Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
196:1 január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanyasiak jelölötfy ülése A pusztamomostoriák snindmyájan ismerik Far- l’-as Jóesi bácsit Négy évig nagy leläciismerettel, gondoskodással képviselte a tanyasi emberek ügyeit a tanácsban. A Hazafias Népiront az idei választáson újra méltónak találta őt a jelölésre. Vasárnap délután, gyönyörű napfényes téli időben szánkó tartott a Farkas-tanyába. A népfront küldötteit vitte a jelölő- gyűlésre. A tiszta, melegre fűtött konyhában a választókörzet minden családja képviseltette magát. Az előadást Csuta Lajos, a községi tanács vb elnöke, a Hazafias Népfront megbízottja tartotta meg. Ismertette a választási előkészületeket, a helyi és országos gondokat, eredményeket Majd átadta aszót a gyűlés résztvevőinek. Magyar Vendéi, Kiss Sándor, Tőzsér Lajos, Peches Mihály, Kóczián László tsz-gazdák komolyain, ünnepélyesen kezdték mondókájukat. Valahogy nem is hozzászólások vöt fák ezek, hanem bales, kurtára fogott hitvallás a haza ügye, a nép ügye mellett. S milyen érdekes: bár mit mondtak is, bármibe kenitek, mindig visszakanyarodtak a tsz munkájára, eredményeire, gondjaira. Senki sem tiltakozót}, ami kor Magyar Vended bécsi az* mondta, hogy „remélem, Farkas Jóska barátom jói fogja képviselni a tsz érdekeit a tanácsban” s tovább vitte a szót. Arról beszélt, hogy kevés a pUlangóetakarmány. Azt a kévéséi is korábban kellett volna elvetni, akkor nem lett volna tele pipaccsal* A vezetés dolgai rój is komolyan, felelősséggel szóltak. Kiss Sándor például azt javasolta, hogy tsz vezetőségi gyűléseire hívják meg azokat a gazdákat, akik nem tagjai ugyan a vezetőségnek, de tanácsaikkal javára tudnak lenni az egész tagságnak”, Élénk helyeslés fogadta Mavattr Mészáros Júlia Pusztamonostor Hasznos időtöltés Frdei Lajos bácsi egykori szociáldemokrata párti kortes még jól emlékezik az 1922-es választásokra. Az 1 öcsödi szervezetlen szocialisták akkor Dr. Kiss Jenő budapesti ügyvédet támogatták, akit közvetlenül a választás előtt „Vissza a tömegekhez” című brosúrájáért a hatóságok letartóztattak. Akadálytalanul juthatott így a képviselőházba az ellenjelölt Dr. Tóth PáL Ismét csalódtak hát a sóikat szenvedett kubikosok. „1945-tel nagyot fordult a világ” — mondja Lajos bácsi, aki ma a Zöld Mező Tsz tagja. Képünkön éppen kosárfonással tölti idejét. Munkáslányból— tanácstitkár Sári Gizella a felszabadulás előtt a fővárosban dolgozott Szüleinek semmi földjük sem volt, elküldték hát süldőlányukat, hogy nézzen # c rv -'é-v’.'-fxv- f; •' & C * / §|| í p>&||Í kereset után. Budapesten egy gyárban dolgozott az ostro- míg. Aztán visszajött falujába, Nagykörűbe. Az öregek földet kaptak, ő meg a MA- DISZ-ba kezdett járogatni. A nyílteszű, szorgalmas lányra hamar felfigyeltek: előbb J ászalsószentgy örgyön lett főjegyző, majd az első tanácsválasztások után Tiszafüredre került járási tanácselnöknek. Itt ment férj hév. Magyari Lászlóhoz. — Küzdelmes idők voltak akkoriban — emlékezik viscc- sza Magyarmé. — Sajnos, gyakran még a jóindulat is kevésnek bizonyult, hogy legyűrjem a tapasztalatlanság ballépéseit Az 1954-es szavazáskor választották meg községi tanácstitkárnak. Azóta egyhuzamban látja él az ezzel járó . sokfajta teendőt Jobban érzi főágát ebben a, tisztségben; közelebb kerülték, hozzá az emberek. Kicsit a választóit is gyermekeinek érái — a tízéves fiához és hatéves lányához még jön vagy tízezernyi, akinek lehet gondját Parasztolvasók a jászberényi járásban — Beszélgetés a járási könyvtár vezetőiével viselni. S az emberek érzik is ezt a melegszívű törődést. Gyakran panaszolják neki valódi vagy vélt sérelmeiket — a jóról már ritkábban beszélnek, ahogy ez természetes — utcán, moziban, sportpályán. Megüt az utolsó szó: — Sportpályái»? — csodálkozom, — Igen, ott — mosolyog a titkárasszony. — A férjem ugyanis a járási TST elnöke. Az ő kedvéért járok csak ki. így sem figyelek oda, inkább az emberekkel beszélgetek. A végén pedig megkérdenem az eredményt Bizony ritkák az ilyen könnyed, derűs pillanatok. Most, a választások előtt sohasem ér végére a sokféle in- tézkedpi való. De egyébként á t Polgári Törvénykönyv bizony jócskán megszaporí- totta gondjait. Mindezt persze nem panaszkodásból mondja —, mert ms lenne a világból, ha ő is megengedné magának a csüggedést —, elvégzi ő az igazságosztást is. Csak hát így művelődésre nem igen futja az idejéből. — Most fejezem be a gimnáziumot — mondja. — Ürülök, ha a kötelező olvasmányokat elolvashatom. Ebben persze sok gyönyörűséget is találok: különösen Petőfit és Móriczot forgatom szívesen. Február elsejétől huszonnyolcadikéig tart megyénkben is a mezőgazdasági könyvbónap. Móra Sándorral, a jászberényi járási könyvtár vezetőjével a járás parasztolvasóinak általános helyzetéről Beszélgettünk. — Mit mutat a statisztika? A megye legnagyobb, 85.823 lakost (az 1960-as nép- számlálás adata) kitevő járásában tizenhét önálló könyvtár, ugyanennyi könyvkölcsönző áll 72.239 kötettel az olvasók rendelkezésére. Ezen Délül a számunkra tanulságos adat az, hogy a járás 21.537 paraszt lakosa közül csak ezemégyszázhetvenen olvasnak (6.9 százalék), amivel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. — Nekünk is ez a véleményünk, még akkor is, ha ez a százalékarány nem kisebb az országos átlagnál — magyarázta Móra Sándor. — igaz, ebben a százalékban nem szerepelnek a családtagok és ismerősök, akik szintén elolvassák a kikölcsönzött könyvet, mert ezek számát lehetetlen teljes pontossággal felmérnünk... — Mi az oka annak, hogy a tsz-tagok többségét mindmáig nem sikerült rászoktatni a rendszeres olvasásra? — Mélyek ennek a gyökere. Most csak néhány okot említek a legjellemzőbbek közül. A tsz-tagok többségét ■tok teszik ki, akik a felszabadulás előtt jártak iskolába Azóta egy-két újságot, elenyésző számú könyvet olvastak... A parasztemberek egy része még ma is bizonyos fokig misztifikálja a könyvtárat. Némi idegenkedést szül az is, hogy érzik: a gyerekek sokkal többet olvastak, előbbre tartanak, habár sok példát mondhatnék arra is, amikor a parasztszülők is olvassák a gyerek által kölcsönzött műveket. — Hogyan lehetne előre lépni? — Köztudott, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése igen sok tsz-tagot „rászorított” már eddig is a tanulásra, művelődésre, hisz a szaktudás megszerzése részben áz olvasáson keresztül valósítható meg. — Milyen módszereket javasol még a könyvtári szakember a gyorsabb előrehaladáshoz? — Elsősorban a könyvbarát mozgalmat. Ez az a forma, amely — ha lehetőségeivel jól sáfárkodunk — célravezető. — Sokan emlékeznek még például Jánoshidán és Jász- jákóhalmán J. Horváth László, a Vidám rajzos sertéstenyésztés című könyv szerzőjének nagyszerű előadására, és a mezőgazdasági könyvkiállításokat is emlegetik mindmáig a községekben és tanyaközpontokban — mondotta Móra Sándor. — Most, a bevált eszközök feleveníté- sén túl újabb módszerekkel is kísérletezünk, s a vezetők segítségét is fokozottan igénybe vesszük. Ügy vélem, ez az út vezet odáig, hogy egyre nagyobb százalékban ismerje meg parasztságunk is a korszerű irodalom, tudomány, és művészet ízét — a könyv útján. — bu bor — Kérdezem, hogy nem bizalmatlanok-e vele szemben, mivel „csak” nő. Határoaottan válaszol: — Én ilyet még nem éreztem. De az biztosi, hogy ha másutt van is ilyen, a munkaalkalmak szaporodása meghozza majd a nők teljes megbecsülését. Ehhez persze a férfiaknak is kell segíteniük — teszi hozzá mosolyogva. S hogy ez így lesz, azt éppen Magyarmé példája bizonyítja. Akit pontosan úgy szeretnek Tiszafüreden, mintha férfi állna a község élén. De lehet, hogy egy kicsit még jobban is. Tompa Léseié Bécsi lokáltulajdonos és magyar társnője erkölcsi botránya B É C S (MTI). A bécsi rendőrség kerítéssel, zsarolással és kiskorú lányok megrontásával vádolva letartóztatta Fatty George-t, váz ismert jazz- klarinétost, aki lokáltulajdonos is. A vád szerint a kövér Fatty arra kényszerítette az alkalmazásában lévő nőket, közöttük több fiatalkorú kislányt —,. hogy még az éjszakai lokáléletben szokásosnál is nagyobb mértékben barátságosak és „engedékenyek” legyenek a szeparék- ban szórakozó férfivendégekkel szemben. Az erkölcsbotránnyal kapcsolatban letartóztatták a ,,Fatty jazz-szalon” magyar üzletvezetőjét, Marton Annát is. öt azzal vádolják, hogy a nőalkalmazottak magánéletéből kikutatott kompromittáló adatokkal zsarolta meg a leányokat és így kényszerítette őket az engedékenységre Az „áldozat évétől” — a nyereségrészesedésig A statisztikai adatok jellemzik legjobban a Jászberényi Vasipari Vállalat fejlődését. 1959-ben 48 dolgozó 4 millió forint értéket termelt, 1960-ban a létszám 41-re csökkent, a termelési értékük maradt 4 millió forint. 1961- ben a 41 dolgozó már 4,5 millió forintot teljesített. 1962- ben a 38-ra csökkent munkáslétszámmal 5 millió forintot termeltek. Ez évben is az előző éviekhez hasonló növekedést akarnak elérni. Az évenként egyenletes teljesítménynövekedés a munkáslétszám csökkenése mellett igen szép eredmény, különösen akkox-, ha ismerjük a vallalat adottságait, lehetőségeit. A valamikori istálló és gazdasági épületek helyén alakult üzem legnagyobb gondja a hiányos és elavult géppark felújítása, korszerűsítése volt. Ennek a feladatnak a megoldására szánták az 1959-es évet. Ahogy az üzem igazgatója mondja, náluk ez, volt az „áldozat éve”. Minden e célra használható pénzükön alkatrészeket, gépeket vásároltak, hiszen nagyobb ösz- szegű beruházásra nem számíthattak. Könyvjóváírásra vásároltak legtöbbet. Nehéz két év volt az 59-es és 60-as, de megérte, fiz adta műszaki fejlettségük és a termelékenység növelésének alapját Az elmúlt két év pedig, különösen az 1962-es már gyümölcsöztek. Érdemes újra a statisztikát nézni. 1959 óta 50 százalékkal nőtt a termelékenységük. (Jelentős beruházás nélkül!) 1960-ban még nem tudtak nyereség- részesedést fizetni a dolgozóknak, 1961-betn már erre is jutott, az 1962-es évet pedig az előzetes számítások szerint körülbelül 2 heti nyereségrészesedés fizetésével zárják. Az egy dolgozó által termelt évi termelési értékük 128 000 forint. Ez lényegesen magasabb a megyei átlagnál, hiszen a többi vasipari üzemek 100 000 forint körüli értéket értek el munkásonként. 1963-ban tovább kívánják javítani eredményeiket. Főként a munkaigényes termelés felé irányítják az üzem profilját és ebben még a termelékenység növelésére is van lehetőség; Az mindenesetre tény, hogy a Jászberényi Vasipari Vállalat bizonyított: Az áldó- zat éve nem volt hiábavaló és a mostani eredményük biztos alapja a vállalat jövőjének. E. Oy. Nagy sikerre/ szerepeli a Gavrilov együttes Túrkevén Hűvös teremmel, de meleg szívvel várták Túrkeve dolgozói — a szovjet hadsereg Gavrilov ének-, zene- és táncegyüttesének bemutatkozását. Már jóval az előadás előtt népes csoportok igyekeztek a városi kultúrotthon felé. Ezalkalommal is beigazolódott, hogy a közönség szereti a jó műsort. A műsorközlő, magyarul nagyszerűen beszélő szovjet fiú — egymás után jelentette be a műsorszámokat. A közönség azonnal szívébe fogadta az együttest, amikor felhangzott a Hosszú út előtt című, kedves népszokást felelevenítő dal. A műsornak legsikeresebb száma ..Kuba szabad ege alatt” című tánc- kompozició volt. Már a frappáns nyitókép is óriási tapsot kapott, pedig az ördön- gős tánc, a kubai tűz csak ezután következett. A koreográfia nagyszerűen fejezte ki a kubai nép vidám életkedvét, harcos elszántságát. Egymást váltogatták a szebbnél szebb dalok, táncok. Hol magyarul, hol oroszul csendült fel a katona- és népi dallam. Megdöbbentően csodálatos volt Muradeli szerzeményének, a Buchenwald! harang-nak, előadása. A szólót Anatolij Fj odora» adta elő. ■' Az együttes szólistái óriási sikerrel énekeltek Moszkváról, Budapestről, a népek barátságáról. Előadásra került még az Orosz népi tánc szvit. Ez a műsorszám valósággal elbűvölte a közönséget. A ..Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett Gavri-> lov ének-, zene- és tánc* együttes emlékezetes előadás élményével- gazdagította meg Túrkeve lelkes, hálás közönségét. Tsz Tagok! Egyéni Termelők! Az Állatforgalmi Vállalat hitelbe kihelyez ivarérett sQldőkocát fcg-onként 16.50 Ft-os áron. Kétszer) fialásból származó szaporulattal való törlesztés ellenében A hitelben kihelyezett koca ellenértéke kétszeri fialásból származó 3—3 továbbtartásra alkalmas süldó vételárából kerül levonásra. A süldőkoca vemhessé- gének Igazolásával egyidejűleg biztosított 3 q takar* mányjuttatáson felül a szerződó az első fialásból átadásra kerülő 3 süldő után — elléskor — süldőnként SO kg. második fialásból származó 3 süldő után — ugyancsak elléskor süldőnként 50 kg. Tehát összesen • q abraktakarmányt kap a termelő 1 koca után kedvezményes állami áron. Bővebb felvilágosítást a tárás! kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. SZOLNOK—IIEVES MEGYEI 4LLATFOKGALMI VALLALAT i
