Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-29 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK' A ko/rn ti vetődés irányítója: a tanács A korszerű műszaki agrotechnikai, zoo tech­nikai módszerek alkalma­zásához nemcsak kiváló mérnökökre, agronómu- sokra, állattenyésztőkre, hanem kiváló szakmun­kásokra kulturált embe­rekre is szükségünk van. Egyrészt egyetemein­ken, főiskoláinkon képez­zük a szakembereket, másrészt a népművelés módszereit alkalmazzuk. E munka helyi szerve­zői a tanácsok- Szolnok megyében az elmúlt ta­nács-ciklus alatt jelen­tős eredmények szület­tek. A járási, városi ta­nácsok művelődésügyi osztályainak, csoportjai­nak létrejötte jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szervező és irányító munka színvonala emel­kedjék. Elmondhatjuk, hogy a tanácsülések, vég­rehajtó bizottságok he­lyesen, kellő komolyság­gal és hozzáértéssel fog­lalkoztak a népművelés ügyével. Négy év alatt jelentős szemléleti változás kö­vetkezett be. Míg ko­rábban a tanácsok álta­lában a mennyiségi ered­ményeket vizsgálták, s a közművelés tartalmi fel­adataival kevésbé foglal­koztak. addig ma a leg­több járási, városi tanács a népművelés előtt álló tartalmi célkitűzések tükrében vizsgálja, elem­zi az általa irányított közigazgatási területet. Jó példával jár a török­szentmiklósi városi ta­nács; Nagy kedvvel fogtak hozzá tanácsaink az Is­meretterjesztés munkála­taihoz. A cél, a korszerű­ség elvének megvalósítá­sa ezen belül a tartalmi munka színvonalának fejlesztése volt- Jelentős változás a korábbi évek gyakorlatához viszonyít­va az akadémia forma megszilárdulása, és az a tény, hogy a tematikák az adott gazdasági terü­let termelőmunkájához kötődnek. Az eredmé­nyességet bizonyítja a következő adatoár: 1958- ban 412 TIT előadást tar­tottak Szolnok megyében 28 ezer hallgatónak. 1961 ben 2327 előadáson 144 ezer ember gyarapíthatta ismereteit. Nem volt olyan községi tanács, amelyik tanács ülésen, végrehajtó bizott­sági ülésen meg ne tár­gyalta volna a népmű­velés adott időszakának helyi problémáit. A sze- levényi községi tanács vb elnöke a kultúrotthon munkáját legalább olyan fontosnak tartja, mint a közigazgatás bármely fel­adatát. Rendszeresen be­számoltatja a kultúrott­hon igazgatóját, felada­tokat ró ki, segít, ellen­őriz, egyszóval önmaga is aktív népművelő. És ez a lényeg. 1962-ben 16 új művelő­dési otthon épült. A köz­ségfejlesztési alapokból jelentős összeget áldoztak tanácsaink a felújításra, művelődési otthonok be­rendezésére A megyei tanács saját költségveté­séből 894 ezer forintot adott felújításra, az új művelődési otthonok be­rendezésére közel 2,3 milliót. Állami erőből te- ' hát jelentős összeget for­dítottak a népművelési munka feltételeinek meg­javítására. S az a tény, t hogy a helyi tanácsok helyesen mérlegelve a le­hetőségeket, maguk sem zárkóztak el az elől, má­sik bizonyíték arra, hogy a szemléleti változás mi­lyen kihatással volt a fejlődésre. Fábián Péter SZOLNOK M/ * m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 23. szám. %Paí 50 fillér 1963. január 29, kedd. Megindult a földgáz az északi iparvidékre Kádár János beszédet mond a Ganz-MÁVAG választási gyűlésén Kedden, január 29-én délután három órakor a Ganz- MÁVAG-ban választási gyűlés lesz, amelyen Kádár János elvtárs mond beszédet. A magyar televízió a gyűlésről helyszíni közvetítésben számol be, a rádió pedig este 8 órai kezdettel Ismerteti Kádár János elvtárs beszédét. „Sok ember bizalma — nagyobb felelősség" A Nagyalföldi Kőolajtermelő V. hat nappal a halár- idő előtt kezdte meg a gázszolgáltatást Az év első jelentős ipari sikerét jelenti megyénknek, a hajdúszoboszlói földgáz megindulása az északi ipar­vidék felé. A szolnoki szék­helyű Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat dolgozóinak hősies erőfeszítéseként hat nappal a kitűzött határidő előtt megkezdték folyamatos működésüket a hajdúszobosz­lói kutak. 26-án délelőttól kezdve óránként 20—26.000 köbméter gázt adnak Diós­győr és a Kazincbarcikai Vegyikombinát részére. Ez­zel egyidejűleg Miskolc vá­ros gázellátását is biztosít­ják. A borsodi iparvidéket ezideig román földgázzal látták el, most ezt átirányí­tották a Tiszapalkonyai Hő­erőműhöz. Az így felszaba­duló hatalmas mennyiséget pedig a lakosság ellátására fordítják. A megindulása óta zavar­talan gázellátás sikerén fel­buzdulva, 30-án üzembehe­lyezik a Borsodi Vegyi Kom­binát második katalizátorát I is, amely még 5000 köbméter gázt igényel. A hajdúszo­boszlói kutak ennek az igénynek a kielégítésére is felkészültek, hiszen a beren­dezések óránkénti 35—40.000 köbméter gáz folyamatos to­vábbítását biztosíthatják. A határidő előtti üzemel­tetés jelentőségét növeli az a tény is, hogy azt a rend­kívüli időjárás ellenére old- ták meg. Az új földgáz há­lózat megszületése az északi iparvidéknek jelentős ener­giatöbbletet jelent. Négy és félmilliós bevétel kertészetből A nyári hónapokban a Büszkélkednek vele az hajnali három óra már a Ezüstkalász Tsz gazdái: kertészetben érte a kőtelki _ a prágaiaknak zöldbor- asszonyokat. Szedték a har- s^t és cecei paprikát, a ber- matos sárgarépát, a borsót, ímieknek zöldborsót szállí- a zöldbabot és paprikát. A tottunk. Október elején az vásárlók igényesek voltak, egyik svéd exportőr szemé- ezért minden . zöldségfélét iyesen járt nálunk. Megnézte tisztára mostak a Tiszában. a zöldhüvelyű babunkat A korai sárgarépát Becsbe meiy megnyerte tetszését, küldték. A 15 hold termésé- hogy a korai fagy miatt nek nagy részét az osztrá- . , ^ tudtuk lö­kök fogyasztották el. Jó árat "saK ,*gy a kaptak érte, így* megérte a szedni külön munkát, a válogatást. ^A kőtelki gazdák vagontételben szállítottak zöldség­félét a nyugati országokba Hűtött gépkocsikra rakták íz árut, mely mindig frissen érkezett meg rendeltetési he­lyére. Tizenkét vagon bor­sót küldtek külföldre. Júni­us közepén — csupán — Nyugat-Németországnak 56 vagon cecei paprikát adtak el. Szállítmányaikkal soha sem volt baj, egyszer sem emeltek minőségi kifogást. Az Ezüstkalász Tsz-ben eredetileg 180 holdon akar­tak tavaly kertészkedni. Az árvíz azonban arra kész­tette őket, hogy újabb 300 holddal növeljék területü­ket. Többek között 350 hold fejtrágyázott Bezosztája bú­zájukat és 180 hold kapás lucernájukat vitte el az ár. A négymillió forint kár miatt nem estek kétségbe. Kertész­kedtek, hogy pótolják a ki­eséseket. A víz alatt állt földeken nagy gondot oko­zott a pajor tömeges elsza­porodása. Pusztította a zsen­ge kukoricát és a káposzta palántákat. Bár védekeztek ellene, mégis sok kárt oko­zott. Az októberi fagy 800— 900 ezer forintot vitt el tő­lük. Nem a Hanyagság miatt pusztult a termésük. Szedték ők teljes erővel. A munkafegyelem egyszer sem okozott gondot a szövetkezet vezetőinek. Amíg lehetett, 200—250 asz- szony és lány késő estig — ha kellett vasárnap Is — dolgozott a kertészetben. L. Földes Jánosné, a kertészeti munkacsapat vezető, vicce sen jegyezte meg: — A kisfiam meg sem akar ismerni. Annyit vagyok tőle távol, hogy a nagy­anyját szólítja mamának. Az Eztistkalász Tsz-ben érdekelté tették az asszonyo­kat a jobb munkára. A 139 holdon munkaegység szerin­ti, az árvizes kertészetben pedig részes arányban szá­molták el őket. A bruttó bevétel 35 százaléka a mű­velőket illette. Ennek há­romnegyed részét folyamato­san osztották ki közöttük. A tsz is, meg az egyének is megtalálták számításukat. A sok kár ellenére is túlteljesítették oévételí 'tervüket Mintegy hat millió forintot osztanak szét a gazdáknak. Csupán a kertészetükből 4,5 millió forint bevételük lett. Az export szállítások jelen­tősen gyarapították az áru­értékesítésüket. A 15 millió forintos értékesítés után 156.000 forint állami ked­vezményt kaptak. A kőtelki gazdák — bár még messze a tavasz — már az idei termelés előkészíté­sén fáradoznak. Előkészítik a melegágyakat, s amint az idő megengedi, a földbe teszik a kertészeti magvakat. Az idén is elsők között akar­nak lenni a kertészeti ter­mékeikkel.- m. 1. — Nánási László az Elnöki Tanács tagja a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának el­nöke, Szolnok megye ország- gyűlési képviselőjelöltje és Goriáncz Ignác a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár igazgatója, országgyűlési pót- képviselőjelölt tegnap a jászberényi Aprítógépgyárba látogatott. A délelőtt folyamán a vállalat gazdasági és műsza­ki vezetőivel beszélgettek az Aprítógépgyár előtt álló ter­melési problémákról és a termelést nagyban elősegítő szocialista munkaversenyről, a szocialista brigádmozga­lomról. Jakab János, a vállalat igazgatója arra kérte Nánási elvtársat, legyen segítségük­re terveik megvalósításában. Többek között abban, hogy az Aprítógépgyár számára végleges profilt határozza­nak meg felettes szervei. Az 1963-ban gyártandó 256 fajta gépből 177 teljesen is­meretlen, az országban még nem készült gép lesz, ame­lyek közül 47-ről még da­rabjegyzék sem készült. Ez természetesen hallatlan ne­hézségeket okoz majd az anyagbeszerzésben és a tech­nológiai előkészítésben. A gyár vezetőivel folyta­tott beszélgetés után Nánási László megtekintette az üze­met és hosszasan elbeszélge­tett a dogozókkal Megnézte a Szovjetunió, részére készü­lő csőgyári berendezéseket és a Budapesti Ruggyanta Gyárnak készülő kerékpár és autó-gumitömlő vulkanizáló gépeket. Ezután, a délelőtti műszak befejezése után, délután fél négy órakor Nánási elvtárs, az üzem kultúrtermében vá­lasztói gyűlésen beszélt a dolgozókhoz. Nánási elvtárs e szavakkal búcsúzott vendéglátóitól: — Minél több ember bi­zalmát élvezzük, annál na­gyobb a7. irántuk érzett fe­lelősségünk. Méltó akarok lenni a bizalmukra. MA: Az anyagi ösztönzés hatása GYORSLISTA a Lottó tárgy- nyeremény sorsolásáról Az idén újabb 4200 lakást A régészeti á^i A Történeti Múzeumban elkészült a múlt évi régésze­ti ásatások mérlege. 1962-ben az ország különböző tájain 15 helyen folytattak régészeti ásatásokat. A tudományos kutatók 760 munkanapot for­dítottak a feltárásokra, s az ásatásoknál több értékes le­letre bukkantak. Az eszter­gomi vár területén, amely a XII. századtól királyi székhely volt, megtalálták a korábbi település helyét. Halló itt nepmp... kapcsodnak a távfűtő­hálózatba Az utóbbi években lénye­gesen bővült a távfűtőháló­zat. A fővárosban valamint Dunaújvárosban, Pécsett s Tatabányán eddig összesen 16 000 lakásba vezették be az erőmű gőzét. Az idén elsőízben már a népgazdasági tervbe is fel­vették a távfűtés fejlesztésé­nek ügyét, s ennek alapján 1963-ban ismét több mint 4200 lakást kapcsolnak az erőművek gőzhálózatába. Budapesten 3000. Tatabányán 460, Dunaújvárosban 450, Székesfehérvárott 330 lakás kap távfűtést' Ugyanakkor még az idén több más vidéki városban is lerakják a gőzve­zetékeket, s 1964-ben már Kazincbarcika, Tiszapalko- nya, Komló és Salgótarján sokszáz lakásában is radiáto­rok váltják fel a kályhákat. Szó van arról, hogy még az ötéves terv időszakában Özdon, Debrecenben és Aj­kán is kiépítik a távfűtőhá­lózatot, Szabolcs megyében Bas- halom közelében egy honfog­laláskori sir feltárásánál si­került épségben felszínre hozni egy vertes övét, ame­lyet valamelyik honfoglalás­kori magyar vitéz viselhetett- Egy másik sírban olyan em­beri maradványokat találtak amelyből megállapították hogy a korabeli szokások szerint a halott arcára bőr­maszkot húztak’, szemére pe­dig ezüstből készítettek szem­lemezt. Orosházán honfogla­láskor; női sírt tártak fel. A leletekből az akkori tel jes női --'e-lot rekonstruálható.. Győr-Sopron megyében a — Mózer Rezsőné, a Szol­noki. Építőipari és Javító Vállalat gépírónője beszél. — Hogyan télt él a mai napja? — Hiába van hétfő, nem kezdődött kellemesen. Reggel már fél hétkor sorban áll­tam tüzelőért. Végül is sike­rült. A hivatalban nem tör­tént ^semmi különös, minden megy a maga rendjén. Álta­lában nagyon igénybe vesz az otthoni munka is. Amikor végre eljön a vasárnap, ízt se tudom, hol áll a fejem, mihez fogjak. Tegnap pél­dául főztem, mostam, takarí­tottam, a kislányomat fü- rosztötiem — és így tovább. Szórakozni nem járunk, bár a gyerek már nyolc éves, mégsem merem egyedül hagyni, hiszen nap mint nao hall az ember olyan híreket, amelyek ezt indokolttá te­szik. Külön eljárhatnánk moziba, a férjem és én, de- hát akkor mindjárt megin­dulna a pletyka: Mi az, a Mózerék külön vannak? Hát így aztán erről is lemondunk. — Apró bosszúság érte? — Nem. Azon felül, hogy a tüzelőbeszerzés gondot okoz, az utóbbi napokban nem történt velemi semmi olyan, amit érdemes elmon­dani. t itások mérlege Szakony községi ásatásoknál egy ezüstlemezzel borított nyereg egy „a nyugati gyepű” őrzésével megbízott ősünk tulajdona volt. (MTI) Kétnapos mezőgazdasági tanácskozás Szolnokon sag tixKara, uian uyorgy, a megyei tanács vb elnöke, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Bereczki Lajos, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztály- vezetője és Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályvezetője. A tanácskozást Kökény István nyitotta meg, majd Nyíri Béla a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának ta­valyi tapasztalatairól tartott beszámolót. Az előadást vita követte. A megyei párt vb és a megyei tanács vb által összehívott mezőgazdasági aktíva ma reggel folytatja munkáját. Először Bereczki Lajos tart beszámolót a tsz- ek ez évi tervfeladatairól. A kétnapos tanácskozás ismer­tetésére visszatérünk. Tegnap reggel a megyei tanács nagytermében kétna­pos tanácskozásra gyűltek össze a megye tsz elnökei, a tsz-eket patronáló állami gazdaságok, gépállomások és az üzemek vezetői, valamint a járási pártbizottságok tit­kárai és a járási tanácsok elnökhelyettesei. Az értekez­leten megjelent Kökény István, a megyei pártbizott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom