Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
íSÍS. máreíus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Unnep'ő fiata'oX Kétszáz fiatalt látott ven <L„ui tegnap a KLSZ MB a termelés: versenyek díjkiosztó ünnepségén a Sag- vári Endre kuiturotihon- ban A rendezvényen megjelent Kökény István, a megyei pártbizottság titkára, Molnár György, a KISZ MB titkára, Bozsik Tibör, az állami gazdaságok, Sassi István, a gépállomások igazgatóságának vezetője is. Kovács Béla KISZ parasztifjúsági felelős megnyitója után Molnár György szólt a résztvevőkhöz Részletesen értékelte az ifjúsági versenyek eredményeit A KISZ nagyhatású megmozdulása, az Ifjúság a szcalizmusért mozgalom a múlt évben már több mint 27 ezer embert tömörített. Ezek a kiszesek nagyszerűen megáll iák a helyüket — a mozgalom négy alapvető követelményének megfelelően — a termelőmunkában. a tanulásban, a sportban és a kultúrmunkéban Megyénk fiatal dolgozói a tavalyi kedvezőtlen időiárás. az árvíz és az aszály ellenére is teljesítették célkitűzéseiket, a a tsz ek, gépállomások és állami gazdaságok átlagos eredményeit szinte mindea tavasz, rövid idő "esz a sürgős munkák elvégzésé re. Különösen a traktorosokra vár nagy feladat, mert még 40 ezer ho d szántónon terület von a me->y bei. A jószágállomány kondíciójának megőrzése pedig az állatgondozókra hárít sok felelősséget. Beszéde befejeztével Molnár elvtárs sok sikert kívánt az idei feladatok elvégzéséhez, majd Kökény István elvtórs üdvözölte a fiatalokat. Utána a legjobbak átvették a versenyzászlókat, okleveleket és pénzjutalmakat, összesen nyolcvanezer forint került kiosztásra. Az ünnepély hivatalos része ezzel véget ért és a továbbiakban hosszú, színes kultúrműsor szórakoztatta a verseny győzteseit, majd a rendező bizottság ebéddel látta vendégül a megjelenteket Délután a fiatal növénytermesztők. traktorosok és állattenyésztők legjobbjai a modern táncokban való jártasságukról is tanúbizonyságot tettek P. M. Restauráltak Lehel l*npljéi Jászberény rétién Kincse: Lehet Kürtje rOvid Ideig a fővárosban volt. Baki Győzd, a Magyar Nemzeti Múzeum resiau- rárlős osztályának vezetője vetie «ond aiba a történelmi értéket s tette úiabb századokra időállóvá. A kürtről a restauráció«: osztály munkatársai egyidejűleg portos másolatot készítettek. Fzt láthatják majd az érdeklődők ,.A magyar nép története a honfoglalástól 1848- V rítnő kiál'f••'«on. — lehet kürtje« már hazaszál tották Jászberénybe Sza'ma'iiíny miatt küszöbön áll a eeHu'óznyár leállítása Sejtsen a rrezőpa-daság A S»«1noW Papírgyár nalmafclInlAz fizetne mellett lévő hatalmas. — több vagon befogadóképességű — szalmatároló majdnem üresen áll. Mindössze egykét napra való — silány minőségű — nyersanyag áll a gyár rendelkezésére. níitt túlszárnyalták. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben egyre tSbb a szocialista versenyben ré'Ttvevdk száma. I960 ben csak négyezren azután hatezren és az 1962-es évben már kilencezren kapcsolódtak be a termelési vetélkedőbe. A megtisztelő JSzocial’sta munka brigádja" címet legutóbb tizenhat kollektíva szerezte meg. míg az előző évben csak négy. Rajtuk kívül 54 brigád 450 fiatalja versenyez ezért a rímért Hasznosak voltak az év közben megtartott termelési tanácskozások, bemutatók, tapasztalatcserék, melyekkel az élenjáró módszereket sikerült népszerűsíteni és a versen vmozgalmat kiszélesíteni Sok munkacsapat egész évben együtt maradt — ami külön eredmény — és szakmai oktatásokon, mezőgazdasági akadémián vesznek részt. A falusi fiatalok országos vetélkedésben is nagyszerűen helyt álltak a Szolnok megyeiek. M'ntegy 15 országos I—II—III. helyezést értek el. Köztük Ecsédi Magdolna, Koczha Katalin és Sz. Nagy László a KISZ Központi Bizottság kitüntető vándorzász’óját is elnyerte a kitűzött több ezer forintos pénziutalom mellett. A legjobbak kiváló eredményeihez csak gratulálnunk lehet. A KISZ MB azonban felhívja a figyelmüket arra. hogy ne csak magok dolgozzanak nagy- C7or,"on hanem adiák át hasznos tapasztalataikat terjesszék tovább a moz- ga'rnat Fhhen a feladatban az íinnonélven megjelent kó+csá? élenjáró ki«zi«tára elsöso»*han számítanak. A most Induló gazdasági év igen sok nehézség elé á”ítia a szövetkezeteket, akarni gazdaságokat. A hosszú tél takarmánvh’ányt okozott. a hirtelen olvadást várhatóan árvíz követi majd. s ha megjön Érdekes gólyahírt hallottunk: a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz Kati tehene pénteken három borjút ellett. Bencsik István a tsz főállattenyésztője tegnap a következőkkel egészítette ki a nem mindennapi hírt: — Nálunk ilyen eseménv még nem volt. Az ikrek vteoot már megszokottá Aziran Erről tárgyal a gyár vezérkara is Juhás? Mihály igazgató Irodájában. " r '* — Az első negyedévben ötezer tonna rizsszalma szállításra kötöttünk szerződést a megyei MÉH Vállalattal. A mai napig mindössze ezernégyszáz tonna érkezett Ez a mennyiség sem rizsszalma volt hanem vegyes- búza. árpa. rozs sőt még cirok is. Szol nők megye tette a legnagyobb erőfeszítéseket a szalmabe. válnak. A Kati Is másod! < ellésekor két borjút hozott a világra. Harmadszorra még jobban kitett magáért a hármasikrekkel. A borjak egyenként 25—30 kilogrammosak, virgoncak, életképese?. Táplálásukat „pótmama szolgálattal” oldjuk meg. A Kati kettőt szoptat , a harmadikat pedíf dajka I ságba adtuk egy kis borj as j tehénnek, ii lesz 7 gyűjtésben Ennek ellenére az utóbbi napokban a tehergépkocsikon érkező szal- ma-szállftmányok is meg szűntek. A Szolnok megye MÉH Vállalat sürgetésünkre kijelentette- nincs több szalma, nem tudna* szállítani — mondotta Juhász Mihály — Tehát nyersanyag- hiány miatt leállftlák a cell gyárat? — kérdeztük az igazgatót Füsti Pál főosztályvezető • mindössze ennyit mondott: — Nehéz a helyzet A Földművelésügyi Minisztériumnak és a SZÖVOSZ- nak szívósan kell kutatnia az után. hogy melyik tsz- ben és állami gazdaságban van szalmafelesleg. E munka támogatáséban mi is minden erőfeszítést megteszünk Meg kell mondanom- sajnos, a zavartalan termelés feltételeinek megszervezése nem volt a legjobb. A SZÖVÉRT (a SZOVOSZ felvásárló és értékesítő részlege) szálastakarmány osztályának főelőadója. Toronyi Rezső a szál ma-helyzetről a kővetkezőket mondotta: — Szerdán a Gazdasági Bizottság utasította a Földművelésügyi Minisztériumot hogy ezer-ezerkétszáz vagon szalmát bocsásson a két feldolgozó — a dunaújvárosi és a szolnoki — üzem rendelkezésére. A felvásárlási munka megkönnyítésére tudomásuk van arról is, a szalma ára lelentősen emelkedett. — Mást nem mondhatunk, ml mindent elkövettünk... Végül is az üzem felettes szervével, a Papíripari Ipazgatósáp-al létesítettünk telefonösszeköttetést — Halló igazgatóság? A Szolnok megyei Néplap munkatársa beszél. — Itt Béres László, a Papíripari Igazgatóság műszaki osztályvezetője. — Béres elvtárs. a délelőtt folyamán jártunk a Szolnoki Papírgyárban, — ahol az a veszély fenyeget hogy egy-két napon belül szalmahiány miatt le kell állítani a cetigyárat Milyen Intézkedéseket tesznek énnek elkerülésére? — Állandóan az FM-be és a tervhivatalba járunk, de ebből még nem lesz szaluja. A kllátásc* nem jók. Most kellene a mezőgazdaságnak segíteni az iparon. Bognár János Napi 20 tpnna cel'uózzal kevesebb Ami már rém ti*ok a főzőüstnél hogy a dolgozók keresete a termelés leállítása után csökkenni fog. Emellett drága valutáért import fáról kell gondoskodnunk a szalma helyett. Közel száz dolgozó esik ki a produktív termelő munkából, ezáltal romlani fog az üzem termelése — és gazdasági eredménye is — ez Juhász Mihály és az üzem műszaki- és gazdasági vezetőinek véleménye. vékonyabb lesz a boríték, ha nem dolgozunk Minden oldalról jól megrágtuk a dolgot. Halljuk innen Is, onnan Is, hogy az intenzív búzafaiták kisebb szalmát adnak és mivel ezek nagyon elterjedtek, erősen csökken az ország szalmakészlete No meg a termés sem volt a legjobb De az szeget üt az ember fejébe, hogy ott ..fönt” erre nem gondoltak előbb. Pedig az igazi vesztes nem mi leszünk a ml nár száz forinttal kevesebb fizetésünkkel, hanem az ország. Ott ..fönt” alatt a dolgozók a felső ipari és mezőgazdaság! szerveket értik és méltán várnak segítséget azoktól. Több telefonbeszélgetést folytattunk. Először az Orizáoos Tervhivatalt hívtuk fel és aziránt érdeklődtünk. milyen intézkedést tesznek a súlyos problémát okozó szalma- hiány megszüntetésére Harmasilirek a teliéirstá'lóban — Mást nem tehetünk. Ahány napi terméskiesés lesz, annyiszor húsz tonnával kevesebb szalmacellulózra számíthat népgazdaságunk. Ez az egyik súlyos probléma, amely fenyegetően tornyosul felettünk. A másik: mi lesz a dolgozók, kai. Attól nem kell félnie senkinek, hogy valakit is elbocsátunk. Erről szó sincs. De szó van arról, — Az utolsókat rugjulk — volt a válasz érdek’ődé- sünkre Ardó Sándor főzőmestertől. mikor a súlyos szalma-helyzetet szóba hoztuk. — Legfeljebb két napig főzünk még, azután... — Azután? — Azután majd csak lesz valahogy. Bízunk a gyár vezetőiben, hogy találnak valamilyen megoldást Tudjuk bőszé'nettünk egymás között arról is, hogy bizony MAI VICCÜNK a 7. osztályon vihar tört ** ki. Olyan vihar, mint for-ó kánikulai napok után amikor megnyílnak az íg csatornái és öntik, ön*ik a drága jó hűsítő esőt (Menynyivel jobbak az ilyen viharok, mint a jeges széllel cifrázott hideg téli napok egyhangú, konok némasága.) Már napok óta gyanús csend volt. A kollégák méregették egymást, főként azt ki melyik oldalon nyitja ki a Néplapot, vagy egyáltalán oda téved-e a szeme. Nem tudni, ki törte meg a néma küzdelem csendjét Talán az a kolléga, aki egyik nap — megfeledkezve az ellen táborról — amint oda pillantott, hangosan fe1nevetett. Nem tudta többé magábafojtani, csendes mosollyá szelídíteni kacagása ingerét E perctől nyiltan is két táborra szakadt az osztály. Az egyik tábor mélységes felháborodással ítélte el — mondjuk ki már, miről van szó — a Néplap Mai viccünk rovatát Micsoda dolog az. a párt lapiának ilyen léhaságokkal foglalkozni — mondták —, elveszti az újság a komolyságát Hogy jön az ki: jelentős politikai termelési, kulturális cikkek mellette meg egy vicc Ki veszt komolyan az ilyen újságot? A másik tábor változatlanul jót kacagott a vicceken, de nem mulasztották el megjegyezni: szektás nézeteket vall az, aki így vélekedik Emezek sem maradtak adósok A revizionista bélyegzőt sütötték rá a viccpártiakra. Mindez nem vice. Való- oan megtörtént Pedig joggal hihetné az ember, hogy már a messzi múlt csendes homályába vesztek azok az idők. amikor bűn volt nevetni Ügy látszik, egyeseknek kevés az egy évtized Kis ügy ez, de bizonyítja, hogy néha előbukkan még valamely szegletből egy satnya kísértet — álcázásként vörös szegfűt tűzve a szellemek kötelező fehér egyenruhájára Egykor magunk la hittük. hogy nagy forradalmi céljainkhoz, hősi — valóban hősi! — küzdelmünkhöz képest amelyet a munkáshatalomért majd a szocializmus alapjainak lerakásáért folytattunk, méltatlan dolog, szinte árulás a viccelődés. Ügy mondták, és egy ideig hittük is, hogy öntudatos ember más módon fejezi ki életörömét. Az öncélúsóg, a dekadencia átkát szórták a humorra, de a magyar nép leikéből soha nem lehetett kiölni. Akkor sem. Akkor is mondtak vicceket egymásnak az emberek — legfeljebb egymás fülébe súgták. Még őró/ais Voltak viccek — de milyen jók — pedig internálás járt érte. A játék, a tréfa, a lélek önfeledt kitárulkozása a modernkori farizeusok szemében szörnyű bűn volt. Mint hívők előtt az oltár megszentségtelenítése. A vicclapok csak Truman elnököt és a kulákokat kaxi- kírozták. Esetleg .termelésre mozgósító” csasztus- kákat közöltek — amelyeket a kanásznóta dallamára még énekelni is lehetett de nevetni nem lehetett rajtuk. Végignézhettük a kabaréelőadást anélkül, hogy bárkinek is mosoly fakadt volna az arcán. Ha mégis akadt egy jó bemondás, az óvatos ember körülnézett, nincs-e közel a személyzeti osztályvezető, csak azután mert nevetni. Kár a szót vesztegetni azokra, akik egy vicctől féltik a politikai lap tekintélyét. De idesorolom azokat is, akik oly éktelenül félháborodtak és 1956-ot em legették, amikor párt és állami vezetőink karikatúráját látták az újságokban. 4 rímben ígért Mai viccünk változatlanul lapunk utolsó oldalán található. Ha e cikk olvasásakor mégis mosolyogtak, az sem baj. Mert nem is érdemel többet a dolog enyhe mosolynál. Bizonyos, hogy aki tegnap még félháborodva revízlonizmust kiáltott egy vicc olvasásakor, holnap maga is viccként meséli ezt a dolgot De valahogy így kezdi majd: — Egyszer egy albán funkcionárius meg akarta tiltani a* embereknek, hogy nevessenek.,. Y. h A szolnoki Ruházati Vállalat fehérnemű részlegében egy műszakban 200 férfi inget készítenek el. Képünkön Burján Ilon«, a vál'nlat egyik dolgozója lát*—tt munka közben
