Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

X3V. évfolyam, 19. szám. Ara SO fillér 1963. január 24, csütörtök. M4 t Rőfös a vegyesboltban Asszonyok között Szülők nevelők fóruma Két megyei kiadványról AZ ELNÖK FENYEGET Rendszerint jólértesült lon­doni források szerint Ken­nedy amerikai elnök szemé­lyes levélben figyelmeztette Párizsba utazása előtt Aden­auer kancellárt, hogy De Gaulle francia elnök január 14-i kijelentései rendkívül messzemenő következmé­nyekkel járhatnak a NATO- ra nézve. A mindeddig nyil­vánosságra nem hozott levél állítólag utal arra, hogy amenyiben Adenauer magáé­vá teszi De Gaulle NATO- ellenes vonalát, az amerikai elnök aligha tud ellenállni a kongresszusnak, amely ez esetben elkerülhetetlenül kö­vetelné az Egyesült Államok európai politikájának „gyö­keres felülvizsgálását”. A for­rások szerint ez maga után vonná az Egyesült Államok bizonyos mértékű „visszavo­nulását” Európából és érinte­né a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai száraz­földi csapatokat. Angol hivatalos körökben türelmetlenül várták a pári­zsi De Gaulle—Adenauer ta­lálkozóról szóló értesülése­ket, amelyek fényt vethetnek arra, milyen hatást gyakorolt a bonni kancellárra az ame­rikai elnök levele. Mértékadó politikai megfigyelők nem adnak hitelt azoknak a hí­reszteléseknek, amelyek sze­rint Bonnban palotaforrada­lom lett volna, ha Adenauer De Gaülle-lal folytatott tár­gyalásain figyelmen kívül hagyja az amerikai intelme­ket és az Angliával szoros kapcsolatban álló nyugatné­met nagyiparosok érdekeit. E megfigyelők véleményét tá­masztja alá az a legfrissebb értesülés, hogy a White Hail kedden figyelmeztetést ka­pott Bonnból: az Anglia kö­zös piaci tagságát támogató miniszterek lehetőségei rend­kívül korlátozottak a kan­cellárral szemben. A figyel­meztetés rámutat, hogy a nyugatnémet alkotmány ér­telmében a kancellárnak pél­dául joga van semmibevenni külügyminiszterének állás­pontját és utasítani olyan po­litika végrehajtására, amit az ellenez. Magyarul: Macmillan bonni pártfogói, Erhard al- 1 kancellár és Schröder kül­ügyminiszter mossák kezei­ket ... A szerda reggeli angol la­pok óvatos tartózkodással tudósítottak Adenauer Közve­títő javaslatáról, amely sze­rintük azt indítványozta De Gaullenak, hogy szakítás he­lyett egyelőre vonják meg az angol belépésről folytatott eddigi Közös Piac-tárgyalá­sok mérlegét. A Financial Times, párizsi jelentése sze­rint Adenauer környezetében hangsúlyozzák, hogy Angliá­nak nem szabad túlzott re­ményeket fűznie a brüsszeli tárgyalásokhoz. A Daily Telegraph vezér­cikkében hangoztatja: „Aden- auemak most választani kell Franciaország és a világ töb­bi része között. S a világ többi pesze nem csupán Ang­liát, hanem Amerikát ’ is je­lenti... Ha nem sikerült vol­na a francia elnököt enged­ményre bírni ss angol be­A legutóbbi négy esztendő értékelését megkönnyíti az az Emlékeztető, melyet a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósá­gának munkatársai készítet­tek megyénk két választás (1958—62.) közötti fejlődésé­ről. É dolgos négy év alatt me­gyénkben nyolcszázmillió fo­rint értékű ipari beruházást helyeztünk üzembe, két­százötvenmillió forint jutott ipari felújításra. Ebből épült, illetőleg vált korszerűvé a Tiszamenti Ve­gyiművek kénsav és szuper­foszfát üzeme, a dohányfer­mentáló, az Állatifehérje Fel­dolgozó Üzem, — hogy csak a nagyobbakat említsük rö­viden. Tavalyi ipari termelé­sünk 55 százalékkal haladta meg az 1958. esztendeit; a munkások keresete ez alatt az idő alatt — töredókszá- zalék híján — tíz percenttel nőtt. Tavaly kilencvenezer tonna kénsavat, négy és negyedmil­lió pár bőrcipőt, majdnem négyezer tonna vágottbarom- fit, harmincnégyezer tanná kenyeret, négyszáz tonna kolbászt termeltünk me­gyénkben. Üzemeink, gyáraink 1962-ben hétszer annyi kőolajat, harmincnégyszer annyi hűtőszekrényt állítottak elő, mint 1958-ban. Tavaly ötszáz millió forint értékű Szolnok megyei ipar­cikk került exportra; kétsze­rese az 1960. évinek. Ezekhez a sikerekhez 1962. első fe­lében majdnem félezer beve­zetett újítás járult. Az időben, melyről beszél­gettünk, számos és jogos bí­rálat illette az építőipart, — legfőként határidővel és mi- nőséggett kapcsolatos diffe­renciák miatt az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot. (Hogy pontosan mennyi, arról nem közöl adatot a KSH megyei igazga­tósága...) Méltatlan lenne a minisztériumi építőiparról szólva meg nem említenünk, hogy annál a legnagyobb az egy munkásra jutó évi terme­lési érték — 131 000 forint. A szövetkezeti építőiparban ez a mutató — főleg a gépesítés alacsonyabb foka miatt — mindössze 66 000 forint. Egy egész nyolctized szá­zalékra zsugorodott me­gyénkben 1962-ben az egyéni gazdaságok 1958. évi 46,8 százalékos aránya A terme­lőszövetkezeti családok Szá­lépéssel kapcsolatban, ez meghiúsíthatta volna a most létrejövő francia—nyugatné­met szerződés ratifikálását a Bundestagban’. ma immár majdnem hatvan- hétezer. Az aszályos tavalyi évben — a zab és a pillangósok ki­vételével — minden főnö­vényből több termett, mint 1958-ban. A lovak száma körülbelül felére csökkent, — ám 16 000- rel nőtt a szarvasmarhák, 139 000-rel a sertések, 82 000- rel a juhok száma. Figyelem­re méltó e mellett a számok­ban helyszűke miatt nem ér­zékeltetett minőségi változás. Közös gazdaságainkat ae ál­lam 1961-ben kereken kilenc­venöt millió forinttal segítet­te. (A tavalyi, szintén nem jelentéktelen támogatás pon­tos összege még ismeretlen.) Kenyérgabonából, vágóser­tésből és marhából, vala­mint tejből és tojásból az or­szágosan felvásárolt mennyi­ség 7,44 százaléka megyénk állami gazdaságaiból, tsz- eiből került ki. A háztáji gazdaságok hozama főként vágósertésből és tojásból gya­rapította e mennyiségeket. Négy esztendő alatt a kiskereskedelmi boltegységek száma tizenhét százalékkal a bennük forgalmazott áru értéke 30,8 százalékkal emelkedett. Tavaly például ezernél több porszívót, négyezernél iőfcb mosógépet, három és félezer televíziót vásároltak me­gyénk lakói. Jó úton haladunk a párt tizenötéves lakásépítési prog­ramjának teljesítése felé. 1958. és 1962. között me­gyénkben jórészt saját erő­ből, OTP kölcsönnel 8400 la­kás épült. Községfejlesztésre helj’ségeink 1961-ben száz­millió forintot költöttek. Az egészségügyi ellátás fej­lődését jellemzi, hogy me­gyénkben 1958-ban ezer la­kost nyolc orvos gyógyított, ta­valy már tíz. Az eíer lakosra jutó kórházi ágyak száma harminchétről negyvenegyre emelkedett. Egy biztosítottra 1958-ban 304 forint értékű táppénz és 156 forint értékű gyógyszer jutott; 1962-ben pedig 411, illeve 182 forint értékű. 1958-ban a szociális otthonok egy-egy lakójára 7800 forintot számítottunk, három évvel később 12 800-at, Művelődésügyünkre jel­lemző. hogy négy év alatt megyénk általános és közép­iskolai pedagógusainak szá­ma kétszárnegyveneggyel gyarapodott. Ma három és Ilyen előzmények után folytak le a tárgyalások Pá- f rizsban, raelv a hírek szerint i — lapunk 2 oldalán számo­lunk be róla — megtörte De Gaulle makacsságát. # Szolnok megye két választás között félszer annyi felnőtt tanul középiskoláinkban, mint négy évvel ezelőtt. Tudományos Ismeretterjesztő Társulal rendezte előadások, valamim azok résztvevődnek száma 1958-tól 1961-ig megötszörö­ződött. Ez alatt az idő alatl 35 000-ről 50 000-re emelke­dett a könyvtári olvasók szá­ma... A kéziratát átolvasó kró­nikás sorainak végére érve riad fel, mennyi mindenről nein emlékezett meg. Olyan alkotások maradtak ki a ta­nulságosnak szánt felsorolás­ból, mint a mezőtúri gtrand, a szolnoki Tisza-híd, gimnázium, egészségügyi iskola, kunmadarasi, zagyvarékasi művelődési ház; olyan eredmények, mint a szajoli Vörös Csepel Tsz öt- venforintos munkaegységér­téke. a tavalyi árvíz diadal­mas megzabol ázása, a VIII. pártkongresszus határozatai­nak megyeszerte kedvező fo­gadtatása — az emberek elé­gedettsége, készsége a mun­kára többért, jobbért, szeb­bért. bizalma a pártban, a jövőben. Olyan alap ez, melyre — és saját akarásunkra, tudá­sunkra — támaszkodva si- kere|c munka elé nézhetnek a február végén mandátumhoz jutó tanácstagok, képviselők. Félmillió aktíva hatszáz vasutas tanult meg már idáig eszperantóul. Állomásunk dolgozói is indokoltnak tartják, hogy Szolnokon eszperantó szak­csoportot alakítsanak. Az el­múlt hetekben megindult nyelvtanfolyam igazolta, hogy kellő felvilágosító munkával és a feltételek megteremté­sével igen sok dolgozót szer­vezhetünk be, aki szeretné elsajátítani a világ legkön»-- nyebb nyelvét. A szakcsoport célja a nyelvtanulásop kívül kapcsolat teremtése különbö­ző országok vasutas dolgo­zóival. Ez mind szakmai ta­pasztalatcsere, mind a ba­ráti kapcsolat kiépítése szem­pontjából fontos Az eszperantó egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert. Ma már egyre többen be­szélik, könyvek jelennek meg ezen a nyelven, a magyar •irodalom remekeit eszperan­tó fordításban számos or­szágban olvassák Idegenforgalmi szempont­ból is jelentős, hogy minél többen tanulják meg a nem­zetközi nyelvet. A Magyar Eszperantó Szövetség vasu­tas szakosztálya különösen fontosnak tartja, hogy a MÁV dolgozók, akik igen gyakran találkoznak a hazánkba láto­gató vagy azon átutazó kül­földiekkel, megismerjék a nyelvet. Ez munkájukat lé­nyegesen megkönnyíti Közei 1963-ban kétszeresére emelkedik a jászberényi Aprítógépgyérban az export­ra készülő gépek értéke az előző évihez viszonyítva. Görögországnak készül egy magnezit izzító, berendezés. Méreteire jellemző, hogy csupán a forgókemence 80 méter hosszú, a hűtődob pe­dig 22 méter. Ezt a berende­zést teljesen kész, felszerelt állapotban szállítja a gyár. Értéke 15 millió forint. Negyvenmillió ft?rintra te­hető a Szovjetuniónak és Lengyelországnak készülő csőgyári berendezés terme­lési értéke. Ehhez mintegy 2000 tonna anyagot használ­nak fel. Továbbító görgőso­rok, csőhúzópadok készülnek e rengeteg vasból. Közös lengyel—magyar, társulás a szénbányáknál lévő meddőhányók kihaszná­lására és feldolgozására ala­kult vállalat. A magyar sza­badalom alapján végzett munkaműveletekhez a gyár szállítja a gépi berendezést. A gyárban már készített forgókemencékre újabb kül­földi érdeklődők jelentkez­tek. Jugoszlávia után dél­amerikai államok, Brazília. Mexikó is vásárolnának az itt készülő gépekből. Van persze árnyoldala is az egyre növekvő exportnak A gyár általában teljes mo­torokat, hajtóműveket más gyártól szerzi be. Sajnos ezt a beszerzési lehetőséget sok mindennek lehet nevezni, csak kielégítőnek nem. Fél­éves, egy éves, sőt néha en­nél is hosszabb határidőre vállalják az ilyen jellegű alkatrészek szállítását. így bizony hiába igazodik a gyár a külföldi vásárlók határidő igényeihez. A megoldás az Lenne, ha a típus motorokból nagyobb központi raktári el­osztót létesítenének az egész magyar ipar ellátására. Az export mellett a hazai szükséglet ellátására is ké­szít új gépeket a gyár. A Lenin Kohászati művek dur­va hengersorának rekonstruk­ciójához, az orosházi Üveg­gyárhoz, az EMÁG korszerű­sítéséhez készít gépi beren­dezéseket. A vegyiparban a gumiipar berendezésekhez kalandert, vulkanizáló gé­peket, keveréket készítenek. A felsorolt gépek, beren­dezések gyártása megváltoz­tatta a gyár eredeti profilját is. A hagyományos aprító, törőgépek helyett olyan gé- I pékét gyártanak, amiket ez- ideig hazánkban még nem gyártottak, I Nyo’cvan méteres foroókemencét, cső- és üveggyári berendezéseket készít az Aprítógépgyár Eszperantó szakcsoport alakul a szolnoki állomáson val az egész választási mun­ka maguknak a választók­nak a kezében van. A válasz­tási elnökségekben, a válasz­tókerületi bizottságokban és a szavazatszedő bizottságok­ban országosan mintegy fél­millió ember tevékenykedik. — Ha azonban a különböző párt-, tanács-, népfront és tö­megszervezeti aktivistákat is figyelembe vesszük, a szava­zásra jogosultaknak körülbe­lül 20 százaléka közvetlenül vesz részt a választási mun­ka szervezésében, előkészíté­sében, lebonyolításában. Snyesség felett egyes tanácsi választókerü­letek jelöltjeinek nevét, ellen­őrzik és nyilvántartják, a vá­lasztási eredményeket. A köz­ségi, a járási jogú városi és a városi kerületi Választási el­nökségek feladata,hogy a nép­front által javasolt szemé­lyekből megalakítsák a sza­vazatszedő bizottságokat. —- Ezenkívül ellenőrzik azt is, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai a különböző hir­detményeket, a szavazólapo­kat, stb. előkészítették-e és megfelelő-e a szavazóhelyi­ségek berendezése. VÁLASZTÁSTÓL A MEGBÍZÓLEVÉLIG A választókerületi bizottsá­gok tanácsi választókrületen- ként alakulnak, számuk tehát megegyezik a tanácstagok számával — azaz körülbelül 105 000. Egy-egy bizottságnak bárom tagja van, így ezek­ben a szervekben összesen több mint 300 000 választó- polgár tevékenykedik. A bi­zottságok megbízatásuk sze­rint saját körzetükben leve­zetik a tanácstag-választását: döntenek a Hazafias Nép­front helyi szerve által beje­lentett tanácstagjelölt elfo­gadásáról, a választás nap­ján pedig a szavazatszedő bizottságoktól megkapott sza­vazási jegyzőkönyv alapján megállapítják a jelöltre vo­I natkozó eredményt, s a ta­nácstagnak kiadják a megbí­zólevelet A felszabadulás előtti vá­lasztásokon népünk nagy tö­megei nemcsak a szavazati jog gyakorlásából, hanem a képviselők jelöléséből is ki voltak zárva. A képviselők jelölése felett ugyanis az úgy­nevezett jelölőbiztosok dön­töttek, akik a rendszer leg­megbízhatóbb emberei, köz- igazgatási tisztviselői közül kerültek ki. — Ugyancsak a közigazgatás tartotta kezé­ben az egész választási mun­ka szervezését. Ma a választások törvé­nyességének felügyelete, a szavazás levezetése, egyszó­ŐRKÖDNEK A TÖRV Az eddig létrejött és a kö­vetkező hetekben megalaku­ló, társadalmi aktivistákból álló bizottságok fontos, fele­lősségteljes feladatokat olda­nak meg. A választási elnök­ségek legfőbb funkciója pél­dául, hogy működési terüle­tükön őrködjenek a választá­sok törvényessége felett. Az elnökségek ebben a „munka­körükben” felügyeletet gya­korolnak a választókerületi bizottságok tevékenysége fe­lett, elbírálják az e bizottsá­gok működésével kapcsolatos kifogásokat, közzéteszik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom