti. Nem véletlen, hogy a szo­cialista országok közötti tervszerű együtműködés éppen az energiaiparban a legelőrehaladottabb. Csáki- az energiaforrások ponté? ismeretében fejleszthet minden tagállam iparát c egész népgazdaságát a le? korszerűbb színvonalon; Minden országnak ige előnyös tehát a nemzetkö villamosenergia kooperácii Hazánknak, mint energir szegény országnak pedi különösen kedvező az, hog a kapcsoló a „szomszédban van. Jelenleg is importé lünk távvezetéken át villa mosenergiát a baráti orszá goikból. A tervek szerint a import mennyisége 1980- a jelenlegi érték 20 szorr sára' növekszik. A közgaz dasági módszeren ma mf ugyan tisztázatlanok, d hazánk anyagilag is hoz? fog járulni, hogy a szorr szédos országok nagy bem házásokat igénylő, de ; mienkénél gazdaságosai­ban hasznosítható energir forrásait jól kihasználjál Az ilyen közös nemzetköz beruházások hozzásegíti népgazdaságunkat ahho-- hogy a modem ipar alapjr a villamosenergia megfele lő mennyiségben rendelke­zésünkre álljon, s a jelen­leginél kisebb költségek­kel terhelje ipiarcikkeinkei. te emelvényei níket. Kovács József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom