Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

1983. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FESTETNI vagy FESTENI? Finom bukta 8 deka olvasztott vajat fel­eresztünk másfél deci tejjel, be­leteszünk 3 tojássárgáját, 1 evő­kanál cukrot, kevés sót, késhegy- .nyi sütőport, és simára kever­jük. Az egészhez hozzáteszünk 25 deka lisztet, és kanállal közép­keménységű tésztát verünk be­lőle. Rendes bukta módjára vág­lak négyszögletes darabokra, — megtöltjük lekvárral, mákkal vagy túróval, felhajtjuk a két ' szélét, lenyomkodjuk a két végét és gyors tűznél megsütjük. Biztosan ízleni fog. Habos rudacskák 40 deka lisztből, 25 deka vaj­ból, 12 deka cukorból, 4 tojás- sárgájával tésztát gyúrunk, és 1 óráig pihentetjük. Félujjnyi vas­tagra kinyújtjuk, és tetejét vé- j konyán megkenjük ribizli-, mál­na- vagy eperlekvárral. A 4 to­jásfehérjét kemény habbá ver- | jük, lassanként belekeverünk 40 deka cukrot, azután összekever­jük 25 deka apróra vágott dió­val vagy meghámozott mandulá­val és kevés vaníliával. Ezt a ke­veréket rákenjük a tészta lek­város tetejére, és kikent tepsi­ben szép sárgára sütjük. — Még melegen vágjuk fel. Jó étvágyat kívánunk hozzál Még tüzelési gondokkal küzdünk, de sok asszony fe­jében ott motoszkál a gon­dolat a füstös, kormos falak láttán: festetni kell tavasz- szal. Festetni — vagy festeni. Bizonyára olvasóink közül is többen latolgatják, érdemes-e elkezdeni Wallkyddal, az új műanyag falfestékkel házilag falat festeni. Néhány szóban szeretnénk beszámolni — most már gyakorlati tapasz­talatok alapján — hogyan ■ Az időkeréjc forog, muta­tója. ismét farsangot jelez. Táncmulatságok, bálok, esté­lyek, szóval a viga'om idő­szaka következik. Ezzel egy­szerre visszatér a kérdés: mit vegyünk fel? Hogyan gyarö­pítsük ruhatárunkat, hogy változatos is legyen és még se kerüljön nagyon sokba? E gondok enyhítésére ajánlunk egy-két megoldást. Az első csoport ú. n. dél­utáni-, vagy kisestélyi ruha, ötórai teára, vacsorára, kon­certre alkalmas. Alapja fe­kete bársony szoknya, ma­gasnyakú, háromnegyedes uj­jú kabátkával. Divatgyöngy, gyei élénkítjük, de színes muszlin-sállal vagy nagy brossal is díszíthetjük. Más ruhát nyerünk, ha kivágjtt brokát felsőrészt veszünk fel a meglévő aljhoz. A szoknya anyagából készült stólával, még színházba is viselhető. Virágcsokorral a vállon, » a hajban: táncruha. Még egy megoldás; fehér zsabós blúz­zal. Az alsó figurák hosszú es­télyi ruhát mutatnak. Itt az alap: testhez szabott, világos­színű brokát, mély kivágás- j sál. Ez azért praktikus, mert 1 a szögletes kivágású, fémmel j átszőtt blúzzal egész új ru- ( hánk van. Bő tüli alá pedig alsóruhaként használhatjuk. festettük szobánk falát az új festékkel. V FAL ELŐKÉSZÍTÉSE Az egyi legnehezebb, de legfontosabb művelet. A fes­tés ugyanis akkor szép, ha teljesen sima alapra kerül a festék. Az előző réteget ne mosással távolítsuk el, mert nedves és lúgos falra nem szabad Wallkydot kenni. Durva dörzspapírral gondo­san csiszoljuk le a falat. A repedéseiket ajánlatos be­gipszelni. A falcsiszolás után az esetleg fennmaradt port ruhával letöröljük. Most szenteljünk néhány perc figyelmet a padlónak — ez a pár perc később ala­posan megtérül. Az eddig ráhullott port gondosan fel- seperjük és papírral letere­getjük (de talán ennél is jobb fűrészporral felszómi), hogy a festék ne cseppenjen rá. KEZDŐDHET A FESTÉS Pardon még egy pillanat! Lakkbenzint javasol oldó­szernek a Wallkyd festék használati utasítása, de ta­pasztalatunk szerint a ter­pentin a megfelelő. A hígí­tásra pontos receptet nem kell talán adni. Egy fontos: ne sűrű, hanem könnyen kenhető legyen a festék. La­pos ecsetet használtunk, ez kevesebb festéket szív ma­gába, mint a korongecset és nem fröcsköl annyira. A festék fedőképessége jó. Bár kétszeri festést ír az utasítás, csak ott kell átfes­teni, ahol az alapon fekete foltok . voltak. Egyébként nejrn. hagy csíkot, . foltot a festék, egy-egy sötétebb rész átkenhető, száradáskor nem marad foltos. Ha második festésre szükség van, egészen híg Wallkyddal tegyük. A pasztellszínezővel nagyon szép halvány színeket lehet kikeverni. Mintásra festeni, hengerelni természetesen ép­pen úgy lehet vele, mint bármely szobafestékkel. MEGÉRI-E MÜ ANYAGFESTÉKKEL? A kályha A szobában áll a kályha, s szénre, faxa száját tátja. —' Brr! de nagy a hideg, adjatok már, hadd egyek! Apu, anyu ezt megérti, jó tüzelőt adnak néki hideg este, hideg reggel s megköszöni jó meleggel. (Fürtös Gusztáv) TELI ESTEN Qdakínt nagy, puha pelyhekben szállingózik a hó. Nagyapó kimutat a jégvirágos kis ablakon át a zúzmaráé fákra, megőszült háztetőkre, kerítésekre, és úgn mondja csendesen: — Itt vannak már a tél katonái. Hó a szakálluk, szél a parittyájuk, vihar a támadásuk. Halljátok-e, hogy be­be süvöltenek a kéménybe? Mariska és Sárika félősen bújtak közelebb nagyapó­hoz. — Mit kiabáltak be a kéményen? — Csak azt, hogy elmúlt már a november, elmúlt már a december, befele minden ember. — Sokan vannak? — Éppen annyian, ahány nap van egy hónapban — mondta nagyapó de azt is háromszor kell számoün: mivei három téli hónap van egy esztendőben. — Jaj, de borzasztó soká tart a tél... —■ sóhajtod a kis Mariska. N, agyapó pedig mesélni kezdett. ■— Mikor én akkora voltam, mint ti, éppen úgy sze­rettem a telet, mint a nyarat, sőt talán még egy Jáesit jobban. Mert sok szép van ám a télben is. ha nem lógat­juk az orrocskát, mint ahogy Sárika teszi. Minden nap ki kell találni valami okosat. Ugorj Sárika ki a kony­hába, és k*rj édesanyádtól egy-két almát meg egy-két krumplit, te meg Pista, hozd a ceruzát meg az adót, no meg egy árkus jó erős papírt. — Mit csinálunk, nagyapó? — Hát először is rátesszük az almákat a duruzsoló kis kályhára, hogy jó finomra megsüljenek, addig pedig elké­szítjük a forgókát. — Hát az mi? — Majd Pista rajzol egy szép nagy kört, aztán abba csigavonalat, mert én már öreg vagyok, az én kezem resz­ket, s aztán szépen kivágja. Farag hozzá egy vékony pál­cikát, aztán a forgóka közepét gombostűvel odaerősíti a pálcika hegyébe, a pálcika végét pedig belészűrja a félbe­vágott krumpli egyik felébe. Lám, már kész is. Most oda­állítjuk szépen a kályha tetejére. így ni. — Jaj, de szépen forog — csapta össze a kezét tap­sikolva Lajos. — Mitől forog? — kíváncsiskodtak a gyerekek, — Hát a melegtől, ami fölfelé száll és forgatja — ma­gyarázta vidáman nagyapó. kislányok örömmel nézték, Pista meg büszke voX ** az ügyességére. Hát még amikor az almák sülni kezdtek, és az illatuk betöltötte a szobácskát! No hiszen, nem sültek soká, egy-kettőre eltűntek a nevető szájáé»- kákban. A láb szépséghibái A TÖKÉLETES női termet egyik fontos kiegészítője a szép láb. Nagyanyáink bokáig érő szoknyái még eltakar­ták ezt a fontos testrészt, ma már azonban — a rövid szoknya és a külön divatágat képező harisnyakultusz ide­jén — nagy gondot kell fordítani a láb szépségére. A láb szépséghibái gyakran angolkóros elváltozások­ból származnak, melyek a csont mésztartalmának zavarán alapszanak. Ezt a betegséget mely már a gyermekkorban fellép, megfelelő orvosi beavatkozással idejekorán kell befolyásolni. A bokák megvastagodása, kóros duzzadása és foko­zott érzékenysége sokszor ortopéd betegségek következ­ménye. E bántalmak közül a láb deformálódását főleg izületi, bajok, bokasüllyedés és lúdtalp okozzák. A lábfej megbetegedését és a lábszár ezzel kapcsolatos elváltozását megjavítja a rendszeresen végzett speciális lábfejtoma Jó hatásúak a következő gyakorlatok: A LÚDTALP AS egyén két lábát helyezze egymás mellé oly módon, hogy a nagyujjak érintkezve, a sarkak egymástól távol, hátrafelé nyitott derékszöget képezzenek. Ebben a helyzetben lábujjhegyen állva ütemes mozgással emelgesse sarkait. Ezután befelé fordított nagyujjakkal járjon a láb külső szélén 5—10 percig. Nagyon fonos a betét és a cipó is. A cipő ne gátolja az ujjak mozgását, és a betét pontosan alkalmazkodjon a láb anatómiai formájához. A betét mindig gipszmintára készüljön. A cipősarak — legalább hétköznap — 4 cm-nél magasabb ne legyen. A BŐK AR formázására rugalmas szövetből készült lyukacsos pólya és gumiharisnya is használható. Ez utóbbi különösen jó szolgálatot tesz visszeres láb esetében Fon­tos, hogy fekvő helyzetben húzzuk fel feltartott lábszár­ral. Elhanyagolt visszereknél a vérkeringés lassúbbodása miatt a bőr táplálkozása is zavart szenved. A tágult erek sérüljek fertőzlek következtében kifekélvesedhetnek. így áll eló a lábszárfekély, mely gyakran évekig is elhú­zódhat. Gyógyítása szakorvos feladata. A láb szembetűnő szépséghibája a szőrzet túltengése Szőrvesztő szereket nem szabad használni, mert ez a szőrszálak megerősödését és megszaporodását vonja maga után. A szőrszálakat végi »go sen és nyom nélkül kizárólag Aateraoiáa kezeléssel lebet eltávolítani, Jó tudni... ...hogy a bőrkesztyűt a kéz­re felhúzva langyos vízben mossuk. Hogy a mosástól meg ne keményedjék, és ru­galmas maradjon tegyünk a mosáshoz használt oldatba néhány csepp étolajat vagy gricelint. ...hogy a zsebkendőn vagy a blúzon keletkezett ajakruzs- foltot könnyen eltávolíthat­juk (a bőrholmik kivételé­vel) benzollal vagy tiszta­szesszel. ...hogy a vérfoltot heresóval vagy gyenge klóros oldattal távolíthatjuk el. A kénye­sebb anyagokat csak gyenge szappanos oldatba áztassuk be, s ebbe öntsünk egy ke­vés ecetet és alkoholt. Tekintve, hogy egy nap alatt elkészíthető és minden kockázat nélkül festhető — mert bátran állíthatjuk, ha az alap jó, nem lehet vele foltosra kenni a falat! — így megéri. Az anyag olcsó, de hosszú ideig tartós és főleg tiszta festést biztosíthatunk. Mosni tökéletesen lehet, de csalt alig-alig langyos tiszta vízzel. (A. lúgos víz tönkre­teszi!) De bizonyítsuk talán számokkal. Szobánk 4,5x4,5 méter, magassága 3,2 méter. Az összes falfelület, a me- nyezettel — leszámítva a három ablakot és a két aj­tót — kereken 69 négyzet- méter. összesen 10 kiló fe­hérfesték (kétszínűre festet­tük a falat, a sárgát kétszer festettük át) egy sárga szí­nező és csekély fekete színe­ző fogyott. Az oldószerből 3 litert használtunk fel. Mindent összevetve négyzet- méterenként 3—4 forintba került a festés. A itt/ kis kÖMuvfárunk Otthonunkban a könyv kü­lönféle módon helyezhető el Ha van íróasztalunk, akkor álljon ott kis állványon az a néhány könyv, amelyet éppen olvasunk, vagy amely­ből tanulunk. Ha nincs író­asztalunk, munkahelyünk vagy pihenőszékünk közelé­ben álljon egy kis könyv- állvány ezekkel a könyvek­kel. A többi könyvet a könyvszekrényben vagy a kőnw'esvnlcoTi tartjuk. Különböző könyvespolcok vannak. <4 legáltalánnsnhh a komb'-fip szekrénybe" be épített könyvszekrény. Ha akad a lakásban falfülke, ab­ba is beépíthetjük a köny­vespolcot, ha pedig a köz­ponti fűtés fűtőteste nincs az ablak alatt, akkor az ablak hosszában alacsony könyvespolcot helyezhetünk el; ennek egyetlen hátránya, hogy a könyvekért le kell hajolni. Számos megoldást torolhatnánk még fel, így oéldául vastag zsinóron a falon függő kétsoros könyves­polcot. Nyitott könyvespolcok elé egyszínű vagy virágos selyemfüggönyt lehet fel­tenni. — Holnap mit süssünk? — táncolták körül vidáman nagyapót a gyerekek. — Holnap szép, sárga, édes tököt, holnapután * ropo­gós magját, aztán kukoricát pattogtatunk, hétvégén pityó­kát sütünk, vasárnap pedig gesztenyét, hogy legyen mit a kesztyűbe dugjatok, amikor elmegyünk szánkózni. — Jaj, de jó lesz — tapsoltak a gyerekek és egysze­ribe elfelejtettek búsulni. KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Hangtalanul ke­resem. 4. Szamárhang (ék. hibá­val). 5. Valamit nagyon kívánni. 7. Állóvíz. 9. Leszármazott. 10. Kötőszó. 12. Becézett lánynév. 13. Irat. 14 Majdnem jut! 15. Fon­tos tápanyag. 18. TS. 19. Névelő­vel mesea'ak — ha utolsó betűjét kettőzzük. 20. Vízsz. 4. hibátla­nul 71, Tdőtelzőt. Függőleges; L Ez. a déli gyű­Kdesszá*ű a csa'ád — halljuk sok háziasszonytól. — Nem tudok már mit sütni, ki­fogytam az öteletekből. Nekik ajánljuk két kipróbált receptün­ket. wftin TI !1 TÍ/lST'Ji\ S*----- I___L c-jq cjqu moics ang egy-ket eve ismert nálunk. 2. Zokogó. 3. Ezt sokat látunk a kirakatokban (szintén déligyümölcs). 6. A vizsz. 13. első és harmadik betűje. 7. Tápláló ital. 8. Határozószó. 10. Elóbbi párja. 11. Ragadozómadár. 16. Növény része. 17. Kötőszó. Megfeüésül küldjétek be a függő'eges 1-est és 3-ast. Bekül­dési határidő: januái 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom