Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 11. 2 „ Olyan botrány, amilyenre az NSZK fennállása óta még nem volt Egyre tovább gyűrűznek a Spiegel-ügy áitai felvert hullámok Bonnban Bonn (MTI) „Bonnban az összetört cse­repek és a bizalmatlanság hegye tornyosodott fel” — írja szombaton a Neue Rhein-Zeitung. „A szövetsé­gi köztársaságnak nevezett állami testben régóta felhal­mozódott politikai genny ki­töréséről vám szó” — így jel­lemzi a Frankfurter Rund­schau főszerkesztője az el­múlt napok eseményeit, azt a tényt, hogy Strauss had­ügyminiszter hosszas taga­dás, majd pedig gyanútlansá- got színlelő köntörfalazás után, végül is kénytelen volt hevallanj — korábbi nyilat­kozataitól ellentétben ‘—, hogy igenis köze van a Spie- gél-ügyhöz. hiszen személy szerint 6 adott telefon utasí­tást — a törvényes formák megsértésével — Ahler szer­kesztő spanyolországi letar­tóztatására. Strauss pénteken a Bun­destagban még mentegetőzni próbált, illetve azzal igyeke­zett csökkenteni a tény be­ismerésének jelentőségét, hogy azt állította, 5 csupán „tájékoztatta” a madridi ka­tonai attasét arról, hogy Ahler ellen elfogató paran­csot adtak ki. Szombaton reggelre azonban Straussnak ez a mentegetőzése is össze­omlott, kiderült ugyanis, hogy nem csupán „tájékozta­tásról” volt szó. A spanyol belügyminisztérium ugyanis hivatalosan közölte, hogy a nyugatnémet katonai attasé Strauss-szal folytatott tele­fonbeszélgetése után azonnal érintkezésbe lépett az illeté­kes spanyol hatóságokkal és felkérte őket Ahler letartóz­tatására Bonnban szombaton feltű­nést keltett, hogy Schröder külügyminiszter váratlanul Bonnba rendelte a madridi nyugatnémet nagykövetet, mégpedig — mint a külügy­minisztérium szóvivője kö­zölte — azért, hogy tisztáz­zák: hogyan volt lehetséges az. hogy a madridi katonai attasé a nagykövetség meg­kerülésiével kapott utasítást a Spiegel-ügy ben való eijá­Ai Algériai Kotniminisfa Párt a* FIJN egy párt-törekvéseiről Párizs (MTI) Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatban szögezte le álláspontját a kommunista összejövetelek betiltásával és az FLN politikai bizott­sága által szorgalmazott egy- párt-rendszerrel kapcsolat­ban. A nyilatkozat rámutat, az FLN politikai bizottságá­nak képviselői arra kérték az algériai kommunista pártot, szüntesse be tevékenységét az FLN kongresszusáig és a kommunista párt tagjai csat­lakozzanak az FLN szerveze­teihez; Az As Saab, az FLN lapja kubai példára hivat­kozva az alégriai kommu­nisták szemére vetik, hogy nem értik meg azt, amit a kubai kommunisták megér­tettek. — A kubai egységes párt — hangoztatja az algériai kommunista párt nyilatko­zata — három forradalmi szervezet, köztük a kubai kommunista párt hosszú egyesülési folyamatának eredményeként, testvéri vita, önkéntes megegyezés után jött létre a marxizmus—le­ninizmus elvi alapjain. Az algériai kommunista párt is híve az egységes párt létre­hozásának, amennyiben az a munkásosztály ideológiáján alapul. Kész testvéri vitát folytatni olyan egységes pártról, amelyet az algériai forradalom fejlődése érlel meg amelyet nem mestersé­gesen hoznak létre. Algériá­ban azonban mint azt az FLN válsága is megmutatta, nin­csenek még meg az egysé­ges párt feltételei.­Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában kitart ismert álláspontja mellett, hogy a jelenlegi helyzeben a legcélszerűbb ha a külön­böző hazafias forradalmi szervezetek függetlenségüket megőrizve a nemzeti front­ban egyesülnek. A párt nyilatkozata végül hangoztatja, továbbra is épí­tő módon akarja támogatni az algériai kormány pozitív intézkedéseit. de felkéri az FLN politikai bizottságát, vesse el a tömegek mozgal­mát gyengítő kommuniste- ellen ességet. (MTI) rásra. A szolgálati szabályok értelmében ugyanis a had­ügyminisztérium is csak a külügyminisztérium útján adhat utasításokat a katonai attaséknak. Schröder e lépé­sével hangoztatják politikai megfigyelők Bonnban, — tün­tetőén igyekszik magát elha­tárolni a Spiegel-ügytől, il­letve még inkább előtérbe állítani régi vetélytársónak Straussnak „szabálytalan magatartását” ez ügyben. Miután Straussnak a Spie- gel-ügyben játszott szerepe az egész világ közvéleménye előtt lelepleződött,- politikai körökben egyre jobban hang­súlyozzák. hogy a hadügymi­niszter helyzete „erkölcsileg tarthatatlanná vált”. Az SPD sajtószolgálata Strauss azon­nali lemondását követelte, néhány lap szerint CDU kö­rökben is szaporodnak a cél­zások arra, hogy Strauss sze­mélye kezd kényelmetlenné válni a párt számára. A Spiegel-ügy által felvert hullámok és különösen az a tény. hogy a belügyminiszter és hadügyminiszter olyan té­nyek beismerésére kénysze­rültek, amelyeket egy héttel ezelőtt még körömszakadtáig tagadtak, rendkívül súlyos bizalmi válságot idézett elő Nyugat-Németországban, olyan válságot, amilyenre az NSZK fermálíása óta nem volt példa. Tükröződik ez a tény a polgári sajtóban is, még olyan vezető sajtóorgánumok is. amelyek egyébként paesz- szemenöeo támogatják a bonni kormány politikáját, most sopánkodva hangoztat­ják. hogy „jóvátehetetlen kár történt*! (MTI) ENSZ-hírek Pénteken ülést tartott az ENSZ közgyűlés gyámsági bizottsága. India küldötte fel­szólalásában hangoztatta, hogy Dél-Afriíkát gazdasági bojkott alá kell venni, így kényszerítve Id a Délnyugat- Afrikával szemben dél afrikai résziről tett elnyomó intéz­kedések megszüntetését. Az indiai küldött szerint ugyan kerülni kell az erőszakot, ugyanakkor azonban mindent el kell követni, hogy Dél- Afrika megfelelő bánásmód­ban részesítse a mandátuma alatt álló területet és lehe­tővé tegye az ENSZ szervei­nek a Délnyugat-Afrika te­rületén történő szabad moz­gást. A küldött emlékezte­tett rá, hogy India már 15 évvel ezelőtt megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat Dél-Afrikával és példáját azóta más országok is követ­ték. Ha az ENSZ legtöbb tagállama hasonlóiképpen jár­na el, ez kényszerítené a dél-afrikai kormányt állás­pontjának megváltoztatására. Olaszország képviselője felvetette annak a lehetősé­gét, hogy Délnyugat-Afrika kérdésével a közgyűlés rend­kívüli ülésszakon foglalkoz­zék. A közgyűlésnek felhí­vást kellene intéznie a nem­zetközi bírósághoz, hogy az gyorsítsa meg a Libéria és Etiópia által benyújtott ja­vaslat tárgyalását. A két afrikai ország ugyanis két­ségbevonta Dél-Afrika azon jogát, hogy továbbra is köz­igazgatása alatt tartsa Dél­nyugat-Afrikát olyan man­dátum alapján, amelyet még a népszövetségtől kapott. • A Jemeni Arab Köztársa­ság ENSZ-küldöttsége pén­teken közleményt terjesztett a többi ENSZ-kiildöttségek tagjai között. A közlemény elítéli a szaud-aráfoíai és beduin törzsek, szaud-ará- biai és jordániai reguláris haderők és zsoldosok által Jemen északi és keleti hatá­raid ellen elkövetett támadá­sokat. Megállapítja a közle­mény, hogy az agresszorok súlyos veszteségeik ellenére a támadásokat továb folytat­ják Jemen ellen. (MTI) A BKP Vili. kongresszusának szombat délelőtti ülése Szófia (MTI) Szombaton reggel folytat­ta tanácskozásait a BKP VIII. kongresszusa. A beszá­molók feletti vitában első­nek Encso Sztajkov, a Haza­fias Arcvonal Nemzeti Taná­csának elnöke szólalt fel. Be­vezetőben ismertette az 1956. áprilisi plénum óta eltelt időszak gazdasági sikereit. Felvetette azonban. hogy ezek ellenére vannak bizo­nyos nehézségek a lakosság egyes árucikkekkel való el­látásában. „Mindez annak tudható be — mondotta —, hogy a személyi kultusz idő­szakában a mezőgazdaság fejlődése lemaradt az ipar nagyarányú fejlesztése mö­gött. Hangoztatta, hogy a párt azóta megfelelő határo­zatokat hozott a mezőgazda­ság fejlesztésére, a személyi kultusz időszakában a me­zőgazdasági politikában elkö­vetett hibák kijavítására. A szónok felhívta a fi­gyelmet arra. hogy az elkö­vetkező időszakban a párt és az egész nép legfontosabb feladata a húszéves népgaz­daságfejlesztési távlati terv megvalósítása lesz. Alekszandr Pobretenov. a Bolgár Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a Kép­zőművészeti Intézet igazga­tója, a személyi kultusz idő­szakának a művészeti életre gyakorolt káros hatásairól beszélt. Elmondotta, hogy abban az időben egész sor művészt félreállítottak, il­letve alkotó munkájában akadályozták csupán azért, mert alkotásaik nem tet­szettek Cservenkovnak és csoportjának. A képzőművé­szetben az akadémikus kife­jezésmód és a történelmi té­ma uralkodott. Csak a sze­mélyi kultusz felszámolása után indult meg a művészet­ben az új formák keresése, a mai élet ábrázolása. Obrefenov végül hangsú­lyozta a képzőművészetben iftt-ott mutatkozó marxista­ellenes nézetek és behatások elleni harc jelentőségét és szükségességét. A kongresszus folytatja ta­nácskozását. (MTI) A jemeni hadihelyzet Szánon, (TASZSZ) Mint az A1 Ahram című lap jelenti, pénteken a szaud- arábiad és jordániai zsoldo­sok kétszer kíséreltek meg betörést jemeni területre. Szada körzetében, az or­szág északi részén a zsoldo­sok páncélautók támogatásá­val átlépték a határt, de sú­lyos vereséget szenvedtek, s 300 halottat és 200 sebesültet hagytak maguk után. Ezen­kívül a csatatéren maradt több páncélgépkocsijuk is. A köztársasági kormány ka­tonád 20 zsoldost foglyul ej­tettek- . Jemen délkeleti vidékén a kormány csapatok bekerítet­tek és majdnem teljesen megsemmisítettek több zsol­dos-egységet, amely Bejhan emirátus területéről hatolt be Jemeni földre. Ebben a* ütközetben a jemeniek ame­rikai gyártmányú fegyvere­ket zsákmányoltak. Az A1 Ahram a jemeni fegyveres erők parancsnok­ságától szerzett értesüléseire hivatkozva közli, hogySzaud- Arábiában 3000 jordániai ka­tona és tiszt tartózkodik. Szalai elnök a nemzeti gárda újoncainak többek kö­zött ezeket mondotta: „a je­meni nemzeti forradalom megrendítette Szaud és Husszein király trónját, s félelmet keltett az elaggott brit birodalomban, amely összeesküvést szőtt ellenünk Jemen keleti és déli hátárán. Anglia csapatokat küldött ellenünk. E katonák be akar­tak hatolni területünkre, de megsemmisítő csapást mér­tünk rájuk’ (MTI) GERENCSÉR M1K1ÖS: 4 londoni feliebbviteli bíróság elutasította a/ angol nemzeti szocialista párt tagjainak fellebbezését London (MTI) A londoni feliebbviteli bí­róság elutasította az angol nemzeti szocialista párt ve­zérének, C, Jordan-nek és vádlott társainak fellebbezé­sét. és helybenhagyta azt a bírósági ítéletet. amely Jordam-t kilenc havi, társait hat havi fogházbüntetésre ítélte. Az indokolás kiemeli, hogy ez az első eset. amikor vala­kit olyan szervezet tevékeny­sége miatt ítéltek el. amely­nek bevallott célja „a de­mokrácia kimúlásának meg­gyorsítása” bármely eszköz­zel, ezért ez megfelelő alka­lom elrettentő ítélet hozásá­hoz. A feliebbviteli bíróság csak az iránt táplált kétsé­get, hogy az elsőfokú bíróság ítélete elég súlyos volt-e. Figyelemre méltó, hogy a belügyminiszter néhány órá­val a feliebbviteli ítélet ki­hirdetése előtt kijelentette az alsóházban: a kormány addig nem javasol új tör­vényt a fajok elleni izgatás büntetésére, amíg meg nem győződött arról, hogy a je­lenlegi törvény nem elég hatályos: — Talán addig halogatja a belügyminiszter a fajgyűlö­let szításának büntetését, amíg ezek a gonosz szerve­zetek annyi mérget terjesz­tettek. hogy a törvényalko­tás elkésett? — teszi fel a kérdést ezzel összefüggés bér a Daily Worker, menni KISREGÉNY — 21. — Hosszan, együttérzőn nézte a fiatalasszonyt, halogatta a beszédet, de érezte, hogy ideje szólni, mert a várako­zás növeli az ijedelmet. Már­pedig éppen ezt szerette vol­na elkerülni. — Az apósát kitelepítették — mondta végül. Klári kék szeme meghök­kentem ractyonau. Fehér se­lyemkendője koszorújában arca is világítóbb lett. Vár­ta, hogy a hír ütéséből fel­ocsúdjon, csak azután szó­lott: — Nincs nekem apósom. Szívesen venném, hű lenne, de a fiát kitagadta. Mi meg nem futunk utána. — De a tisztesség pártfogásra intette, felébredt benne a részvét, ha akarta, ha nem — Miért bántják?... Faragó egy tintaceruzát táncoltatott ujjai között. — Nem bántják. Csak más­hol kell laknia. Gorombul a politika. Olyan adjonistent köszöntek nekünk, hogy ar­ra más fogadijstent nem válaszolhatunk. A kulak — osztályellenség Ha nincs a határövezetben, ennyivel is viaskodik benne az emberi közvetlenség és a hivatalon tartózkodás. Az utóbbit meg­értette, az előbbiért hálás volt, örült, hogy együttérez- nek vele. De nyugtalansága nem tágított szívéből. Saj­nálta is a párttitkárt, megér­tette, hogy neki se könnyű. — Megfogadom a tanácsát, Faragó elvtárs — mondta. “ Nem szólok. De meddig tu­dom megállni?... A titkár fásult mozdulattal ejtette el a ceruzát. — Nem tudom... Kláriék nagyon várták ezt az estét. Már kedden elhatá­rozták. hogy pénteken mozi­ba mennek. Ma korábban ab­bahagyhatták a munkát, mi­vel a művezető ügyes-bajos dolgai miatt korábban kezd­kevesebb a gondunk. Erről van szó. Ne nyugtalankod­jon és a férjének se szóljon egyelőre. Dolgozzunk becsü­lettel, aztán majd csak jobb- rafordul ez a mérges álla­pot. Maga kommunista. Ügy tudom, az édesapja régi for­radalmár. Akkor meg mi a fenének magyarázzak?... Klári figyelme éber volt, átlátta, hogy a párttitkár ne­hezen alakítgat ja szavait. ték. A fiatalasszony napköz­ben azt is elképzelte sokszor, hogy mozi után elmennek a Pannóniába, vacsoráznaic, bort isznak címkés palackból, cigányzenét hallgatnak és ez­után még mindig marad ar­ra idejük, hogy másnapra ki­pihenjék magukat. Most egy­szerre elfelejtette, hogy mi­lyen kislányos rajongással dé­delgette magában az örömöt. Dani mit sem gyanítva vá­rakozott a kolomp mellett. Derűs kedvvel számolgatta, hogy száz forint elegendő lesz-e a kiruccanáshoz. Jó­kedvűnek, kacagónak s egy kicsit megUletődöttnek sze­rette volna látni asszonyát. Klári félve, a bűntudathoz Ivasonló érzéssel közelített feléje. Nem bízott magúban. Nem tudta elhinni, hogy ké­pes lesz az alakoskodásra- Es amikor párjához érve mégis mosolygott, ráborult a szé­gyen súlyos hulláma, hogy íme, sikerül... * Ismét lámpa köré gyűltek a parasztok Kincses József műhelyében. Már nem volt szükség a búboskemence me­legtermelő jóindulatára. Kint könnyezni kezdtek a kopár fák, kérgükről enyheség ol­dotta le a fagy görcsét. Ke­mény kékből bordóra lágyult az éjszaka színe a hold fá­tyol mögött utazott és az út­járól alápermetező ezüstpára már nem hűlt dérré a ház­tetőkön. Idebent az indulat melege gőzölgőit, dohos szagú gubák hányódtak a priccsen, hor­padt kucsmák sötétlettek az edényszárító polcokon, mint­ha óriási mérgesgombák nyíltak volna ki a száraz deszkából. A parasztokat va­lami nyugtalan láz izzasztot- ta, arcuk ragyáin kristállyá gyűlt a lámpafény, szemük mécsesében tompa tűz pislá- , költ, szinte füstölgőit a te- i kintetük. Komoran szánták , rá magukat a döntésre és , nem tudták, hogy mi vár ■ rájuk. Egyetlen biztosítékra építettek: Kincses József hi­tére. Erre is csak azért, mert a rokkant kommunista még soha nem csapta be őket. Amit régen beszélt a jövő­ről, az úgy lett valóság a jelenben. s a téli esték hol­napot idéző vitáiban lassan, meg-megtorpanva barátkoz­tak össze a majdani jelen­nel. Ha Kincsest egyszer is tettenérik a bódításban, to­vább hiába bölcselkedett volna, szavait nem fogadja be többé a bizalom. Az öreg Kincses elszótla- nodott a győzelemtől. Sok­sok év után elcsitult a tü­relmetlensége, próbálta föl­mérni, mit is jelent, hogy mások akaratává változtak a saját gondolatai, szándékai. Mától kezdve a falu sorsá­nak gazdája lett. Vezető, aki arra való_ hogy benne Uik- jon a felelősség. Céltábla, akire rá lehet mutatni, ha rombol a balszerencse. Es apja mindenkinek, pártatlan jóbarát, akit csak akkor bol­dogít a munka haszna, ha az valamennyiük örömére válik. "Eszébe sem jutott, hogy elnöknek választhatják. Til­takozott, de rátámadtak: ha tudod a módját, akkor mu­tasd meg! Elnémult, mert. joggal vádolhatták volna, hogy csak szájhős, a maga­kotyvasztotta kását mások­kal etetné meg. Ügy látszott, nincs miről beszélni tovább, a végszót ki­mondták, indulhatnak haza. De a bokrosfülű Kozma Al­bert vallatón meredt Kin­csesre. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom