Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

*W,ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) SZOLNOK megyei WéfUMéi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 18. szám. Ára 50 fillér 1963. január 23., szerda. ■■— MA-.' A számok szerelmesei A kedves és jó Matek Hétköznapi esték Takarékos tsz gazdák a megyében Egy reménység és tanulsága A Hruscsov—Kennedy le­vélváltás a nukleáris kísér­letek betiltása ügyében — új reménnyel töltötte el az emberi szíveket. A nukleá­ris kísérletek betiltása, az egész emberiség roppant jelentős sikere lenne, s olyan horderejű politikai esemény, amelynek kilátá­saival kapcsolatban nem szabad csupán az érzelme­inkre hallgatni: józanul kell megvizsgálni a tényeket és lehetőségeket. Ami a jelenlegi helyzetet illeti Washingtonban foly­nak a szovjet—angol—ame­rikai tárgyalások a követ­kező alapon. Már megegye­zés történt szovjet—ame­rikai viszonylatban, angol hozzájárulással a földön, a víz alatt és a világűrben folytatott atomkísérletek be­tiltásának feltételeiről, csu­pán a földalatti kísérletek betiltásának ellenőrzése maradt megoldatlan prob­léma. Az amerikaiak mind­eddig azt hajtogatták: min­den kísérletet megszünte­tünk, ha meg tudunk egyez­ni az ellenőrzés módozata­iban. Hruscsov december 19-i üzenete ebben az irány­ban törte meg a jeget: a Szovjetunió elfogadta azt az élvet, hogy az automa­tikus ellenőrzőállomások jelzéseit (ezek mutatják ki, hogy földrengés, vagy rob­bantás történt-e a föld mélyén) helyszíni ellenőr­zéssel egészítsék ki, mind az egyesült Államokban, mind a Szovjetunió területén. Most már arról folynak a tárgyalások, hogy hány helyszíni ellenőrzést enge­délyezzenek. Az Egyesült Államok nyolc-tíz, a Szov­jetunió kb. három ilyen helyszíni szemlét javasol (s a tekintetben van — a jelek szerint nem lénye­ges eltérés a két fél között, hogy hol állítsák fel az automatikus jelzőállomáso­kat. E tekintetben a Szov­jetunió ismét engedékeny­séget tanúsított, s bele­ment, hogy a Kennedy ál­tal követelt körzetekben állítsák fel a híres „fekete dobozokat” az automatikus jelzőállomásokat. Mindkét fél egyetért abban, hogy óvintézkedések szükségesek (pl. lefüggönyzött ablakú repülőgépben szállítanák a helyszínre a nemzetközi ellenőrző csoportot, a Szov­jetunióban szovjet személy­zet jelenlétében vizsgálhat­nák meg a jelzőállomáso­kat a külföldi szakértők, stb.. hogy az ellenőrzést ne használhassák fél kémke­désre. Mindez a legnagyobb re­ményeket keltheti. Az el­lenőrzések számában el­képzelhető a megegyezés, bár elsősorban az amerikai félen a sor, hogy ebben engedményt tegyen. Ha ugyanis könnyedén bánnak az ellenőrzésekkel, előfor- didhat, hogy minden apró kétely esetében helyszíni kiszállást követelnek, s pl. már az év elején kimerítik a rendelkezésre álló „kere­tet” (pl. az évi három el­lenőrzést) — e akkor az egész egyezményt kétséges­sé lehetne tenni a későbi, felmerülő, ellenőrzésre szoruló jelzések esetén, olyan „kereten felüli hely­színi szemle követelésével, amit az illető államnak meg kellene tagadnia. Ilyenfajta preMémák azon­ban inkább az egyezmény megkötése után, a gyakor­lati alkalmazásban merül­hetnek fel, s egyelőre még nem jött létre a megegye­zés. Az ellenőrzések számá­nál komolyabb akadályt je­lenthet az egyezmény meg­kötése útjában az a tény, hogy Franciaország tovább akarja folytatni atomkí­sérleteit. Az valóban nehe­zen elképzelhető bármeny­nyivel alacsonyabb fokon áll is a francia atomfegy­vertechnika, mint akár a szovjet., akár az amerikai, —, hogy az egyik ország folytassa az atomkísérlete­ket, amig a többi nagyha­talom beszüntetné azokat. Komoly problémát jelent­het ha az Egyesült Álla­mok azt követelné: a Kínai Népköztársaság is írja alá ezt az egyezményt, holott Kína eddig nem folytatott atomfegyverkísérieteket s az Egyesült Államok el sem ismeri a népi Kína állami létét. Elképzelhetet­len, hogy nemzetközi köte­lezettségvállalást követeljen egy országtól, amelyről nem ismeri el, hogy léte­zik. Magában a levélvál­tásban ezek a problémák nem merültek fel, s a tár­gyalásokról sem szivárog­lak ki ilyen részletek de ez a probléma, elsősorban francia viszonylatban — fennáll, bőven írnak róla a nyugati lapok­Azt is számításba kell venni, hogy 'az Egyesült Államokban nem kelt repe­ső örömet De Gaulle és Adenauer egyre szorosabb­ra fűzött szövetsége, amelynek határozott angol­ellenes, s némiképpen Amerika-ellenes éle is van. A szovjet—amerikai, s külö­nösen a szovjet—amerikai —angol tárgyalások ténye nyomást és figyelmeztetést jelent a franciák félé: ne ra- koncátlankodjanak ilyen nyersen, mert megtörtén­het, hogy megegyeznek a fejük fölött a Szovjtunió- val. Ha viszont a franciák engednek egy kicsit, a tár­gyalások meglassubodhat- nak és bonyolultabbakká válhatnak. Kennedy arra hivatkozott, hogy a szená­tussal nem tudna elfogad­tatni egy atomkísérleti ti­lalmat, a helyszíni ellenőr­zések nélkül. Most, hogy ezt az elvi akadályt Hrus­csov elhárította, majd ki­derül, hogy ő maga meny­nyire használja ki az új lehetőségeket és nem lesz-e az amerikai szenátus he­lyett a francia elnök di­rekt, vagy indirekt módon — elfogadott akadály a megegyezés útjában. Mindezt mérlegelve el­mondhatjuk: a kísérletek betiltásáról szóló egyez­mény megkötése olyan el­érhető közelségbe került — a szovjet kezdeményezés jóvoltából, — mint eddig még soha. A remény jogo­sult — de elégedjünk meg mérsékelt derűlátással, nem biztos, hogy hamar láthat­juk a konkrét eredményt. Más a2, ami máris és mindenképpen biztató. A levélváltásból kitűnik, hogy a Kuba körüli válság olyan közvetlen tárgyalássoroza­tot hozott lendületbe a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelső vezetői köTött amilyenre még nem (Folytatás a 2, oldalon.) Hazautazott a magyar párt­küldöttség Berlinből Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára és Sándor József, a Központi Bizottság tagja és osztályvezetője, akik Kár­páti Józseffel, hazánk berlini nagykövetével együtt a Né­met Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán a Magyar Szocialista Munkáspártot képviselték, hétfőn éjféltájt hazautaztak az NDK főváro­sának Keleti-pályaudvaráról. Még az idén megkezdik a Tiszamenti Vegyiművek új gyárának és szuperfoszfát üzemének építését 1963-ban a vegyipar a terv szerint 10,8 százalékkal ter­mel többet, mint tavaly. Ezen belül a kőolaj és az alumí­nium nélküli szűkebb vegy­ipar 16.4 százalékkal növeli termelését. Az egyesi ipar­ágak közül a nehézvegyipar termelési értéknövekedése 1962-höz viszonyítva 19 szá­zalék, a lakk-festékiparé 25.6, a gyógyszeriparé 18.3, a gumi­iparé 6.9 százalékos lesz. A kőolajtermelést körülbelül 100 000 tonnával, a földgáz­termelést pedig mintegy 150 millió köbméterrel fejlesztik a tavalyihoz képest. A kőolaj­feldolgozás 4,4 százalékkal n$. Ezeknek a termelési elő­irányzatoknak megfelelően GAZDAGODÓ KÖZSÉGEK TISZAFÖLDVÄR Nemcsak a családi házak százai épültek Tiszaföldvá- ron, sókat fejlődött a 1 zség is az elmúlt négy esztendő alatt. Busi Gyula, a községi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke szerint annyit fejlődött ez a község, mint a múltban tizenöt-húsz eszten­dőben. Az elmúlt évek egyik, leg­jelentősebb létesítménye az új orvosi rendelő és lakás, mely közel 700 000 forintba került. Ugyanakkor korszehl- sítették a régi orvosi ran de* löt is, az újtelepi részen pe­dig gyógy szertárat építettek. Régi vágyuk teljesült a tf­szaföldváriaknak, amikor az elmúlt évben átadták rendel­tetésének a község új strand­fürdőjét. A nyáron mái- há­rom medencében fürödhettek a község lakói. A fürdő épí­tése még nem fejeződött be. Jelenleg egy 33 méteres me­dencét létesítenek. Az előze­tes tervek szerint 1965 évre lesz kész a strand. A fürdő bővítése annál is inkább szükséges, mivel a strandolás és a sportolás mellett a 72 fokos termálvíz különböző reumatikus betegségek gyó­gyítására is alkalmas. Az elmúlt négy évben je­lentősen javult Tiszaföldvá­ron a közvilágítás is. Négy­száz közvilágítási lámpát, — köztük korszerű fénycsöveket és higanygőz lámpákat sze­reltek fel. Ezenkívül új jvil­lanyhálózatot 24 ezer, járdát 13 ezer métert építettek. A művelődési otthon felújításá­ra 300 ezer, a községi tanács épületének felújítására pe­dig 150 ezer forintot költöt­tek. Az építkezésből a lakosság is kivette részét. Csak a tü­dőgondozó építéséhez mint­egy 35 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a falu lakói. A kö2Ségi tanács már ki­dolgozta Tiszaföldvár távlati fejlesztési tervét is. Eszerint a második ötéves terv idősza­kában a strandfürdőben egy 600 néevzetméter alaoterüle- tű medencét, ezenkívül öltö­zőt és ruhatárt építenek. — Cjabb 17 ezer négyzetméter­nyi betonjárdát fektetnek le és mintegy son ezer forintos költséeeel noliteehnlkai mű­helyt létesítenek. S ami szin­te minden emher óhaía Ti­sza földváron. s ami előreiát- hatólae meg is valósul: eev >'0 nvolctantermes gimnázium építése. TTSZA.TENO Szétszórt tanyavilág volt még 1955-ben Tiszajenő. Köz­igazgatásilag Jászkarajenő- höz és Vezsenyhee tartozott. gyorsított ütemben fejlesztik a népgazdaságilag legfonto­sabb termékek gyártását. — Nitrogénműtrágyából majd­nem 11 százalékkal, foszfor- műtrágyából 25 százalékkal állítanak elő többet. Kénsav 27, sósav 54, szintétikus mű­szál 32, fotófilm 32, fotópapír 15, B-12 vitamin 47, személy- gépkocsi abroncs 6 százalék­kal iesz több, mint tavkiy. Ez évben számos nagyka­pacitású üzem építését kezdik meg. Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben 100 000 ton­na teljesítményű új kénsav- gyár és ugyancsak szuper- foszfát-gyár munkálataihoz fognak hozzá. A borsodi ve­gyikombinátban sor kerül az újabb száz százalékos bőví­tésre. A Tiszai Vegyikombínátban a polietiléngyár, a Magyar v'iscosában a danuion se- iyemüzem alapjainak lera­kása jelzi a műanyagipar fej­lődésének új szakaszát. Eeren- tén pedig, — alighogy üzem­be iép majd a tavaly év vé­gén elkészült 6000 tonna ka­pacitású pvc-gyár — maris hozzáfognak a fejlesztés má­sodik ütemébe®. —— Kis jégkorszak Már az Atlanti-óceán európai parti vizeit is jég borítja London (MTI). Angliában 32. napja tart a „kis jégkorszak” — állapítja meg az AP londoni tudósí­tója. Keddre virradóra a der­mesztő hideg Angliában öt emberéletet követelt. A he­ves orkán miatt szünetel az élelmiszerutánpótlás szállítá­sa helikopterekkel a külvi­lágtól elszigetelődött falvak­ba, valamint az erdei vadál­lomány és a szabadban tar­tott juhnyájak etetése repü­lőgépekről. A jelentések sze­rint a fagy megtizedeli az ál­latállományt. Skandinávia és Észak- Európa között majdnem tel­jesen szünetel a hajóforga­lom a Keleti-tengeren sodró­dó hatalmas jégtáblák miatt. A svédországi Nortaelje és a finn Turku között közlekedő hajó a hófúvás okozta rossz látási viszonyok miatt zá­tonyra futott. Európa atlantióceáni part­jai mentén is megkezdődött a jégképződés Bretagne-ban Legue kikötőjét elzárta egy jégtáblákból képződött sánc, a feljegyzések szerint ezen a vidéken utoljára 1939-ben volt hasonló időjárás. Belgiumban a kórházak rendkívüli előkészületeket tettek a fagyártalommal tö­megesen jelentkező betegek soronkívüli felvételére. Az ország vasútforgalmát korlá­tozták. A svájci alpok keleti tér­ségében a keddre forduló éj- ielen 19 fokos hideget mér­tek. .Telepiek szerint befa­gyott a Zürichi-tó, — erre csak 1928/1929 telén volt pél­da. Görögországbap harmadik napja havazik, az ország északi részében dühöngő or­kán hárnrn méteres hótorla- szokat emelt. Tokióból érkezett jelentés szerint hétfőn Japán északi részébe is megérkezett a szigorú tél. Az óránként 130 kilométeres hóvihar megbé­nította a vasúti és közúti köz­lekedést és lehetetlenné tette a helyi hajójáratok fenntar­tását az ország északi szige­tei között. Az orkán magasra korbácsolta a tenger hullá­mait, ezek sokhelyütt elön- tötték a partmenti vasútvo­nalakat és országutakat. A hosszantartó hideghul­lám ellátási és szolgáltatási nehézségeket okoz Ausztriá­ban is. Az osztrák Miniszter- tanács felhatalmazta Pitter- mann alkancellárt a szüksé­ges villamosenergia-takaré- kossági rendeletek azonnali kiadására. A bécsi városháza a legszi­gorúbb víztakarékosságra hívta fel az osztrák főváros lakosságát, mert Bécset ka­tasztrofális vízhiány fenye­geti. A fagy következtében több kisebb-nagyobb csőtörés miatt nehézségekkel küzdő bécsi gázszolgáltatást most teljes összeomlással fenyege­ti a stadion-híd alatti gázfő­vezeték törése. A fagy és a hóviharok által sújtott FelsŐ-Ausztriá- ban katonaságot rendeltek ki az autóutakon és a vasútvo­nalakon megszakadt közleke­dés helyreállításának biztosí­tására. A Fertő-tó jege beszakadt a könnyelműen ráhajtó hat személyautó súlya alatt. A mentési munkálatokat aka­dályozna a jégkéreg törés«­Halló itt nePLflP... — Somogyvári József, a 605-ös MCM Intézet szakrajz tanára beszél. — Mi újság az iskolában? — Nálunk nem adtak téli szünetet, így hát zavartala­nul folyik a tanítás. Ma dél­előtt öt órám volt, a tanít­ványaim egészen jól felké­szültek a félévi vizsgákra. Nagyon örülök annak, hogy legkisebbik lányom végre meggyógyult. Kö ipfülgyul- ladással kezelte dr. Molnár főorvos. A tanítás mellett labdarúgó edző vagyok. Kü­lönös megelégedésemre szol­gál, hogy labdarúgóink, az Olajbányász csapata komo­lyan megkezdte a felkészü­lést az új idényre. — Mit vár á csapattól? — Remélem, heűytállunk a tavaszi fordulók során is, szeretnénk megtartani első- helyünket — Bosszúság? — A tanulóim egy része nem veszi komolyan a tanulást. így aztán történe­lemből és magyarító! sokan buknak félévkor. Hát ez na­gyon bosszant. Amellett fogytán a tüzelőm, szenet meg nem lehet kapni. Tu­dom, hogy ez nem a TÜZÉP. en múlik, ' nem is szidom őket. Azért mégis csak kelle­metlen a fűtetLen szoba. (alapból, s a lakosság társa­dalmi hozzájárulásából 1960- ban elkészítették a színház­teremmel, könyvtártai, mozi- gépházzal ellátott művelődési 'házat. Ugyancsak abban az évben épült fel az új tanács­háza, az új orvosi rendelő háromszobás lakással és az új tanácsadó helyiség. A múlt évben pedig elké­szült a 25 kisgyermek befoga­dására alkalmas napközi ott­hon. Ugyanakkor két tante­remmel bővítették a közpon­ti iskolát, 1956 ut^n lett önálló község. Ekkor mindössze három egy- tantermes iskola volt a falu­ban, villanyról, vízről nem is álmodtak az emberek. A községi tanács kezdemé­nyezésére az elmúlt négy év alatt úgyszólván száz év el­maradását pótolták. Három kilométer hosszú villanyháló­zatot létesítettek, ezzel meg­oldódott a falu közvilágítása. Ugyanakkor öt kilométeres villanyhálózattal a falu há­zainak villamosítását oldot­ták ineg Községfejlesztési <i / x • ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom