Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962,‘november M. Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) HOAN VAN HOAN A VIETNAMI DOLGOZOK PARTJA POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA felszólalásának első részében elismeréssel beszélt a' ma­gyar népnek a szocializmus építésében elért sikereiről, majd felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának a VIII. kong­resszushoz intézett üdvözle­tét. A Vietnami Dolgozók Pártja köszönetét mond azért a segítségért, amelyet a ma­gyar nép nyújtott Vietnam­nak. AILI NAKINEN A FINN KOMMUNISTA PÄRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának nevében köszöntötte a VIII. kong­resszust, majd így folytatta: „A mélységes tisztelet és csodálat érzését tolmácso­lom a magyar népnek és a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, amely Magyaror­szágot oly rövid idő, 17 év alatt nagyipar­ral, modem mezőgazdasággal és magasfokú kultúrával rendelkező országgá változ­tatta. Tudjuk, hogy nagy eredményeik mögött kemény erőfeszítések és harcok van­nak". A finn párt küldötte ezt követően a pártja előtt álló legfontosabb feladatról, a bé­ke megvédéséről szólt. Mint mondotta, ennék fontosságát a közelmúltban különösen világosan bizonyította az Egyesült Államok által pro­vokált, Kuba ellenes agresz- szió. „Az, hogy ma béke van, a Szovjetunió békepolitikájá­nak, a kubai nép hősi helyt­állásának köszönhető, s ez a megfontolt, felelősségtől át­hatott békepoditika kiváltot­ta a világ békeszerető népei­nek elismerését YAKUB Dl MISÍ TÖRÖKORSZÁG KOMMUNISTA PÄRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA felszólalásának bevezető ré­szében elismeréssel szólt a népi Magyarország» sikerei­ről, majd így folytatta: — Ezek a sikerek és külö­nösen az utóbbi öt év alatt elért eredmények, a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom számára nagy- értékűek és fontosak. A ma­gyar munkásosztály, a ma­gyar nép a marxista—leni­nista párt vezetésével tudta kibontakoztatni teljes mér­tékben teremtő erejét. Ez­után a törökországi helyzetre áttérve kijelentette: — Az imperialisták hábo­rús előkészületeik egyik fő központjává változtatták Tö­rökországot. Bérbeadták az országot az amerikai katonai erőknek és támadó hadse­regnek. Ennek a bérnek az árát az elszegényedett török nép fizeti meg. Pártunk hű a világ kom­munista- és munkáspártjai­nak 1957-es és 1960-as moszkvai határozataihoz. Ne­héz elképzelni — jegyezte meg a továbbiakban —, hogy az Albán Munkapárt vezetői­nek az internacionalizmussal ellentétes álláspontja más célt szolgálhatna, mint a Vi­lág kommunista- és munkás- mozgalma egységének a meg­bontását. A török párt küldötte be­fejezésül sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. CL4UDE JONES AZ AUSZTRÁLIAI KOMMUNISTA* PÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA felszólalásában többek között kijelentette: Az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok he­lyesen hangsúlyozzák, hogy hazánk legégetőbb kérdése a békeharc. Pártunk teljes mértékben támogatja ezeket a megállapításokat, s min­denkor azon munkálkodik, hogy leleplezze az imperia­lizmust, közben gondosan ügyel arra is, hogy elkerülje a szektás magatartást, amely akadályozza a béke arcvona­lának széles kiépítését. Az amerikai imperialisták Kuba ellenes provokációjára utalva az ausztráliai küldött hangsúlyozta: „A szovjet politika a kö­zelmúlt események idején szilárd, elvi és bölcs volt. Ezt a politikát teljes mérték­ben támogatja pártunk és szívből helyesli békeszerető népünk. A szocialista országokban most tartott kongresszusok ismételten megerősítik a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi XXII. kongresszusának eszméit. Az SZKP kongresszusa kijelölte a helyes utat, amely a kom­munizmushoz, s a háborútól mentes élethez vezet. KIM IR SZÉN A KOREAI MUNKAPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA bevezetőben a Korea és Ma­gyarország között szüntele­nül erősödő barátságról és együttműködésről beszélt. A magyar nép nagy anyagi se­gítséget és erkölcsi támoga­tást nyújtott országunknak az amerikai fegyveres táma­dás ellen folytatott honvédő harc idején, majd a népgaz­daság háború utáni helyre­állításának és építésének ne­héz éveiben — mondotta. — A magyar népnek ez az in­ternacionalista segítsége nagy lelkesítő erő volt számunkra. Ezután ismertette azt a harcot, amelyet a koreai nép az amerikai csapatok Dél- Koreából való kivonásáért, az ország békés egyesítéséért folytat. ABBAS AHMAD AZ IRAKI KOMMUNISTA PÄRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA üdvözölte ezután a kongresz- szust, majd hangsúlyozta: — A jelenlegi nemzetközi helyzet, jobban, mint valaha, megköveteli a szocialista or­szágok, valamint a világ kommunista mozgalmának, a marxizmus—leninizmuson. a moszkvai nyilatkozatok el­vein alapuló egységét. Ennek az egységnek a gyengítése, bárhogyan álcázzák is azt, a béke, a szocializmus és a nemzeti függetlenség ellen­ségeinek tett szolgálat és bá­torítás. Ezért — miközben harcolunk a revizionizmus ellen — a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek és erejének megszilárdí­tása azt a feladatot állítja elénk, hogy következetes el­vi bírálatnak vessük alá az albán vezetők szakadár cse­lekményeit. A Kádár elvtárs által elmondott beszámoló mozgalmunk egységének szi­lárdítására, és a marxizmus— leninizmus tisztaságának megőrzésére irányuló felelős­ségérzetet tükröz. Ez az oka annak, hogy sem megérteni, sem elfogadni nem lehet a kínai küldöttségnek e kér­désben emelt kifogásait. Ezután az iraki belső hely­zetről és pártja feladatairól szólva a többi között hang­súlyozta: Az iraki népnek és a többi függetlenné vált arab ország népeinek a kommunista pár­tok vezetésével folyó harca szerves része annak a küzde­lemnek, amely egyre erősö­dik az imperializmus ellen a nemzeti függetlenség megszi­lárdításáért. W. TUOMI A KANADAI KOMMUNISTA PÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődése közvetlenül hat a messze Kanadában, ahol sok tízezer magyar él. Beszámolt arról, hogy Kanadában is erősödik a békemozgalom. A Kanadai Kommunista Párt a békés együttélésért vívott küzdel­met munkája középpontjába helyezi. Nagy hatást tett a kanadai dolgozókra is a szov­jet kormány mélységesen bölcs békepolitikája, amely a kubai válság idején az atom­háború rémétől mentette meg az emberiséget —, mon­dotta. — Pártunk a leghatározot­tabban a proletárnemzetkö­ziség álláspontjára helyezke­dik, — folytatta; Elítéljük az Albán Munkapárt vezető­ségét, amiért szándékosan megsérti a proletárnemzet­köziség gondolatát, és elvte­len hadjáratot indít a Szov­jetunió Kommunista Pártja ellen. Beszédét így fejezte be: — Küldöttségünk a ma­gyar pártkongresszus beszá­molójában és vitájában a kommunista világmozgalom általános vonalának ragyogó kifejtését és megerősítését látja. A burmai kommunisták mindig harcoltak és harcolni fognak a modem revizioniz- mus ellen, mert a fő veszélyt jelenti a nemzetközi kom­munista mozgalomra, a nem­zeti felszabadítási harcra, va­lamint a demokrácia, a szo­cializmus és a béke ügyére. Ugyanakkor a burmai kom­munisták tovább folytatják harcukat a dogmatizmus és. a szektarianizmus ellen, bár­hol, bármikor üsse fel a fe­jét, — mondotta a Burmai Kommunista Párt küldötte. Pártunk résztvett a kom­munista- és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai konferenciáján. Az ott elfo­gadott nyilatkozatokat for­radalmi munkánk alapvető vezérfonalának tekintjük, s az az álláspontunk, hogy azok használható módszert jelentenek a testvérpártok között előforduló bármilyen ellentétek megoldására. — Amint a nyilatkozat is ki­mondja: a testvérpártok kö­zött felmerülő problémákat az illetékes pártok viták és tanácskozások útján oldják meg. Reméljük, hogy a kö­zös erőfeszítésekkel, a moszk­vai deklarációban kifejezett módszerekkel megerősíthet­jük és tovább szilárdíthat­juk a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét — fejezte be felszólalását a burmai párt küldötte. GIUSEPPE FABRI A SAN MARINO KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA nagyra értékelte a kongresz- szusi irányelveket és a párt VIII. kongresszusát. — Pártjuknak és népük­nek — mondotta többek kö­zött — éppúgy, mint az egész szocialista tábornak sikerei és győzelmei haté­konyak, segítik azt a har­cot, amelyet pártunk és né­pünk hazánkban folytat a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocia-' lizmusért. — Pártunk és népünk he­lyesli a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a békés egymás mellett élés megszilárdítására irányuló politikáját. Magára nézve érvényesnek fogadja el a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. Kong­resszusának tanításait, nyo­matékosan kinyilvánította hűségét a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi értekezleteinek nyilat­kozataiban meghatározott el­vekhez. ELSŐN COSTA A BRAZIL KOMMUNISTA PÄRT POLITIKAI BIZOTT­SÁGÁNAK TAGJA olvasta fel ezután Brazília kommunistáinak levelét. A levél a magyar párt ered­ményeit méltatja, majd le­szögezi: „Brazília dolgozói és égész népe, amely Országunknak az imparialista uralom alól való felszabadításáért, a de­mokráciáért és a haladásért küzd, nagy érdeklődéssel és figyelemmel kiséri kongresz­szusuk munkáját, s biztosak vagyunk abban, hogy a ta­nácskozás határozatai hozzá­járulnak a szocializmus el­lenségei által terjesztett rá­galmak leleplezéséhez, a szo­cialista világrendszer meg­erősítéséhez, a szocializmust építő népek egységéhez, a világ valamennyi dolgozójá­nak együttműködéséhez” — hangzik többi között a le­vél. R» LARSEN A NORVÉG KOMMUNISTA PÄRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA üdvözölte a kongresszust, majd hazája belpolitikai helyzetéből fakadó feladatok­ról beszélt. A kommunista párt — mondotta — széles népréte­gekkel együttműködve, har­cot indított a NATO erős- bödő háborús politikája el­len. Ez a harc jelenleg né­pünk legnagyobb feladata. R. Larsen hangsúlyozta hogy ebben a harcban a nemzeti és demokratikus erők összefogása komoly eredményeket hozhat, csak úgy, mint korábban, amikor megakadályozták, hogy atom­fegyvereket helyezzenek el norvég földön. — Még a mi NATO-nak kötelezett hazánkban is ta­núi lehetünk a demokrati­kus erők új növekedésének és új győzelmeinek — je­gyezte meg, s hozzáfűzte: — ezért is érezzük annyira szükségesnek, hogy kommu­nista világmozgalmunk egy­sége szilárdan kovácsolódjék aköré a politika köré, ame­lyet az SZKP XX. kongresz- szusa, majd az 1957-es és az 1960-as moszkvai érte­kezleten a kommunista pár­tok közösen elfogadott ok­mányokban fektettek le. M. PRADO HARRY HAGBERG A CHILEI KOMMUNISTA PART POLITIKAI BIZOTT­SÁGÁNAK TAGJA A SVÉD KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI BIZOTT­SÁGÁNAK TAGJA felszólalásában a többi kö­zött kijelentette: Magyar- országon megszűnt a mono­póliumok és a földbirtoko­sok uralma, a nép teljes mértékben a szociális fejlő­dés érdekében hasznosíthat­ja alkotó erőit. Svédország­ban viszont 15 finánctőkés család befolyásolja a bank- rendszert és az ipart. Ha­talmi helyzetüket arra igye­keznek felhasználni, hogy Svédországot a nyugatnémet és francia finánctőke által uralt Közös Piachoz csatol­ják. — Az egyre növekvő meg­mozdulásokban, amelyek el­lenzik ezeket a terveket, mi is részt veszünk. Hangoztatta a továbbiak­ban, hogy az egész svéd nép köszönettel adózik a Szovjetunió kormányának, amiért nem hagyta magát provokálni a kubai válság­ban. IP* Az MSZMP VIII. kongresszusán résztvevő külföldi vendé­gek egy része látogatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony- ős Gépgyárban. A vendégek et Gáspár Sándor, az MSZMP PB póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára kísér­te eh A gyár óvodásai virágcsokorral kedveskednek Borisz Ponomarjovnak, a többi között a következő­ket mondotta: — A reakciós chiliéi kor­mány nem tart fenn kap­csolatokat a Magyar Nép- köztársasággal. A chilei nép azonban nem egyszer kinyil­vánította barátságát a ma­gyar nép iránt. Biztosak va­gyunk abban, hogy nincs messze az a nap, amikor a chileiek többségének akara­ta érvényesül és lerombol­juk a mesterséges korláto­kat, hogy kölcsönösen gyü­mölcsöző kereskedelmi, kul­turális és tudományos kap­csolatokat létesítsünk. — A chilei nép tevéke­nyen harcol a békéért és szolidáris a dicsőséges ku­bai forradalommal. Amikor október végén az északame­rikai , imperialisták brutális san létrehozták a törvény­telen blokádot Kuba ellen, s ezzel a világot a pusztító termonukleáris háború szé­lére sodorták, a chilei nép nagy tüntetéseket rendezett a kubai forradalom mellett. Ez a széles tömegmozga­lom nagy szerepet játszott abban, hogy a chilei kor­mány mind a mai napig sem szakította meg kapcsolatait a szocialista Kubával. A CSiilei Kommunista Párt ez év márciusában tartotta XII. kongresszusát. Pártunk egyre jobban fejlődik, töret­lenül hű a marxizmus—le- ninizmus legyőzhetetlen ta­nításaihoz. És erélyesen el­ítéli azokat, akik ellene tá­madnak és a szovjet-ellenes- ség uszályába kerülnek — mondotta, és sok sikert kí­vánt a magyar népnek. S ALIBA KHAMIS AZ IZRAELI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA felszólalásában a többi kö­zött ezeket mondta: — Meg vagyunk győződve arról, hogy a dogmatizmus és a revizionizmus leleplezé­se fontos feladat a kommu­nista mozgalom nemzetközi egységének megszilárdítása érdekében. Ezért elitéljük az Albán Munkapárt jelenlegi vezetőségének sajnálatos sza- kadár tevékenységét és gya­lázkodó rágalmait a Szovjet­unió Kommunista Pártja és Hruscsov elvtárs személye ellen. Az izraeli nép legkülön­bözőbb rétegei — mondotta — egyre fokozódó mértékben elítélik az izraeli uralkodó körök együttműködését Nyu- gat-Németország • újfasiszta uraival, valamint a káros erőpolitikát, amelyet a szom­szédos arab országok ellen folytatnak. Malájföld Kommunista Pártjának küldötte beveze­tőben tájékoztatta a kong­resszust a maláji kommunis­ták harcáról. Ezután a testvérpártok kapcsolatáról szólt: a maláji kommunisták is alapvető fel­tételnek tartják az egységet. — A testvérpártok közötti különböző véleményeket csakis az 1960-as moszkvai nyilatkozatban lefektetett, az egyenlőségen alapuló testvéri eszemecserék útján lehet megfelelően eldönteni. Csak így lehet tisztázni a nézet- eltéréseket és csak így lehet közös álláspontot kialakítani. Ami a más, felszínes mód­szereket illeti, nemcsak hogy nem erősítik a nem­zetközi kommunista mozga­(Folytatá6 az 5. oldalon}

Next

/
Oldalképek
Tartalom