Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

é 1963. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jelölések befejeződted, s ezzel á megye egész te­rületén lezárult a válasz­tási előlteszületekzick egy igen fontos szakasza. Kö­zel négyezer azoknak a száma, akiket az államha­talom különböző szintű szerveibe javasoltak, s ez a szám egymagában is a munka nagyságára, jelentő­ségére utal. A gyűléséken — ahol a képviselőkre, me­gyei, városi, járási és köz­ségi tanácstagokra a javasla­tok kialakultak — mintegy 200 ezer választásra jogo­sult • dolgozó vett részt s . tízezrek fejtették ki véle­ményüket a Pórt politiká­járól. a négyéves fejlődés eredményeiről, jelenről, a jövő terveiről, nem utolsó sorban pedig a javasolt ■remélyekről. Nagy talál­kozás, széles tömegeket át­fogó politikai eszmecsere volt a jelölés időszaka, melyre a nyílt, őszinte lég­kör, a vélemények bátor kifejtése, széles látókör és politikai tisztánlátás volta jellemző. Ez egyenes követ­kezménye'annak a megfon­tolt, higgadt és következe­tes politikának, amit a párt az ellenforradalom leveré­se óta folytat, A jelölés időszakának eredményeit és tanulságait a következőkben összegez­hetjük: t A város és falu doi- ® gazéi értékelik és be­csülik azokat az eredmé­nyeket, amelyek társadal­mi, gazdasági, kulturális életünk területein szület­tek. Az 1958-as választás­tól eltelt most már több mint 4 esztendő esemé­nyekben és eredményekben gazdag időszak volt, s en­nek hatása kétségtelenül érződik A megye mezőgazdasági jellegű terület, mégis az ipari termelés 54,9, az 1 munkáéra eső termelés 20,9, az iparban foglalkoz tetőitek létszáma 28,3 szá­zalékkal növekedett a négyesztendő alatt. Múlt év végién 31,3 százalékkal több bőrcipőt, 37,9 százalékkal több kénsavat, 30,3 száza­lékkal több vágott barom­fit, hétszer annyi kőolajat ás harmincnégyszer annyi hűtőszekrényt adott me­gyénk ipara a népgazda­ságnak, mint 1958-ban. A több mint 700 milliós vegy­ipari létesítményből 1982- ben már termált a szuper­foszfát üzem és folyamato­san lép be a termelésbe a második, majd harmadik hénsavgyár. A megye egész területén visszhangja és jó visszhangja van ennek a fejlődésnek azzal együtt, hogy igen sok a sürgető hang az iparfejlesztéssel, ipartelepítéssel, rendelke­zésre álló és alkalmas épü­letek kihasználásával kap­csolatban. A párt és álla­mi szervek ezeket a felve­téseket ismerik, keresik, kutatják a fejlesztés to­vábbi lehetőségeit. A mezőgazdaság egész arculata átalakult a mögöt­tünk lévő 4 esztendőben. 1959 tavaszán a megye egész területén végbement a mezőgazdaság szocialista átalakulása s azóta pedig a nagyüzemi termelés, ^ a termelőszövetkezetek túl­nyomó többségének meg­szilárdulása. Űj gazdasági központok épültek ld, számban megnövekedett, minőségét tekintve teljesen átalakult az állatállomány. 1958-ban 25,4, most pedlk 28,4 a 100 kh. szántóra ju­tó számosállat. A szövetke­zeti gazdák közös vagyo­nának — álló és forgóesz­közök — értéke megköze­líti a 3 milliárdot. Ilyen gazdasági értéke, ennyi va­gyona a megye dolgozó pa­rasztságának a történelem során még soha nem volt. A szocialista gazdálko­dás négy esztendeje — melyben megtalálta számí­tását a dolgozó parasztság és megtalálta a nagy kö­zösség, népgazdaságunk ts — új helyzetet Kiült, új helyzetet teremteát a falun. Nemcfeak a gazdasági hely­zetben, a jövedelem alaku­lásában jut ez kíejezésre, minden ekelőtt m emberek egymáshoz való viszonyában, kapcsolataik­ban. A régi élet fő jellem­zője az elkülönülés, az ego­izmus, az önzég volt. Most egyre inkább az összetarto­zás, az egymásra utaltság érzése és gondolata válik uralkodóvá. Az emberék érzelmeikben, egész, lé­nyükben közelebb kerültek egymáshoz, s ez nagy elő­rehaladás alapját vetette A meglévő gondok és ne­hézségiek ellenére a falu élete más lett, mint 4 esz­tendővel ezelőtt volt, s ezt a falusi emberek érzik mindennapi életükben. Nemcsak a mát, a jelent fogják tel teljes értékében, hanem azt a nagy lehető­séget is, aminek a szocia­lista gazdálkodásra való áttérés, a gazdálkodás meg­szilárdításában való előre­haladás megvetette az alapját A zárszámadásnak még a kezdetén vagyunk, Vannak szövetkezetek, ahol az aszály, vagy a vezetés gyengesége következtében a jövedelemben alatta ma­rad a tervezettnek. Senki nem tagadja, hogy ez rossz, ennek nem lett volna sza­bad bekövetkezni, és azt sem, hogy a gazdálkodás­ban lehetett volna az idő viszontagságát ellensúlyoz­ni. Ezt az eddig megtartott zárszámadások a megye minden pontján bizonyít­ják. A gyenge eredmény rém a szövetkezeti gazdál­kodás rendszeréből követ­kezik. Más tényezők okoz­zák s a 182 szövetkezet kö­zül abban a 20—25 tsz-ben is leküzdhetők az okok, ahol az eredmény most gyenge. Ez egy nagy tarta­lék is most a megye rnezű­A jeieióffirűléseken szám­ba vették a Lakosok a szo­ciális, kulturális élet előre­haladását is. 8400 lakás épült fel a megyében 4 év alatt. Az ütem lassú, de nem volt még másik 4 esz­tendő a megye életében, amikor ennyi új lakás épült volna. Évi közel 100 millió forint a megyében a községfej leeztésd alap, s nehéz lenne itt felsorolni, mi minden készült négy év alatt ebből az összegből. A városokban, községekben összegezték ezt, s a válasz­tók nagy szeretettel, büsz­keséggel beszéltek róluk. Megértés és me^secsülés, ezekkel a j élszókkal fejez­hetjük ki azt, ahogyan a fejlődésről, új szocialista életünkről a jelölőgyűlés felszólalód beszéltek. És ez nagy biztatás a jövőt ille­tően a pártszervezeteknek, az állami szerveknek. Ezen az úton. tovább, a párt VIII. kongresszusán meg­erősített politikái vonatnák megfeléléen keli dolgozni a jövőben, csak még jobban, még következetesebben és még nagyobb eredménye­ket elérve. Ezt a jelölő- gyűlések mindenütt kifeje­zésre is juttatták, 2 A dolgozó emberek • ismerik, számon tart­ják kik azok, akik a leg­többet tesznek egy-egy te­rületen az új élet építésé­ben, Nagy Jcáderozás,, ká- dertanácskjozás is volt a je- lölőgyűlésék időszaka. Lé­nyegét, értelmét és nagy jelentőségét ennek azok tudják igazán felfogni és megérteni, akik benne él­nék a md alakuló szocialis­ta életünkben. A letűnt vi­lág maradvány-urai —akik nyugaton imperialista zsoldba szegődve 18 eszten­dő óta szórják a szitkokat a szocialista rendre, a munkásosztályra, a pártra — most se akarják az al­kalmat „elszalasztani”, fúj­ják a végi nótát, reklámoz­zák a burzsoázia többpárt- választását ás j szapulják a miénket. A dol­gozók tudják, hogy a bur- zsoá többpártrendszerű vá­lasztása szemfényvesztés és komédia. Akárhány bur- zsoó párt mind a kapitaliz­mus megmentésére és fenntartására jött létre. Valamennyi a tőkések ér­dekének megfelelő politi­kát folytat, s az állampol­gárok aközött választhat­nak, hogy melyik tőkés- csoport fogja a következőé évben a kapitalista állam­gépezet fontos posztjait uralni. Nem a pártok szá­ri» a lényeges az ő szá- mukra. Egy párttal is meg­elégednének ők, ha az bur- zBoá pért lenne. A legfá­jóbb számukra, hogy a ha­talom különböző szervedbe munkások, szövetkezeti gaz­dák, értelmiségi dolgozók — kommunisták és pártom- kívüliék — kerülnek. Ez azonban történelmi jelen­tőségű vívmány a mi ha­zánkban, amelyet szidhat­nak, átkozhatnak, de meg­változtatni soha többé nem tudnak. A jelölések, a jelőlógyű- lések nagy politikai érett ségröl tanúskodtak. A sze­mélyek tevékenysége álta­lában mérlegre került, s az ennek alapján adott bi­zalom tertalmazza azn is, hogy majd a választás után a különböző feladatok, végrehajtásában a jelölők, a választók segítik, támo­gatják őket O A jétölőgyűLések na- gyón kiegyensúlyo­zott, stabil politikai helyze­tet tükröznek. Nem volt semmi látványosság, nem kerültek előterjesztésre kü­lön kívánság] isták és nem hangzottak el nagy ígére­tek. Nem egy helyein a vá­lasztók felidézték a felsza­badulás előtti kartesgyűlé- sek szellemét, amikor is mindenre volt -ígéret: jár­dára, villanyra, útra és hídra még ott is, ahol folyó sem volt. Most a jelöltek részéről egy kérdésben hangzott el ígéret. — Tisz­tességgel, becsülettel dol­goznak együtt a válasz­tókkal, élnek a bizalommal és ha a választás alkalmá­val a most előlegezett bi­zalmat megerősítik, min­den tőlük telhetőt meg­tesznek a rájuk háruló fel­adatok sikeres megoldá­sáért. Mindezek fontos eredmé­nyek és tanulságok a jelö­lés időszakából. A jéiőLésék befejezésével a választás előkészítésének újabb fontos szakaszához érkeztünk el. Az elkövet­kező napokípan és hetekben az üzemi rendezvényeken, tsz zárszámadó közgyűlése­ken, politikai gyűléseken találkoznak egymással a jelöltek és a választók. Fő­ijük tehát tovább a nagy beszélgetés helyzetünkről, jelenünkről, jövőmkrŐL. A választás — és benne az előkészítő munka — je­lentőségét növeli az a tény, hogy hazáinkban a szocia­lista építés eljutott egy na­gyon fontos ponthoz, meg­történt a szocializmus alap­jainak lerakása és most fi­gyelmünket, erőinket a szo­cializmus teljes felépítésé­re kell összpontosítani. En­nek programját a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának ha­tározatai tartalmazzák. Elő­készíteni a választást — sok minden mással együtt — annyit is jelent, hogy még szélesebb körben is­mertessük meg ezeket a határozatokat, a belőlük következő lépéseket, tenni­valókat, s hogy a választás napján és az utána követ­kező időszakban is — egy­séges erőfeszítés folyjon megvalósításukért, Mit értünk a fejlett szo­cialista társadalom építése alatt ? — Mire hív harcba a párt a választás alkalmával is? — Mire tömörülünk a Hazafias Népfrontban? *— Ezek a kérdések adják a választás további előkészü­leteinek politikai tartalmát. „ 1 Az elkövetkező évek- ** ß ben minden eddigi­nél gyorsabban leéli előre­haladni a termelőerők fej­lesztésében, a teTTnélés és ezen bélül a termelékeny­ség emelésében. Ehhez a tervek 1965-ig teljes rész­letességgel, a továbbiakra fő vonalaiban kialakultak. 1962-ben iparunk 4 és félszer annyit termelt mint 1938-ban. Az ötéves terv végéig — 1965-ig — közel hatszorosára, 1980 ág pedig mintegy tizenegyszeresére növekszik a háború előt­tinek. A termelékenység 1962-ben 2,2-szenese volt az 1938. évinek. ' A további nagyarányú műszaki, tech­nikád fejlesztéssel 1965-íg 2,6, a húszéves terv végé­re — 1980-ra — mintegy hétszerese lesz a háború előttinek. A fejlődés perspektívája tehát kialakult « most min­Épul az ország legnagyobb nyersolaj lepárlója A Szőnyi Kőolajipari Vállalat tejiesztesi iterveneK ne rétében ez évben állítják üzembe a most épülő nyersolaj lepárlót. Ez az atmoszférikus desztillációs berendezés az ország első ilyen típusú és a legnagyobb — évi 1 millió tonna — kapacitású egysége lesz. A fejlesztési tervben szereplő thermikus krakküzem egy részében már megkezdték a próbaüzemeltetést. A képein: Nagy ütemben halad a lepárló berendezés építése, amit a korszerű terveknek megfelelően szabad­ban helyeznek el den a dolgozó embereken, a munkások, technikusok, mérnökök erőfeszítésén múlik. A mezőgazdaság terüle­tén sem kisebbek a fel­adatok. A mezőgazdaság­ban azáltal, hogy megtör­tént a szocialista átszerve­zés, igen sok tartalék fel­tárásához nyílt meg az út 1962-ben a mezőgazdaság össztermelése kb. 40 szá­zalékkal volt több mint 1949-ben.' Az ötéves terv célfcitűzéseánefc teljesítésé­vel 1965-fig'kb. 80 száza­lékkal haladja túl az 1949, évit s a továbbiakban — a húsz éves terv során — Mintegy három és fél­szeresére növekszik annak. Ma égjük másik szám még túl nagynak tűnik. Nagy is, azonban ha a hozzá szükséges feltétele­ket megteremtjük, realizál­hatók a célok. Ma már a mezőgazdaságban is előtér­be kerülnék azok a -kér­dések, amelyék a műszaki fejlesztést jelentik. Nem elégedhetünk meg azzal és nem állhatunk meg ott, hogy az alapvető talaj- munkát, gépesítettük. Be kell vinni és meg kell. ho­nosítani a technika vívmá­nyait a betakarításban, az állattenyésztésben, szállí­tásban, rakodásban, a ter­melés minden ágazatában, A munka termelékenységé­nek emelése, ez az út a mezőgazdaság termelésének gyors és nagyarányú fej­lesztéséhez. _ Szolnok megye mezőgaz­dasági termelésének min­dig is alapvető kérdése volt a esapadéfcjárás. Az aszály rendszeresen vissza­térő ezen a vidéken. Most 3 évben egymás után sar­céit meg bennünket, s hogy nem okozott még súlyosabb kárt., arftak alapvető- oka az volt^.. hogy a szocialista nagyüzemék' a természet csapásaival Is jobban ké­pesek dacolni. 1962-ben meghaladta a megyében a A mai VTIT. osztálynak megfelelő iskolát vég­zett a 15 éven felüli népességből .................... Ér ettség} bizonyítvány­nyal rendelkezett a 18 éven felüliek közül.......... Fő iskolát, egyetemet végzett a 25 éven felü­llek közül .......................... És ezen az úton tovább kell haladni. Ezt az embe­rek is érzik. A megyében pl. még soha ennyien nem tanultak a felnőttek közül mint ezen a télen. Csak az általános és középiskola esti és levelező tagozatán mintegy 12 ezer felnőtt ta­nul a megyében. A tanulás, a műveltség megszerzése, fejlesztése szép és nemes cselekedet- amiben szintén találkozik a közérdek is. Az iparfej­lesztés, a mezőgazdaság gé­pesítése, a vegyianyagok széleskörű alkalmazása mind, mind nagyobb tu­dást, szakismeretet, mű­veltséget kíván. A szocia­lizmus győzelmének teljes­sé tételéhez a tudás, a mű­veltség, a politikai tisztán­látás is nagyon fontos fel­tétel. A választás alkalmá­val és az azt követő időben erre is hív bennünket a párt. Most egész dolgozó népünk érdeke talál­kozik azokban a nagyszerű célokban, amelyek szocia­lista társadalmunk építésé­nek további terveiben sze­repelnek. És találkoznak dolgozó népünk érdekei a párt, a kormány által foly­tatott külpolitikában — aminek alapja a békés egy­más mellett élés elve. A magyar nép évszáza­dos történelme gazdag olyan eseményekben, ami­b) 96 ezer kát. holdat az ön­tözött terület. Az ötéves terv végére a jelenlegi fő- művek-ői 120 ezer kat- holdat fogunk öntözni. Már kidolgozás alatt áll a második tiszai vízlépcső terve, melynek megépíté­sével a harmadik és ne­gyedik ötéves terv idősza­kában Szolnok megye te­rületét behálózzák az ön­tözőcsatamák s mintegy 350 ezer kát. holdra jut­tatják él az éltető vizet. S hogy ez mit jelent a termelésben, azt az öntö­zést folytató gazdaságok dolgozói jól ismerik. Nem álmodozások ezek, hanem tervek, amelyek népünk egységes erőfeszí­tésével valósággá válnak, s nyomukban még szebb, boldogabb, gazdagabb lesz az élet. Társadalmi rendünk- _1 ben ’ alapvetően meg­változott embernek ember­hez való viszonya. A régi kapitalista élet alaptörvé­nye az „aki bírja, marja” volt. A 18 esztendős ke­mény küzdelemben felszá­moltuk a kizsákmányolást, st kizsákmányoló osztályt, s a régi helyett új kap­csolatok alakultaik ki. Vá­ros és falu, munkás és szövetkezeti gazda, értelmi­ségi és más foglalkozási ág érdeke egyaránt talál­kozik a szocialista építés­ben, a termelés fokozásá­ban, a párt által kialakí­tott és követett politikai vonalvezetésben. Az érde­kek találkozása adja meg az alapot társadalmi éle­tünk demokratizmusának további szélesítéséhez. Az állami és közélet irá­nyításában eddig is ezrek és ezrek kapcsolódtak be. Az elkövetkező évek­ben ezen az úton még. gyorsabban kelj előreha­ladnunk. Erre is készülünk a választás alkalmával, e) A mi társadalmi rendünk nemcsak le, hetővé teszi, hanem egyene­sen igényli követeli a tu. s dást, a műveltségét.'Pártunk államunk eddig is-sokat tett, hogy a tudás, a műveltség, a nép széles rétegeinek kincsévé váljon. Erre a következő statisztika is utal; 1941. I960, . 15,1 % 32,8 % „4,2% 8,8% ... 1,6 % 2,7 % d) kor nagy összefogás jött létre a nemzetet fenyegető veszedelem elhárítására, vagy egy bizonyos cél el­érésére. Az összefogás, a nemzeti egység azonban nem volt tartós, mert az osztályellentétek, osztály­különbségek az ideiglenes egységet belülről kikezd­ték Most más a helyzet ná­lunk. Most is van veszede­lem, aminek elhárításában részt kell vennünk — ez az emberiséget fenyegető thermonukleáris háború. És vannak nagy céljaink, terveink, amelyeknek meg­valósítása ennek a Vesze­delemnek elhárítását is se­gíti. Ugyanakkor nincse­nek ellentétes érdekű osz­tályok, s ez az egész népi- nemzeti egységnek új szint, új tartalmat ad. Az összefogás, az egység, az egységes cselekvés nagy építő céljaink megvalósítá­sának legalapvetőbb félté* tele. A választás előkészüle­teiben és a választás nap­ján ezt is erősítjük. Négy hét van hátra a vá­lasztás napjáig. Ez az idő elegendő mindnyájunk szá­mára ahhoz, hogy számot vessünk. Egyéni életünk hogyan alakult a szocialista építés éveiben, s hogy mit érlel számunkra a szocia­lista jövőnk. Végezzük el valamennyien ezt a szám­vetést. Csáki István

Next

/
Oldalképek
Tartalom