Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
SZOLKOK MEGYEI KÉPLAP I 1963, január 88 Cdenauer idönyerésre törekszik az egyre erősödő amerikai nyomással szemben Bonn (MTI). Adenauer kancellár beszámolt a bonni parlament külügyi bizottsága előtt párizsi tárgyalásairól. Adenauer igyekezett megnyugtatni azokat a képviselőket, akik amiatt aggódnak, hogy a Bonn—Párizs-tengely- végleges összekovácsolása kedvezőtlen időpontban történt. De Gaulle magatartása ugyanis rendkívül heves visszhangot váltott ki mind Washingtonban, mind a többi nyugateurópai fővárosban és éppen ezért súlyos válság robbanhat ki az atlanti táboron belül. A kancellár olyan benyomást igyekezett kelteni, hogy Bonn sikeresen közvetíthet Párizs és London között és a Közös Piachoz, való angol csatlakozásról folytatott tárgyalások még nem hiúsultak meg véglegesen. Von Hase államtitkár, a bonni kormány sajtófőnöke a péntek déli sajtóértekezletén ugyancsak azt hangoztatta, hogy- ,jiem szabad dramatizálni a helyzetet, a tárgyalások ajtaja még mindig nyitva van”. A sajtófőnök szerint a hétfőn Brüsszelben újra kezdődő tárgyalásokon a nyugatnémet küldöttség közvetítő javaslatokat terjeszt majd elő, a javaslatok részleteiről azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Adenauer megnyugtatás! kísérletével egyidejűleg azonban Párizsiban ismét olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyekből a diplomáciai megfigyelők egyöntetűen arFetii jltott oördülőesapágyak GYÁRTJA: Maglód! Gépgyár és öntöde, Maglód. Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben: budapesti csapágyüzletünkben V., Alkotmány u. 18., az ŰJ AB 50%-áért. ra következtetnek, hogy Franciaország továbbra is kitart az angol csatlakozás merev elutasítása mellett. Diplomáciai körökben nem számítanak arra, hogy hétfőig megváltozzék a francia magatartás. Diplomáciai körökben arról is beszélnek, hogy Washington most erősödő nyomást gyakorol majd a bonni kormányra, mert úgy véli: Adenauemak — ha valóban akarná — módjában állna rábírni De Gaulle-í álláspontjának megváltoztatására. A nyugatnémet rádió washingtoni tudósítója szerint Kennedy elnök félreérthetetlenül kifejezte ezt az óhaját Knappetein nyugatnémet nagykövetnek, aki szerdán Adenauer személyes levelét adta át az elnöknek. A Süddeutsche Zeitung washingtoni tudósítója szerint Adenauer e levelében megpróbálta eloszlatni a Bonn—Párizs tengellyel szemben támadt amerikai kifogásokat. Kennedy azonban keserű szemrehányásokkal illette a nagykövetet s — mint a tudósító írja — „keményen reagált a levélre” „Washingtonban a Bonn és Párizs közötti együttműködésben olyan tendenciát látnak — folytatja a tudósító —, amely az Atlanti Szövetség feldarabolására irányul. Washingtonnak az az álláspontja, hogy De Gaulle tervszerűen követi ezt az irányt és az amerikai fővárosban a kezüket tördelik amiatt, hogy Bonn ezt nem akarja belátni”. (MTTl A fekete dobozok története AZ INDIAI ALSÖHÁZ TÁMOGATJA A NEHRU-KORMANY külpolitikáját DELHI (TASZSZ) Az indiai parlament alsóháza túlnyomó szótöbbséggel jóváhagyta a Nehru-kor- mánynak az indiai—kínai határkonfliktus békés rendezésével kapcsolatos politikáját. Az indiai kormány elvben elfogadta a colomból értekezlet javaslatait, amelyek lehetővé teszik, hogy a két ország tárgyalásokat kezdjen a határvita békés megoldásáról. (MTI) Hét esztendei tanácskozás és több, mint háromszázötven ülés után az új szovjet kezdeményezések és a nyomukban kibontakozott Hruscsov—Kennedy levélváltás fokozza a megegyezés reményét: a világ szeme a vita középpontjában álló földalatti atomrobbantások és a „fekete dobozok” felé fordul. Miért vált ez a kérdés az atomkísérletek betiltásáról folytatott vita gerincévé? a válasz: kifejezetten politikai okokból, a tudományos tapasztalat és a technikai lehetőségek ellenére, már az 1958- as genfi szakértői konferencia arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendkívüli kicsiny földalatti atomrobbantásokat is igen nagy távolságban észlelni lehet. Az amerikai atompolitika ezt a tudományos tényt azért nem volt hajlandó figyelembe venni, mert az „atomverseny” hívei a földalatti robbantásokban látták az „utolsó barikádot”: az egyetlen lehetőséget arra, hogy ragaszkodjanak a „helyszíni nemzetközi ellenőrzés” kémkedési manővereket rejtő gondolatához. Strauss admirális, aki az 1958-as határozat időpontjában az amerikai atomenergiabizottság vezetője volt — egy Nevadá- ban végrehajtott kisméretű atomrobbantásról azt állította, hogy hétszáz kilométeres távolságban már nem tudták észlelni a szeizmográfok. Erre a kísérletre alapozták azután a genfi tárgyalások szabotázs-taktikáját. 1959-ben különböző sajtó- indiszkréciók miatt kiderült, hogy Strauss és a Pentagon voltaképpen hamis jelentést készítettek: nem 700 hanem hétezer kilométer volt a szóban- forgó kisméretű földalatti robbanás ' észlelési hatóra. Strauss helyzete tarthatatlanná vált — nem a csalás miatt, haném azért, mert kiderült... Eisenhower kénytelen volt meneszteni az admirálist. — 1961- ben az úgynevezett „Pugwash konferencián”, ahol a világ legkiválóbb • atomtudósainak tucatjai gyűl- tek össze, kimutatták, hogy i már az egy kilotonna nagy- l ságrendű földalatti robbantásokat is hétezer kilométeres távolságban teljes bizonyos- j sággal észlelni lehet. Mindez- jelezte, hogy az amerikai ál- i láspont teljesen szubjektív és tudománytalan: a valóságban az egyes országok nemzeti eszközei teljesen kielégítő el- ! lenőrzést nyújtanának egy ál- j talános robbantási tilalom be- tartására. A „fekete dobozok” javala- ta csak egy évvel később, az 1962- es Pugwash konferenci- ! án bukkant fel — mégpedig I azért, mert az amerikai kor- > mány továbbra sem adta fel követeléseit. A „fekete dobozok” lényegében hordozható i földreneésielző állomások, i amelyeknek szeizmográfjait nemzetközi felügyelet mellett í lepecsételik, majd meghatározott helvre szállítják. Bár-! miiven „gyanús” robbantás esetén az állomás leszerelhető és nemzetközi főn írnok megvizsválbatiák a szeizmográf „vallomását” A Szovíet- unió a maga részéről elfogadta azt a javaslatot, — s a jelek szerint végül is ez törte át a már esztendők óta ingadozó amerikai „frontvonalat” a földalatti atomrobbantások (levének kimozdulása a holtvita a részletkérdésekről — az elv azonban félreérthetetlenül az maradt, hogy a „fekete dobozok” néhány ponton egyszerűen kiegészítik azokat a nemzetközi ellenőrző eszközöket. amelyeket minden országban a földreneésielző állomások hálózata jelent. A földalatti robbanások ügyének kimozdulása a hólt- nontról:' örvendetes ígéret a nemzetközi énvhfl'ésre — de az üev . előtörténete” sokatmondó fi (*vnl mertetés amely a realitások józan felmérésére int. VITA AZ INDIAI PARLAMENTBEN DELHI (TASZSZ) Mint már jelentettük, az indiai parlamentben megkezdődött a vita azokról a javaslatokról, amelyeket a colomból értekezlet résztvevői tettek az indiai—kínai határ- konfliktus békés rendezésére. A parlamenti vita a reakció újabb támadásának jegyében folyik. A reakció azt követeli, hogy teljes mértékben utasítsák vissza a javaslatokat. Ezúttal azonban határozott ellenállásba ütköznek, mind a kormánypárt, mind a baloldali ellenzék — közöttük a kommunista párt — képviselői részéről. A. K. Gopalan, a kommunista képviselő csoport vezetője kijelentette, hogy a colomból konferencia javaslatai és a javaslatokhoz fűzött magyarázatok ésszerű alapot jelentenek a tárgyalások megindításához. (MTI) VÁRNÁI FERENC FELSZÓLALÁSA BELGRAD (MTI) A Jugoszláv Népi Ifjúság Belgrádban folyó VII kongresszusán szerdán délelőtt Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára a kongresszuson résztvevő magyar küldöttség vezetője beszédet mondott. A hAromhatalmi WASHINGTONI TÁRGYALÁSOKRÓL WASHINGTON (MTI) Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői csütörtökön Washingtonban harmadízben találkoztak, hogy folytassák megbeszéléseiket a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. A Reuter iroda értesülése szerint a három nagyhatalom delegátusa a csütörtöki ülésen a helyszíni ellenőrzés kérdését vitatta meg. HÚSZ ORSZÁG SZÖRMEKERESKF.DÖI KÉPVISELTETIK MAGUKAT A LENINGRAD! NEMZETKÖZI SZÖRME-AUKCION LENINGRAD (TASZSZ) A Leningrádi 34. Nemzetközi Szőrme-Aukcióra megérkeztek a nyugati vásárlók. Húsz országból 150 legnagyobb szőrmekereskedelmi cég küldte el képviselőjét Le- ningrádba. A hagyományos szőrme-aukción 39 nyugati cég most vesz első ízben részt. Közülük 20 nyugatnémet. Az aukció eddigi munkája rendkívül élénk, az eladásokat erős versengés előzd meg. (MTI) • CUKORIPARI KGST-TANACSKOZÁS ’ BUDAPESTEN A KGST könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottságának cukoripari és külkereskedelmi szakértőkből álló munkacsoportja január 22— 25 között Budapesten tanácskozott. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a román, a szovjet szakemberek megtárgyalták az exportra szánt cukor egységes minősége meghatározási módszereinek és osztályozásának kérdéseit. A tanácskozás anyagát a rendező magyar fél készítette elő. A tanácskozásokról készült1 jegyzőkönyvet — amelyet az állandó bizottság elé terjesztenek — pénteken írták alá. A. SZOLZSENYICIN: m'u GwmW Rostkender-termelők! A rostkender termelésével biztos jövedelemhez jutnak termelőszövetkezeteink és a kedvező feltételek, átvételi árak mellett jő kenderterméasel megszilárdíthatják pénzügyi helyzetüket, ÁTVÉTELI ARAK MÁZSÁNKÉNT: Különleges minőség I. oszt. II. oszt * in. oszt. * 160,— Ft 150,— „ 115,— ” 85,- A termelőszövetkezetek a fenti árakon felül mázsánként 5,— Ft felárat kapnak, ha a különleges minőségű és I. oszt rostkenderkóró átadott termésük 500 mását eléri, vagy meghaladja FENTIEKEN KÍVÜL: kamatmentes bitet természetbeni vető magwolgáltatás gépi aratás. magas tengeiyfavardíjtérítés! Kössünk rostkender termelési szerződést! Ha időben szerződünk, jobban előkészíthetjük a földet kendertermelésre, nagyobb termést érünk el! Szerződés köthető: a Rostki készítő Vállalatoknál, illetve Kendergyáraknál. A rostkender termelése népgazdasági érdek! ROSTKI KÉSZÍTŐ VÁLLALATOK (25.) Mint utazó katona léptem ki. Épp a Vlagyivosztok—moszkvai vonat állt a vágányon. Az emberek a forró teavízért viaskodtak, egymás fejét verték az edényekkel. Láttam ám, hogy kétliteres teásedénnyel a kezében ott topog egy kékblúzos lány, nem mer közelebb menni. Fél, hogy leforrázzák, vagy letapossák a lábacskáját. „Nesze, fogd a kenyereket, hozok neked teavizet!” — mondom. Amíg megtöltöttem az edényt, elindult a vonat. A lány csak fogja a kenyereket; sir, hogy most mit csináljon velük, jobb ha hagyjuk a teát „Szaladj, szaladj, én majd megyek utánad!”, kiáltom, ö felszáll, én rohanok utána. Utolérem, egyik kezemmel feljebb segítem. kergetem a vonatot. Végre én is felkapaszkodtam a lépcsőre. A kalauz nem vert a kezemre, lelökni sem próbált. Más katonák is utaztak ott, azt hitte, közéjük tartozom. Suhov oldalba lökte Szeny- kát. Szívd tovább, mulya! Fa-szipkáját Is neki adta, hogy abból szívja. Nincs abban semmi. Senyka meg — ezt a pofát! —, mint a színész kezét szívére tette és fejével intett köszönetét. No nézd. a süket!... A brigadéros folytatja: — Szóval, fenntartott fülkében hat leningrádi diáklány gyakorlatról utazott haza. Az asztalkán mindenféle kencefice volt, esőkabátok lógtak az akasztókon, vászonhuzatos kis bőröndök hevertek a csomagtartón. Simán gördül az életük, előttük a szabad pálya... Beszélgettünk tréfálkoztunk, teáztunk. Kérdezik, melyik fülkében ülök? Felsóhajtottam és elmondtam mindent Miféle vagonból kerültem előttük az élet, én előttem a halál... A melegedőben csend honol. Csak a kályha duruzsol. — Megdöbbentek, sajnálkoztál:, félrevonultak tanácskozni ... Végül kabátok alatt elrejtettek csomagtartó harmadik polcán. Titokban eljutottam Novoszibirszkig... Mit ad isten, az egyik lánynyal utóbb a Peasorán találkoztam, s módomban volt meghálálni a szívességét. 35- ben, a Kirov-ügyben esett bele a szórásbe. Ott a Pecsorán segédmunkán volt Elhelyeztem őt a szabó- műhelyben, — Kezdhetnénk maltert csinálni? — kérdezte Pavlo súgva a brigadérostói. A brigadéros nem hallja. — Novoezibirszkben leszálltam a vonatról és haza- lopóztam. Kertről, éjjel osontam haza éjszaka is mentem el. K isöcs émet magammal vittem melegebb vidékre, Frunzeba, De nem volt mit ennünk. Frunzeban az egyik utcán üstben aszfaltot főztek. Huligánok ülték körül az üstöt Odaültem én is: „Csupaszülepű urak, figyeljetek ide! Vegyétek magatokhoz az öcsémet, tanítsátok meg élni!" Magukhoz vették... Kár, hogy én is nem lettem vele együtt bandita... — És többé nem találkoztál az öcséddel? — kérdezte a kapitány. Tyurin ásított. — Soha többé. — Ásítva folytatta: — Ne búsuljatok, fiúk! Gyökeret eresztünk itt a centrálén is! A malterke- verők lássanak munkához! Nem várunk a szirénára. Hát es a brigád. A nyik munikaidő;ben is hiába próbálja megmozgatná a ro- botoló zeket. A brigadéros meg ebédszünetben szólítja munkába embereit és dolgoznak. Mert a brigádén* táplálja őket. És feleslegesen senkit sem dolgoztat. De ha most maltert kevernek, a kőművesek sem állhatnak addig amíg a sziréna az ebédszünet végét nem jelzi. Suhov sóhajtott és felállt. — Hát akkor hasogassuk le a jeget. Fejszét és söprűt fogott, meg vitte a kőműveskalapácsot, a vízmértéket, a zsinórt és a függőónt a táskáshoz. A pirosarcú Kilgas ránézett és elhúzta a száját...- A fenének kell neki a brigadé- rosnál előbb kimászni! Persze, hiszen Kilgasnak nincs gondja rá, hogy mit kap enni a brigád: a vöröshajú legfeljebb elcseréli kétszáz gramm kenyérre: — ö csomagokból éL Mégis feláll, belátja, hogy nem tarthatja fel a brigádot. — Várj meg, Ványa, <n is megyek! — szól oda Suhov- nak. — Persze, persze, te ma- lacpofájú, ha magadra dolgoznál, hamarabb felkeltél volna. (Suhov azért is sietett, hogy mielőbb megszerezze magának Kilgas mérőónját, mert a szerszámraktárból. csak egy -térőónt adtak ki). Pavlo megkérdezte a bri- gadérost. — Elég lesz, ha hárman rakják a falat? Nem kellene még egy ember? Vagy nem lm elég a malter? ptaiytatjukl I ÍMBMMVL&Í ««IBBjjtTlX) 9 r #y
