Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

v VILÁG PfiÖLfiTÁRJAJ EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei A/éftUtf% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Sin, évfolyam, 264. szám, Ara: 60 fillér 1962, november ll„ vasárnap ELLESTÉTEK JÁSZFELSŐSZESTGYŐBGYÖN A vak ember I KALAND VAN KINEK ÍRNI, DE... A jászásói szövetkezeti gazdák állták adott szavukat A jászágői Kókai László Tsz-ben ölár a munkák zö­mét letudták a szövetkezeti gazdák. Október végéig nem­csak a kapásnövények beta­karításával végeztek, hanem a korábban elvetett őszi ta­karmánykeverékek, szöszös- bükköny, őszi árpa után a rozs és a 480 hold búza vető­magját is földbe tették. — Szántanivaló sincs több ösz- szesen 250 holdnál, — ez is olyan homokos terület, ahol még nem késett ez a munka. Egész évben nem lehetett panasz az emberek igyekeze­tére. Az pedig újabb lendü­letet adott a munkák végzé­séhez, hogy a Vili. pártkong­resszus tiszteletére felaján­lást tettek. Nem Ígérgettek különösebb dolgokat, hiszen sok gonddal, bajjal közdő gazdaság a Kókai Tsz, de azt megfogadták, hogy szorgal­masan dolgoznak és mindent idejében elvégeznek. S ebben állták is a szavu­kat. Most séíh voltak töb­ben, mint akárcsak egy év­vel korábban, de az akarat, a szorgalom, megduplázta az aránylag kislétszáAú tsz tagság ere­jét. A 123 holdas kertészét a munkaerő hagy részét lekö­tötte. Szklenár Ferenc és Tóth Alajos brigádvezető irányításával általában ötve- nen — de esetenként többen is •**- a kertészetben dolgoz­tak. Sulyok János és Guba József növénytermesztési bri­gádvezetőnek együtt sem ju­tott ennyi ember. Sok fejtö­rést okozott, hogyan osszák el a legésszerűbben a kevés munkaerőt. De mégis sike­rült ez. Az aratást — igaz ebben a két kombájnnak volt nagy szerepe — és a eséplést aug. 20-fla befejezték. Azonnal hozzáfogtak a másodvetés­hez, meft a kongresszusi vál­lalásukban az is benne fog­laltatott, hogy 25 holdba vet­nek borsót, karfiolt és fürtös uborkát. Földbe tették a ma­got, a palántákat kiültették, de a nagy szárazság miatt nem érték el a kívánt ter­méseredményt. Nem lett vol­na annyi gondjuk, ha az ígért öntözőberendezést ide­jében megkapják. De mivel az késett, csak részben tud­ták pótolni a természetes csapadékot. így a borsóból — ami adhatott volna 80— 100 mázsát is — mindössze nyolc mázsa termést értéke­síthettek. Pedig jő ára volt ekkor a zöldborsónak, hét­nyolc forintot is fizettek ki­lójáért. Az uborka teljesen kipusztult, a karfiol pedig jó, ha 40 mázsa termést ad. Hasonlóan jártak a kalá­szos után vetett 30 hold siló- napraforgóval is. Egyrésze ki sem kelt, de a többi sem nőtt meg 10—15 centiméter­nél nagyobbra. Sem a gazdák, sem a veze­tők nem tehetnek arról, hogy a mostoha időjárás áthúzta számításukat. Szerencsére nem mindenben. Mert a kútfúró brigádnak si­került valóra Váltani ígére­tét. Kovács R. Béla, Breszkó János, Nagy M. Sándor, Abo- hyi Béla, Tóth Alajos és a legifjabb Pál Pál munkájá­nak eredményekén* két új kútrendszerrel g- jodott a tsz. Korábban is tak már csőkutakat, de talán az ösz- sem ad annyi vizet, mint a Tokod! dűlőben léte­sített kapcsolt kútrendszer. A 7 kút éjjel-nappal ontotta a vizet, öntözhették a kerté­szeti növényeket A legelőn hat kutat fúrt és kapcsolt egybe a brigád. Ezzel a kör­nyező szántóföldekre is jut­tathatnak vizet. A jövőre gon­dolva a közös gazdaság kü­lönböző részein tizennégy próbafúrást végeztek, kilenc helyen bő vízréteget találták. Ha tehát jövőre, vagy aZ azt követő években szaporítani kívánják meglévő kútjaik számát, már ez nem ókoz gondcrt, tudják, hol fúrjanak. Arról a leghiteflenebbek is meg­győződhettek az idén, hogy érdemes öntözni. A saját beruházás, az erre fordított munka gazdagon megtérül az öntözött földek terméséből W. K. KONGRESSZUSI VERSENYBEN Közeledik az MSZMP VIII. kongresszusának idő­pontja; A hetekkel, hónapokkal ezelőtt tett felajánlások egyre több helyen valósággá, reális, értékelhető tényékké válnak, A munkaverseny motorjai, lendítő erői a szocia­lista brigádok; Ök járnak élen a termelés növelésében, az anyagtakarékosságban, ők tesznek legtöbbet az emberi jótulajdonságok kialakításáért. A finis lendülete kimagasló eredményeket hoz az ipar minden ágában. Képeink ez alkalommal a könnyűipar és az élelmiszeripar dolgozóinak munkájáról adnak hírt. A Szolnoki Cukorgyárban — most. á kampány idején — éjjel-nappal dolgoznak; Sok a dolguk áz üzemlakato­soknak is, akik a gépek za­vartalan működését biztosít­ják. Például a szénszállító szalagsor napi 35 vagon sze­net; továbbit a kazánokhoz. Ha ez bármi ok miatt öl* akadna, bizony kézi erővel ennyi szenet lehetetlen len­le megfelelő ütemben a ka­zánokhoz hordani. Balázs Miklós üzemlakatos csoport­vezető (akit képünk is ábrá­zol) és brigádja kitűnő együt­tes. Ezideig még nem volt a berendezések működésében elsősorban Sok nehézséggel járt a „Kati” garnitúra egyik da- szolnoki Tisza Bútorgyárban rabján az utolsó simításokat fennakadás és az új modemformájú kony- végzi. az ő érdemük, hagamitura sorozatgyártásá­nak bevezetése. A munkából sokat vállalt magára az F. Bede brigád, amelynek tagjai a szocialista cím elnyerésé­ért is harcolnak; A köngresz- szus tiszteletére tett felaján­lásukban azt ígérték, hogy éves tervüket december 20- ra teljesítik. Emellett a mi­nőség javításén is munkál­kodnak. Képűnk Sándor Józsefet, a brigád egyik tagját ábrázol­ja, aki mér tizenegy éve dol­gozik a gyárban. A népszerű Sürgősen be kell fejezni a betakarítási és vetési munkákat Tanácskoztak a járási, városi mezőgazdasági osztályvezetők A megyei tanácsnál az őszi betakarítási, vetési, valamint a soronlévő munkákról ta­nácskoztak a szolnoki járás és város mezőgazdasági osz­tályvezetői. Az értekezleten Kasza Béla élvtárs, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője értékel­te az őszi munkákat és meg­határozta a soronlévő fel­adatokat. A legutóbbi tájékoztató je­lentések szerint lemaradás mutatkozik a még kintiévé cukorrépa, kukorica betaka­rításnál, valamint a talaj­előkészítésben & a vetésben. Igaz, hogy az elmúlt hónap­ban sem volt eső, ez azon­ban csak a talajmunkáikat hát­ráltatta, a betakarításra ked­vező volt a száraz időjárás. A cukorrépa-termés 85 szá­zalékát szedték fel. Lemara­dás tapasztalható Karcagon, Kisújszálláson, Törökszent- mifclóson és a kunszentmár­toni járásban. Befejezéshez közeledik a kukoricatörés. A szár letakarítása nem halad Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács el­nöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet­unió kormányának meghí­vására rövid látogatást tett Moszkvában, szombaton dél­után hazaérkezett, fogadásá­ra a pályaudvaron megje­lentek: Biszku Béla. az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöikhelyettese, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai. Pap János bel­ügyminiszter, Sándor József és Hollai Imre, a Központi Bizottság osztályvezetői. A pályaudvaron mégjelent V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) párhuzamosan a töréssel, ez hátráltatja a szántást is. A jelentések alapján meg­állapítható, hogy a vetés utólérte a tál aj előkészítési munkákat. Ez azt jelenti, hogy a talajelőkésitítés üte­me lelassult, amit Hem fog­hatunk óz aszályra, a száraz, kemény talajra sem. Problé­ma mutatkozik a két mű­szaknál is. A gazdasági bi­zottság felhívása alapján 226 munkás jött az iparból a mezőgazdaság segítségére. Ennek ellenére az éjjel-nap­pal üzemelő gépek száma kevés, a 2220 traktorból csak 1156 gép kétműszakos a me­gyében. Számuk alacsonyabb, mint a két hónappal ezelőtti, pedig emelkedést vártunk. Most mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy a taiajelőkészítési munkák meggyorsuljanak és a vetést minél előbb befejezhessük. Az optimális vetési időszak már elmúlt, nem várhatunk arra, hogy rövid időn belül annyi csapadékot kapjunk, amely megkönnyítené a munkát. Ezért továbbra is porba kell vetni. Feltétlenül szükséges már a vetőmag- normák emelése. Ha eddig az intenzív búzafajtákból 140 kg-ót vetettünk, most leg­alább 160 kg-ot vessünk. Probléma mutatkozik az őszi árpa vetéseknél. Az ok­tóber elején lehullott csapa­dék nagyon kevés volt és így inkább kárt okozott, mint hasznot. Az árpák csírázás­nak indultak, de később nem kaptak csapadékot. így jelentős a kipusztulás. Az a javaslatunk, a kiritkult ár­pák helyére intenzív búza­fajtát San-Pastoret, vagy Szkoroszpelkát vessenek. Az így kevert vetésből jó abrak- takarmány lesz. Az állattenyésztésben csök­kent a tehén és a kocaállo­mány. Ezen az állapoton vál­toztatni kell. Vegyük igénybe a kormányzat által biztosí­tott különböző takarmány- akciókat Egyik legfontosabb feladat az őszi állattenyésztési szem lék megtartása. November 12-től november 30-ig vala­mennyi termelőszövetkezet­ben ellenőrzik a bizottságok, beteléltetési felkészülést. Hárman járnak a verseny élén a szolnoki Ruházati Vállalat konfekció részlegén. Wilheim János, Cseh József és Szarvák Ignác egy brigádba tartoznak, együtt küzde­nek a szocialista címért. A vállalat igazgatója és üzem­vezetője szerint a kongresszusi versenyben a legjobb eredményt érték el. At lehet lábolni a Tiszán „Zörgetik” a partot a halászok A Kozéptiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legújabb jelentése szerint november­ben talán még sohasem volt ilyen alacsony a Tisza vízál­lása. A Kisköre és Csongrád Ölvén !sz-t patronálnak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat agrártudomá­nyi választmányának elnök­sége szombaton délelőtt ülést tartott a Kossuth-klubban. Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára, a választmány elnöke tartott bevezető előadást, amelynek alapján az elnök­ség megvitatta az agrártudo­mányi szakosztályok 1962— 1963. évi munikatervét. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az idén köz­vetlenebb módon is segíti a mezőgazdaság fejlődését: öt­ven gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetet patro­nál. Véget ért az élelmiszeripari gépgyártási ankét Az élelmiszeripari gép­gyártás fejlesztésével foglal­kozó ankét résztvevői szom­baton folytatták tanácskozá­sukat az ÉDOSZ székházé­ban. Bag: Mihály, a KGM általános gépipari igazgató­ságának főmérnöke az élel­miszeripari gépgyártás hely­zetéről és távlati fejlesztésé­ről tartott előadást, amit széleskörű vita követett. A fejlesztés irányainak kérdé­sében kifejtették véleményü­ket az Országos Tervhivatal, az Élelmezésügyi Miniszté­rium és különböző tervező- intézetek szakemberei. A kétnapos vita alapján a ta­nácskozás részvevői határo­zati javaslatot fogadtak el. Ebben felkérik a Kohó- és Gépipari Minisztériumot és az Élelmezésügyi Miniszté­riumot, hogy együttes kollé­giumon vitassák meg az élei- | miszeripari gépgyártás fej - i nap lesztésének kérdéseit, közötti szakasz számos pont ján valóságos patakká sovú- nyodott a folyó. A Kisköre környéki gázlók vízmagassá­ga még az egy métert sem éri el, így gyalogszerrel is át lehet lábolni. A hajók a gát­lóikon csak előzetes ellenőr­zés után haladnak keresztül, Az szokottnál nehezebb helyzet előtt állnak az őszi nagyhalászáét végző szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz tagjai is. A ladikok gyakran futnak „zátonyra", varsáikat csak a partmenti alámosá- soknál használják. Tapaszta­lataik szerint ugyanis a ha­lak a kisvízből a nagyobb mélységű — úgynevezett .,erózió”-gödrökbe húzódtak be. Ezeken a pontokon „zör­getik” a partot, kiriasztják a halaikat és úgy* ejtik zsák­mányul. A halászok ötletes módsze­rükkel — a mostoha viszo­nyok ellenére — egy hónap alatt százötven mázsa halat fogták. A mintegy háromezer kilométer hosszúságú holt­ágakban. csatornákban vala­mivel kedvezőbb a helyzet Az alcsiszigétd holtágon dol­gozó brigád például néhány alatt harminc mázsa zsákmányra ’ tett ssev*

Next

/
Oldalképek
Tartalom