Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

2 SZOLNOK MEGYEI SÉPLAr 1*63. alattit* 2. Mennyit érsz, Ralph Bunche Jemenben D'p'omlciai pankráciő ha vidéken élsz ? (Folytatás az 2. oldalról) iskola. Itt nincs tülekedés, hajsza a helyezkedésért, s talán „kevesebb is a fóka”. Több idő jut önképzésre, tudás, rutin elsajátítására. Itt első kézből kapott min­den impresszum, a minden­napok hangulatához tarto­zik a .,föntiek”-nek ritkáb­ban nyújtott élmény. Ta- gadja-e valaki, hogy Solo- hov lángelméje Moszkvá­ban is zsenit jelent? De életismerete csak abban a Don-parti kozákfaluban le­hetett olyanná, amilyen, — ahol Solohov él. 6 ismerünk olyan mon­^ dást is. jobb Délen valakinek lenni, mint Észa­kon valakicskének. Nem szeretnénk ezt szemléletül elfogadtatni, hiszen önelé­gültséghez, provincionista beletörődéshez vezethetne. De valami igazság van ben­ne. Van akkor, ha az a déli valaki Északra is figyel, sőt még Északon is túl lát, ha Délen is József Attila in­tése a mérvadó: a világ­mindenséghez mérd ma­gad. Ki lehet törni, felül lehet emelkedni a vidékiségből, a vidékiségen akkor is, ha felhőkarcoló helyett falusi földszintes épületek nyúj­tanak lakhelyet bárkinek. A hírközlés meggyorsulásá­val, a világesemények hí­rei, a szakfolyóiratok, szak­könyvek gyorsan eljutnak bárhová, ha nehezebben is, de vidéken is beszerezhe­tők. A fővárosban — akármi­lyen nagy is — nem élhet mindenki. S nem is tenne mindenkinek jót. Mert aki vidéken a masa tehetségé­ből, szorgalmából talpra­esettségéből emelkedik ki és nem ismeretsége révén, annak kétszeres tisztelet, megbecsülés jár. IU| em is szólva arról az igazán nagy szolgálat­ról, amit a vidéken élő mű­vészek. tudósok, szakembe­rek a közösségnek, a társa­dalomnak tehetnek és tesz- I nek is. Momentóul hát Gulyás Pál szavai: vidéken élni nem kisebbséget, hanem kötelezettséget jelent. Borzák Lajos Eunípa-szerle kemény fagyokkal köszöntött be a március, az első „tavaszi44 hónap London (MTI). Az évnek ebben a szakában enyhe időjárásáról ismert Olasz­ország nagy területein ha­vazott és a visszatérő tél mintegy száz községet tett megközelíthetetlenné. A holland meteorológia jelentette, hogy 1830 óta ez volt a leghidegebb tél és egyelőre még mindig nincs kilátás enyhülésre. Csehszlovákiában is tart az erős hideg. Prágában pénteken reggel mínusz 13 fokot mértek. Ausztriát is uralma alá hajtotta az újabb hideghul­lám. Az ország számos ré­széből mínusz 25 fokos fa­gyokat jelentettek. Norvégia északi terüle­tein csütörtökön órán' ént 175 kilométer sebességű je­ges szélvihar söpört végig. Az anyagi károk jelentő­sek. 25 halászhaió elpusz­tult. Több helyről 30 fokos fagyokat jelentettek. Az NDK potsdami mete­orológiai intézete közölte, hogy a február 28-ával vé­get ért meteorológiai tél mínusz 5,7 fok napi átlag- hőmérsékletével az évszá­zad második leghidegebb tele volt Németországban. Ennél alacsonyabb napi át­laghőmérsékletet — mínusz 6,3 fokot — csak 1939—40 telén mértek ebben az év­században. jmm*n bútorom fo yiaicd .ük a provokációk Kairó (MTI). A jemeni Taizba érkezett Ralph Bun­che ENSZ-főtitkárhelyet- tes. aki a Szalal jemeni el­nök és U Thant ENSZ-íő- titkár közötti üzenetváltás eredményeképpen utazott az Arab-félsziget új köztár­saságába, hogy megismer­kedjék az ottani helyzettel. Az ENSZ főtitkárhelyet­tese — Taizból Szanaaba megy, hogy ott Szalal el­nökkel találkozzék. — Az ENSZ egyik szóvivője pén­teken este bejelentette, — hogy Bunche hazautaztá- ban Dzseddában a szaud- arábiai kormány képviselői­vel és Kairóban az EAK vezetőivel is megbeszélése­ket folytat majd. A főtit­kárhelyettes hétfőn utazott el Szanaa-bóL A közös jemeni EAK pa­rancsnokság szanaai főha­diszállására olyan jelenté­sek érkeztek, hogy Anglia a jemeni határon folytatja provokációit. A kialakult helyzet meg­vizsgálása céljából Amer, Hátfőn az l. Békekölcsönt, kedden az V, én a V I. Bekekö c>önt sorsol'ák Az Országos Takarék- pénztár március 4-én és 5-én rendezi az idei első államkölcsön húzásokat. A sorsolások hétfőn délután 2 órakor kezdődnek az OTP ■ Nádor utcai művelődési termében Az első napon az I. Bé­kekölcsönt húzzák. 110 000 kötvényre 20.5 millió forin­tot sorsolnak. — Kedden ugyancsak délután két órai kezdettel bonyolítják le az V. és VT. Békekölcsön sor­solásait. Az V. Békeköl­csönből 175 000 kötvénvre 35 5 millió forintot, a VI. Békekölcsönből pedig 227 ezer kötvénvre 5? 9 milHó forintot sorsolnak ki nye­remény és törlesztés formá­jában. (MTI). az EAK marsallja pénte­ken megbeszélést tartott Anvar el Kadi vezérőr­naggyal, a Jemenben állo­másozó EAK-haderők pa­rancsnokával és a közös je­meni—EAK parancsnokság magasrangú tisztjeivel. a London—Róma—Bonn Párizs ringben London (MTI) London kormánynegye­dében, a White Halion elé­gedetten állapítják meg, hogy De Gaulle elnök af­rikai terveinek „bejegelésé- vel” végre sikerült valamit m Bolondron: Kubai el1 en forradalmárok egy csoportja, aki­ket az ameriií i CIA pénzel behatolt egy parasztg<uda*.:goa éjnek idején. Amikor a gazdi rájött arra, hogy elleni >ira- dalmárok, löröMözni kezdtek s megölték két gyermekét, fe­leségét, további két gyermekét pedig súlyosan megsebesítet­ték. A k^pen: A család 8 éves kislánya gyégyulöfé^en a kór­házban. MTI Külföldi Képszolgálat „törleszteni” a Brüsszelben elszenvedett pofonért. Az öröm. azonban nem zavarta­lan: már ez az első erőpróba megmutatta, hogy Anglia nem számíthat a „baráti öt’’ Következetes támogatá­sára a Párizs elszigetelésé­re irányuló diplomáciai hadjáratban. Különösen ér­zékenyen érinti Londont, hogy a „legbarátibb” Bel­gium (amely Kongóban és Ruanda Urundiban maga is erősen érdekelt az afrikai tervekben) végülis cserben hagyta Angliát. Bonn szin­tén csalódást Okozott, még csak semlegességet sem ta­núsított ebben a kérdésben, hanem Párizst támogatva helytelenítette az olasz— holland obstrukciót. Végül megállapítják, még Olasz­ország és Hollandia sem teljesítette maradéktalanul azt az Ígéretét, hogy félre­érthetetlenül kifejezésre juttatja: Anglia közös pia­ci tagságénak elgán csalá­sáért vett elégtételt Párizs aíriKai terveinek megvétó- zásával. Ismeretes, hogy az olasz és a holland megbí­zott az országaikban küszö­bönálló választásokra hi­vatkozva kért haladékot.) A körülmények elemzésé­ből Londonban arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy az áprilisban sorrakerülő újabb közös piaci tanács­kozáson Párizsnak jó esé­lye van az afrikai egyezmé­nyek keresztülerőszakolá- sára. Az angol kormány ennek megelőzésére igyek­szik szorosabban elkötelez­ni Olaszországot. Jólérte­sült források szerint az angol—olasz gazdasági bi­zottság március 12-én és 13-án tartandó tanácskozá­sán megvitatják, miké , irányíthatná át Olaszo szág a volt francia gyarmati te­rületekre tervezett beru­házásait az angol tőkebe­folyás alatt álló afrikai ar- s^^okba. Nyugat-Németország puhi- tása is folyik tovább. Bizal­mas értesü’ések szerint Macmillan szeretné, ha Bonn a francia—nyugatné­met szerződéshez hasonló egyezmény megkötésére tenne ajánlatot Londonnak. Irány Ä KOMMUNISTA V1LÁ6CAZDASÁB Anyagi ösztönzés — nemzetközi méretekben A nemzetközi gazdasági együttműködés új módon vetődik fel napjainkban. Ma már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szo­cialista országok meglévő árulistáikat egyzetessék, s kereskedelmi szerződések­ben rögzítsék ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jói megismerve egy­más lehetőségeit, megvál­toztassuk az „árulistákat”, a termelés nemzeti szerke­zetét. hogy minden ország a szocialista világgazdaság szerves részeként korsze­rűbben, gazdaságosabban termelien. A KGST orszá­gok gazdasági kapcsolatai­nak szorosabbra fűzése szá­mos elméleti és gyakor­lati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. Így például a fő statisztikái mutatók egységes rendsze­rének és számítási mód­szerének megteremtését, a tagállamok közötti sokolda­lú pénzügyi elszámo'ások továbbfejlesztését, a szocia­lista országok közös bank­jának létrehozását, stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kér­dések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljunk meg közelebbről egve’ ne­vezetesen azt, milyen áron kerüljenek forgalomba a KGST országok nemzeti termékei a szocialista világ­piacon? A jelenlegi gya­korlat szerint a nemzetközi árucsere elszámolására a tőkés világpiacom kialakult áruk szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956- os ellenforradalmi propa­ganda előszeretettel beszélt, hogy ezeket az árakat egyik vagy másik ország önké­nyesen diktálja. A tőkés világpiaci ár — objektív alap a külkereskedelemben.) Ka­pitalista viszonyokat tük­röző árakat természetesen csak bizonyos módosítások­kal használhatják fe] a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Közis­mert dolog; hogy a tőkés világpiaci árak érzékeny barométer módjára reagál­nak a nemzetközi politikai és gazdasági élet változá­saira. A szocialista terv- gazdálkodás a belkereske­delmi forgalomhoz hason­lóan a külkereskedelemben is megköveteli a stabil ára­kat. Ezért a szocialista vi­lágpiacon alkalmazott árak — kiküszöbölve a tőkés piaci anarchista konjunk­turális Ingadozásait — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világpiacon 1957. évi átlagárai vannak érvényben. A KGST vég­rehajtó bizottsága 1962 no­vemberében úgy határozott, hogy ezeket felül kell vizs­gálni és közgazda-ágilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1957—1961 kö­zött fennálló , átlagárak alapján kell korrigálni. A szoc’alista országok gazdasági együttműködése az egységes terv szerint kommunista világgazdaság kialakulása irányába fejlő­dik. Szükséges, hogy az árak is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formáinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakít­sunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdaságilag bonyo­lult része itt kezdődik. A szocialista országok külke­reskedelmében olyan új sa­ját árrendszerre van szük­ség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nem­zetközi kapcsolatok terv­szerű fejlesztésében. A ter­melőerőket és a fogyasztó­kat egyaránt arra kell ser­kentenie. hogy elősegítsék a szükségletek lehető leg­teljesebb kielégítését, az anyaggal é> a munkával va1ó takarékosságot, a ter- meiekenység növelését — a szocialista világgazdaság gyors fejlődését. Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállala­tokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sok­oldalú anyagi érdekeltség­ről, úgy a nemzetköz: ár­képzésnek tudatosan és tu­dományos megalapozottság- gej segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztásból reá há­ruló feladatok teljesítésé­ben. Közismert tény például, hogy az elmúlt években a szocialista országok feldol­gozó ipara általában gyor­sabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyag­gyártó ipar. Ezért több anyagban feszültség mutat­kozik a szocialista világ­piacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azokban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e h-'ánvcikkek ’érméié^/-nek növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkal­masaik, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén fejlett között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliumok érté­kük alatti áron vásárolnák a nversanvagokat a gazda­ságilag elmaradott orszá­goktól) Egv'k szocialista ország sem várhatta el a másiktól, hoev például ftn- zefenül “gv baráti állam szükségletére feí’essze a nagy beruházásokat igénylő kitermelő iparát. A meg­oldás módja (a közös be­ruházások fejlesztése mel­lett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a ter­mészeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a k'ter- melő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érde­kelt az Ilyen ösztönző árak kialakításában, hiszen sok nyersanyagban, energia- hordozóban behozatalra szorul. látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezeknek az an.va- r~kn'>k az árai a’aosonvak. Ez azonban szűklátókörű „kureoszemlélet” és egyál­talán nem célravezető Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi Importárak­nál többet fizet mert így legalább be tudia szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhely­zetbe. hogy igen gazdaság, tálán, nagy beruházásokra kényszerüljön a világszintíl önköltség sokszorosáért termeljen bizonvos nyers­anyagokat. (Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a szenet, holott másutt en­nél jobb minőségű szén és vastagabb szénréteg kül­fejtéssel vagy kis mélység­ben kibányászható). Az ilyen ösztönző nyers- anyagárak hazánkat is ’óbban érdekeltté teszi ér­tékes bauxitkészletünk hasznosításában, az alumí­niumipar fejlesztésében. Hasonló ösz’önző árakra van szükség olyan sneciáhs anvaeok alkatrészek és má<- terrnékev gvárt" sában is amelyekből ma még a szo- oialrita tábor nyugati im- nortra szorul. Tgy a helves írkénzéa segíthet: a szocia Ij-yta országok gazdasági függetlenségének megszi­lárdi ását. Az oly,.n termé­keknél viszont, amelyekből feleslegesek mutatkoznak a szocialista világpiacon, s ezek a tőkés piacon sem ér­tékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösztönzöniök kell — természetesen ellen­kező előjellel — az indoko­latlan párhuzamos kapaci­tások felszámo'ására. A szocialista világpiac saját várbázisának kialakí­tásához sok bonyolult el­méleti és gyakorlati fel­adat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkurrencia harc hatásá­ra spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac érték- viszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem ala­kulhatnak így ki, csakis tu­datos, tervszerű munka eredményeként. A szocialis­ta országok sok közgazdásza együttesen összefogva dol­gozik az említett problé­mák megoldásán. A KGST országok szakemberei már­ciusban megbeszé'ést tar­tanak a szocialista világ­piac árkérdéseiről Moszk­vában. Az értekezlet vita­anyagának előkéc7fté«-ét>en magyar közgazdászok is közreműködnek. Sok vitára és munkára lesz még szük­ség. amíg a szocialista vi­lágpiac áttérhet saját ár­rendszerének alkalmazásá­ra. Addig is a legfontosabb elveket a lehetőségekhez képest a tőkés vüávniaci árak korrie/t/eánál figye­lembe veszik, hoev az ár­rendszer a maga sajátos t>C'7Vö'7J=‘M7r‘1 Cprr'+co q S70CÍ<1“ lista országok tervszerű szakosít-Scának és munka­kooperácié’'*nMr f^Pödését. Kovács József

Next

/
Oldalképek
Tartalom