Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

± SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. február 28. N. Sz. Hruscsov beszéde Moszkva Kalinyin választókerületének gyűlésén Moszkva, (TASZSZ). Szerda délután a Kreml kon­gresszusi palotájában gyűltek össze Moszkva Kalinyin- területének szavazó polgárai, hogy találkozzanak képviselőjelöltjükkel, Nyikita Hruscsowal. A nagy­gyűlést egyenesadásban közvetítette a moszkvai rádió és televízió és ezt az adást több ország, köztük a ma­gyar televízió is átvette. A nagygyűlést Taiszija Kutyepova, az SZKP Ka- íinytn-kerületi bizottságának első titkára nyitotta meg. Vaitalij Szilantyev, a Sarló és kalapács-gyár műveze­tője bejelentette, hogy gyáruk dolgozói egyöntetűen Nyikita Hruscsov miniszterelnököt, az SZKP Központi Bizottsága első titkárát jelölték az Oroszországi Leg­felső Tanács képviselőjévé. Mindnyájan Hruscsovra, a világbéke fáradhatat­lan harcosára, az igaz marxistára és leninistára, a szovjet nép és a munkásosztály hű fiára adjuk le szavazatunlrat vasárnap — jelentették ki a felszóla­lók: Nagyezsda Komarova szakmunkásnő, Georgij Szviscsov, a műszaki tudományok doktora, a szocia­lista munka hőse, Valentyina Lajko, az OSZSZSZK érdemes pedagógusa, Jevgenyij Gyiamov mozdonyve­zető, Okszana Sapovalova egyetem« hallgatónő. Ezután a hallgatóság lelkes tapsa közepette Hruscsov emelkedett szólásra. Hruscsov kijelentette: „a szovjet kormány kész akár me is aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést, amely elűzné bolygónkról a rakéta-nuk­leáris háború kísérletét." „A szovjet kormány to­vábbra is igyekezni fog meggyőzni az egykori szö­vetséges államok kormá­nyait annak szükségességé­ről, hogy fej kell számolni a második világháború ma­radványait". A Szovjetunió „nem en­gedte meg, hogy az ame­rikai imperializmus hatal­mas cápái felfalják a hős Kubát.” „Szavunkat adtuk, restvéri szavunkat adtuk a kubai népnek, hogy a Szov­jetunió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk őt a bajban.” „Ha támadást intéznének Kuba ellen, vagy a Kínai Népköztársaság ellen — melyet Tajvan felől fe­nyeget veszély —, ha meg­támadnák a Koreai Népi De- iTtokratikus Köztársaságot, u Vietnami Demokratikus Köztársaságot, vagy a Né­met Demokratikus Köztár­saságot, csakúgy, mint bár­mely szocialista országot — a Szovjetunió barátainak segítségére siet és megsem­misítő csapást mér az ag- resszorokra” „Az imperialistáknak tud­tok kell, ha kirobbantják a háborút, fegyveres erőink megsemmisítő csapást mér­nek az ellenségre, kivetjük állásaikból és szétmorztol- /uk őket már a háború első napján,” A kommunizmus ellensé­gei ne tápláljanak olyan illúziókat, hogy megbomlik a szocialista országok ba­rátsága és meggyengül a kommunista mozgalom. „Le fogjuk küzdeni azokat a véleményeltéréseket és vi­tákat, amelyek a testvér­pártok kölcsönös viszonyá­ban támadnak.” A nemzetközi helyzetet és a Szovjetunió külpoliti­káját jellemezve Hruscsov Hangsúlyozta, hogy „a szov­jet kormánynak a nemzet­közi ügyekben követett ak­cióprogramja világos és érthető. E program tük­rözi országunk népeinek őszinte béketörekvését, a saját erejébe vetett hitét és azt a meggyőződését, hogy a békeszerető államok képesek megvédeni * béke ügyét”. Feladatunk — mondotta Hruscsov — kitartóan, a nehézségektől vissza nem riadva törekedni arra. hogy a nemzetközi kapcsolatok­ban megszilárduljon a vi­tás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának irányzata. „Arra van szükség, hogy minden állam, és elsősor­ban a nagyhatalmak *e szavakban, hanem tettek­ben ismerjék ei, hogy a ra- kéta-nukieáris fegyverek korszakában a békés együttélés politikája az egyetlen ésszerű politika. Máskülönben egymást fog­ják követni a válságok.” Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió komoly erő­feszítései éLLsnére az impe­rialista hatalmak minden módon akadályozzák a le­szerelési szerződések meg­kötését A francia „tájékozott kö­rök” elfogadhatatlannak tartják a béke megszilárdí­tását — mondotta Hruscsov —, valamint az Európában a háború után kialakult helyzet megerősítését. Nem tetszik nekik az, hogy né­met földön két különböző társadalmi rendszerű állam alakult ki. De mihez vezet­het a reális helyzetnek, a Német Demokratikus Köz­társaság létezésének taga­dása? Hiszen ez azoknak * nyugatnémetországi agresz- sziv, revansvágyó erőknek a platformja, amelyek nem mondtak le Európa térké­pének átalakítására vonat­kozó terveikről. „Ügylátszik, hogy „tájé­kozott francia körökben” nem vonták le a következ­tetéseket azokból a tanul­ságokból, amelyeket a né­met militaristák nyújtottak Franciaországnak” — mon­dotta Hruscsov. A szovjet kormányfő így folytatta: „A feszültség Európa kö­zepén, amit a német béke­szerződés hiánya okoz, év­ről évre aláássa az emberi­ségnek a tartós békéhez fű­zött reményeit. Amíg nem írják alá a békeszerződést és ezzel nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyugalom Európában és, következésképpen. nem lesz nyugalom a világon. Ezért — mondotta Hrus­csov — a szovjet kormány továbbra is igyekszik meg­győzni az államok —- volt szövetségeseink — kormá­nyait, hogy feltétlenül fel kell számolni a második vi­lágháború maradványait. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió a né­met kérdés békés rendezé­sével semmi olyat nem nyerne, ami nem volna hasznára minden államnak. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-ber­lini kérdés megoldása nor- malizálná a helyzetet Euró­pában, s ebben nemcsak a szocialista országok népei, hanem a tőkés országok néped is érdekeltek. „Az Egyesült Államok imperialista körei elége­detlenek Kuba társadalmi- politikai rendszerével” — mondotta Hruscsov és hoz­záfűzte, hogy „az Egyesült Államok kormányának meg kell értenie, hogy Kuba megtámadása nem egyez­tethető össze azokkal a kö­telfvrnt+'séc’pkkel. ame’VP^et a Karib-tenger körzetében támadt válság időpontjában vállalt magára”. Az Egyesült Államok el­nöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadják meg Kn*'*f mi tünk, hogy elszállítjuk Ku­bából a stratégiai rakétá­kat és az IL—18-as bombá­zókat és el is szállítottuk azokat” — mondotta Hrus­csov. „De ez nem jelenti azt, — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő —, hogy mi az ame­rikai imperializmus nagy cápáinak engedtük át a hős Kubát. Mi szavunkat, testvéri szavunkat adtuk a kubai népnek, hogy a Szov­jetunió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk el a bajban.” „Mi azt akarjuk, hogy biztosítva legyen a béke, békében és barátságban akarunk élni minden nép­pel. Mi baráti kezet nyúj­tunk az amerikai népnek is, mint ahogy nem egyíz- ben kijelentettük, azt akar­juk, hogy normális, jó kap­csolatok létesüljenek orszá­gaink között” Hruscsov kijelentette: a mai valóságos tények , arra kényszerítenek bennünket, hogy állandóan gondoljunk és törődjünk védelmünk követelményeivel, hogy a Szovjetunió megfelelő mó­don ellen tudjon állni az Miig felfegyverzett impe­rialista tábornak.” „Meggyőződésünk, a test­vérpártok elég erősek lesz­nek, hogy leküzdjék a kö­zöttük támadó nézeteltéré­seket és vitákat”. — A kommunista pártok között, minden ország munkásosz­tálya között létrejön majd a még szilárdabb össze- forrottság ’A világ prole­tárjai egyesüljetek!’ halha­tatlan jelszó jegyében. Mindent elkövetünk és el fogunk követni, hogy minden eszközzel erősítsük és összeforrasszuk a mun­kásosztályt, az egész világ dolgozóit. a nemzetközi kommunista mozgalmat, a marxizmus — leninizmus nagy zászlaja alatt”. N. Sz. Hruscsov, az or­szág belső helyzetéről szól­va, hangoztatta, hogy a szovjet nép sikeresen vált­ja valóra a hétéves tervet. „A szovjet embere!: jól tartják a lépést az Egye­sült Államokkal folytatott békés gazdasági verseny­ben. Ha megnézzük az elő­ző ötéves terv időszakát, akkor láthatjuk, hogy az ipari termelés egy főre eső növekedése a Szovjetunió^ ban 48 százalékot, az Egye­sült Államokban pedig mindössze 8 százalékot tett ki. A szovjet ipari termelés volumene jelenleg az Egye­sült Államok termelésének 63 százalékát éri el az 1957. évi 47 százalékkal szemben.” A köztársasági legfelső tanácsok és a helyi taná­csok választásai ebben az évben — mondotta Hrus­csov — az SZKP XXII. kongresszusának határoza­tai, valamint a Szovjet­unióban folyó kommunista építésnek a kongresszus ál­tal jóváhagyott programja jegyében zajlanak ]e. „A kongresszusi dokumentu­mok, a párt programja óriási világítótornyokhoz hasonlatosak, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a kom­munizmus építését tudomá­nyos terv alapján végez­zük." Hruscsov a tőkés orszá­gok, többek között az Egyesült Államok parla­menti választásairól beszél­ve, azt mondotta, hogy „ezekben az országokban az igazi szabadságjogok azokat a pártokat illetik, amelyek a monopoltőke néprabló jo­gait védelmezikf. Az amerikai „demokrá­cia”, amellyel annyit kér­kednek a monopoltőke ideológusai, még azt sem tudja biztosítani, hogy eb­ben az országban a nége­rek együtt tanulhassanak a fehéreikkel. Az Egyesült Államokban nem nagy a kommunista párt. A párt védelmezi meggyőződését, életszemléletét. Ain a pár­tot üldözik, s az embere­ket, akik a kommunista világnézethez igazodnak, büntetik és börtönbe zár­ják. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára hangoztatta: „az a tény, | hogy a proletárH'ktatúra i állama össznépi állammá I vált, egyáltalán nem je­lenti azt, hogy befejeződött a demokrácia fejlődése”. „Mi, kommunisták — mondotta —, továbbra, is fejleszteni akarjuk á de­mokráciát, amelynek be tel] hatolnia társadalmunk minden láncszemébe, minden sejtecskéjébe. Pár­tunk sokoldalúan fejleszti a lenini demokratikus el­veket mind az államigaz- gat-sban mind nedip a ter­melés irányításában. A kom­munizmus a lehető legde­mokratikusabb eszközökkel épül. Tehát — a szocialista állam sikereinek legjobb biztosítéka: a tömegek ak­tivitásának és alkotó kez­deményezésének széleskörű fejlesztése. A Szovjetunió népgazda­ságának sikereiről szólva Hruscsov közölte, hogy példáid p főpérrvs nara ma öt nap alatt állít elő ugyan­annyi terméket, mint 1913- ban egész év alatt. Négy év folyamán Mosz­kvában jelentősen több la­kóház épült, mint amennyi a forradalom előtti Moszk­vában összesen volt. Ebben az időszakban 477 000 csa­lád vagyis több mint 1 700 000 ember költözött új lakásba. Hangsúlyozta azt is, hogy a népgazdaság pártirányítá- sának a termelési elv sze­rint most folyó átszervezé­se jó eredményeket hoz, „Nem jelentéktelenek azok a sikerek, amelyeket ezek­ben az években a mezőgaz­daság fejlesztésében elér­tünk” — mondotta Hrus­csov. A kedvezőtlen időjá­rási viszonyok ellenére az ország több mezőgazdasági területén tavaly 147,5 mil­lió tonna szemesterményt takarítottak be. Ilyen sze- mestermény-meranyiség a Szovjetunióban még nem termett. Megnőtt az állatte­nyésztési termékek terme­lése is. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára be­szédében felszólította a szovjet embereket, minden módon emeljék a munka termelékenységét. Kijelen­tette: „a szovjet ember leg­nemesebb kötelessége és el­sőrendű feladata, hogy al­kosson, megsokszorozza ha­zájának gazdagságát, az egész társadalom, a jövő nemzedékek jobb életének érdekében ” (MTI) * 16 I VJ»» _________ EL FOGTÁK SÁRI GYU­LÁT, DE GAULLE EGYIK MAGYAR SZÁRMAZÁSÜ MERÉNYLŐJÉT Párizs (MTI). Francia lapjelentések i szerint a rendőrség négy ; nappal ezelőtt elfogta Sári | Gyulát, a De Gaulle ellen múlt év augusztus 22-én megkísérelt merénylet egyik tettesét. Sári letartóztatása­kor a rendőrökre lőtt és egy rendőrtisztet megsebe­sített. A tizenöt merénylő kö­zött — mint ismeretes — három magyar disszidens volt, közülük csak Varga László került a vádlottak padjára, Sári Gyula és Mar­ton Lajos megsz.ökött. Sári idegenlégiós katona volt, ő szervezte be Vargát is az OAS-ba. A merénylet al­kalmával géppisztolyból tü­zelt a köztársasági elnök autójára. Az államügyész vádbeszédében halálbünte­tést kért Sári Gyulára. MŰNK ÁSOK ELBOCSÁ­TÁSA, AVAGY A JAPAN SZÉNIPAR .RAOIONALI- ZALASA” Tokió (TASZSZ). A Ja­pán Szénipari Tanács köz­zétette az iparág 1962-es évi úgynevezett „racionali­zálásának” eredményeit. A közzétett adatok szerint az ebből a célból foganatosí­tott intézkedések következ­tében a múlt évben 48 000 bányászt bocsátottak el. Űj munkalehetőséget biztosí­tanak ezek közül 30 500- nak. Az országban bezár­tak több tucat bányát, ame­lyek korábban körülbelül ötmillió tonna szenet ter­meltek. A működő bányák­ban az általános termelést 54 millió tonnával csökken­tették. (MTT). URUGUAYBAN TOVÁBB­RA IS FESZ ti IT A HELYZET Montevideo (TASZSZ). Uruguayban továbbra is feszült a helyzet. Egy hete Kennedy veszélyes sétája a szakadék szélén „Az amerikai gazdaság elvesztette régi erejét” — (\ }1r*ro rnrd p TTPTl^n fi londoni rádió hírmagyará­zója, s nyoinoan tegyük hozzá: véleményét sokan osztják a nyugati világban. íme bizonyítóiként a ta­valyi hivatalos adatok. Az Egyesült Államok nemzeti jövedelme 1962-ben 554 mill Járd dollár volt, tehát 16 milliárddal kevesebb a tervezettnél. A rekordkivi­tel. ellenére sem tudták egyensúlyba hozni a fizeté­si mérleget A külkeresce- delmi mérleg még mindig pozitív ugyan, de aktiválja az 1961. évi 5.3 milliárdról 4,4 milliárd dollárra csök­kent. A külkereskedelmi -mérleg viszont csas egy ré­sze az amerikai fizetési «- r^S7ét. az állam külföldi katonai kiadásai alkotják, s ezez tavaly a tervezettnél na­gyobb hiánnyal zárultak. Így aztán az amerikai gazdasági szakértők is kénytelenek elismerni, hogy a helyzet „nem éppen ró­zsás”. Valóban, közel öt millió állandó munkanél­küli van, egyes iparágak termelőképességének 50 szá­zaléka kihasználatlan, nem is szólva arról, hogy heten­te 20 ezer új munkás keres elhelyezkedést. Az amerikai aranytartalék tavaly 15 mil­liárd dollár alá süllyedt, holott már a 16 milliárdos szintet is veszélyes mély­pontnak nyilvánították. Ebben a helyzetben az amerika5 kormánvnak két elképzelése van. Egyik ter­ve az, hogy a tavaly el­fogadott kereskedelmi tör­vény révén szorosabb kap­csolatot teremt az Európai Közös Piaccal s kölcsönös vámengedményekkel előse­gíti az amerikai iparcikkek szabadabb betörését Nyu- gat-Európába. Nagy-Britan- nia közös-piaci felvételének eddigi kudarca azonban egyidőre meghiúsította ezt a tervet. Maradt a másik módszer, éspedig a jöve­delmi adók csökkentése. Ha a kormány erre vonat­kozó törvényjavaslatát el­fogadják, akkor január 1- től visszamenőleg a társa­ságok jövedelemadója 52 százalékról 47 százalékra, a személyi jövedelmekre kivetett adót pedig 8 szá­zalékra csökkentik, ami az elkövetkező 3 évben 10.2 milliárd dolláros mérsék­lést jelent. "A Kennedy-kormámy ja­vaslata egyébként az or­szág gazdasági bajainak csak tüneti kezelése, hiszen a fogyasztói kereslet növe­kedésének hiánya — amit az elnök most a jövedelmi adók mérséklésévé! refcne orvosolni — a kapi­talista gazdaság lényegéből adódik. Nyilvánvaló, hogy ez a „megoldás” még a tő­kés viszonyok közepette is rendkívül kockázatos és kétélű fegyver, s joggal ál­lapítják meg róla egyes nyugati közgazdászok, hogy „veszélyes séta a szakadék szélén”. folyik a villamos- és tele­fontársaság dolgozóinál: sztrájkja. A közlekedési dolgozók sztrájkig hivata­losan megszűnt, áramhiány miatt azonban a közleke­dési eszközök nagy része nem jár. Az ország egyes körzeteiben incidensekre került sor, amelyekbe be­avatkoztak a felfegyverzett katonák és a rendőrség. A nemzeti kormányzóta­nács mellett létesített „mi­niszteri parancsnokság” — amelyhez a belügyminisz­ter, a hadügyminiszter és a közmunkaügyi miniszter tartozik, felhívta a lakos­ságot, hogy „őrizze meg nyugalmát és a rendet, ta núsítson türelmet a helvze okozta nehézségek iránt”. Szabotázzsal vádolta a sztrájkotokat és követelte, hogy a társaság egész tech- nikia személyzete legké­sőbb február 27-én jelent­kezzék a rendőrségen, mert ellenkező esetben megfele­lő szankciókat alkalmaz­nak velük szemben. (MTI' JELÖLÖGYO lések A MOSZKVAI ÉS MAS VÁLASZTÓKÖRZETEK­BEN Moszkva (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev, — a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke kedden találkozott Moszk­va baumani választókörze­tének választóival. A Szov­jet államfőt ez a körzet je­lölte képviselőül az OSZSZSZK Legfelső Taná­csába. Kedden több más körzet­ben is sor került a válasz­tók és az OSZSZSZK, vala­mint más szövetségi köztár­saságok képviselőjelöltjei­nek találkozóira. Lenin- guádban Frol Kozlov, az SZKP KB elnökségének .tagja és titkára, Don-Rosz- tovban Anasztasz Mikojan. az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió minisz­terelnökének első helyette­se, Jaroszlavban Aleksze.'^, Koszigin, az SZKP KB el­nökségének tagja, a Szov­jetunió miniszterelnökének első helyettese találkozol' a választókkal. (MTI). BOLGÁR kormany-ha­TÁRÓZÁT A GYERMEK­ÉLELMEZÉS MEGVITA­TÁSÁRÓL ÉS A GYER­MEKKONFEKCIÓ-IPA R FEJLESZTÉSÉRŐL Szófia (MTI). A bolgár minisztertanács határozatot hozott a gyer­mekélelmezés javításáról és a gyermekruhákat, fehér­neműket és cipőket előállí­tó ipar fejlesztéséről, sza­kosításáról s a gyermekru­házati cikkek gyártásának fokozásáról. A határozat értelmében az idén a ruhagyárak és kisipari termelőszövetkeze­tek számára' — pótlólag 1600 000 méter textiláru* biztosítanak a gyermek- fehérneműk és ruhák előá'- lításának növelésére. A cipőipar az idén 4P ezer párral több gyermeke-'- pőt gyárt majd. E felada­tok megoldásához az állar- új gépek és nyersanyag«-1 - behozatalát biztosítja. , CSÖKKENT ATTSZTR» * MÜLTÉVI NYERSVAS- ÉS ACÉLGYÁRTÁSA Bécs (MTI). A most közzétett statisz­tikai adatok szerint Auszt­ria nyersacél-termelése az elmúlt évben 2 969 000 ton­na volt, szemben az 1961. évi 3 101 000 tonnával. A nyersvastermelés pedig az 1961. évi 2 262 000 tonnáról 1962-ben 2 118 000 tonnára csökkent. Márkás Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom