Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

Ünnepi ülés Moszkvában Tegnap a Kreml kong­resszusi termében hatezer moszkvai részvételével ün­nepi ülést tartottak az 1812- es honvédő háború 150. év­fordulója alkalmából. Nyikita Hruscsov, vala­mint a Kommunista Párt és a szovjet kormány más ve­zetői is jelen voltak az ülé­sen. XIU. évfolyam, 245. szám. Ara 50 fillér 1962. október 19., péntek, A kongresszusi verseny eredménye s Határidő előtt helyére került a szolnoki híd utolsó főtartója „Toldi”, a hatalmas híd­daru tegnap délután emelte helyére az új híd utolsó fő­tartóját, s ezzel a folyó két I artját vasbéklyóval kötötte össze. Az esti szürkületben aztán megszólaltak, s meg­állás nélkül dübörögtek a szegecselők légkalapácsai. A tüzes vasszögek szikraesőt hánytak a kíméletlen ütések­től. Ott álltam a hídon, a dob­hártyát hasogató zörejben. A Juhász szögecselő bri­gád lázasan dolgozott. A be­emelés után csavarokkal rög­zített főtartót szegecselték. — Addig nem hagyjuk ab­ba, míg az utolsó csavart el nem távolítjuk és helyébe szögecset nem ütünk — mon­dotta egyikük, de még hátra­fordulni sem volt ideje, a hallatlan gyors munkatempó miatt. — örülnek, hogy átértek? — Kimondhatatlanul. Nagyon szép eredménytér­tek el a Ganz-MÁVAG Híd- gyár dolgozói. A terv sze­rint december 31-re kellett volna a pályatest szerelésé­vel végezniük. A pártkong­resszus tiszteletére vállal­ták, hogy határidő előtt, no­vember 7-én fejezik be ezt a munkát. A felajánlott idő­pontnál nyolc nappal előbb végeztek az utolsó főtartó beemelésével, így november ?-e helyett október 25-én ün­nepélyesen szerelhetik be a pályatest utolsó darabját. Va­lójában csak akkor mond­hatjuk el, hogy átért a híd a túlsó partra, akkor már vé­gig lehet gyalogolni rajta. — Most még két pályatest hiányzik. Wessely Antal építésveze­tővel az irodában beszéltem. Nagyon boldog volt ő is, mint minden hídgyári dolgo­zó tegnap délután. — Jól hajráztak Wessely elvtárs. — Három nap előnyt sze­reztünk október első napjai­ban és ezt sikerült nyolcra növelnünk. Amikor a híd a folyómeder közepére ért, — szinte megtáltosodtak az em­berek. — Mesélte. — Az első felét négy és fél, a másodi­kat nem egészen három hó­nap alatt csinálták meg. — Tudom, mindenki jól dolgozott, de azért biztosan vannak olyan brigádok, — amelyek az átlagnál többet nyújtottak. — Nézze ezt a zászlót — veszi fel íróasztaláról a pi­rossal hímzett, fehér selyem­zászlócskát. — Bíró János és Czirok Balázs brigádja kap­ta. A szocialista címért har­colnak. feA Ganz-MÁVAG Híd Gyáregység legjobb brigád­jának” — olvastam rajta a felírást. — Nem is tudom még kit dicsérjek. A hegesztő brigá­dok legalább olyan gyors és jó minőségű munkát végez­tek, amilyen lelkesen dolgoz­tak a röntgen laboratórium dolgozói. — Azt hiszem azért az időjárás is a „maguk embe­re” volt. — Valóban. Szüntelenül azon sóhajtoztunk, na még egy hét jó idő kellene, na még egy hét. Higyje el most már csakugyan egy hét jó idő hiányzik, — mondta jó­kedvűen. — Jaj, az „öreg” Lakatos Józsi bácsiról majdnem meg­feledkeztem. Sok hídcsata hőse volt már ö. A kiskörei, az algyői híd... A szerelés motorja ö, nem pihen egy pillanatig sem. — Jövő héten, 25-én még helyére tesszük a hiányzó pályalemezt, megisszuk az áldomást, aztán utánunk az útburkolók... — bognár — Terebélyesedik könyvbarátmozgalom Kisújszálláson — Tizennégyezer kötetes könyvtárunk gazdag tárháza az irodalomnak — tájékoz­tatott dr. Kiss Gézáné, a kisújszállási könyvtár Veze­tője. Mindenki megtalálja magának a kívánt olvasni­valót. Ebben az évben negy­venegyezer forint állt ren­delkezésünkre új könyvek vásárlására és a régiek fel­újítására. Ebből az összeg­ből elsősorban az igen ke­resett, de tartalmában, kül­alakjában már elavult me­zőgazdasági műveket cse­réljük ki. A sző '-tkezeti pa­rasztság körében végzett közvélemény kutatás alap­ján olyan könyvé’.: ?t szer­zünk be, amelyek a város szempontjából legtöbb szak­mai segítséget nyújthatják olvasóiknak. Erre annál is inkább szükség van, mert gyarapszik a termelőszövet­kezeti tagok olvasótábora. Jelenleg már 369 felnőtt pa­raszt qlvasót tartunk nyil­ván, akik nemcsak statiszti­kai számot jelentenek, ha­nem valóban keresik, kutat­ják a szépirodaimat, a me­zőgazdasági szakkönyveket egyaránt. Szeretnénk mező- gazdasági dolgozóinkat még közelebb hozni a tudáshoz, ezért első lépésként a Búza­kalász Tsz klubjában száz kötetes fiók-könyvtárat léte­sítettünk. A könyvtár leglelkesebb látogatói a fiatalok. A nyil­vántartás szerint 629 álta’á- nos és középiskolai tanuló keresi fel rendszeresen a kölcsönzőt és 2500 kötet könyv között válogat ki-ki magának. Az ifjúsági könyvállomány is felújítás­ra került az idén. Tekintet­tel arra, hogy ezek cserél­nek leggyakrabban gazdát, kemény kötést kaptak és fe­dőlapjait olyan anyaggal vonták be, amely könnyen tisztítható. Az új tanév beköszönté­sével tovább bővül, terebé­lyesedik a könyvbarátok mozgalma a városban. Ok­tóber elsejétől „Ki tud több felnőtt olvasót beszervezni” címmel mozgalmat indítot­tak az iskolások között. Az irodalom ifjú szerelmesei azóta lelkes népszerűsítőivé váltak az irodalmi alkotá­soknak, könyveknek. A könyvtár december 16-án értékeli majd a mozgalom eredményeit. Azok a pajtá­sok, középiskolai tanulók, akik a legtöbb olvasót szer­vezték be, értékes könyvju­talmat, társasjátékot kap­nak. A TŰZ TISZTELETE Tegnap kigyulladt a gáz a szolnoki lakásokban Malinovszki utca 7. B, L.-né mondja: — Nagyon vártuk már a gázt. Régen mondják, hogy majd bevezetik. De mindig csak a halogatás volt. Most aztán végre. — Eddig milyen tűzhelyen főztek? ■— Gázpalackos rezsóval. — Ezek szerint nem telje­sen újdonság? — Nem Dp annyival jobb lesz, hogy a csöveken most már állandóan jón a gáz, nem kell telefonálni, — mint a palackokért — hogy hoz­zák már. Kallós Ernőné: — Sparhelttal kínlódtunk eddig. A pincéből kellett hor­dani a szenet, fát. Hetenként kormoltam lenn az udvaron. Ügy néztem ki, mint egy ör­dög. Kinevettek mindig a gyerekek. Aztán természetes, hogy a konyhát is piszkolta. Állandóan takarítottam utá­na. — Hány óra lehetett, ami­kor megtörtént a próba? — Pontosan tudom. 11 óra 45 perc. Épp akkor jött meg Pestről a férjem. Három na­pig volt fenn .,. Nem tudott róla Rögtön azt kérdezte’ — Főztél valamit? — Nem. — Válaszoltam. — Láttam bosszankodik kicsit. Megírta, hogy mikor jön. — Nem kaptad meg a le­velet? — De ... — s akkor elne­vettem magam: — most gyul­ladt ki éppen a gáz ... Elő­ször nem hitte el. Aztán megnyugodott. Minket na­gyon sok fáradságtól, pisz­koskodástól, megment. Ol­csóbb is Gyorsabb Estere már az új tűzhelyen főzök ünnepi vacsorát a gáz tisz­teletére. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott A kül­ügyminiszter beszámolt az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének most folyó üléssza­káról, majd a földművelés- ügyi miniszter a mezőgazda- sági munkák helyzetéről, az élelmezésügyi miniszter pe­dig a felvásárlásról adott tájékoztatót. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezető­je beszámolt a járási taná­csok mezőgazdasági szervei­nek megerősítésére hozott kormányhatározat végrehaj­tásáról és e szervek tevé­kenységének tapasztalatai­ról. A kormány a jelentést tudomásul vette, s jóvá­hagyta a járási tanácsok mezőgazdasági szervei mun­kájának további fejleszté­sére kidolgozott irányelve­ket. A Tudományos és Fel sőoktatási Tanács elnökének előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács elfogadta a külföldi aspiránsképzésről és a Magyarországra érkező külföldi aspiránsok fogadá­sáról szóló jelentést. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. MTI ■MA: m oldal A SZOLNOKI JÁRÁSI PARTÉRTEKEZLET R0L A SZAKEMBEREKEN ÉS A SZÖVETKEZETI GAZDÁKON A SOR * JÁNOS HIDAI VÁSÁRTÉREN oldal AMI NINCS A BORÍTÉKBAN * DÍSZEBÉD oldal bírósági jegyzetek * ÜZEMI orvosok A TERMELŐSZÖVET­KEZETEKBEN Már 300 milliméter a csapadékhiány — A hét régére kisebb esőzés ígérkezik, s egyelőre megszűnnek az éjszakai fagyok Kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal 1942 óta tart ha­zánkban a száraz jellegű esztendők sora — kivétel volt 1951—55 é9 az 1944-es év, — a tavalyi meg az idei időjárás azonban még eze­ken is túltett. A feljegyzések szerint a tavalyi évi csapa­dékösszeg — Budapesten — 400 milliméter volt, s ennél kevesebbet utoljára 1863-ban mértek, amikor egy év alatt csak 357 milliméter csapa­dék hullott Az utóbbi napokban Euró- ípa-szerte felderült az idő, a nappali felmelegedés kissé fokozódott, az éjszakai fa­gyok viszont erősödtek, A Meteorológiai Intézet táv- prognózis osztályán elmon­dották, hogy óriási kiterje­désű anticiklon rendszer ala­kult ki Európa légterében Kijevtől Londonig, s ennek a magas légnyomású lég­tömegnek a tengelye a Kár­pát-medencén húzódik át Az anticiklonnak köszönhet­jük például, hogy szerdán az ország több vidékén 11—16. csütörtökön 15—18 fokig emelkedett a nappali hőmér­séklet, de ugyancsak ez okoz­ta az október közepén még szokatlan, nagy lehűléseket is: az utóbbi két éjszaka, fő­leg az észak-keleti megyék­ben. nulla—mínusz 5, a talaj szintjén pedig mínusz 1—mí­nusz 7 fokig süllyedt a hő­mérők higanya Csütörtökön a légnyomás erőteljesen süllyedni kezdett, ami a közeli frontbetörések előjele. Valószínűnek látszik ennek ellenére, hogy pénte­ken még túlnyomóan derült lesz az idő, ' Csordul a szőlő leve Az udvar közepén legalább harminc ember szorgoskodik a hatalmas darálók, zúzók, fagerezdes satuk körül, pré­selik a szőlőt a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben. — Hol van a brigádvezető? — kérdezem az első ember­től, akivel odaérve találko­zom. — Kiss Lajost keresi? — kérdez vissza Jakab Sándor. — Mert az ott csömiszöl ép­pen. — Mit csinál? — Mondom, hogy csömi­szöl. Fenn áll a daráló te­tején és a szőlőt nyomkodja, tcmködi befelé az etető nyí­lásán a csömiszölővel. — Az mi? — Ejnye, hát nem látott még olyat?! Hitetlenkedve rám csodál­kozik, majd odakiált a bp- gádvezetőnek, hogy emelje már ki az etetőtartályból azt a „bunkót”. . — Hogyan préselik a mus­tot? — kérdem a legfiatalabb mestertől, Ráfli Ferenctől. — A kocsiról a szőlő. elő­ször a zúzóba kerül — magyarázza —r, mikor az le­darálja a fürtöket, akkor át­rakjuk a kis kézihajtású tíz hektős présekbe, majd a nagy hidraulikus sajtóiéba, utána pedig még egy présbe tesz- szük. Azután, ha azon is keresztül megy, akkor biz­tos, hogy nincs már a tör­kölynek egy csepp leve sem. Minden satu és prés alatt egy-egy jókora fakád van, abba folyik a pirosló, édes must. A daráló alatt pedig nem is kád, hanem beton­medence gyűjti a szőlő le­vét. Iga? még benne talál­juk az összezúzott fürtöket is, amit id. Vincze József lapátol ki onnan. — Két műszakban dolgo­zunk — mondja Dézsi Ger­gő bácsi. — Sok szüreten voltam már, de ilyen gyors préselést keveset láttam. Valóban szép teljesítmény a napi 3—400 hliter must. A szövetkezet vezetői az össz­termésből mintegy 8400 hek­toliter mustra számítanak, ami több mint 4 millió fo­rint bevételt jelent majd a közös pénztárába. — Gyorsabban is tudnánk dolgozni — veszi át a szót Takács János —, de kevés a hordó. A hetvenéves Takács bácsi kocsijára öntik a szüretelők a kékes-zöldes érett fürtöket, ő szállítja a zúzóhoz. Most is itt áll a fogatja két teli káddal és vár. Lassítják a tempót a préselők a hordó- hiány miatt A satu mellett egy meden­cében gyűjtik össze a szőlő- csumát, a törkölyt. — Kilencezer liter pálin­kája lesz ebből a szövetke­zetnek — mondja Serfőző József. Munkája után szívesebben nevezők őt pálinkafőzőnek. Alacsony, fehér házhoz ve­zet. Bemenni nem lehet, csak benézni, mert a küszöbtől kezdődően tele van törköly- lyel. Találgatom, hogy meny­nyi lehet. — Körülbelül hatszáz má­zsa, — tudom meg Serfőző­től, — de legalább három­ezer lesz, mire befejeződik a szüret és kisajtoljuk az utolsó fürt szőlő levét is. (F. M.) Halló in nepiflp... — Itt pedig Derezsán Bé­la, a szolnoki Lenin Tsz mezőgazdásza beszél. — Elsőnek az iránt érdek­lődünk, mi volt ma a leg­kedvesebb élménye? — Öh, ilyenkor még na­gyon elfoglalt emberek a mezőgazdászok. Mondhatom, magánéletünk szinte semmi... Hosszan kellene gondolkod­nom, hogy sikerüljön vala­mit felidézni, amely a sze­mélyes örömök közé tartozik. Tehát marad a munka és az ezzel kapcsolatos élmények. Közülük mondok egyet... Végre rendbe megy a cukor­répaszállítás í Ugye most csodálkoznak, mert kívül­álló ember ebben ugyan ne­hezen fedezi fel az örömteli élménye. Mégis seamen mondom, ennél kellemesebb hírről nehezen számolhatnék be. — A második kérdés: mi okozott ma bosszúságot? — Ma? Egész hétre való bosszúságot okozott a szár. Mert nem akar eltűnni a földről, nehezen megy a szállítás. Persze nemcsak a szállítókapacitás a ludas, ha­nem jócskán közrejátszik a tagok hanyagsága is. Még mindössze háromszáz hóid­ról hordták el. Nyolcszáz holdon érintetlen. Hát ez kérem a legnagyobb bosszú­ságom s ez olyan ok, amely miatt a bc^szankodáson fe­lül még szégyen kezh etek én is és persze a tagok is, — Köszönjük, V ' 4L I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , SZOLNOK J / r ^ ^yye#t#ay^

Next

/
Oldalképek
Tartalom