Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-12 / 290. szám
Sül évfolyam,. 250 szám. Ara 50 fillér 1963, decembez 12., szerda. A jogosíláf- tnagjar kulturális egy ü ttm íí köd és kibővítéséről Belgrád, (MTI) Drago Vucsinics, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bizottságának titkára, aki kéthetes lengyelországi és magyarországi látogatás után visszatért Belgrádba, a sajtó .képviselőinek kijelentette, hogy ötnapos magyarországi tartózkodása során, mint a jugoszláv küldöttség vezető- je, sikeres tárgyalások után pót jegyzőkönyvet írt alá az 1963-as magyar—jugoszláv kulturális együttműködésről. Külön egyezményt kötnek a két ország tudományos együttműködéséről, kiadói tevékenységéről és rádiótelevízió együttműködéséről. A pótjegyzőkönyv előirányozza továbbá az együttműködés kibővítését más kulturális és művészeti területeken is. I r Állattenyésztési szemle a kunhegyesi járásban A járás; tanácsok mezőgazdasági osztályainak irányításával megyeszer- te felülvizsgálták a termelőszövetkezetek állat- állományát Az ellenőrzésen résztvettek az állattenyésztők, az állatorvosok, a felvásárlási ki- rendeltségek, a termény- forgalmi vállalat kiküldöttei valamint a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei. A helyszíni szemlére küldött bizottságok megvizsgálták az állatállomány kondíoióiát. minőségét, a férőhelyek alkalmasságát a gondozás és a takarmányozás helyzetét. A rendetlenségek kijavítására felhívták a termelőszövetkezetek figyelmét. A kunhegyesi járásban tizennyolc tsz-ben tartottak szemlét. A bizottságok gondos, lelkiismeretes munkát végeztek, s tapasztalataik összegezése hasznos segítséget jelentett a termelőszövetkezeteknek. A korábbi évekhez képest megnyugtató, hogy a járás tsz-eiben jószágszerető emberekre bízták a gondozást Az állattenyésztő brigádok tagjai mindent megtesznek, hogy a lehetőségekhez képest megfelelően takarmá- nyozzák és gondozzák az állatokat. Nem rajtuk múlott, hogy a szarvasmarhák viLövések az erdőben Puska dörren, megreszketnek a behavazott gallyak. A következő pillanatban ismét egy, majd kettő, azután sok lövés hasít a levegőbe. Durrogás, csattogás, fütyülés, kiabálás veri fel az erdő téli nyugalmát. Vadásznak. A bokrok alját ifjú legények, a hajtok zörgetik végig. Nagy csizmáikkal a hóba festett picinyke madár lábnyomokat széjjeltaposva csörtetnek. A megriasztott fácánok csapatostól röppennek fel. Útjukat aranybama villanások jelzik, amint sűrű szárny- csapásokkal cikáznak. Soksok szempár figyeli őket. Aztán egy vékonyka kiáltás hangzik: Fácánlesen — Lőjj már, apu! S apu nem tud ellen álln ‘ Marika kérésének, elsüti fegyverét egy kicsivel előbb, mint akarta. Nem is csodálkozik, hogy nem talált. Tovább száll a megcélzott madár, míg egy másik vadász lepuffantja. Nagy körben álltak be a fák között, egymást sem látják a bozóttól. Különben úgyis csak felfelé kell nézni. S fenn. a szürkeségben egyre kevesebb madár röpköd. Céltalan, tébolyult keringésük "sák megkönnyíti a lövést, így jó, ha nem mennek messzire. Peter áll mellettem. Régóta figyelem, s képtelen vagyok rájönni, hogyan céloz. Argus szemekkel néz jobbra-balra, pillanatonként derekához támasztja a puskatust és lő. Maga is csodálkozik talán, hogy szinte minden csattanásra leesik egy fácán. Engem a kétcsövű vad durrogása már nem zavar. (Olyan erősen cseng-zúg a fülem az első mellettem elsütött lövés robajától.) — Igyekeztem halkan lőni — mentegetőzik később Peter Mittel Bauer; Osztrák fiú, egyetemista. Édesapjával jött hazánkba Becsből. Az idős osztrák nagyszerűen vadászik, még jobban, mint a fia, s a magyar társai főleg ezért avatják bdzalnr kba. Mausz Péter, az egyik fegyveres mesélte: — Mi hívtuk meg őket vadászatra. Többször is voiA fákon tak már nálunk, s mindig jól érezték magukat. Most bejárjuk a szászberek! kerületet, azután Kartalra, Aszód határába megyünk. Mindent elmesél, hogy a többiek, a budapesti Vörös Zászló vadásztársaság működését megismerjem. Azt már csak véletlenül tudom meg, hogy ő a Ganz MÁVAG gyár vezérigazgatója. Persze csak útközben beszélgetünk, míg átérünk a másak kiserdőbe. Újabb kerítésre indulnak. Mindenkinek megvan a pontos helye. Mi Marikával, Nagy László vadőr lányával a kőút menti mély árokban vigyázunk. Itt szoktak elszaladni a fácánpk. Megzörren mellettünk az avar, s már futnának is tova, de nem engedjük, s kénytelenek felrepülni. Vesztükre, mert le- puffantják mind. Sajnáljuk kicsit a ragyogó madarakat, mégis feszülten nézzük pusztulásukat öszbajúszú bácsi áll az úton, kerékpáriát a híd széléhez támasztva, elmerülten figyeli a vadászatot. Keskenv válla minden lövésre össze- ránduL Már reggel is láttam az öreget akkor nyúlat üldöztünk. váth Szilveszter válaszol: — Hatalmas hó van a Bakonyban, legalább hatvan centis, sok helyen egy méteres. Nem túlzók. Féló, hogy nem maradnak meg benne az őzek, szarvasok. A vadőrök még az etetőket sem tudják megközelíteni. Sötétedik, nehéz célozni Itt, Szászberekén szerencsére nem kell Ilyesmitől félni. Olyan kicsi a hótakaró, hogy a fácánok futását sem gátolja egy cseppet sem. Észrevétlenül sötétedni kezd. — Nehéz ilyenkor célozni. Péternek sikerült, s boldogan szalad a lezuhanó madárért. Kiderül, hogy egy füles baglyot lőtt. Ezt nem lett volna szabad, dehát már alkonyodig s nem láthatta. A többiek persze nevetik tévedéKorábban hírt adtunk a Téglagyári Vállalatnál beindult munkaversenyről. A vállalat kommunistái és párton- kívüli dolgozói egy véleményen voltak, hogy nagyon sok a kiaknázatlan, rejtett tartalék, amelyeknek feltárása jelentős eredményt biztosíthat a vállalatnak. Az eddig eltelt 11 hónap e feltevés helyességét igazolta: a téglagyárak november kő-’ zepén teljesítették 1962. évi égetési tervüket. Az égptőke- mencék kihasználása egy év alatt 9 százalékkal nőtt és a csépal, valamint a törökszentmiklósi kemencék teljesítménye érte el a legnagyobb fejlődést. A berendezéskihasználás a téglapréseknél is megfelelő volt, 4 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A minőség 2 százalékkal emelkedett, a tégla selejt 42 százalékkal csökkent. E két mutató ilyen mérvű javulása csaknem félmillió forint többlettermelési értékhez juttatta a vállalatot. Ez év első 11 hónapjában 7100 órával kevesebb túl órát használtak fel, mint a tavalyi hasonló Időszakban. Mind a nyers, mind az égetett tégla önköltsége csökMA. Ülést tart a Szolnok Városi Tanács December 14-én, pénteken reggel 8 órai kezdettel tartja szokásos ülését Szolnok város tanácsa, melyre a város lakosságát ezúton is aseghív- ják. A tanácsülés napirendjén a közbiztonság és a felnőtt oktatás helyzetéről szóló jelen' tés szerepel. El a frontvárosból A legelő öntözés tapasztalatai két állami gazdaságban Egymillió kilométer baleset nélkül MIÉRT FÄZIK ÖTSZÁZ DOLGOZÓ? Jól működik a jászberényi mopresso ünnepek előtt a távírászoknál HIÁNYZIK A SZÍV TÖRVÉNYE Karácsonyi vásár Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklósim Nincs menekvés Egy hajtó fut most el a közelemben. Helybeli fiú, Gazdag Lászlónak hívják. Most éppen szabadságon van, azért jött ki az erdőre. — Várjatok! — kiált a többiek után. — En tudom, hová esett a vad! Eltűnik a szemem elől, mielőtt megszámolhatnám, hány madarat fűzött már a derekára. S aztán tovább folytatódik a harc a süvítő golyók ellen. Hiába, nincs menekvés. Szét- porzik a toll, bukfencező áldozatok jeleznek minden találatot. A hullásuk is szép. Kiterülve a havon, olyanok mintha csak aludnának. A ragyogó, színpompás fácántoliakat kalapjuk mellé tűzik a vadászok. — Németh Béla most lőtte az elsőt, s elmegy a tolláért. Szaporodik a zsákmány. Nemrég nagyvadra támadtak a Bakonyban. Oda most nem mehetnek. Kérdésemre, hogy miért nem. Hot- , séért. Zavarban van szegény. — Na, nem baj fiú, majd hazaviszed kitömni —vigasz- ' talja apja. Vállra akasztják a fegyvereket, indulunk befelé. A hídon az idős bácsi is csatlako- ; zik hozzánk. Talán régen ő is vadász volt, de ő nem beszél erről és én nem merem megkérdezni. Lent a befagyott Zagyva tükre fehérük, s kétoldalt sötétségben bur- kolódzva hallgatnak a part- menti erdők. Fehér Mária szonylag gyenge kondícióban indultak a télnek Az abádszalóki Lenin Tsz istállóiban a bizottság példás rendet és jó erőben lévő állatokat talált. Megfelelő az ellető-istálló és a borjúnevelő is. A Lenin Tsz azonban kivétel a járás tsz-ei között. A többi helyeken közepes, vagy gyenge a szarvasmarhák fizikai állapota. A szűkös takarmányadagok miatt leromlottak a tehenek és visszaestek a fejési átlagok. A kunmadaxasi Kossuth és Hunyadi Tsz-ekben például a a napi tejhozam alig éri el a három liter.. A vizsgálat során megállapították, hogy néhány tsz-ben nem biztosították az állatok vízellátását. A kunmadarasi Hunyadi és Uj Barázda Tsz- ekben nem hozták rendbe a kutakat. A tiszaburai Lenin Tsz-ben a legutóbbi napokban is a Tiszára hajtották itatni a szarvasmarhákat. A bizottság javaslatára és sürgetésére soronkívüld hitelt biztosítanak az említett tsz- eknek a kutak kijavítására, illetve a vízellátás megoldására. A járás tsz-eiben a hízók, anyakocák es süldők állapota megfelelő. Jó az elhelyezésük. tűrhető a takarmányozásuk, f kz állomány mindenütt egészséges A juh- és baromfiállomány vizsgálatakor két tsz-ben zsúfoltságot tapasztaltak az elhelyezésnél. A tiszaburai Lenin Tsz-ben 700 juhot 500 férőhelyes hodálv'ban tartanak. A tsz vezetői helytelenül, egy huzatos dohánypajtába akarták elhelyezni a felesleges állományt. Végül a brigád javaslatát fogadták el: a sertésf laktatókban teleltetik át birkáik egyrészét. A kunhegyes! Vörös Csillag Tsz-ben szakszerűtlen a baromfiak elhelyezése. Együtt tartják a törzs- és árubaromfi állományt. Ráadásul szűk ólban — 9000 állatot — 3—4 ezres férőhelyen. Itt az árubaromfi értékesítésével megoldódik az elhelyezési gond. A kunhesyesi járás szövetkezeteiben általános a takarmányhiány. Kevés az abrak és a szá’astakarmány. Több helyen a tömegtakarmány sem elegendő. Egy-két tsz- ben már elfogyott a siló, s a borsószalma sem sókáig tart. A takarmánnyal mindenütt takarékoskodnak. Ugyanakkor felületesség is tapasztalható. A kunmadarasi Petőfi Ts7-ben rosszul kazlaz- ták a szénát, emiatt beázott. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat-ez évben is alaposan-felkészült a várható nagy karácsonyi fprgalomra. Több mint 25 000 méter fenyőt vásároltak a Dunántúli Erdőgazdaságtól. Az első — egy- egy vagonos fenyőfaszállit- mány már megérkezett Jászberénybe és Törökszentmik- lósra. így e két városban a mai napon megkezdődik a karácsonyfák árusítása. A megyeszékhelyre előreláthatólag a hét vége felé érkezik meg a megrendelt fenyőfa. Jut bőven szaloncukor és csokoládé is a fenyőkre. A különféle szaloncukrókból — több mint 200 métertnázsát, a csokoládékból pedig közel 20 métermázsát juttattak az üzletekbe Végül egy hír a háziasszonyoknak: nem kell aggódni^ a kiskereskedelmi vállalat gondoskodott a karácsonyi beiglibe valóról is. Eddig 40 mázsa dióbéli;. 60 mázsa héjas diót, — ugyancsak ennyi mákot és nagymennyiségű mogyorót hoztak forgalomba. A fa’iM* népművelési munka idei tapasztalataiból A megyei tanács vb ülése Vlfc^G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Teljesítették égetési tervüket a tanácsi téglagyárak kent. A termelékenység egy év alatt 17 százalékkal növekedett, amelyet teljes egészében a létszám csökkentésével ért el a vállalat A vállalat háromnegyed- éves szinten 1 838 0Ö0 forintos nyereséget ért el. Ez körülbelül 13,5 napi fizetést kitevő nyereségrészesedésnek felel meg, — b. i, — Halló ITT — Itt Zsíros József, a ti- szatenyői községi tanács elnöke beszél. — Bizonyára sejti, hogy miért hívtuk, hisz lapunkban minden nap megkérdezünk valakit... — örömről és gondról? Jókor hívtak, mert valóban nagy öröm ért. Levágtam a hízómat. Száznyolcvan kilós volt 'ötven liter zsírja lett. Képzelheti, mennyire elégedettek voltunk a féleségemmel. De tudok más örömet Is mondani. A község termelőszövetkezetében — dacára a rossz időjárásnak — minden embernek tudnak munkát biztosítani. Ez a népinp... nagy öröm. Mert így legalább mindenki többet keres. — Ennyi jó hír után halljuk a. bosszúságot. — Mi a Törökszentmikiós és Vidéke Földművesszövetkezethez tartozunk. De úgy veszem észre, mostohagyerekként kezelnek bennünket. Ugyanis téli tüzelővel nem látták el megfelelően a falut. November elején kaptunk öt vagon szenet. Azóta semmit Az emberek meg naponta járnak be ide, a tanácshoz panaszkodni: nincs elegendő tűzrevalójuk. Jó lenne, ha gondolnának ránk és legalább a közeli napokban küldenének fát, szenet a helyi TÜZÉP-telepre. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap ülést tartott, melyen a többi között megtárgyalta a művelődési osztály jelentését, a fa- i lusi művelődési munka megjavítására hozott vb határo- I zat végrehajtásának idei első tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság megállapította, az idén a népművelési munka koordinálásában jelentős az előrehaladás. A korábbi évektől eltérően a községekben a tanácsok rendszeresen beszámoltatják a művelődési otthonok igazgatóit, a kultúrház működéséről, elvi és gyakorlati segítséget adva munkájukhoz, bár még a munkával kapcsolatos határozatok inkább a szervezési kérdésekre vonatkoznak. Az ismeretterjesztésben a színvonal javítása volt az elsődleges céL A tervekből már most megállapítható, hogy az előadások száma is emelkedik a tavalyihoz viszonyítva. Amíg tavaly 3823 előadás hangzott el a megyében, addig az idén 4700-at terveznek. S a számok azt is megmutatják, hogy e növekedésből a falura esik a nagyobb rész, 826 előadás a községekben hangzik majd el. Eredménynek könyvelhető el az is, hogy elsősorban a tanyavilágot sikerült az idén jobban bevonni az ismeretterjesztés 1 hatósugarába. Karcagon, Jászberényben a művelődési házak rendszeresen patronálják a környező tanyavilágot. Ismeretterjesztő akadémia; munkás, tsz, szülőik akadé- I miája stb. 164 indult a megyében. A művelődési munka középpontjába sikerült állítani a felnőtt-oktatást is — állapította meg a jelentés. A megye csaknem Valamennyi községében, valamint nagyobb üzemében működik » dolgozók általános iskolája, öt helységben szerveztek ki. helyezett gimnáziumot. A felnőtt oktatásban résztvevők száma ez évben 12000- re emelkedett, mégsem lehetünk elégedettek a tsz tagolt oktatásra való jelentkezésével, sok még a tennivalónk — állapította meg a végrehajtó bizottság. Foglalkozott azzal is. mik a leendők az analfabétizmus felszámolásában. A megyei tanács vb. felkéri a társadalmi szerveket, indítsanak mozgalmat az írástudatlanság megszüntetéséért. A városok és községek vb-jei a művelődési szervekkel együtt tegyenek Intézkedéseket azért, hogy a következő hónapokban minél több alapismereti tanfolyam induljon melyeken az analfabéták pótolhatják hiányzó ismereteiket.
