Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-27 / 48. szám
í§6$, február 2;. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A széndioxid felhasználása a mezőgazdaságban Dr. Mentiér László, az Állategészségügyi Kutató Intézet tudományos munkatársa éveik óta kísérletezik a zöld lucerna tartósításával. Kísérlete alapján a lekaszált zöld lucernát péppé zúzzák, majd víz adagolásával hengersilókba rakják, közben rétegenként száraz jéggel keverik. A megtöltött silót műanyag fóliával takarják le és beföldelik. Az ily módon tárolt növény télen is kiváló minőségű, nedvdús, nagy karóim & fehérjetartalmú táplálékot ad. Ezzel a takarmánnyal etetett tehén naponta 1.7 liter tejjel többet ad, mint ugyanennyi mennyiségű szárított lucernával takarmányozott Aa anyakocáknak is fontos takarmánya a zöld Jucer- szarvasmarha. Az anyako- na-pép. rák és kis-malacok fejlődésében is igen nagy súlygyarapodás tapasztalható apé- pesített lucerna etetésével. Jo étvággyal fogyasztják a tehenek a lucernasilót. Mit hozott Moszkvából * magyar film* szakemberek küldöttsége? A közelmúltban magyar, iiUnszakemberek jártak a Szovjetunióban, s a legutóbbi hónapok filmterméséből válogattak. Teli „tarsollyal” érkeztek haza, a útjuk eredményeként egész sor újdonsággal bővült a bemutatásra kerülő filmek választéka. így például még as idén megismerheti a magyar közönség „Az élet kapujában” című alkotást, amelynek forgatókönyvét Vera Panova két elbeszélése alapján írtak. A történet, amelyet fiatal rendező, Talankin filmesített meg, fiatalokról szól, akiket a második világháború megfosztott a gyermekkor örömeitől, szépségeitől, és most a békés építés napjaiban találkoznak. A filmben újra láthatjuk az „Iván gyermekkora” népszerű kis hősének életrekeltőjét, Kol- ja Burlajevet. Megjelenik majd a mozik vásznán az ismert szovjet író, Akszjonov nálunk is feltűnést keltett regényének, a „Kollégákénak — nemrégen készült filmváltozata. — Ebben az évben tartják a „Papát vásároltam” című szovjet film •dagyararszági premierjét. A besenyszögi álmok töredéke Gyériilő üstökű férfi. Takács Viktornak hívják. Két éve került a Lenin Termelőszövetkezetbe. Sokan sajnáltuk, amiért veit bátorsága ide elnöki posztra vállalkozni. Kegyetlen föl- dű, szegény emberek, egyre mélyebbre süllyedő szövetkezetébe jutott. Mi lesz ebből? Sok jóban nem hittünk, de ő a lehető legszebb reményekkel indult. Telítve álmokkal. Éjszaka ábrándozott, s aztán nappal szembekerült a rideg var lósággal Álmai jó felét azonnal megsemmisítette a való. Álmai más hányadát a jövőre bízza még. Almai töredékét pedig egy zárszámadási beszámoló számoszlopai sűrítik. Mi volt itt? Hércmezerkiiencszáz hold kemény szik várta. A szik alatt ráadásul vízelzáróréteg. A termelőszövetkezet éveken át rizzsel próbálkozott, • két évben egymás után földhöz verte a rizs. Elkeseredett emberek, bizonytalan holnapba néző szövetkezeti gazdák. A Lenin szövetkezet tag- gága kétharmadának még az évii kenyere is hiányzott. Ahhoz, hogy legalább kenyérrel dlássák az embereket hat és fél vagon búza kellett volna, de a magisárban csak 380 mázsát íjdhattafc a magúikénak. Sok szülő még iskolába járó gyermekei tanszerét is »ebenen tudta megvásárolni. Tartozásokkal kezdték az évet. Nem tudták kifizetni sem az 1960, sem az 1961. évi főldjáradakot. Ráadásul 112 ezer forint munkaegység járandóságot sem tudták kiadni. A tagok 117 008 forint tú'iéiőleget vettek fél. Csak az utolsó esztendő elmaradt földjáradéka 183 ezer forintot jelentett. Előleget 1961 augusztusában kaptak utoljára a Lenin Tsz-ben dolgozók. így kezdődött 1962, 9 Takács Viktor a Hút-keresés- ben csak azt vehette bizonyosnak, hogy 120 öreg és munkaképtelen és majdnem háromszáz dolgozni tudó ember jövedelméről kéH gondoskodnia. Es azt, hogy Popovics Antal személyében tehetséges mezőgazdász küszködik a szikkel Mi van most ? A háromezertkilencszáz hold szik továbbra is. De hozzá mér bizakodóbb emberek. Más szövetkezetek számára talán nevetségesnek is hangzik, de itt Be- senyszögöm már eredmény, 16,70 forintot osztottak munkaegységenként. Eredmény, mert tervezni is csak 14,80 fillért mertek. És a 16 forinthoz még jön a prémium jön a részesmű- velés. És ebben az évben egyszerre kifizették a három évben elmaradt földjáradékot, kifizették a tartozásokat, törlesztették a hiteleket, sőt 542 ezer forintot a biztonsági alapban hagytak. Hogyan csinálták? ’ Egyszerűsítették a termelés szerkezetét. Átálltak a talaj mostoh as ágának egyedül megfelelő gabonatermesztésre. Kétezeregyszáz holdon termesztenek kalászost Minőségi cserét hajtottak végre az állatállományban. A sok takarmányt fogyasztó sertésállományt jóval lecsökkentették. Juhászainkból és szarvasmarhaállcsmá- nyükből is kiselejteznék a kishozadékú jószágokat És öntöztek amennyire csak erejükből tellett. Míg az előző évben 300, 1962-ben 425 holdon csörgedezett a víz. Roppant kemény küzdelem árán juttatták el a vizet a szikre. Négy kilométeres vezetékükben alig haladt előre a víz, mert még a csatoméban dnyelte a kiszáradt föld. Es gépesítettek. Egy év alatt öt traktort vettek, s hozzá munkagépeket. Ezzel felére csökkentették a gépállomásnak fizetett munkabért. A 16 forintos munkaegység természetesen még Besenyszögön is kevés. De ha azt számítjuk, hogy egy év alatt 1500 forinttal nőtt a szövetkezeti tagok éri keresetátlaga, már valami. S ha hozzátesszük, hogy tízezer forinttól húszezer forintos keresetig a szövetkezet. 283 dolgozójából 104 jutott el, csak gratulálni tudunk. Mi lehet még? ígéretekben, jósolgatá- Sökban most is szűkmarkúak. De azért sokkal kedvezőbben indulnak. Az emberek munkakedve születőben, a termelőszövetkezet gazdálkodása megszilárdult. Azt mondják, etbben az évben már szeretnének a kenyéren kívül még valamit juttatni i tagjaiknak. Bíznak az öntözésben. S bíznak Takács Viktorban is. Az álmait szövögető elnökben, aikit nem tudott megtörni a besenyszögi szik. Csak keményebbé, szívósabbá acélozta. Megtanulta, a besenyszögi föld még nem kedvez a merész ábrándozásnak. De abból is leckét kapott, a besenyszögi néppel várfalat lehet dönteni pusztakézzel. Amit elértek, azt mind az egyszerű, szövetkezeti parasztok nekifeszülő szorgalmának is köszönhetik. Zárkózottak látszatra, s a természet kietlenségéből fakadóan akadnak még a maradistág mellett lándzsát törők is közöttük. Ám ha valakit bizalmukba fogadnak, kitartanak mellette. És Popovics Antal mezőgazdász, Takács Viktor elnök bírja bizalmukat. Tudja, már az álmok töredékének megvalósulása is mit jelent az itteni embereknek. K. L. LAPUNK február 8-i számában megjelent egy írás „Maszekul menne ez...” címmel. Néhány napra rá — talán annak igazolására, hogy az igazság néha még fáj és hogy talán nem is mindig a szövetkezeti dolgozó a bajok okozója — Tuza András, a kisújszállási Kisipari Termelőszövetkezet autó és motorszerelő részlegének brigádvezetője válaszolt a cikkre. Azt írja, nagyon rosszul esett neki, mikor saját munkatársának beismerését olvasta, hogy: .. alig van motormunka. A termelőszövetkezetek most már a gépjavítóhoz járnak. A magánosoknak? Nincs bizodalmuk a KTSZ-hez”. Mit mondtam, talán nem is a szövetkezet dolgozói tehetnek arról, hogy a lakosságnak nincs kellő bizodalma a KTSZ-ek - iránt. Talán udvariasak is, talán igyekeznek tőlük telhetőén a vállalások pontos betartására és jóllehet felelősséget is éreznek a szocialista szövetkezeti ipar odaadó szolgálatáért, de mégis ... Valahogy úgy érezzük, hogy a KTSZ-ek- nek a lakosságnak nyújtott javító szolgáltató tevékenysége ma még nem minden vonatkozásban kielégítő. Ha a panaszokat, amelyeket Tuza András szerint rövidesen megszüntetnek — és mint írja: megígérem, hogy ugyanolyan figyelemmel és kedvességgel szolgáljuk ki a lakosságot, mint bármelyik maszek” — még mindig hátra van egy sürgősen megoldásra váró feladat. A magán- és szövetkezeti kisipar által megállapított és túlságosan eltérő árakat — a lakosság részére kedvezően — összhangba kell hozni. Ennek szükségességét egy nemrégen megtörtént esettel lehet bizonyítani. IVANYI LÖRINCNÉ karcagi védőnő kerékpárral járja körzetét Ügy adódott, hogy a tönkrement kerékpártömlőjét egy újjal kellett felcserélnie. E munkát eddig — már többször — magánkisiparossal végeztette. A helyzet azonban úgy követelte, hogy kerékpárját most a lakóhelyéhez közelebb fekvő KTSZ-be vigye. A munka befejeztével meglepetéssel vette tudomásul, hogy a maszek által végzett 5 forintos tömlőcseréért itt 11.80 forintot kértek. Karcag városi tanács iparügyi előadója: Véleményem szerint a KTSZ a díj kiszabásánál helyesen Járt el mert a kerékpárgumi csere a kisebb javítások kategóriájába tartozik. Megállapított díja nincs, így rezsi órabérrel számolják az elvégzett munkát. A rezsi órabér 23.20 forint, a kerékpár- tömlőt tehát fél óra alatt cserélték ki. Az iparügyi előadó még, hozzátette: *— A megrendelőnek igaza van abban, hogy a ki»» iparosok ugyanezt a munkát olcsóbban végzik el. Ez általános jelenség ás e tekintetben sajnos a KTSZ a magasabb rezsiköltség miatt még nem vette fel a versenyt a kisiparosokkal. Ez az. Az iparügyi előadó másfél oldal terjedél- mű géppel írt leveléből ez a pár sor kapta meg a szemem. Tehát a szövetkezeti kisipar — dacára annak, hogy létszámban is jelentősebb, gépi felszerelése korszerűbb, a műhelyek jólfelszereltek — még nem vehetik fel a versenyt a magánkisiparral a maszekokkal. Ez tényleg sajnálatos dolog. S ami még ennél is sajnálatosabb az, hogy ez már hosszú évek óta így van. Tudjuk meg lehet magyarázni. A kétfajta kisipar árainak ilyen különleges alakulása megmagyarázható. A KTSZ ugyanis magas rezsiszázalékkal dolgozik. Ezért kerül néha duplájába egy szövetkezet által végzett javítás szolgáltatás. Ezt a hibát, ezt az aránytalanságot azonban egyszer már ki kell küszöbölni. Azzal a magyarázattal, hogy a magasabb árakat a magas rezsiszázalék okozza, lassan már nem érjük be. A KISIPARI termelőszövetkezetek megerősödésének egyik legfontosabb követelménye: az egészséges árpolitika kialakulása kell. hogy legyen. Ennek megtörténte után a magán- és szövetkezeti kisiparosság közötti versenyben a szocialista szövetkezeti kisipar rövidesen behozhatatlan előnyre tesz szert, B. t. Az Idén tízezer Tagon konzerv készül AZ ÖTÉVÍS TERV HÁTRALÉVŐ IDEJÉBEN TÍZ KILÓVAL Nö AZ EGY FŐBE JUTÓ FOGYASZTÁS A hazai vásárlók éveken át idegenkedtek a konzer- vektől, mert a tartósított ételek íze erősen eltért a megszokottól. Emiatt 1963- ban mindössze 3.5 kiló volt az egy főre jutó konzervfogyasztás. Az utóbbi években azonban javult a kon- zervek minősége, s 1962~re már megkétszereződött a konzervfogyasztás. A háziasszonyok különösen megkedvelték a főzelék-, a paradicsom- és a legkülönfélébb húskonzerveket. Az idén tízezer vagon tartósított ételt készítenek a konzervgyárakban, a konzervipar azonban a kiemelt iparágak közé tartozik, az átlagosnál gyorsabban növekszik a termelése. A második ötéves terv végéig a konzervgyárakban a munkafolyamatok hatvan százalékát gépesítik, s ennek nyomán 1965-re az egy főre jutó konzervfogyasztás meghaladja majd a tizenhét kilót. KÉSZÍTIK A HORDAGYAKAT A kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz lakatos részlegében az Egészségügyi Minisztérium által rendelt hordagyakat készítik. Képünkön Bachmer Imre a hordágy' egyik vas afc katrészét préseli VERSENYBEN
