Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
MliawSf 25 Celsius fok Tojás Elégedettek a zárssázáadással ■kár a |£ angresszus volt, most váíasztásak előtt állunk, tele van a bét kezünk mimikával. tAosl amolyan nagy be- aaéigetést folytatunk. Talán «özheiykéni hangzik ez, de lávcííróí sem az, mert mjl- liókkal, az egész néppel be- szélgerüni nem kis dolog. Hogy miről? A kongresszus határozatairól, céljainkról, gondjainkról, nehézségeinkről, a dolgos hétköznapokról. Az emberek mór megszokták, hogy nyilt és világos a politikánk, és nemcsak a óéit mutatjuk meg, hanem az ehhez vezető utat Fekete-fehérem megmondjuk kikre támaszkodunk és kik. illetve mi ellen harcolunk. Immáron hetedik esztendeje megosztjuk gondjainkat a néppel, nem volt itt évek óta olyan nagy országos jelentőségű kérdés, amelyet ne tanácskoztunk volna meg a tömegekkel. Vannak elvtársaink, ismerőseink, akikkel beszélve am a következtetésre juthatunk mintha kissé lebecsülnék az előttük álló munkát Nem nehéz kitalálni miért. Az utóbbi esztendőben a azocdalizmus építésének meggyorsításával jelentős sikereket értünk el Mindezt azért, mert a párt kitérők és dkk-caädtok nélkül, a lenini úton halad. Vannak tehát, akik abból a tényből, hogy bennünket m egész nép támogat, nagyon helytelenül lefutott mérkőzésnek tekintik a választási munkáit Azért nincs igazuk. mert a tömegek oetn jelentéktelen része ma még bennünket nem a marxizmus—lenini zxnus igazságai miatt támogat, hanem mert most az élet jobb, mint bármikor volt. A párt szigorúan betartja a tömegek részéről megnyilvánuló követelményt, hogy a párt szavai és tettei pontosan fedjék egymást. Egy szó mint száz, nem szabad könnyedén vermünk a választásokat, hogy a választó úgy la elmegy az urnákhoz. Devonét azt akarjuk, hogy a választók ve csak a jelöltekre szavazzanak, hanem a VI11, kongresszus határozataira. Az azokban megfogalmazott nagyjelentőségű feladatok megvalósításában való cselekvő egyetértésüket fejezzék H szavazataikkal. Azért is különösen jelentős számunkra a választási politikai munka, mert végeredményben a VIII. kongresszus után a választás lesz az első politikai akció A józanul mérlegelő emberek logikája most azt várja, hogy a kongresszuson meghirdetett dolgokat miként váltjuk valóra. A párton- kívüliek nemcsak azt várják, hogy miné!l több párton kívülit vonjunk be a közéletbe, hanem azt is elvárják és teljes joggal, hogy tanácskozzuk meg velük közös dolgainkat, hogy ne csak szavakban hallják, hanem érezzék is a bizalmat, a megbecsülést. Nem tévesztjük egy percre sem szem elől a lenini igazságot, hogy a legfontosabb a tömegek saját közvetlen tapasztalata. A szocializmus alapjainak lerakásával gyökeres változás állott be a termelési, — oaztályvisaonyofcban, a volt kizsákmányoló osztályok tagjai, főleg leszármazottai, beilleszkedtek társadalmi rendünkbe. A megmaradt, számú belső eDenségeiakesn túl a jelen viszonyaink között ki éllen irányítsuk* az osztályharcot ? Az olyan volt tőkés elfen, aki rendesen dolgotok és nem emel kezet a népi hatalomra, vagy az olyan volt kulák ellen, akii azóta tisztességesen dolgozó szövetkezeti tag? Ezek ellen harcot hirdetni — egész egyszerűen ostobaság lenne. Mi tehát mostani viszonyaink között az osztályharc fő frontja? A termelés, továbbá a kultúra és az ideológia. Ebből következik, hogy a szürke hétköznapok termelő munkájában elért siker ma a legforradalmibb cselekedet, mert frázisokból nem lehet felépíteni a szocializmust, utolérni a fejlett tőkés országokat, hanem kizárólag csak az anyagi javak bőségének megteremtésével. Ehhez pedig többet, jobbat, gazdaságosabban kell termelni az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Igen, ez ma a legforradalmibb cselekedet, mert ez viszi leginkább előre a szocializmus és a béke ügyét. Vannak elvtársaink, akik szemérmesek módjára szégyellik a termelési agitá- ctót; mondván, hogy az már elcsépeltnek hangzik, holott akad gondunk a termelés területén és ezek megoldására való mozgósítás egyszerűen nélkülözhetetlen. Szívósan, türelmesen és következetesen keü megmagyaráznunk mindazoknak, akiket illet, hogy az élet- színvonal növekedését nem elég csak óhajtani, mert az még sohasem nőtt az óbaínliifiCf jOKtOfr. Nem hiába dolgozunk, de jelzők helyett inkább néhány szigorú tényt. 1956 óta a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 34 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke 21 százalékkal, • a lakosság fogyasztása 20 százalékkal emelkedett. Az 1958—60-as essztendőkben ISO ezer lakás épült. Az elmúlt két esztendőben szerényebb mértékben emelkedett az életszínvonal a nem rejtjük véka alá, hogy miért. Részint azért, mert a mező- gazdaság szocialista átszervezése a vártnál korábban következett be, s ez megkövetelte beruházásaink átcsoportosítását. Másrészt a nemzetközi helyzet éleződése hazánk védelme érdekében szükségessé tette néphadseregünk felszerelésének modernizálását. No meg a két aszályos esztendő sem hagyható figyelmein kívül A kongresszus óta másfél hónap sem telt el és mit látunk. A párt nemcsak deklarálja, hanem nagyon komolyan gondolja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának növelésével. A párt és a kormányzat a szociális juttatásokkal az arra legjobban rászorult rétegek helyzetén kívánt javítani, amikor bejelentette az özvegyi nyugdíjak, és a szülési szabadságidő és az ingyenes kórházi kezelési idő felemelését, a gyógyászati segédeszközök egységes árának 15 százalékban való megállapítását. A január 1-ével életbelépett árleszállítás évi 300 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. S hogy ez a sor miként fog folytatódni, az a gyárakban, az állami gazdaságokban és \ a. o*da*»j A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről 1962-ben a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakosság anya®, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — jelentősen továbbfejlődött. A nemzeti jövedelem — annak ellenére, hogy a mező- gazdaság terméseredményeit az időjárás 1902-ben is kedvezőtlenül befolyásolta <m az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett Az ipari termelés, a termelékenység, a kül- és a belkereskedelmi forgalom a tervnek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista nrankaIpar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, ezzel kismértékben meghaladta az 1962. évi népgazdasági tervben előírt színvonalat és több mint 2 százalékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirányzatát 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 százalékkal, a nehézipar (bányászat nélkül számítva) 10 százalékkal, a könnyűipar 5 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelését Az ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962-ben a gépiper 11 százalékkal, a vegyipar 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül — az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelően — legnagyobb mértében a szerszámgépgyártás, a híradástechnika és a műszeripar fejlődött A három gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben és arányuk a gépipar egész termelésén belül az 1961. évi 20 százalékról 1962-ben 22 százalékra emelkedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben Is a gyógyszeripar és a műtrágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb. 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben. Nagymértékben fokozódott a műanyagok gyártása is, a haza termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette kL Az élelmi szert parb an az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfi-fel dolgozóipar (10 százalékkal) és a konzervipar (12 százalékkal) termelése nőtt. Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a következőképpen alakult: mezőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el a tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó termelésén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben alakultak, mint az állattenyésztésé A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát holdra számítva 10.3 q (egy hektárra számítva 17.9 q) volt, alacsonyabb, mint a kimagasló 1961. évi, de magasabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az állami gazdaságok termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13.7 q (egy hektárra számítva 23.9 q) volt Az ország őszi búza vetésterületének 43 százalékán nagyhozamú búzafajtákat termeltek. A kukorica, burgonya, cukorrépa terméshozama 1962-ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen termésű 1961-ben. — Zöldségfélékből is több termett, — mint 1961-ben.—A szőlő- és gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lényegesen (Folytatás z 3, oldalon.) Újjáválasztották i Szakszervezetek Megyei Tanácsát Az 1962. évi termelés Az 1962. év végén és 1963 elején fokozódó szénfelhasználással a széntermelés és a szénbehozatal nem tartott lépést, ezért ez év elején a szénkészleteik csökkentek és helyenként időleges szén ellátási nehézségek léptek fel. 1962-ben — a tervnek megfelelően — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkásak és alkalmazottak száma a* állami iparban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelékenység növekedéséből. 1962-ben csökkent a termelési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban — az előzetes számítások szerint — kisebb volt a tervezettnél 1962-ben sfii ipari ' anyagét? termék-készletek tovább növekedtek, a növekedés mértéke azonban kisebb volt, mint 1961-ben. Az Iparvállalatok egy része az elmúlt évben sem fordított kellő gondot gyártmányainak korszerűsítésére, nem kellőképpen biztosítottá a bel- és külföldi keresletnek megfelel* minőséget és választékot. Tegnap tartotta meg tanácskozását a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete, mely alkalommal újjáválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsát i& Mintegy százharminckllenc küldött képviselte a megye közel hetvenhétezer szervezett dolgozóját, ezenkívül, mint meghívottak résztveittek az értekezlet munkájában a párt és tömegszervezetek képviselői, s néhány nagyüzem gniggjj«. Az elnökség saraiban a többek között helyet foglalt Bogár Jánosné, a Szakszerveztek Országos Tanácsának titkára, Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának «flső titkára, Pécsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Oláh György, a megyei twnftes végrehajtó bizottságának elnöke, MoU nár György, a KISZ megyei bizottságának titkára, ár. Bene Zoltán szülészfőorvos és mások. Az elnöki megnyitó ötén Lázár Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára mondotta el az SZMT szóbeli beszámolóját. Ezt követően Jankó Károly a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő, majd megkezdődött az első bét napirendi pont vitája. Számos hozzászólás után a küldöttértekezlet úgy határozott, hogy a vitát lezárja, az SZMT, a számvizsgáló bizottság jelentését elfogadja ■ módosításokkal jóváhagyja * határozati javaslatot isi Ezt követően került sor a jelölésre é9 a szavazásra. A Szakszervezetek Megyei Tanácsába 51 rendes és 5 póttagot választottak. Az első tanácsülésen választották meg az elnökséget, majd a tisztségviselőket Az elnökség tagjai: Dósa János, Falusi Zoltán (titkár), Fodor Sándor, Hargitai György, Kátai Mária, lázár Mihályné (vezető titkár). Mohácsi Béla, Rácz József (elnök), Szenes Ottómé, dr. Vajda Jenőmé Váczl Sándor. A számvizsgáló bizottság elnöke: Jankó Károly. Ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége Mezőgazdaság felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi rí aszály és az 1961. évi igen eredményeit a késői kitava- gyenge takarmánytermés ked- reodás, a májúd fagy, a ayá- vesőtieoüi befolyásolta. 4 Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Résztvett a tanácskozáson Árvái István, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja és dr. Kuti György, a megyei tanács vb titkára is. Pallai Sándomé, a Hazafias Népfront megyei titkára elfogadásra előterjesztette a jelölőgyűléseken eddig elfogadott megyei tanácstag jelöltek névsorát. Az elnökség tagjai a jelöltek ismertetése után kifejtették véleményüket, helyeselték, s elfogadták a jelöléseket. Árvái István elvtárs hozzászólásában beszélt a népfront bizottságok eddigi munkájáról, s elismerését fejezte ld a nagy aktivitásért, majd hangsúlyozta: Bt a politHari érettséget a most zajló jelölőgyűléseken, amit a legutóbbi választások óta elértünk. Alig akad túlzásba vitt követelés, demagóg felszólalás. A kérések, észrevételezések reálisak, jogosak. Ezek teljesítésére, megvalósítására pedig mindannyiunknak nagy gondot, figyelmet kell fordítani. A megyei tanácstagok után az országgyűlési képviselőjelöltekre beérkezett javaslatokat is elfogadta és megszavazta az elnökség. Felhatalmazta Pallai Sándor- nét, hogy továbbítsa azt a HNF Országos Tanácsa elnökségének, s arra, hogy akik eddig az országgyűlésben és a megyei tanácsban működtek, azoknak levélben fejezze ki elismerését, köszönetét munkájukért M«ij'1ii|ii‘jir»mi Az 1961. évi termelés »/o-ábetn szén 28,7 m£U5ó tonna 101,7 bauxit 1.5 # m 108,5 kőolaj 1,6 * * 112,6 vfDamcMuuergla 9,1 mfflBárd Kwó 108,9 acél 2,3 tnfllió tonna 113,6 hengerelt acél 1,6 * 111,3 alumínium 53 ezer tonna 103,3 csúcseszterga 2835 darab 105,6 marógép 1215 a 117,2 autóbusz 2348 „ 120,1 televíziós vevőkéaz. 210 ezer darab 118,0 hűtőszekrény 17 s „ 141,5 xtítrogénműtrágya 353 ezer torma 107,0 szuperfoKzfát 424 s * 129,5 cement 1,7 millió tonna 108,2 pamutszövet 372,5 müBó m* 106,4 gyapjúszövet 33,9 h * 100,7 cipő 22,8 millió pár 98,5 hús 222 ezer tonna 113,1 vaj 14,6 * i, 94,3 sör 3,8 mfíbó bű 101,2 A nagy beszélgetés PSOÍGTAjSJAl WGYESVUETEKi . i mi i — — jSSgfl? ívKroy ~frii imSi flSwImí ÚT. évfolyam 16, szám Ara 60 fillér 1968. jaaaár vasárnap.
