Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
1965. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s AZ 1962-ES EV KÉPZŐMŰVÉSZETI KRÓNIKÁJA 1962. első napjaiban már a Téli Tárlattal kezdődött az újév, amelyen tizennyolc festő és négy szobrász hetven- három alkotása került bemutatásra a szolnoki múzeumban. A változatos és friss anyag azt bizonyította, hogy művészeink munkássága nemcsak témagazdagodásban, hanem a művészi megoldás színvonalában is jelentősen előre haladt. S ez nemcsak a szolnoki művésztelep művészeire érvényes, hanem a jászberényi festők munkássága is biztató előrelépést mutat. A szobrászok alkotásairól külön kell szót ejteni. Az eddig hiányolt munkás- mozgalmi alkotásoknak nemcsalt a tervei szerepeltek a tárlaton, hanem a szolnoki városi tanácsház nagytermébe kerülő kész művek is. S szerepeltek olyan életnagyságú szobrok, amelyek az ország más városaiban kerültek köztéri felállításra. Folytatódott az a kiállítássorozat is, amely a Szigligeti Színház előcsarnokában 1961. szeptemberében megkezdődött. Sáros András és Vuics István jászberényi festőművészek, Nagy István és Szabó László szobrászművészek négy kamarakiállítása nyílt meg a színház bemutatói alkalmával. Alkalom nyílott arra, hogy művészeink munkáját azok is megismerhessék, akik a színházi előadásokra már eljutottak, de a képzőművészeti kiállítások jelentőségét és fontosságát még nem ismerték fel. A budapesti Műcsarnokban rendezett IX. Magyar Képzőművészeti Kiállításon sorakoztak fel a magyar képzőművészek — köztük a szolnoki művésztelepről Baranyó Sándor és Chiovtni Ferenc olajképei kkel, Bokros László és Gácsi Mihály metszeteikkel, Nagy István és Simon Ferenc szobraikkal —, hogy számot adjanak országos viszonylatban, hol áll a megyei képzőművészet. Az év legfontosabb képzőművészeti eseménye volt a Szolnoki Művésztelep 60 éves jubileumának méltó megünneplése. A hagyományos műtermi bemutatókon a látogatók megismerkedhettek a művésztelep tizenkét művészének legújabb alkotásaival. A Damjanich Múzeumban a Szolnoki Galéria nyolc termében pedig felsorakoztak a Szolnokon készült festmények legszebbjei Pettenko- féntől kezdve napjainkig. S külön előadásban Aba-Novák VilrnOs világszerte ismert, és elismert művészi munkásságát ismertette a TIT rendezvényeként Supka Magdolna. Emlékplakett is készült az évfordulóra. Szabó László szobrászművész, a telep legfiatalabb tagja Fényes Adolf: 'Pestvérek című festményének motívumát költötte át bronzba. Ezzel is jelezvén, hogy a Szolnoki Művésztelep művészei megbecsülik a múlt értékes hagyományait. Június hónapban került sor a Nyári Tárlat megnyitására, amelyen tizennyolc festő és szobrász hetvenegy művét mutatták be a szolnoki múzeum négy kiállítótermében. Nem szerepeltek nagyméretű olajképek, hatalmas szobrok, hanem csak grafikák, akvarellek, temperaképek és kisplasztikái művek, amelyek modem, friss színeikkel. megoldásukkal megérdemelt sikert arattak. Űjszerű kezdeményezés eredményeképpen nyílt meg a Magyar Sajtó Háza klubtermében a Szolnoki Művésztelep kamarakiállítása. A Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége ugyanis a művésztelepi jubileum alkalmával bemutatott műveket a budapesti és a szegedi újságíróklubban is kiállította, alkalmat adván ezzel arra is, hogy a fővárosban is felmérhessék a szolnoki mű- vósztelep mai jelentőségét. Murányi-Kovács Endre a Népszabadság 1962. szeptember 28-i számában Írott elemző kritikájában nagy elismeréssel szólt a kiállítás egészéről. Megállapította többek között azt, hogy szinte „közös vonásnak látszik egy bizonyos fajta lírai hangütés... és a csendes munkák, idilli hangulatok, szép tiszai tájak és emberek ábrázolása közben a szolnoki művésztelep mai alkotói a inában élnek, kitekintenek a nagyvilágba. És népmilliók gondja a gondjuk.” A nyári hónapok festőd lehetőségeit nemcsak Szolnokon használták ki művészeink, hanem öten mentek Tokajba is a nyári művésztelepre. ahonnan gazdag anyaggal tértek haza. Baranyó Sándor, Bokros László és Szabó László a Szolnok Megyei Tanács VB anyagi támogatásával tíznapos tanulmányúton voltak a művészetek hazájában. Olaszországban. A Szegedi Nyári Tárlaton Baranyó Sándor és Chiovini Ferenc képviselték a szolnoki „színeket”. A Vásárhelyi őszi Tárlaton Simon Ferenc állított ki. A szolnoki művésztelepnek szinte minden tagja képviseltette magát az Ernst Múzeumban rendezett „Építjük, védjük szép hazánkat” című budapesti kiállításon. Októberben a Szolnoki Papírgyár kultúrtermének két szobájában nyílt képzőművészeti kiállítás, amelynek a megnyitóján a művészek és az üzemi dolgozók között értékes és hasznos beszélgetés alakult ki. Tíz nap alatt mintegy kétezer látogató tekintette meg a tárlatot Innét a kiállítási anyag a martfűi Tisza Cipőgyár korszerű művelődési házának csarnokában került bemutatásra. A Szolnok Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya a családi ünnepek rendezésére szolgáló reprezentatív helyiségek belső díszítésére alkalmas művészi képekre, domiborművekre hirdetett pályázatot a Szolnok megyei képzőművészeken kívül a Békés és Csőn gr ád megye, valamint Szeged város képzőművészeinek bekapcsolásával. Az újszerű kezdeményezésnek méltó eredményé lett. Életszagú, művészi, a családi életet, szeretetet kifejező művek közül nehéz volt kiválasztaná a jutalmazandó hét művet. A zsűri további kilenc pályamunkát talált alkalmasnak, amelyek művészi mondanivalójukkal ugyancsak megfelelnek aira, hogy a családi ünnepekre szolgáló helyiségeket művészien díszítsék. A Szolnoki Városi Tanács VB példamutatóan járt el e téren, mert kiválasztotta Simon Ferenc: Fészekben című domborművét. Meggyes László: Család és Palicz József: Család című olajfestményét, hogy az elfogadott pályamunkákat nagyobb méretben kivitelezve, igazán színvonalas alkotásokkal díszítse a létesítendő esketőtermet. A szolnoki múzeum nyolc kiállítótermében megnyílt Aba-Novák emlékkiállításról méltán mondhattuk el az ünnepi megnyitó alkalmával, hogy soha Szolnokon egy művésznek ilyen jelentős és méreteiben is hatalmas kiállítása nem volt. A tavaly megrendezett Fényes Adolf emlékkiállítás után a szolhö- ki művésztelep másik világhírű mesterének műveivel ismerkedhetett meg a szolnoki közönség. A szakadó eső ellenére zsúfolásig megteltek a Szolnoki Galéria termei és a megjelentek mintegy két óra hosszáig hallgatták Chiovini Ferencnek, a művésztársnak lírai megemlékezését & Supka Magdolna művészettörténész magasszintű, a nagyszerű életműhöz illő irodalmi. művészi hatású tárlat- vezetését. Az Aba-Novák emlékkiállításról, a sok-sok csoportos látogató elismerő, dicsérő megjegyzése közüil hadd emlékeztessek arra, hogy a VIII. kongresszusra hazánkba érkezett külföldi kommunista pártok küldtteinek népes csoportja is megtekintette a megyei párt- és tanácsvezetők kíséretében a kiállítást. Az angol, mexikói, spanyol, olasz stb. látogatók részére tartott tárlatvezetés végén Mc. Lennan, az Angol Kommunista Pari: küldötte nagy elismeréssel jelentette ki. hogy nincs egy ötvenezres lakoséi angol város, amelynek BOKROS LÁSZLÓ: BALATONPART ilyen szép galériája lenne, mint éppen Szolnoknak. S mikor közbevetettük, hogy pedig ez csak a legutóbbi három évben létesült, hozzáfűzte, hogy „Magyarországon a szocializmust építik. S ez nagy különbség!” — Jóleső örömmel hallgatták a jelenlévők az elismerő szavakat, amely azt bizonyítja, hogy egy ilyen képzőművészeti kiállítás nemcsak népünk esztétikai nevelésére, ízlésének fejlesztésére alkalmas, hanem külföld felé is reprezentálja művelődéspolitikánk eredményeit. Az Aba-Novák emlékkiállításhoz készült reprezentatív, színes reprodukciókkal teli katalógus — a Szolnok megyei Tanács VB támogatásával adta ki a Magyar Nemzeti Galéria — elviszi a szolnoki művésztelep hírét a világ minden tája felé. Az elmúlt évben rendezett kiállítások sora a Téli Tárlattal zárul, amelyen húsz művész ötvenhárom alkotása látható a szolnoki múzeum négy termében. Joggal állapíthatta meg a megnyitó beszédében Sipos Károly elvtárs a kiállításról, hogy „...a szocializmus építésének lendülete magával ragadta művészeinket is. A kiállított művek túlnyomó többsége gondos, művészi igénnyel készült. S kifejezésmódjukra a közérthetőség jellemző... Jóleső érzés tudni, hogy művészeink műveikkel a szocializmus ügye mellett állnak... Városunk iránti szeretet nyilvánul meg abban, hogy művészeink szeretnék műveikkel díszíteni a várost. Mi is tegyünk meg mindent, hogy városunk dolgozóinak és művészeinek e vágya teljesüljön Vázlatosan végigfutottuk az év fontosabb képzőművészeti eseményeit. Természetes, hogy nem léphettünk fel a teljesség igényével. Nem említettük meg művészeink külföldi és belföldi számos kiállítását. Nem esett szó a múzeum számos nagysikerű kiállításáról (Háy Károly emlékkiállítás. Szabadság és Nép emlékkiállítás. Modem Iparművészet, A festészet az őskortól napjainkig. Szírt Oszkár emlékkiállítás stb.), a rengeteg tárlatvezetésről, a kiállításokhoz készült katalógusokról, a Néplap és a Jászkunság művészeti vonatkozású cikkeiről. Nem írtunk arról sem, hogy a Művészet, a heti- és napilapok szinte rendszeresen foglalkoznak a Szolnoki Művésztelep munkásságával. De az elmondottak is bizonyítják, hogy Szolnokon, Szolnok megyében pezsgő művészeti élet folyik. Képzőművészeink érzik, hogy a táj, a város, az emberek gyorsvonat! sebességgel fejlődnek, alakulnak. Ebből adódik a művészek előtt álló feladat: művészi alkotásokkal segíteni a szocialista társadalom művészi feladatait, ábrázolni hősi erőfeszítéseinket és mai életünk szépségét. összefoglalva az 1962-es év képzőművészeti eseményeit. eredményeit és problémáit, megállapíthatjuk, hogy Szolnok jelentős szerepet játsz’k hazánk képző- művészeti életében. Művészeinkben tehetség és szándék van arra, hogy népünk eszéti kai nevelését szolgálják, dolgozzanak, alkossanak. Fejlődésüket szolgálhatjuk azáltal is, hogy közelebb visszük őket az üzemekhez, állami gazdaságokhoz, tszkhez Párt- és árami szerveink erkölcsi- és anyag-' támogatása hozzásegítheti képzőművészeinket ahhoz, hogy az 1962-es év kimagas! ó művészi eredményeit is túlszárnyalják. Bízunk abban, hogy 1963 újabb jelentős sikerek éve lesz. Ki,, „a. áii Gyula j Háziasszonyokból mezőgazdasági szakmunkások Érdekes és hasznos mozgalmat indítottak el megyénkben a falusi, termelőszövetkezeti nőtanácsok: minél több háziasszony szerezzen mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt. Az asszonyok, leányok, akik korábban csak egy-egy időszaki munkában vettek részt, érdeklődnek a növénytermesztés, ker- tészikedésv borjúgondozás és más szakmák iránt. A kunhegyesi tsz-ek asszonyai például — követésre méltó kezdeményezéssel szőlészeti szakkört alakítottak. Egyelőre ugyan még csak tizenötén látogatják a szakköri foglalkozásokat, de munkája mégis eredményesnek mondható Jászfénysza- run és Pórteleken kertészeti szakkörben bővítik ismereteiket, szereznek alapot a szakmunkás vizsgához az asszonyok. Nyolc községben mezőgazdasági akadémiát szerveztek női hallgatók részére. A különböző formában működő szakmunkás előkészítőn jelenleg ötszáznál többen tanulnak a megyében. A kisújszállási Búzakalász Tsz Virág Erzsi szoe-ű-ta női munka kollektívájának mind a harminc tagja együttesen látogatja az akadémia előadásait. A cserkeszöllői és öcsödi termelőszövetkezetekben húsznál több asszony már bizonyítványt is szerzett; Az öcsödi'ek — helyesen — 10 százalékkal több munkaegységet írnak jóvá a szakmunkás képesítéssel rendelkező asszonyoknak. Vágták az áriért öreg fákat a Tisza mentén A karácsonyi és az újévi ünnepek után ismét megelevenedett az élet a Tisza-part- ján. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nyolcszáz dolgozója, lánctalpas erőgépek, motoros fűrészek segítségével végzi az árterületeken lévő kiöregedett fák döntögetését, valamint az árvíz elleni védekezéshez, part- bíztosításhoz szükséges rö- zse kitermelését. A munkásoknak sok nehézséggel kell megküzdeniök. Egyik héten kemény, metsző hideg, másik héten már esőzés, olvadás nehezíti a munkájukat Az igazgatóság azonban messzemenően gondoskodik a munkafeltételekről. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a koratavaszig tizenhatezer köbméter fát és rozsét termeljenek ki. A folyó mentén szorgalmasan dolgoznak a vízkivételi művek felújításán, korszerűsítésén is. Az egyik legjelentősebb munkát a kőtelki és a tiszabői vízkivételi műveknél végzik. A Tisza két partján elhelyezkedő vízművek, berendezései, szivattyúi már jórészt elavultak. A Diesel motorok helyet elektromos meghajtásra térnek át. A két vízmű korszerűsítésére összesen kétmillió forintot költenek. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereinek véleménye szerint így sokkal biztonságosabb lesz a vízkivétel és több mint tizenötezer ka- tasztrális hold nagyüzemi terület zökkenőmentes nyári öntözéséhez teremtik meg a feltételeket. A korszerűsítést előreláthatólag március végére fejezik be. Haladó gyerek A minap összetalálkoztam egy kedves fiatalasz- szony ismerősömmel. Rég nem beszélgettünk s most — jó női szokás szerint — igyekeztünk pótolni a mulasztottakat. Hamarosan a gyerekre terelődött a szó: — Első osztályos a fiam — újságolta Marika — s eddig méq elégedett voltam a szorgalmával, tanulásával. A napokban viszont nagyon csúnyán írt. Emiatt dorgáltam s a gye - rek csak hallgatott, hallgatott mindaddig míg azt nem mondtam: — Kisfiam! Ha máskor is ilyen csúnyán írsz nem leszel kitűnő. Ekkor rám nézett és nagykomo- lyan így szólt: — A szocializmust nem csak kitűnő emberek építik. —nk—
