Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

1962. december 31. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 FÉNY ÉS ÁRNYÉK IIIIIIIIIIIIUIIIiJlllllillllllllllll!lllll!lllllllllllllilll!lllllllillli!l!líllilllltlllllll!l!l!! a törökszentmiklósi kulturális életben Öregasszonyok Mellékfoglalkozása : községi lelkész Kigyőzik a forgács a vfdia- kés szántotta barázda után. A két esztergáló Szűcs Al­bert, meg Halmi István azt kérdik tekintetükkel: tet­szik-e? — Nem értek hozzá — is­merem be. — Meg lehet ezt is tanulni — így az gyikük. Másikuk pedig huncutul rám kacsint. — Lám, a jó pap is holtig tanul A műhely sarkába intenek. Zömök, vállas fiatalembert rejt ott a tnumkaoad védő ablaka. Perc sem telik bele. szemközt ülök Horváth Ber­talannal, a Szolnoki Vasipari Vállalat dolgozójával, az új- szászi református gyülekezet tiszteletesével. — Horváth szaktárs, szólít­hatom így? Vidultan int kezével bele­egyező mozdulatot — Akárhogy. -Az üzemben Két asszony árpát mereget a padláson. A nyitott ajtón, az itt-ott felhúzott cserepek közt ki s be száguld a szél. Fülük már nehezen bírja a huzatot, még előbbre kell húzni a sötét fejkendőt, hogy ne hatoljon alá. Tóth néni görcsösen szorítja magához a vödröt Olyan hideg, mint­ha nem is terménybe, ha­nem szemesézett jégbe me­rítené minduntalan. Elfáradt. Nehézkes szuszogó ssal tölti a zsákokat, egyiket a másik után. Aztán az egyik nyílás­hoz lép és kitekint. Az ud­varról friss hó vakít a sze­mébe, kinn még egész vilá­gos van. Nagy sóhajjal for­dul vissza — Csak megnéztem, hogy itt Van-e fnég a raktáros — mondja, válaszolva a másik ki nem mondott kérdésére. Ha a raktáros elmegy, ak­kor ők is haza indulnak. Hozzá mérik az időt. Saj­nos, még itt van. Még meg­telik jónéhány üres zsák. Reggel óta meregetik, talán meglesz estére az ötven má­zsa, s vele az egy munka­egység. Sokszor nincs annyi. Egyikük ötvenöt, a másik hatvan éves. Tegnap zsákot varrtak a raktárban. — Nem fáztak? — kér­dezem. Cseh néni elereszti egy pillanatra az árpás-zsák szá­ját, elgémberedett ujjait melengetve mondja: — Dehogynem. Ott még hidegebb volt, mint a pad­láson. Képzelheti, egyhely­ben ültünk egész nap. Az ablakon csak vasrács mere- dezdk, üveg nincs. Különben is téglázott helyiség. Der­mesztő, szinte odafagy az ember. Magányos özvegyasszony Cseh Antalmé. Tíz éve dol­gozik a jászladányi Táncsics Tsz-ben. Nyaranként a rak­tári munka mellé még egy kevés kapálást is vállalt, napraforgót, cukorrépát, vagy kukoricaföldet. Otthon olyan egyedül van, — úgy mond­ja — nem" is érzi jól magát csak a közösben'. Keveset keresnek. Utoljá­ra júliusban kaptak előleget, akkor se sokat. Tíz forintot terveztek munkaegységen­ként, eleinte ki is fizették, de később a terméskiesések miatt csak kilenc került ki­osztásra, sőt visszamenőleg is levonták az egy-egy fo­rintot. Nem csoda, ha az embereknek alig jutott több egy-kétszáz forintnál. De­cember van — kár meg­kérdezni, hogy hová lett az­óta az a kis pénz. Többen szűkösen élnek, s egybe ne­hezebben várják a zárszám­adást. Tóth Ferencnének fáj a lába, mégis dolgozik minden nap. Jár egyik magtárból a másikba takarítani, terményt lapátolni, vagy felszedni. — Férfi munka ez — jegy­zi meg félhangosan. — Akkor miért nem ők végzik? — kérdem. — Mert azok most leltá­roznak. Már két hete múlt, hogy elmentek. Mire bezárják a padlás­aiét, egészen sötét lesz. Oda­bent már most is csaknem éjszaka van, alig tör be né­mi világosság a tetőcserepek résein. A két öregasszony is belevész a poros feketeségbe. Botorkálok vissza óvato­son, meg-megcsúszva a nyi­korgó fa lépcsősoron. A kor­látot meg se merem fogni, mert olyan rozoga, hogy a futó szél is megmozgatja, A közelben várakozó teher­gépkocsi vezetője, Tóth Fe­kete István észreveszi kín­lódásom, felkiált: — Majd, ha valaki leesik, akikor megcsináltatják! — Aztán még hozzáteszi: — Feltéve, ha megsebesül! Végre lent vagyok ismét a földön. Szerencsém volt, nem én lettem az áldozat. Alkonyodik, mindjárt jönnek lefelé a padlás idős, fekete­szoknyás munkásai is. Na­gyon szeretném, ha ők sem zuhannának le. Fehér Mária A I «kossá«; és köziilefek szolgálatában ! Mindennemű cipő. sportszerek, bőrdíszműves cikkek szakszerű javítását (javítórészlegek a város minden kerületében) mindenfajta cipő­féleségek mérték utáni készítését vállaljuk. Üzletünkben. (Szolnok. Beloiannisz utca 13, főpostával szemben) cipő és bőrdíszműves cik­kek nagy választékban kaphatók. Minden kedves vevőjének és megrendelőjé­nek boldog újévet kíván a SZOLNOKI BŐRIPARI KTSZ Szolnok, Beloiannisz u. 79—81. A lakosság és kőznletek s/o'gálatában! Mindennemű villanyszerelési, szerszám­gépjavítási, gépszerviz (T M K) lakatos szakipari munkák elvégzését, kerékpár, motorkerékpár, háztartási gépek, hűtőgé­pek, porszívó, mosógép, stb. kis, — nagy és garanciális javítását vállalja gyorsan és biztosan a Törökszentmiklósi Vasipari KTSZ Kossuth Lajos u. 144. MINDEN KEDVES ÜGYFELÜNKNEK BOLDOG OJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! Ha a világon mindenki ilyen volna... December 28-án este 23.00 órakor a katowicei kórház egyik betege olyan súlyos ál­lapotba került, hogy az orvo­sok életmentő operációt ha­tároztak el, amelyet azonban csak akkor hajthattak végre, ha a beteget előzőleg a nyu­gatnémet Bayer-cég különle­ges gyógyszerével kezelik. A beteg egyik rokona utol­só mentsvárként felhívta te­lefonon a nyári nemzetközi kajakturán részt vett nyu­gatnémet csapat egyik tagját Hamburgban. Az illető rö­vidhullámú rádióadó útján azonnali segítséget kért. A hannoveri amerikai kórház jelentkezett és közölte, hogy katonai gép viszi a gyógy­szert Hamburgba. Ott a Lufthansa Légitársaság gépe vette át az értékes külde­ményt és Nyugat-Berlinbe szállította. Az NDK rendőr, sége a gyógyszerért küldött, amelyet az NDK légierejének parancsnoksága katonai gép­pel azonnal útnak indított Lengyelországba. December 29-én délelőtt 10 45 órakor — tehát nem egészen 12 óra alatt — a gyógyszer rendel tetési helyére érkezett. A 1ó akaratú emberek összefog­tak: az élet győzött a halál felett, (MTI) úgyis „tisztelendő elvtárs’' vagyok. Együtt derülünk a mun­káskollektíva e szellemes hu­morán. — Sokat viccelik? — Most már nem. — Eleinte? — Az első napokban min­den vicc papról szólt ami itt elhangzott. Mikor én is el­mondtam néhány papos tré­fát, abbamaradt. — így fogadták? — Itt nagyszerűen, segítő­készséggel. tapintattal. Nagyon érdekéi, mi indí­totta arra Horváth Bertalan tiszteletest hogy dolgozzon, termelőmunkát vállaljon. Nagyon érdekes élettörténe­tet ismerek meg. lunkás csa­ládban. munkások közt, mun­kában nevelkedett S amikor pap lett... Hat évig vívó­dott, küzdött önmagával nem találta a helyét, belső konf­liktusban élt — Hiányzott a munka. Kicsit később: — Nem tudtam összeegyez­tetni elvemmel, hogy tétlen­ségben éljem le az életem. Nem kételkedem, hiszen az olajos kéz, a fakult mun­karuha hiteles tanúi szavai­nak. — És aztán a hívek ado­mányából élni — tagadólag rázza a fejét. — Abból, hogy a nálam szegényebbektől is el kéregessem a pénzt Érzem, nem tudná elvisel­ni a szégyent, ha életerős fia­talember létére kéregetne. Mióta ő az újszászi tisztele- tes, nem is szedik be az egy­házfenntartási költségeket. Feleségének zenei képesítése van, tanít. A papi fizetés hét­száz forint. Az üzemben most mint segédmunkás ezer­kettőt keres. De 1963-ban megszerzi a szakmunkás bi­zonyítványt, s az magasabb díjazással jár. Munkatársai azt vallják: a szakmunkásvizsgától nem kell félnie. Jól . dolgozik, ügyes ember és nemcsak ke­ze, szíve; is van az elektro­mos szereléshez. Ö pedig azt mondja erről: munkája az orvosok szívgyógyászatához hasonlítható. Dinamókat sze­rel, s a generátor, a gépezet a termelés szíve. Ha ezt a munkát csak agyoncsapja valaki, tessék-]ássék módon, leállhat a termelés vérkerin­gése. Szűcs Alberttól, mun­kapad szomszédjától, szak­mai tanítómesterétől hallotta ezt a példázatot. Nem tagadja, nagyon nagy hatással van rá az üzemben töltött egy esztendő. Minden napját itt tölti a munkások, között, s munkásvonuttalj munkásokkal jár Uj szászra, lakóhelyére. Szaktéraaítói tudom, 6 is sokat változott, mióta közéjük került. Egyre jobban szívéhez nő az üzem. Újítást terjeszt be, s perel, ha elkallódik a munka egy­szerűsítését célzó javaslat. Becsülettel szóváteszá, ha gát­ló tényezőt lát. — Akkor hát kiegyensú­lyozódott az élete. Kielégíti a munka? — Engem igen, de a főnö­kömet nem. Az üzemigazgatóra gondo­lok, de nyomban kiderül, másról van szó. Az esperes ellenezte Horváth Bertalan munkavállalását. így intette: — Az lesz ebből, hogy a pártbizottság zaklatni fog: hagyd a papi pályát, ha munkát akarsz kapni. — Zaklatták? Kérem, őszintén mondja meg. — őszintén: ők sose mond­tak ilyesmit. — Hát ki? Mindig nevető férfias arc- éle elkomorul egy pillanatra. — Az esperes a napokban hivatott be: így nem mehet tovább. Felszólított: döntsék, vagy a papi hivatás, vagy a termelőmunka. Még mindig szigorú kissé nézése. — Hamarosan választ kbU adnom. Arról beszélgetünk, hogy a római pápa is betiltatta a francia munkás papok moz­galmát A munka nemesítő hatása ugyanis olyan nagy volt a dolgozó francia par polcra, hogy seregestül hagy­ták ott az egyházi szolgála­tot. Most már felderül az arca, kivillan ápolt fehér fogsora. — Munka nélkül nem ifl lehet élni. Pedig a presbitérium is megütközéssel fogadta vál­lalkozását. Az egyik presbi­ter felesége meg is szólította: — Tiszteletes úr, nem tet­szik maga nekem. A papok nem szoktak semmit csinálni. Szolnok megyében ketten dolgoznak, egy katolikus pap és Horváth Bertalan. De er­ről sok pap véleményt mond. — Papnak lenni kényel­mes hivatás. Elpuhulhat az ember, beleszokhat, s aztán oda a vállalkozói bátorság, így vannak idősebb papkolr légáim. Azt mondja, a fiatal papok vele rokonszenveznek. Búcsúzásnál de­rül ki: jövőre egyetemre jelent­kezik. Mérnök szeretne leírni. Itt az üzemben, ahol a munkát meg­kóstolta, megsze­rette. A pártszer­vezettel beszélt, támogatják elgon­dolását. Egyikünk sem akarta, mégis úgy adódott, hegy a beszélgetés befe­jeztével vallási vi­tába bonyolód­tunk; A munká­sok hallgatták kö­rülöttünk, s egy­szer azt mondja valamelyik: — Ügy látom, egyik sem hagyja az igazát. Hát ilyen az élet. Borzák Lajos Tűzesetek a megyében A napokban két helyen is kárt okozott a tűz. De­cember 26-án éjjel a kisúj­szállási Búzakalász Tsz csibenevelőjében a fűtőbe­rendezések szabálytalan kezelése miatt tűz keletke- kezett és az épületben el­helyezett kétezer csibe el­pusztult. December 29-én délután a jászboldogházi Bercsényi Tsz csibeólja borult lángba. A kétezer csibét kimentették, de a 10 méteres épület a tűz mar­taléka lett. Mindkét helyein meg le­hetett volna előzni a kárt, a veszteséget, ha a beren­dezéseket gondosabban ke­zelik és a tűzrendészei! szabályoknak megfelelően fütenek. Tizennyolc kilométerre van a megyeszékhelytől ez ' a hosszan elnyúlt, térj edel- ; mes város. Lelkes pedagó- 1 gusok, két középiskola diák­sága, kislétszámú munkás- fiatalság, nagy külterületek érdeklődő parasztsága — ez Törökszentmiklős. Most né- í hány képet szeretnénk fel- ^ villantani arról, hogy a® él- 1 nek a lehetőségekkel kultúr- } munkások, művelődni és j szórakozni vágyók. A művelődési osztályon 1 gyors fejszámolást végzünk. 1 Először az akadémiákat, elő- 1 adássorozatokat, egyéb szer- ! vezett tanulási lehetősége- két, esti iskolákat, levelező ' tagozati hallgatókat vesszük ‘ számba. Hozzávetőlegesen s minden ötödik felnőtt tanul valamit a városban — szer- 1 vezett formában. Ezt azért i kell hangsúlyozni, mert a • mozi látogatókat, színházné­zőket, egy-egy tudományos f előadást alkalmilag meghall­gató embereket nem vettük be a statisztikába. A terme­lőszövetkezeti akadémiák jól beváltak. A Rákóczi Tsz-ben minden előadáson hatvan- hetven hallgató jelenik meg. Oballán a Búzakalászban is , vannak vagy ötvenen. Az \ Aranykalásznak és a Dózsá- j nak sincs szégyenkezni, va- j lója: negyven-negyven hall- j gatóval eredményesen halad- j nak előre a mezőgazdasági 1 tudományokban. Lpmorzsolódás nincs. Ez < talán annak köszönhető, 1 hogy minden termelőszövet- t kezet a saját termelési adott- i ságai szerint kérte és ter- 1 vezte meg a mezőgazdasági '< témájú előadásokat. Elénk a ' kulturális élet a mezőgaz- 1 dasági gépgyárban és a ba- 1 romfifeldolgozóban, dolgozik 1 a munkásakadémia. Egyedül í a malomban nincs semmi < mozgás. A népfront-kört az idősebb 1 korosztály látogatja. Az ot- í tani előadássorozaton első * alkalommal húszán, a2óta , rendszeresen hetvenen vesz- * nek részt. Több százan látó- 1 gatjáh a szülök akadémiáját * és az ifjúsági akadémiát. * Lázár Barna iskolaigazgató 1 tanyázóestjei is igen látoga- 1 tottak. Iskolába hatszáz fel- 2 nőtt jár. És hol van még * a pártoktatás mintegy nyolc- : száz fővel, az MHS, a Vörös- f kereszt tanfolyamai! ' Egyszóval: tanul a város. ( A könyvtárban kétszer any- nyi kötet került forgalomba 1962. december 1-ig, mint 1958-ban. A mozik száma megháromszorozódott, 1958- bam két mozi, jelenleg hat- filmszínház működik. Közü­lük egy szélesvásznú. Az öt­ezer rádió és a háromszáz-, kilenc televízió szintén a fejlődést bizonyítja. Pécs után Törökszent- miklóson nyílt meg az or­szág második libresszója. Meg kell mondanunk, mind- ezidedg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Amikor italt árusítottak benne, kocsmajellege volt, senki sem olvasott. Amikor áttértek a fekete és bambi- kiszolgálásra, a közönség maradt el. Azt a réteget, amelyik számára a libresszó a hasznosan eltöltött pihe­nés helye lehetne, mindez­idáig még nem sikerült meg­nyerni. Ki a hibás? Mindenki, aki nem tudott, vagy nem akart megfelelőképpen segíteni az új intézmény meghonosítá­sában. Hibás a művelődési ház, amely nem eléggé pro­pagálta az intézményt és nem gondoskodott megfelelő folyóirat és könyvanyag be­szerzéséről. Ugyanebben ma­rasztalható el a könyvtár is, amelynek szűkös elhelyezé­sén segítene, ha a libresszót bizonyos mértékben olvasó teremként is használhatnák. Feltétlenül hibáztatható az fmsz vezetősége is. amelvik mindez'deig — minden jó­akarata ellenére — csupán anyagi bevételi forrást látott a lib’",c szóban és nem ér­a mnn tríl órt/\o.on hntíti esetben — legalábbis kez­detben — bizony anyagilag áldozatot kell hoznia e fontos kulturális létesítmény fenn­tartására. A művelődési ház ren­dezvényei általában népsze­rűek. Sokan járnak a szak­körökbe, egyre több mun­kás- és parasztfiatal tekinti természetesnek, hogy a ki műt tud esteken, klubnapo­kon részt végyen. A műve­lődési ház nevelő munkáját meg tudná többszörözni, ha gépkocsit kapna, amely a távolfekvő külterületek miatt feltétlenül indokolt lenne, így tölthetnék meg igazán élettel a létesítés alatt álló klubszobákat, hiszen műsort, szórakozást vihetnének ki. Ami a művészeti csopor­tokat illeti, 1961. év végén hét művészeti csoport száz­tizenhat taggal dolgozott.- Idén az első félév végén ; mindössze három működött, ; harmincöt fővel. Nem két­- séges, hogy most, a szemle idején újra fellendül a mű­vészeti munka és még a múlt éviné] is több csoport és személy vesz részt benne. De ez lesz csak az igazi, ha ; ezek a csoportok állandóan ! együtt maradnak és nemcsak ‘ az egyszerű szereplés, hanem ' a rendszeres belső, ember- ' nevelő és közösségformáló ■ munka is céljukká válik. Törökszentmiklős jól ki- : használja a téli napokat. Es- . ténként megtelnek az isko­lák, az előadótermek. Élénk i az élet a művelődési otthon , ban. Ügy gondoljuk, van bennük elég erő ahhoz is, hogy tovább lépjenek, még jobbat, még többet adjanak és kapjanak. Hernádi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom