Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

A megyei termelési verseny nyertesei A ’á<ztordogházi Aranykalász Tsz kimagasló eredményeket ért el A Szolnak megyei terme­lőszövetkezetek verseny- bizottsága tegnap ülést tar­tott. A beérkezett értékelő nyomtatványok alapján el- dönötték mely közös gaz­daságok nyerték a tavalyi termelési versenyt. A ver­senybizottság hat kategóriá­ban jelölte ki. a kollektív mezőgazdasági üzemek el­ső, második és harmadik helyezettjeit. A2 első kategóriában a 4500 szántóegységnél na­gyobb határú termelőszö­vetkezetek versenyeznek. 1962-ben e területcsoport­ban a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet gazdál- Izodott a legjobban. Az is­mert aszálv ellenére is el­érték a holdanként terve­zett termésátlagot. Búzából 12.24 mázsás átlagtermést takarítottak be 1845 hol­don. Májusi morzsoltban számítva 19 mázsa kukori­cájuk termett holdanként. Míg 1961-ben 5.9 mázsát termeltek holdanként nap­raforgóból, tavaly megkét­szerezték terméseredményü­ket. Száz szántóegységre számítva 11 röl 14-re növel­ték az állatsűrűséget. Áru­hústermelésük az előző évi 34 mázsával szemben most 66 mázsa. E csoportban a tószegi Dózsa Termelőszövetkezet került a második helyre. Annak ellenére, hogy a tavászi áradás 1700 hold termőföldjüket elöntött, 800 ezer forinttal több árut ad­tak, mint 1961-ben. A tiszaföldvári Cenin Termelőszövetkezet a ter­melési versen b harmadik helyezettje. A második kategóriában a 3000—4500 szóntóegység között gazdálkodó termelő- szövetkezetek eredményeit értékelték. Első helyre a tiszaderzsi Kossuth Terme­lőszövetkezet került. A ti- szaderzsi szövetkezetben a hét főnövényféleségbői mind többet termeltek a tervezettnél. Száz szántó­egységre számítva 500 liter­rel emelték tejtermelésü­ket. Második a csépaí Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet. A csépaiak főként azzal tűntek ki, hogy 5 290 000 forintos összgazdálkodási eredményükből 2 647 000 fo­rintot fordítottak tiszta va­gyonuk gyarapítására. Harmadik helyezett az évek óta szénen gazdálkodó jászapáti Alkotmány Ter­melőszövetkezet. Hármas kategóriában az 1500—3000 szántóegységgel bíró szövetkezeti gazdasá­gik versengenek. A cso­portban kiemelkedő ered­ményt ért el és ezzel me­gyei elsőségét is biztosította a jászból dogházi Aranyka­lász Termelőszövetkezet. Igen tetszetős sikereik kö­zül is kiemelkedik a sza­KESZENLETBEN az árvíz ellen A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz tartozó területen, amely megyén­kén kívül a ceglédi, kecs­keméti, gyöngyösi, füzes­abonyi körzeteket is magá­ba foglalja, megtették a szükséges intézkedéseket az árvízveszély elhárítására. Kerekes Ferencet, a szol­noki AKÖV igazgatóját bíz­ták meg e hatalmas terület árvízvédelmében a vasút, a posta, a közlekedési szer­vek, vállalatok munkáié­nak öss zeh angolásá va 1. Hél góplíoo<i!oszl«p , az háromszáznegyven gép- 1 ?si készült fel a nagy munkára. Minden oszlop mellé műhelykocsit, rako­dógépet rendeltek. Négy ■ oszlop billenőplatós gép­kocsi a föld, kő és homok szállítását végzi, míg há­rom oszlop az embereket, gépeket, felszereléseket szállítja. Az egyes oszlop- vezetők már megkapták az adott esetekre alkalmas írásbeli utasítást. Ezenkívül tizenöt személygépkocsi is rendelkezésre áll. A lárma vek előkészítése most folyik, sőt részben már befejeződött. A mű­szaki szemléken kívül a műhelykocsikat teljes fel­szereléssel látják él, így a felmerülő javításokat a belyaeiaea is elvégezhetik. A készenléti gépkocsikból már ezideig is történt igénybevétel. Az elmúlt szombat éiszaka Kunhe­gyesről és Kőtelekről szál­lítottak vízszivattyúkat a védekezéshez szükséges he­lyekre. E. mosóllat sűrűség növeke­dése. Száz szántóegységre számítva 26.9-ről 31-re nőtt náluk a számosállat-sűrű­ség. Ugyancsak száz szántó­egységet tekintve a tejter­melést 19 840 literről 24 280 literre növelték. Ezzel az országos versenybe is bele­szólnak a jászboldogháziak. Bíztatónak tekinthetjük áruhús-termelési szintjüket. Száz szántóegységenként 134 mázsa húst adtak a közellátásnak a boldoghá­ziak. Ez a szám is magasan kiemelkedik versenytársaik teljesítményeiből. A második helyezett jász­telki Tolbuchin Termelőszö­vetkezetnél figyelembe vet­te a versenybizottság, hogy az erős termelőszövetkezet gyenge közös gazdaságok­kal egyesült a múlt tava­szon. s még így is tetézte sok termelőszövetkezet gaz­dálkodását. A harmadik a kungyalui Zöldmező szö­vetkezeti gazdaság. A területegységre legki­sebb kategóriában a tisza- szentimrei Haladás Terme­lőszövetkezet a megye leg­jobban gazdálkodó szövet­kezete. Második a jészdó- zsai Üj Hajnal és harma­dik a tiszafüredi Oj Erő szövetkezet. A szőlő- és gyümölcs- termelő szövetkezetek cso­portjában a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményt. Külön minősítették az úgynevezett gyenge terme- 1 őszövetkezetek termelési vetélkedését. Ebben a be- senyszögi Lenin Termelő- szövetkezet az első. A má­sodik a tiszainokai Szabad­ság, s a harmadik a kun­hegyes'' Vörös Október Ter­melőszövetkezet. MA Átvették megbízó* leveliikéi Ti szilié vihar a jászberényi Vörös Csillag­ban # Szülök, nevelők fóruma # Bírósági jegyzetek Jó lenne már kint játszani. Rohamosan fejlődik a Tisza men ti Vegyiművek A Tiszementi Vegyiművekben is felmérték az évi feladatokat és a dolgozók javaslatainak feldolgozása és figyelembevétele után a vállalat műszaki és gazda­sági vezetői elkészítették u műszaki intézkedések tervét. Elsősorban a termelési és beruházási feladatokat, va­lamint a korszerűség és munkavédelem követelmé­nyeit vették figyelembe, így többek között a piritalapú kénsavgyár 95 000 tonnás tervének teljesítését bizto­sító intézkedéseket. Fontossági sorrendben is az elsők közé tartozik a 200 000 tonna szuperfosz- }• fát előál'ításának biztosí­tása, valamint a kénala­pú szovjet kénsavgyár üzembe helyezése. Műszaki fejlesztési feladat tok, új technológiák, kor­szerű eljárások bevezetésé­re és újabb termékek gyár­tásának kikísérletezésére kerül sor 1963-ban is. A feladatok eevébként is komoly műszaki és gazda­sági munkát kívánnak meg. összességükben pedig csak úgy teljesíthetők, ha minden dolgozó a felada­tok rávonatkozó részét pon­tosan ismeri, egészében lát­ja az összefüggéseket és tu­dásának legjavát nyújtja. A gyár tervei szerint a termelés biztosítását az el­használódott és hibás be­rendezések javítása, felújí­tása vagy kicserélése, a korszerűtlenné vált, nem megfelelő berendezések át­alakítása és módosítása, valamint a kapacitás bőví­tését, termelékenységét nö­velő és a munkakörülmé­nyeket javító kisebb beru­házások alkotják. Többek között felújítják a tíz év alatt tönkrement piritraktár és savüzem épü­letét. Egy új kénolvasztó építésével kiküszöbölik a régi karbantartásnál szük­ségszerűen felmerülő állás­időket. A gépi úton történő pörk- kihordás megvalósításával nemcsak az ott foglalkoz­tatottak létszámát lehet csökkenteni, hanem meg­szűnik az egészségié1 en és balesetveszélyes nehéz fi­zikai munka is. Folyamatosan kijavítják és lecserélik a régi kén­savgyár berendezéseit. A kénégetökem»ncék égés­termékeinek hőiét új ka­zán építésével hasznosít­ják. A fluidizációs kemence próbaüzemeltetését és vég­leges üzpmbohelye7ését még az első félévben befejezik, s ezzel napi 100 tonna kén­savval gyártanak többet. EMBEREK 4 TÉLI ERDŐBEN A kopár téli fák alatt még nem olvad a hó, az utat is alig találni. Sokáig megyünk. Utitársam már nem fiatal, amúgyis haj­lott vállat félrehúzza a nagy szürke hádogkanna. Szintén . a Gagarin- brigádhoz? — kérdem tőle. — Oda. Vizet viszek. Megírja? — Na nem bá­nom. Hanem ezt jól kigon - dolta. — Mit? — Hogy ide jöjjön. Ez a legjobb fakitermelő bri­gádunk a tiszafüredi erdé­szetben. Szocialista címért küzdenek. Megérkeztünk. Füst szagot érezni. Kél ember élesztgeti az alig pislákoló tüzet a tisztáson. Távolabb a rengeteg ledön­tött fa kusza szövevénye közt dolgoznak a többiek. Oda megyünk. Eldobja a gallyakat ég fólegy eoesedik a tűz mellől Csesznek And­rás brigádvezető és azt mondja, majd ő megírni-* tatja a ..dongóikat” (motor­fűrészeket). Az emberek már várják. — Valami baja van a motornak, vagy inkább a láncnak — újságolják. Az­tán Molnár János gépkocsi- vezető ajánlkozik, hogy mindjárt hoz másikat a műhelyből, a dzsi pped gyor­san megjárja. De nem kell mennie. Szorosabbra feszí- lik a láncot és már jó is. Beindítják. A brigádvezető kezeli most, egy fekvő fa­törzsre teszi, hogy belevág­jon. Mintha csak puha va­jat szelne, úgy metszi el a fűrész, közben zúg-berreg a motor egymás után hull­nak a méteres hasábok. Eddig 1900 köbméter fát termeltek ki Ohalászon. A tizedik kerületben, itt Ti- szaszöllőson is meglesz leg­alább négyszáz­— Friss a víz! Ki kér vi­zet! — kiabál Szítai Vil­mos bácsi, amikor ismét megérkezik a teli kannával. Néhényan isznak egy bög­rével, mások csak legyinte­nek:, hogy nem kell. — Még ha bort hoztál volna! Vagy legalább forró teát! Sajnos, tea nincs. Ba­gó Imre erdész kerület- vezető elfelejtett gondos­kodni róla. Pedig jól esne az embereknek, különösen reggel, mikor összefagyva megérkeznek. Hosszú az út, kerékpáron teszik meg á 18 kilométert Füredtől idáig. Sok az nagyon. Mon­dom is később az odaérke­ző műszaki vezetőnek, hogy ezen változtatni kellene. — Igen, ezt mi is tudjuk — nyugtat meg Mádai László. — Mások is sürge­tik, de hogyan? — Például, ha naponta kihordanák az embereketc Autóink van, magam lát­tam a központjuk előtti ud­varon. Kiderül, hogy a fa-ka- rosszériájú autóbusz, vagy ahogy ők nevezik, „faka- rusz” — nem bírja az ilyen erdei utakat. Léplen-ijyo- mon elakad. .Tárhatnának ide lófogattal is, de az el­len meg a munkások tilta­koznak, mert nagyon las­san halad. Tervezünk to­vább. Építhetnének inkább munkásszállót. Lehetne, va­lószínűleg a pénzügyi kere­tükből is ' futná, Üjabb probléma merül fel. Hová tegyék? A kerület 25 kilo­méter szélességű, s az uta-- zás akitor is éppen olyan megoldatlan, lenne, mini most. Molnár János a gépkocsi­hoz megy, beindítja és a kidöntött fáktól összeszű­kült tisztáson megfordítja. A fejszések, fűrészkezelők csak később mozdulnak a tűztök A brigádvezető még megjegyzi: — Nincs más hátra, ke­rékpározunk tovább. — Majd feláll és el taposs' a parazsakat. Fehér Mária A szuperfoszfát feltárási hatásfokát — mint már er­ről a Néplapban írtunk is — rontja az a tény, hogy az őrlő berendezést ezideig nem lehetett a hibás gyű­rűsmalmok miatt üzembe helyezni. Előreláthatólag az év közepére ezek a beren­dezések is üzemelnek. A szuperfoszfát tároló si­lókat is, még az év első fe­lében átadják rendelteté­süknek, s így lehetővé vá­lik a különböző eredetű nyersanyagok szelektált tárolása. Oj .kísérlet az üvegszállal erősített műanyagból ké­szült véggázventillátor felállítása is, a feltáró Ü7,emben. A granuláló üzembehe­lyezése már 1963-ban 60 000 tonna granulált műtrágya előállítását biztosítja. A szuperfoszfát kiszállí­tásánál a külföldi automa­tikus zsákoló és zsákvarró­gép üzembehelyezése ismét a termelékenység emelését és nehé::. egészségtelen fizi­kai munka megszüntetését eredményezi. A gép percen­ként 12—16 ötven kilo­grammos zsákot tölt meg és varr be. Külön témát ölel­ne fel a kénalapú kénsav­gyár üzem behelyezése, va­lamint az idén beinduló lengyel kénsavgyár beru­házása és a szuperfoszfát- gyár 100 százalékos bővíté­se. A megnövekedőit és to­vább is fokozódó igények megfelelő kielégítését a dol­gozók szakismereteinek fej­lesztésén keresztül lehet el­érni, Ennek elősegítésére a műszaki könyvtár bő- . fűtésére .30 090 forintot fordítanak. — Ezenkívül külföldi taniilmányútakra is jelentős összeg áll ren­delkezésre. .... A' további fejlesztési .ter­vekből csupán néhány .ki­ragadott példát említünk meg. A vízmű automatizá­lása, műanyagok szerkeze­ti és korrózióvédelmi cé­lokra történő felhasználása, gépesített anyagmozgatás, vagonürítés, egy magyar szabadalom kísérletei a granuláló üzemben és ’... És még sorolhatnánk to­vább a nagyszerűbbnél nagyszerűbb terveket, me­lyek egyenként is komoly próbafel tételei a gyár. kol­lektívájának. B oh u ez b y JánoH Tiszáméiul Vegyiművek VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK1 j/ r m XIV. évfolyam, 49. széni. Ára 50 fillér 1963. február 38, csötörtök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom