Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

2 SZOLNOK »JEGYEI NÉPLAP 1963. február 27. Miért változnak a leszerelési javaslatok? GENF, PIBITYJ SÁNDOR, AZ MTI KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓJA JELENTI: Genfben a tárgyaló asz­talnál a leszerelés politi­kai szakértői, a diploma- / lak mellett ott ülnek a katonák is, mégpedig azért, nehogy róluk nélkülük döntsenek. A leszerelési tárgyalások problematiká­ját, a leszerelési javasla­tokat elsősorban befolyá­solja a haditechnikai fej­lődés, befolyásolják a stra­tégiai, vagy ha tetszik biztonsági elképzelések, befolyásolják a nemzetkö­zi katonai és politikai erő- viszonyoK. .Jelentős változásé* men­nek végbe a NATO-ban. Az Egyesült Államok visz- szavonja Európából elavult rakétáit, megszünteti a B—47 mintájú szuperszó- nikus atombombázók ang­liai és spanyolországi tá­maszpontjait Ez történik az egyik oldalon, a másik oldalon 1966 végéig harci készültségbe helyez 950 Minuteman típusú inter­kontinentális rakétát alomhajtású tengeralattjá­rókon helyez el 656 Poláris típusú középhatósugarú rakétát és több mint 700 stratégiai atombombázót tart bevetési készültség­ben: A Polaris-stratégia miatt óriási jelentőségre tesz szert a skóciai Holy Loch tengeralattjáró támaszpont, vagy a csendes óceáni Guam-sziget, ahol az ame­rikaiak szintén berendez­tek egy utánpótlási tá­maszpontot atomhajtású tengeralattjárók számára. Ezeknek a hideg- és for­ró-háború mezsgyéjén fo­gant támadó elgondolások­nak megvolt a megfelelő reakciójuk nemcsak a szo­cialista országok katonai védelmi területén, hanem a genfi leszerelési tár­gyalásokon is. A szovjet küldöttség a többi között egy olyan nyilatkozat-ter­vezetet javasolt elfogadás­ra, amely kikötötte, hogy az atomhatalmak területén kívül nem állomásozhat­nak atomfegyverek célba juttatására, vagy szállítá­sára szolgáló stratégiai eszközök. A javaslat új, de csírá­jában már tartalmazta az a korábbi szovjet követe­lés, hogy meg kell szün­tetni a külföldi katonai támaszpontokat. Újszerű­sége abban áll, hogy egy­részt felismeri a NATO stratégiájának új Irányza­tát, amely automatikusan magában foglalja egész sor repülő- és rakétatámasz­pont megszüntetését, más­részt számol az atomhajtá­sú tengeralattjárók meg­növekedett szerepével és támaszpont-szükségletével. A szövet javaslatban engedmény-elem az, hogy nem irányozza elő a raké­táit megsemmisítését a le­szerelési folyamat kezde­tén, amit a nyugati hatal­mak hevesen elleneztek. Számol azzal, hogy az amerikai katonai vezetés a középhatósugarú rakéták­tól elsősorban interkonti­nentális rakétákra és bom­bázókra szándékozik át­állni, nem ellenzi, hogy az atomhajtású tengeralattjá­rók később nagyobb ha­tósugarú Polaris-rakétákat is kapjanak, de ne hasz­náljanak amerikai kikötő­kön kívül más támaszpon­tokat. Ilyen megfontolások tet­ték indokolttá az új szov­jet javaslatot, illetve a ré­gebbi támaszpont-megszün­tetési javaslat korszerűsí­tését. Felesleges itt ismét utalni arra, hogy a szocia­lista országoknak a Karib- tengeri válság megoldása érdekében tett szovjet té­pések alapján most min­den erkölcsi okuk meg van arra, hogy az Egyesült Ál­lamok részéről megfelelő viszontlépéseket igényelje­nek. És ha Lemnitzer Pá­rizsban azt hangoztatja, hogy a Nyugat „védelmét” é—léifihnn a Kelet megtá­madását) a „vasfüggöny­nél” kell megszervezni, válaszul ott van a Rapac- ki-terv, a közép-európai atomfegyvermentes övezet lengyel terve. Ha a Penta­gon atomfegyvereket szán­dékozik a Bundeswehr tá­bornokainak adni, válaszul ott van az ENSZ-ben a támogatásunkkal elfoga­dott Unden-terv, amely az atomfegyverek terjedésé­nek megakadályozását cé­lozza. Változnak az idők, vál­toznak a leszerelési javas­latok. Természetesen vál­toznak az amerikai lesze­relési javaslatok is; egy dolog azonban 1946 óta változatlan bennük: olykor tetszetős, éppen ezért fél­revezető csomagolásuk el­lenére egytől-egyig a vi­láguralmi stratégia katonai megvalósításának eszközei. A Közös P ac Miniszteri Tanácsa Brüsszel (MTI). Az Európai Gazdasági Közösség Miniszteri Taná­csa kedden zárt ülésen folytatta hétfőn megkez­dett tanácskozásait a 18 afrikai állam — Szomália és a volt belga Kongó ki- vételével valamennyien ko­rábban francia gyarmatok — közös piaci társulását szabályozó új szerződés kérdésen. Megegyezés hiányában a miniszteri tanács úgy dön­tött, hogy a kérdés tárgya­lását elnapolja és azzal az április 1-én és 2-án sorra- kerülő legközelebbi ülés­szakon foglalkozik ismét. (Reuter, DP A, AP). Atomellenőrző tárgyaláson — A Szovjetunió a 4 ellenőrző állomásba bele­egyezett. Most mennyit mondjak?! SzUr-Szabó József rajza Ülést tartott az ENSZ világűr-bizottsága Az Egyesült Államok kül­döttsége által elfoglalt ál­láspont miatt azonban nem sikerült eldönteni, hol ülé­sezzenek az albizottságok. (MTI) Neu? York, (TASZSZ) Az ENSZ-nek a világűr békés felhasználásával fog­lalkozó bizottsága hétfőn megkezdte harmadik ülés­szakát. Az ülésszakon fel­szólaló Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-kópviselője kijelen­tette, hogy a szovjet kül­döttség támogatja az indiai kormány azon javaslatát, hogy India területén az ENSZ védnöksége alatt építsenek nemzetközi raké- takilövő-állomást, ahonnan kutató rakétákat bocsátaná­nak fel. A bizottság napirendjén a következő kérdések sze­repeltek: a bizottság 1963. évi munkájának megszer­vezése, valamint a földet körülvevő tér megismerése céljából felbocsátandó ku­tató-rakéták kilövésére szol­gáló állomások építése és felhasználása. A bizottság tsgjai egy­hangúlag elfogadták az in­diai kormány javaslatát. A bizottság tagjai jóvá­hagyták a technikai és jogi albizottságok munkájának folytatására javasolt ápri­lisi és májusi időpontot is. H uses©* e«vtárs beszéde A Magyar Televízió február 27-én, szerdán délután 14 óra 55 perces kezdettél közvetítést ad Moszkvából a március 3-i választásokat előké­szítő választói gyűlésről. Beszédet mond: Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. A Nzodaliüta országok gazdasági együttműködése Moszkva, (TASZSZ) A szocialista közösség népei, miután a földkerek­ség óriási térségein megte­remtették az új társadal­mat, zárt sorokban halad­nak a közös célok felé, — írja keddi vezércikkében a Pravda. — A testvémépek számára létszükségletté vált, hogy ne elszigetelten, hanem a szocialista világ- rendszer közös feladataival szoros összhangban oldják meg országa1 kban a szo­cializmus építésének konk­rét kérdéseit. A szocialista világrend­szer — mutat rá a Pravda — évről évre fokozza és gyorsítja előrehaladását, egyre magabiztosabban nö­veli közösségünk alapját. A szocialista gazdaság fej­lesztéséhez nagymértékben hozzájárulnak a Szovjet­unió, a Kínai Népköztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság, minden szocialista ország dolgozói. A szocalista országok köl­csönös kapcsolataiban vég­bement mélyreható minő­ségi változások ragyogó ta­núbizonyságát adják a szo­cialista világrendszer érett­ségének. A szocialista kö­zösség fejlődésénei: új sza­kaszát éli. Ebben a sza­kaszban különös jelentősé­ge van a népgazdasági ter­vek összehangolásának, a nemzetközi munkamegosz­tásnak, a termelésben a kooperációnak és a szako­sításnak. tmtamm T 1J J HANYATLÓBAN DÉL-KOREA GAZDASÁGI ÉLETE Phenjan, (Üj-Kína). A Dajhan Ilbo című dél-ko- rea: lap jelentése szerint a dél-koreai parasztok jöve­delme tavaly húsz százalék­kal csökkent. A jövedelem- csökkenés oka egyrészt a múltévi igen rossz termés­hozam, másrészt pedig az, hogy Pák Csöng Hí ban­dája kifosztja á vidéket. A Tongva Tongsin hír- ügynökség szöuli tudósítása arról számol be, hogy az ipar januári termelése 5,8 százalékkal volt kisebb a megelőző hónapnál. Az erő­művek termelése 8,5 száza­lékkal, a bányaiparé hét százalékkal, a gyáriparé pedig 5,4 százalékkal csök­kent. KÖZÖS KÍNAI- KUBAI KÖZLEMÉNY Peking, (Üj-Kína). A kí­nai fővárosban közös köz­leményt adtak ki azokról a tárgyalásokról, amelyeket a kínai Népköztársaság kereskedelmi kormánykül­döttsége és a Kubai Köz­társaság gazdasági kor­mányküldöttsége folytatott az 1963-as kölcsönös áru­forgalomról és más kérdé­sekről. 1 A tárgyalások eredmé­nyeként a két fél 1963. feb­ruár 22-én kereskedelmi szerződést irt alá az 1963-as évre vonatkozólag és meg­állapodott abban, hogy a Kínai Népköztársaság hi­telt folyósít a Kubai Köz­társaságnak. (MTI) AMERIK AELLENES HANGULAT PAKISZTÁNBAN London, (MTI) A nyugati hatalmak tá­vol-keleti katonai szövetsé­gét az a veszély, fenyegeti, hogy elveszíti fő tartóosz­lopát, Pakisztánt. Az Observer tudósítója jelenti „Az Egyesült Álla­mok elleni hisztéria Pa­kisztánban” című, Űj-Delhi- bői keltezett cikkében: Pakisztánt nyugtalanítja az Indiának nyújtott nyu­gati katonai segély. Azt hí­resztelik, hogy ezek a fegy­vereit nem a kínai határra mennek, hanem Kashmirba, amelyre Pakisztán tart igényt. Pakisztán, amely a nyugat egyik legmegbízha­tóbb szövetségese volt, „gyűlöld Amerikát” politi­kát követ s ez oda vezet­het, hogy kilép a SEATO- ból. A pakisztáni sajtó hó­napok óta jelentéseket és olyan eseteket közöl, ame­lyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nyújtotta segély uzsora, amiből, csak amerikai cégek és marok­nyi amerikabarát tőkés húz hasznot. A pakisztáni lapok most arra emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államok ajánlotta, hogy segélyt ad a pakisztáni tanítóknak. Ebben a gesztusban a la­pok annak bizonyítékát lát­ják, hogy az Egyesült Ál­lamok alattomosan beavat­kozik Pakisztán belügyeibé. MEGTARTOTTÁK A KGST MEZŐ­GAZDASÁGI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉT , Szófia, (TASZSZ). Szófiá­ban február I9-től 22-ig megtartották a KGST me­zőgazdasági állandó bizott­ságának 13. ülését, amely­nek munkájában Bulgária« Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mon­gólia, a Német Demokra- ■tíkus Köztársaság, Romá­nia, és a Szovjetunió kül­döttsége vett részt. Megfigyelőként jelen volt az ülésen a Kínai Nép- köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. A bizottság megvitatta a fő távlati időszakra vonat­kozóan a tagállamok me­zőgazdaságának fejlesztésé­vel kapcsolatos előzetes el­képzeléseket és szakosítási- terveket, majd jóváhagyta a mezőgazdasági állandó bizottság 1962. évi munká­járól szóló és további te­vékenységére vonatkozó be­számolót. A mezőgazdasági állandó bizottság 17. ülésszaka ha­tározatának megfelelően el­fogadták az 1963. évi terv­re vonatkozó kiegészítést. A bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásai Washington (MTI). Mint már jelentettük, — Hassel nyugatnémet had­ügyminiszter hétfőn meg­beszélést tartott Mcnamara amerikai hadügyminiszter­rel, majd később Rusk kül- ügymi niszterrel. Nyugati hírügynökségek közlése szerint Hassel és Rusk tanácskozása egy óra hosszat tartott, a két poli­tikus általános katonai és politikai problémákat vita­tott meg. A. SZOL2SENYICIN mfa GmHŰZQ (51) — Hát igen, ezek a hegy­lakók: imádkoztak Isten­hez, ugyan kit zavartak? — Mindegyik kereken 25 évet kapott. Mert most ilyen idők járnak: 25 év egy adag. — De mi nem is imád­koztunk ezért, Gyenyiszo- vics, — suttogja Aljoska. — Evangéliumával közelebb mászik Suhovhoz, egészen az arcához. — Az Űr arra tanított, hogy minden mú­landó a földi javak közül, csak a mindennapi ke­nyérért fohászkodjunk: „A mi mindennapi kenyerün­ket add meg nekünk ma”. — Szóval az itteni ke­nyéradagot? — kérdezi Su­hov? De Aljoska csak mondja a magáét, a szeme a szájá­nál is többet mond, s még a kezét is tördeli, szoron­gatja. , — Iván Gvenyiszovics! nem azért kell imádkozni, hogy csomagot kapjunk vagy külön adag levest. Amit az emberek sokra tar­tanak. Isten szemében hív­sás! Lelkiekért kell imád­kozni: hogy az Űr kiűzze szívünkből a gonoszt... — No, figyelj ide. Ná­lunk, a polomnai templom­ban a pópa... — A pópádról ne beszélj! kéri Aljoska, még a homlo­ka is ráncba szalad a fáj­dalomtól. — De, csak hallgasd meg. — Suhov felkönyököl. — Polomnában, a mi egyház­községünkben nincs gazda­gabb ember a pópánál. Ha például elhívnak tetőt fed­ni, az emberektől napi 35 rubelt kérünk, de a pópától százat. Még csak meg sem nyikkan. Ez a polomnai pópa három városban, há­rom nőszemélynek fizet tartásdíjat, s a negyedik családjával él. Maga a püs­pök is cimborái vele. a pó­pánk nyújtja oda a Hősnők­nek a zsíros mancsát. És a többi pópát, ahányat csak küldtek, mind elmarta. — senkivel sem akar osztoz­kodni ... — Minek beszélsz nekem a pónáról?— A pravoszláv egyház elszakadt az evan­géliumtól Nem sit+el’k le őket mert nem szilárd a hitük. Suhov nyugodtan nézte, dohányozva, Aljoska felin­dulását. — Aljosa, — s félretolta a baptista kezét, arcába fújta a füstöt —r Nem va­gyok én Isten ellen, értesz engem. Szívesen hiszek én Istenben. Csak a .paradi­csomban, meg a pokolban nem hiszek. Miért néztek bennünket tökfilkóknak, miért meséltek paradi­csomról, meg pokolról? Ez az, ami nem tetszik nekem. Suhov megint a hátára feküdt a hamut a feje fö­lött óvatosan leszórta a priccsre és az ablak közé, hogy ki ne égesse a kapi­tány holmiját. Elgondolko­dott. nem is hallotta, mit hadar Aljosa. — Száz szónak is egy a vége — mondta ki, — akár­mennyit imádkozol, nem vesznek le a büntetésedből. Úgyis le kell ülnöd, első perctől az utolsóig. — De azért nem is kell imádkozni! — szörnyűkö- dik Alioska. Minek neked a szabadság? Odakint el- fojtia a gyom a hitedet! — Örüli, hogv börtönben vagy! Itt vsa időd telkedre gondolni! Pál apostol is azt mondta: „Miért sírtok és miért szomorítj átok szíve­met? Nemcsak fogságot szenvedni, de meghalni is kész vagyok Urunkért, Jé­zusért!” Suhov hallgatagon nézte a mennyezetet. Már maga sem tudta, kívánja-e a sza­badságot, vagy sem? Elein­te nagyon kívánta és min­den este számolgatta, hány nap telt el, hány nap van még hátra. Aztán megunta, kezdett rájönni, hogy haza úgysem engedik a maga­faját, száműzetésbe küldik. És hol lesz jobb az élete, itt-e vagy ott, azt nem tudni. * Csak akkor szeretett vol­na szabad lenni, ha haza­mehet Haza meg nem engedik... Aljoska nem hazudik, — hangján is, szemén is ér­zik. hogy örömmel ül bör­tönben. — Nézd, Alinska. — ma­gyarázza neki Suhov. — nálad ez valahogy rendién van: Krisztus azt paran­csolta neked, hogy ülj a sitten. Krisztusért ülsz. De miért ülök én? Azért, mert negyvenegyben nem ké­szültek fel a háborúra? —> Ezért? Mit tehetek én er­ről? — Ügy látszik, nem lesz második számlálás... — dörmögött a priccséről Kil- gas. — Az áml — felelt Su­hov. — Fel kell írni a ké­ménybe korommal, hogy nincs második számlálás. — És ásított: — No, alud­junk. (Folytatjuk} ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom