Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

19*2. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Teljesítette áruértékesítési tervét a jászte eki Tolbuchin Tsz Hat száza'ékos termelésfokozás, géppark növelés ley tervesnek a papíreyárban Motorizált ágyak Az Észak-Angliai Kórházak Szövetsége nemrég bemutat­ta a motorizált kórházi ágyak első példányait. Az ágyakra szerelt kismotorok és elekt­romos berendezések lehető­vé teszik, hogy a beteg .vagy az ápoló tetszés szerint emelje, vagy süllyessze az ágy fej-, illetve lábrészét és szükség esetén az ágy önmű­ködően átköltözzék a kívánt helyre. A kisipari szövetkezetek több mint kétszáz új készít­ményét vizsgálta meg az utóbbi időben a kereskedel­mi minőségellenőrző intézet. Az új gyártmányok között található a tasakformában összehajtható, 8—10 literes műanyag locsolókanna, a 10 kiló hordképességű selyem- fonalas PVC bevonatú bevá­sárlószatyor és az olajbányá­szok részére készült műgu­mi, tömör talppal ellátott, szövetbélésű hő- és olajálló védőcsizma. Az újdonságok egy részét a gépjárműveze­tőknek szánták. A KERMI többek között elfogadta á A Jászság egyik híres kö­zös gazdasága, a többszörö­sen kitüntetett jásztelki Tol­buchin Termelőszövetkezet október végére teljesítette egész évi áruértékesítési ter­vét. A kiváló nagyüzem száz katasztrális holdanként ne­bonvhádi vegyes ktsz-ben készített autóscipőt. Ezt a lábbelit fekete, barna, vagy csau-színű marhaboxból gyártják, alsórészét pedál­érzékelő, hajlékony nyak­talpból préselik. A motoros sapkákat a Tatai Kesztyűs Szövetkezet műhelyében ál­lítják elő kesztyűbőrből, könnyű nyakvédővel és fej­résszel, amelyet műselyem­mel bélelnek. Szintén tatai újdonság a fehér színű autós­kesztyű, anyaga sertés has- szélbőr, kötött banloncsíkok- kal varrják össze és a kéz­fejen szellőzőnyílásokat hagy­nak. (MTI) gyedmillió forint értékű me­zőgazdasági terményt, húst, tejet, tojást adott a népgaz­daságnak. Az eredmény annál inkább értékesebb, mert a szövetke­zet tagjainak kemény küz­delmet kellett vívni a hosz- szantartó aszállyal. Amivel kevés gazdaság di­csekedhet búzából, kukoricá­ból. cukorrépából elérték a tervezett átlagot, őszi árpá­ból pedig holdanként két- három mázsát takarította!? be terven felül. Az állattenyésztés — a ne­héz takarmányozási viszo­nyok ellenére — biztos jöve­delmi forrást jelentett. Ok­tóber végéig százhúszezer fo­rint értékű sértés, marha és baromfihúst értékesítettek minden száz hold után. Ter­ven felül, az év végéig még háromszáz hízottsertést és nyolcvan sőrét adnak át a felvásárló szerveknek. A kö­zös gazdaság tervszerű gaz­dálkodását mutatja, hogy az évszázad legaszályosabb nya­ra ellenére a munkaegység részesedés értéke is eléri a tavalyi szintet: előrelátható­lag negyvenkét forintot osz­tanak majd minden munka­egységre. A Szolnoki Papírgyár be­járata mellett álló hirdető- táblán az alábbi géppel írt Ilyen esetekből is lehet kö­vetkeztetni arra, hogy eb­ben az üzemben nemcsak a tervek teljesítésére és túl­teljesítésére kérik a dolgozó­kat, hanem bevonják őket s vállalat gazdasági, és mű­szaki életébe is, véleményü­ket kérik olyan dolgokban, amelyek elbírálása a vállalat igazgatójának vagy főmérnö­kének jogkörébe tartozik. Na­gyon helyes eljárás ez. A dol­gozók látva az irántuk táp­lált bizalmat, így válnak egy­re jobban az üzem gazdáivá és igyekeznek a termelést gátló problémákat megoldani. * Erről beszéltünk később Juhász Mihállyal is, a papír­gyár igazgatójával. — A vállalat vezetősége az 1963-as tervek elkészítésénél papírlapot láttuk kifüggeszt­ve: nagy segítséget vár a dolgo­zóktól. Nálunk nincsen a szó legszorosabb értelmében vett tervezési időszak. Párttag­gyűléseken és termelési ta­nácskozásokon állandó napi­rendi pont a műszaki fej­lesztés. A felvetett javaslatai­kat összegyűjtöttük, és most a vállalati és műszaki intéz­kedési tervek készítésénél felhasználjuk azokat — Milyen javaslatok szü­lettek eddig? — A cellgyár dolgozói ké­rik, a vállalat szerezzen be szalmabálázó gépet, hogy a szállítás következtében szét­hullott bálákat újra présel­jék, mert a „szabados” —bá- lázatlan — szalmával a szecskázógép etetése lassú. Jelenleg gazdaságossági vizs­gálatot folytatunk, jobban jövünk-e ki, ha üzembehc lyezzük a bálázót. '— A dolgozók másik fő" tos javaslata: Mivel szennyvízlevezető csatorna ban keletkezett dugulások már sok üzemzavart és mun­kaidő kiesést okoztak, állít­son fel a vállalat egy csator natiszlitó és karbantartó cso­portot. így az esetenként í csatornatisztítást végző deb­receni vállalat beavatkozás« szükségtelenné, a termeié» pedig zavartalanná válna — sorolta Juhász Mihály. — A következő évre mi- lyen fontosabb tervszámokat dolgoztak ki? — Hat százalékos többlet- termelést irányoztunk elő. Ennek felét időalapnöveke­désből érjük el. Ugyanis a folyamatos termelésre az idén májusban, tértünk át, 1963-ban viszont már egész éven át folyamatos munka­időben dolgozunk. Elkészítet­tük a tonnatervet is. de ez számunkra csak tájékoztató jellegű. — A papírgyárban negyed­éves operatív tervek szerint gazdálkodnak? — Igen. Tonnatervünk több tényező miatt is változhat. Ezek közül megemlíthetem a gyümölcsexport és a keres­kedelem szaloncukor igényét. Sapka, kesztyű és pedált érzékelő cipő az autósoknak, motorosoknak „Dolgozóink tudomására hozzuk, hogy: Egy 150 LE-s fekvő erőgépet és a hozzá tartozó 3 fázisú 50 periódu- sú generátort, valamint Ganz gyártmányú gerjesztő dinamót a vállalat kiselejtezi. Ha a vállalat dolgozói­nak a fenti állóeszközök egyéb hasznosítására vala­milyen javaslatuk van, jelentsék november 10-ig a műszaki osztályon”. Előnyös a jövő évi háztáji sertéshizlalási akció A háztáji gazdaságok feles­legéből megyénkben az idén csaknem 50 ezer sertés szál­lítására kötöttek szerződést, mely tízezerrel haladja meg az előző évi mennyiséget. Már megkezdődött 1963. első félévére a sertéshizlalási szerződéskötés, s a lekötött állatok száma hétről hétre emelkedik. Milyen kedvez­ményeket- biztosít a jövő évi sertéshizlalási akció, s mi­iyen feltételei vannak? Szerződés köthető minden jócsontozatú, hizlalásra al­kalmas sertésre, melyet 1963. január 1-től kezdődően a ter­melők által vállalt szállítási hónapban kell átadni. A leg­alsó átvételi súlyhatárok: hús- és húsjellegű- sestések- nél 100, zsír- és zsírjellegű sertéseknél 120, a tenyésztés­be fogott sertéseknél pedig 170 kilogramm. A szerződés- kötéstől számított öt napon belül az állatforgalmi vállalat sertésenként 400 forint ka­matmentes vételárelőleget folyósít a termelőknek. A leszerződött sertésenként a termelők 150 kilogramm abraktakarmányt kapnak ál­lami áron. A takarmányjut­tatás lehetővé teszi, hogy a háztáji gazdaságok — saját takarmányukkal kiegészítve — több sertést tudjanak meghizlalni. E kedvező fel­tételeket több községben helyesen használják fel és szerződést kötöttek a jövő évi hízók szállítására. A kunszentmártoniak kö­zül Bíró Flóriánné 14, Cseuz Károly 7, Gácsi István 8 sertésre szerző­dött. A eserkeszöllői Patkó János 9. Berta Péter pedig 5 hízó szállítását vállalta. A mes­terszállási szövetkezeti gaz­dák közül Dóczi Istvánt em­líthetnénk meg, aki 6 sertés­re szerződött. Az öcsödi Mé­ri Dezső 10. Rónyai László 6 hízó szállítását vállalta. A szelevényi szövetkezeti gaz­dák közül Seres Mihály 12, Túri Jstván csépai tsz tag pedig B hízót szállít a jövő év első felében. Az akció keretében törté­nő hizlalásnál nincs értéke­sítési gond, mert a vállalat átveszi a leszerződött iószá- gokat. Érdemes megemlíteni hogy a szerződéses árak jóval magasabbak a szabadfel­vásárlási áraknál. A háztáji gazdaságok szer­ződéses sertéshizlalásának a húsellátás szempontjából is nagy jelentősége van. A ház­táji gazdaságokban jól lehet hasznosítani a kihasználat­lanul heverő takarmányokat, melléktermékeket és hulla­dékokat. A sertéshizlalás jó lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdák kiegészíthessék a közösből származó jövedelmüket. Ér­demes tehát minél több ser­tést hizlalni és értékesíteni. Kovács József Élm. M. megyei Felvásárlási Kir. — sokat vártál rám? — kérdi messziről. Barna hullámos haja be­borítja a zipzáros kabát vál­lát, arcán kipirult mosoly. Fiatal kislány. Kezét lóbál- va, gyors léptekkel jön kö­zelebb. — Persze, vártalak, Irénke — mondom, ahogy találko­zunk. — Nem is kérdezem, miért nem jöttél, sok dolgod volt biztosan. — Ne haragudj. Az ember azt sem tudja, hová menjen előbb a határban. Ezernégy­száz hold nem kis terület, be se járom egy nap alatt. — Különösen kerékpárral. Igaz? — Kezdetben az se volt, gyalog jártam. A kettes üzemegység köz­pontjától messze van a kis­erdői terület, ahová naponta kigyalogolt a nyáron Dósa Iréné. Augusztus óta mező­gazdász a Jászsági Állami Gazdaságban. Alig múlt ti­zennyolcéves, az idén vé­gezte a mezőgazdasági tech­nikumot Törökszentmiklóson. — K űnővel érettségiztél, nem akarsz tovább tanulni? — Dehogynem. Voltam is felvételizni Gödöllőn. Sokan jelentkeztek, s engem a jö­vő tanévre vettek fel. — És az egyetem után? •• — Jövök vissza a gazda­ságba, kötelességem, hiszen innen kapok majd ösztöndí­jat. De itt maradok azután is. ha a kötelező idő letelik. Már most úgy érzem, el se tudnék menni a kettes kerü­letből. HAMAR MEGSZERETTE a helyet, a munkát a határban, az emberek is őt. Azt mond­A mezőtúri Béke Tsz száz holdas tábláján Benkó János magágyat készít a búzának DT lánctalpas gépével ják, ügyes, talpraesett vezető, éppen agronómusnak való ez a kislány. — Mindig gazdász akar­tam lenni — mondja egy kis szünet után. — Az iskolában is csak azt szerettem legjob­ban, ha kimentünk a határ­ba. Vékony, törékeny, szinte gyerek még, de nagyon ha­tározott, s magabiztosabb, mint első látásra gondoltam. Mesél a szüleiről, Jászapáti­ról, ahol laknak. Három test­vére közül ő a legfiatalabb. Egyik nővére gyógyszerész, s kiderül, hogy kisiskolás ko­rában bizony Iréné is a pa­tikát álmodta munkahelyé­nek. Aztán mire a bátyja be­iratkozott a technikumba, már úgy döntött ő is, hogy mégsem tanul mást. csak a mezőgazdaságot, mint Leven­te. Meg is kérdezem: — Nem bántad meg? Látom rajta, haragszik a kérdésért, azért is. hogy egy­általán ezt feltételezem. — Hogy képzeled? — til­takozik. — Hiszen olyan nagyszerű érzés nekem ezt csinálni. Nem is gondolod, milyen felszabadult örömmel járok a szabad mezőkön, messze kanyargó kocsiuta- kon. zöldülő vetések közt. Reggelente a kertészet felé belegázolok a harmatos fű­be, mindig előbb érkezem, mint a többiek. — Kik? — A munkáslányok. Meg asszonyok, férfiak. Sokan dolgoznak itt. — Megértitek egymást? — Feltétlenül. Pedig szigo­rú vagyok. Ezt nagyon komolyan mondta. Különben játékos, vidám természetű, a lányok­kal is mindig tréfál, vitára ritkán keni 1 sor. — EGYSZER VESZEKED­TEM. Krumplit szedtünk ép­pen, s a gép sokat nem for­gatott ltd. Délben megyek befelé, s látom hogy az egyik táblán sok idegen asszony ásóval, kapával felszerelkez­ve lopta a krumplit. Azt hitték szabad... Nem akar­tak elmenni, úgy kellett el­kergetnem őket. Könyörög­tek. Egy nagyon öreg nénit egész megsajnáltam. Fél napja gyűjtögette a zsák al­ján azt a keveset. — Ki­öntöttem az övét is, meg a többiek zsákmányát is. lilá­ba. ilyenkor nem lehet jó­szívű az ember. — Megértelek. És mondd csak, Iréné, a munkások, a beosztottjaid hogyan fogad­ják a parancsaidat? — Én nem parancsolgatok, csak megbeszélem velük ai munkát. — egyszerűen, ezt szeretik. Sokat dolgoznak, nehéz, kérgeskezűek. becsű - löm őket. Én többször dol­gozom együtt az emberekkel, amit éppen csinálnak, mert nincs ellenszenvesebb az unatkozva tébláboló ellenőr­vezetőnél. Mondjam neked, hogy szívesen csinálom?... Megszoktam a munkát és jó beállni közéjük a csapatba. Késő estig kinn vagyok a földeken, amíg csak lehet Nem bánnám, ha be se kéne jönni. — Nem szeretsz haza­menni? — A szállásra?... Tagadólag megrázza a fe­jét. Csodálkozom. — Nézd meg — invitál. HÁROM MÉTER HOSSZÚ téglázott padlójú szobácska. Asztal, szék, sarokban fogas, lavór, s fő helyen a vaságy. Hideg, rideg az egész helyi­ség. Szekrény nincs, fűteni nem lehet, kályhát sem hoz­tak. Igaz, kémény sincs. Dermesztő a félhomályos szoba a kőpadlójával, a kicsi ablakával, a fehér falak si­várságával. Igaza van a kis­lánynak, nem lehet az ilyen otthont szeretni. Büszkén mondja mégis: — Az én tiszteletemre rendezték be. Tudod, azelőtt fáskamra volt. Különben is megígérték, hogy kapok jobb lakást decemberben, vagy azután... , — Tehát ez nem biztos. És még mindig azt mondod, hogy jó neked itt? — A lakás nem lehet dön­tő. Agronómus vagyok, és ez nagyszerű. Fehér Mária Jól fizet a rizs A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz rizstermését há­rom gép csépeli. Jól fizet a rizs. A végső eredményt majd csak a cséplés befejez­tével tudják meg. de a mos­tani becslések szerint nem lesz sok eltérés a 17—18 má­zsás holdanként! átlagtól. A megfelelő talajadottságok, Boda Gábor növénytermesz­tési brigádvezető és Szécsi Márton rizstelepvezető sok éves tapasztalata, s az öntu­datos munka eredménye az idei jó termés. B. J. Törökszentmiklós író- és nyomópapíroknál ál­talában már meghatározott profillal állunk szemben. — Az időalap-növelés mel­lett az előbb említett hat szá­zalék többlettermelést mű­szaki intézkedésekkel érik majd el? — Igen. Ezek közül is el­sősorban a cellgyár rekonst­rukciója nagyjelentőségű, me­lyet 1965-re kell befejezni. Jövőre már három nagy gép­egységet cserélünk ki. NDK- ból nagyteljesítményű szecs­kavágót. Svédországból meg két Kamyr típusú mosószű­rőt és egy nagyteljesítményű péptisztító berendezést vásá­roltunk. — .A javaslatok között távo­lát! tervek is szerepelnek. Ilyen például a II. számú papírgép rekonstrukciója. Foglalkozunk ezzel, igyek­szünk beépíteni a tervbe, bár még jóváhagyott beruházási kerettel nem rendelkezünk. — A III. számú papírgé­pen a termelés már nem fo­kozható tovább, csak úgy, ha valamilyen változtatást hajtunk végre. Javaslat. ér­kezett arra, hogy melegleve­gő ráfúvatással a szárítóka­pacitást kell növelni. Ennek a műszaki intézkedésnek a végrehajtásával előrelátható­lag 3 százalékkal emelkedik a gép termelése. — Mindezek előtt talán azt kellett volna említenem — mondta az igazgató —, ami a gyár termelését egyszeri­ben a duplájára emelheti. Az pedig a Csepeli Papírgyár egy nagyteljesítményű re­konstruált papírgépe lenne. Reméljük, ha a helyszűke megoldódik, nem lesz ko­molyabb akadálya a gép leszállításának. — Helyszűke? — Az. A gyár négyzet­alakú területére beékelődött TÜZÉP-telepre lenne szük­ségünk. E területet kártala­nított kisajátítással akarjuk átvenni a TÜZÉP-től. A tár­gyalások folyamán a TÜZÉP lemondott a telepről, ha a tanács hasonló iparvágány­nyal ellátott területet bizto­sít számára. — A városi tanács segítsé­gére volna szükségünk, hogy a TÜZÉP-nek megfelelő he­lyet találjon. Abban az eset­ben, ha a kijelölt helyen nincs iparvágány, tervünk — a nagyteljesítményű papír- gép Szolnokra költöztetése — kútba esett, mert a vállalat nem tudja az iparvágány építésének költségeit megté­ríteni — fejezte be Juhász Mihály. A Szolnoki Papírgyár ve­zetői tehát nagy gondokkal küzdenek az 1963-as vállalati tervezés elkészítésekor. De a dolgozók széleskörű bevoná­sával megoszlanak a gondok és hasznos, jó elképzelések születnek. B. J. AGRONÓMÖSLÁ NY

Next

/
Oldalképek
Tartalom