Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

&ZOLNO& MEGYEI NÉPLAP ^1903, január SS Egy hét a külpolitikában □ Különösen. kedveset* a to­vábbi előrehaladásnak Hrus­csov elvtárs nagy beszéde, amelyet szerdán mondott a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán. A beszé­det igen nagy visszhang kí­séri szerte a világán. Külö­nösen az angol lapok tapin­tottak rá legjobban á szovjet miniszterelnök mondanivaló­jának lényegére. Arra, hogy a Szovjetunió újra széles ka­pukat nyitott ki a megegye­zés, a vitás problémák ren­dezése előtt. A Liverpool Post című lap éppen «»ért igen világosan, s ami a nyu­gati politikát illeti, kissé ön­kritikusan is ezt írja. a be­szédről szóló kommentárjá­ban; ,,Ez fényes alkalom a nyugati hatalmak . számára, amely nem tart örökké. Ha a Nyugat most egységes politi­kát alakítana ki és szabatos, realisztikus javaslatokat ter­jesztene elő, amelyek jobbak volnának a légi, elcsépelt szólósmódoknál, úgy a meg­egyezés könnyebb lesz. mint remélni merészelik.’1 Igen. ha a Nyugat most ésszerűen közeledne a prob­lémákhoz, sok mindent el le­hetne -érni a tárgyalóasztal­nál, a világ nagy megnyug­vására. Elsősorban Nyugat- Berlin és a német kérdés juthatna nyugvópontra. Miért lenne ess csupán ábránd? A berlini pártkongresszuson Ulbricht így fejezte ki ennek reális lehetőségét: „A Karfb- tenger térségi konfliktus ki­menetele arra tanított, lehet­séges még az ilyen kiélezett helyzetben is, hogy tárgyalá­sok útján bizonyos megegye­zés jöjjön létre. Ha ez lehet­séges volt Közép- Am éri ká­ban, lehetséges kell legyen Közén-Európában is”. A Szovjetunió és minden szövetségese őszintén kívánja a rendezést. Nem azért, mint­ha bármiféle nyeresége szár­mazna ebből, a másik félnek pedig vesztesége. A szovjet kormány sohasem kérte, hogy javára vizsgálják felül az Európában meglévő hatá­rokat. A Szovjetunió még azt sem óhajtja, hogy a nyugati­hatalmakat a legcsekélyebb „teldntélyveszteség” érje Nyugat-Berlinben. Legújabb javaslatai is csak arra irá­nyulnak, hogy szűnjön meg a mostani megszállási rend­szer, a nvugati csapatok meg­határozott ideig ott marad­hatnak a városban, de az ENSZ zászlaja alatt. Nyugat- BerMn kapja meg a szabad város státusát. Ezt a szabad­ságot minden hatalom sza­vatolná. És ugyanakkor az is megoldást nyerne, hogy Nvu- gat-Berlin ne legyen többé háborús támaszpont, a szo­cialista országok ellen Irá­nyuló aknamunka és színhelye A német békeszerződés '» kizárólag azt á‘ Célt kívánja szolgálni, hogy véglegesen oont kerüljön a második vi­lágháború maradványainak végére és papíron rögzítést nyerjenek a hitlerista Né­metország szétzúzása után végbement változások. Ez minden. Más céljuk nincs a szocialista országok­nak. Nem alt árják sem „be­kebelezni” sem szabadságá­ban korlátozni Nyugat-Ber­A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár felvételre keres géplakatosokat, szerkesztőmérnököt, rezsigazdát, árvetés-készítő műszaki elemzőt, anyagbeszerzőt. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet a vállalat munkatisyi osztályén. Unt SS(lenben stó akarják, hogy a rendezés megteremt­se a lehetőséget a nyugodt, békés életet, a leszerelés, a félelemnélküli világ számára. Ez az ésszerű út, mert a má­sik csak iszonyú katasztrófá­hoz vezethet, aminek veszé­lyére Hruscsov élvtárs ugyan­csak felhívta a figyelmet Szavait a józanság, a mér­tékletesség, a bizakodás ha­totta át Pontosan ez az, amire a világnak a mostani helyzetben a legnagyob szük­sége van. És, ha Hruscsov elvtárs hangsúlyozta is, hogy amíg nem kötik meg a német bé­keszerződést, nehéz elképzelni komoly előrehaladást a lesze­relési egyezmény aláírásá­ban, ez egyáltalán x nem je­lenti azt, mintha az előbbi mindenképpen feltétele len­ne az utóbbinak. Éppen ezért New Yorkban egész héten folytatódtak a hétfőn meg­kezdett szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalások, egyik­másik ülés több órán át tar­tott. Igaz, ezek a tanácskozá­sok nem túl nagy helyet kap­tak a sajtó hasábjain, de ennek korántsem az az oka, hogy nem érdemelnek ko­moly figyelmet. Tekintettel azonban arra, hogy a megbe­szélések — mint az egyik amerikai szóvivő közölte — „előkészítő jellegűek” egyál­talán nem kerülnek ki hírek a Zárt ajtók mögül. Annyi minden esetre bizonyos, hogy a mostani légkör kedvezően mutatkozik a leszerelés elő­mozdítására. Bár itt Is újra hivatkoznunk kell a Liver­pool Post már idézett véle­ményére; a siker azon múlik, mennyire reálisan közelítik meg a nyugatiak a Szovjet­unió által felkínált pozitív tárgyalási alapokat a Az egységes nyugati álláspont kialakulását egyelőre akadá­lyozza az a nem csekély el­lentét, amely az utóbbi na­pokban a NATO keretein be­lül kirobbant Érmek látható kihatása van az európai Kö- zöb Piac brüsszeli értekezle­tére ja, amelyre — mint a nyugatnémet rádió tudósító­ja megállapítja — a hét kö­zepén „lesújtott a végzet”. A „végzet”, vagyis De Gaulle hangját Coure de Murville francia külügyminiszter „tol­mácsolta*, amikor azt a ja­vaslatot terjesztette a közös piac hat tagállamának, dele­gátusai elé, hogy szakítsák meg a tárgyalásokat, mert semmiképpen sem remélhető megoldás. A delegátusok már hosszú idő óta arról tanács­koznak, hogy vegyék-e fel Angliát a közös piacba. Ed­dig mezőgazdasági problé­mái: jelentetlek akadályt eb­ben. A vitát azonban most De Gaulle politikai síkra bil­lentette át, így az ellentétek elmélyültek. Már mind az öt tagállam szembehelyezke­dik Franciaországgal. Leg­újabb brüsszeli vélemények szerint a zsákutcából egyet­len „mentőangyal* vezetheti ki a tárgyalófeleket: Aden­auer kancellár, aki jövő hé­ten találkozik De Gaulle-al és megdsérll rábírni arra, hogy tegye lehetővé Anglia bnlépéeét E Az bét n°p többi külpolitikai eseménye közül elsősorban a kongói helyzet alakulását figyelte a közvé­lemény. Kongóban annyi vál­tozás történt, bogy az ENSZ megbízottal tárgyalásokat folytattak Qaombeval, aki egyezményt írt alá, amely szerint utasítja Kolweziben tartózkodó híveit, hogy ne akadályozzák az ENSZ ala­kulatok bevonulását Cserébe az ENSZ szavatolja a diktá­tor volt csendőreinek bizton ságát. Ez az egyezmény elősegíti n kongói viszály békés meg- töását. mégis 'sokban' ellen, szén vet. vált M* Furcsának tartják azt, hogy miért bánik az ENSZ ilyen „kesztyűs kéz­zel" a katangai diktátorral. Csőmbe ugyanis már több­ször tett hasonló ígéreteket, amelyeket eddig mindig meg­szegett Vajon nem kell-e attól tartani, hogy most is csak manőverezik?... Eck Gyula Befejeződött a tv-filmek nemzetközi versenye Monte Carl« (AFP; Monte Carloban pénteken befejeződött a televíziófilmek nemzetközi versenye. A leg­jobb rendezés díját szovjet j film kapta, az Arany-díjat pedig egy amerikai. A zsűri külön kiemelte egyik Cseh­szlovák alkotás érdemeit és csehszlovák filmet jutalma­zott a kritikusok díjával is (MTI) A nagy beszélgetés {Folytatás az 1. cidair&j tameäöszövetkezetekiben dő2 el. Nyikita Hruscsov találkozott a nyugat-berlini lakosság képviselőivel BERLIN, (ADN.) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke pénteken az NDK fővárosá­ban találkozott a nyugat­berlini Lakosság képviselői­vel. A beszélgetés előtt Ger­hard Danelius, az NSZEP nyugat-berlini szervezetének első titkára üdvözölte Hrus- csovot, majd bemutatta a szovjet kormányfőnek a vele lévő ismert nyugat-berlini közéleti személyiségeket: or­vosokat, tudósokat, vállalko­zókat, egyházi személyeket, szociáldemokrata aktivistá­kat. Jelen voltak a csoport­ban azok, akiket a Német Szocialista Egységpárt a kö­zelgő nyugat-berlini válasz­tásokon jelöl. A rendkívül őszinte és szí­vélyes légkörben lezajlott be­szélgetés folyamán Hruscsov válaszolt a nyugat-berlini probléma békés rendezésével és a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos kérdésekre. A beszélgetésben résztvett nyugat-berlini sze­mélyiségek általános mege­légedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke nagy megértést és érdeklődést ta­núsít a jiyugat-berlini lakos­ság iránt. Fejlődésünk sodrában, megváltozott életritmusában egy új szellemi atmoszféra is kialakult. Az emberek igényesek, lehullanak róluk a sematikus frázisok, a szé­pen megmagyarázott, de kö­zelről nem szép tények. Az | emberek igénylik, hogy ko­molyan és felelősen beszél­jenek velük. A problémákat I is megértik, ha nyíltan, •köntörfalazás nélkül, őszin- j tén feltárjuk előttük nehéz- , ségeinket, gondjainkat, mert 1 senki ne gondolja, hogy ; ilyenek nincsenek. I Hol van már az az idő, ! amikor féltünk a vitáktól, I mert mai állásfoglalásunkat I esetleg holnap revidiálhat- juk. Nem félünk, magunk igyekszünk olyan légkört te­remteni, ami szüli a vitát. Ezt azért tehetjük, mert a párt politikája tudományos jés reális, elhajlásoktól men- I tes, következetes lenini po­litika. Senkinek sem kell at­tól tartania, hogy évente változik a párt politikájá­nak alapja, hiszen több mint hat esztendeje töretlenül előre haladunk. A meggyő­zést. az érvelést józanság . jellemzi. Lenne mivél dicseked­nünk, s mégis a mértéktar­tás, a szerénység a domi- nens, mint ahogy azt Kádár elvtárs kongresszusi beszé­deiben is olvasliattuk: „A mi pártunk feladata az, hogy népünk hű szolgája legyen. Ez a legfőbb Icö1 éles­ségünk. Ha a dolgozó töme­gek úgy ítélik meg a szocia­lizmust, hogy attól várják a jó életet, a szabadságot, a magas kultúrát, a boldogsá­got, akkor szerintem, jól íté­lik meg a szocialista társa­dalmi rend küldetéséi. Sem a párt, sem a marxista— leninista tudomány sohasem volt öncél. Mindig az elnyo­mottak felszabadítása és az emberek boldog, szabad éle­tének megteremtése volt a cél. Ez a kommunizmus ren­deltetése, és ezt kell szolgál­nia a mi pártunknak.’' Új ellenőrzés! hálózat a Szovjetunióban Moszkva (MTI). Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója írja: Nagy érdeklődés fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjet Minisztertanács együttes határozatát, amely részletesen szabályozza a le­nini elveknek megfelelően egyesített párt- és állami el­lenőrzési hálózat jogkörét, feladatait, szervezeti feléní- tését. A határozat, amely jó­váhagyja az ellenőrzési há­lózat működési szabályzatát, több mint 30 éves szünet után ismét erőteljes, haté­kony, valóban népi ellenőr­zés kiépítésének feltételeit teremti meg. Az új szovjet ellenőrzési hálózat társadalmi alapokra épülő, szerteágazó tömeg- szervezet lesz, amely semmi­ben sem emlékeztet a sztáli­ni idők szigorúan titkos, kon- spirációs módszerekkel dol­gozó, a tömegek fői elszakí­tott állami ellenőrzésére. ötödik napja sztrájkol. A munkabeszüntetés következ­tében a városban teljesen megbénult az autóbusz- és trolibuszforgalom és a föld­alatti vasutak is leálltak. A sztrájkolók a munkabér eme­lését a munkanap megrövi- ditését és az elbocsátások megszüntetését követelik. CANBERARA A sydneyi kikötő 4500 munkása pénteken sztrájkot kezdett. A sztrájk következ­tében 34 hajó ki-, illetve be­rakodása szünetel. ATHÉN Görögországban mintegy tízezer tanár és tanító kez­dett szombaton sztrájkot ma- easabb fizetésért. ROMA Pénteken délután kilenc-, százezer olasz vasmunkás négy órára beszüntette a munkát, hogy ezzel is nyo­mást gyakoroljon a tőkések­re s el tudia fogadtatni ve­lük béremelési követeléseit. A. SZOL2SENYICIN: ii/a'n Gwmszg könnyebb neki. Egyesével el­vétheti. — Kettő! Négy! Hat —is­mételte Pavlo halkan az ab­laknál. Kettesével tovább ad­ta a csajkákat Suhovnak, ő pedig az asztalra rakta és csak magában, de annál fi­gyelmesebben számolt. — Nyolc. tíz. Miért nem hozza már ez a Gopcsik a brigádot? — Tizenkettő, tizennégy... Kifogyott a csajka a kony­hán. Suhov Pavlo válla felett átnézve látja, hogy a szakács még két csajkát tett az ab­lakba, de még fogja, mint­ha gondolkodna. Alighanem megfordult és a mosogatóitat szidja. Kívülről meg egy ha­lam üres csajkát nyomnak oda. A szakács erre leveszi a kezét a két csajkáról és az üreseket hátra adogatja. Ivan Gyenyiszovics ott­hagyja a brigád ebédjét, át­lépi a padot, elhúzza a két csajkát, s mintha nem is a szakácsnak, hanem Pavlonak mondaná, halkan ismétli: — Tizennégy. — Állj! Hová viszed? — üvölt a szakács. — A mi. emberünk, — mondja Pavló. — Jó, jó, a tietek, de ne zavarjatok meg a számolás­ban! — Tizennégy, — vonogatja vállát Pavlo. Maga nem állna oda csajkát elemelni, a segédbrigadérosnak tekintélyt kell tartania, dehát ezt Su- hovra kenheti, ő csak utána mondta. — „Tizennégy” már szá­moltam — ordít a szakács torkaszakadtából. (Foívtotjufcj A brazil hajógyárak dol­gozóinak sztrájkja győzelem­mel végződött. A sztrájk né­hány héttel ezelőtt a Rio de Janeiro-i hajógyárban kez­dődött el, mert három mun­kást elbocsájtottak. Később más üzemek dolgozói is csat­lakoztak a sztrájkhoz, végül a munkáltatók kénytelenek voltak visszavenni az elbo­csátott munkásokat. Rio de Janeiro hét közle­kedési vállalatának dolgozói is sztrájkolnak. A brazil ke­reskedelmi flotta tengerészei és^ tisztjei egy hónappal ez­előtt sztrájkot indítottak, há­romszáz hajón szünetel a munka. t Néhány nappal ezelőtt a brazil távirdák dolgozói rész­leges sztrájkot kezdtek, a munkáltatók kénytelenek voltak a követéseket telje­síteni. ( TASZ3Z.) NEW YORK vállalatok 5(500 dolgozója Sztrájkharcok a tőkés államokban sor. Az élői álló segódbriga- déros megkapta a ,.brigádé­rt«!” dupla adagot Elveszi a csajkát. Ez is a robotolók rovásá­ra megy, de senki sem aka­dékoskodik. Mindegyik bri- gadérosnak jár a dupla adag, b vagy maga eszi meg, vagy helyettesének adja. Tyurin odaadja Pavlónak. Suhov munkához lát. Ki­szemel egy asztalt, odanyo- makodák. Elkerget két krip- lít, egy munkás-zekkel szót ért, s le tisztogat az asztalon akkora helyet, ahol szorosan egymás mellett elfér tizenkét csajka. Tizenkét csajkára fel lehet stószolni még hatot, legtetejébe még kettőt. Pav- lótól majd átveszi a csajká­kat és utánaszámol. Ügyel­nie kell. nehogy idegen kéz leemeljen egy csajkát az asz­talról. S az istenért, meg ne lökjék őt, nehogy kiborítsa a ' kását! Mellette nagy a nyüzs­gés. Felkászálódnak a pádról, letehénkednek, esznek. Szem­mel kell tartani a? asztal­szomszédokat: saját csajká­jukból esznek-e, avagy az övéké dézsmál iáit? — Kettői Négy! Hat — számolt a szakács. I*ettesével adja kézbe a csajkákat Így előzték a többi brigádot! — Csajkát! Csajkát! — kiabált a szakács. Tüstént adogatják neki. Suhov is szedi össze és ado­gatja csajkákat. Nem a pót­kásáért, hanem hogy halad­janak. A piszkos csajkát a kony­hán elmossák az inasok Ezért is kása jár. Az ablaknál a Pavlo előtt álló segédbrigadéros került Borra. i- Gopcsik! — kiáltotta Pavlo a feje födött — Je-e-len! — visszhan­gozta Gopcsik az ajtóból. Vékonyka a hangja, miirt a kecskegidáé. — Szaladj a brigádért! Gopcsik usgyi, él. Fő, hogy jó a kása. Ma zabdarát kapnak. Kiváló, de ritka étel. Jobbára moharká- sán éltek. Napjában kétszer ették. Meg üres, vékony rán­tott leves járta. A zabdara laktató. Sokat ér. Suhov maga sem tudja, életében hányszor abrakolta- tott lovakat de sohasem gon­dolta volna hogy 5 maga is még egész ’tikéból sóvárogni fog egy marók zabért! — Csajkát! Csajkát! A SB&soésyiee $ (20.) Itt is lopnak, ott is lopnak lop. nak még a zónában, sőt már a raktárban is! S akik lopnak azok nem fognak csákányt, A robotolóikra hagyják fog­ják, a maradékkal együtt! A kuli vegye el a hulladékai az ablakból! Aki bírja, marja! Pavlo, Suhov és Gopcsik beléptek a zsúfolt étkezdébe. Itt egy gombostűt sem le­het leejteni. A hátaktól nem látni a rövid asztalokat, pa­dokat. Akik tehetik, ülve esznek, a többiek — a több­ség — állva. A déh sziréna­szó után elsőnek a nyolcvan- kettes brigád foglalt helyet, Déli melegedés nélkül gödrö­ket csákányoztak az ágról- azakadtak. Ettek már, de nincs mehetnékjük. Másutt hol melegednének?! Károm­kodva szidják őket, de leráz­zák magukról a szitkot, mini kutya az esővizet Semmi sem rosszabb, mint kinn lenni a hidegben. Iván Gyenyiszovics és Pav­lo könyökkel utat törnek. Jókor érkeztek. Egy brigád­nak éppen osztják az ebé­det. egy sarára vár. A segéd- brigadérosok ott állnak az ab«ás «lőtt Csak hogy meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom